Ne mondjuk, hogy Iránban nem fordulhat még rosszabbra a helyzet, mert nem lesz igazunk: kezd még inkább egymásra találni Moszkva és Teherán, Patrusev jelenleg Iránban portyázik, valószínűleg a ballisztikus rakéták leszállításának módszerét próbálják meg kiókumlálni Khamenei embereivel, de az sincs kizárva, hogy az ajatollah orosz katonai segítséget is próbál kérni tőle.
Kérni, azt lehet, de kapni annál nehezebb lesz, ha nem lehetetlen: hiszen az oroszok most még a frissen toborzott, teljesen képzetlen újoncaikat is Szvatove és Kreminna alá hajtják meghalni, vagy Herszonba fosztogatni, nem úgy van ám, mint volt régen, mikor csak leakasztották a Wagnert a szegről és már hipp-hopp, ott is volt Szíriában. Most még a Wagner is Donyeckben harcol, igencsak változó eredményekkel és komoly veszteségekkel. Szóval, ha diplomatikusan fogalmazunk, akkor az orosz katonai támogatás erősen kétesélyes, ha egyenesen megmondjuk az igazat: ne is számítsanak rá.
De lássuk inkább az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Az elkövetkező napokban fokozódhatnak a tüntetések a rendszer szeptember 30-i, a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedanban végrehajtott brutális leszámolásának emlékére. November 9-én lesz 40 napja, hogy a biztonsági erők szeptember 30-án Zahedanban válogatás nélkül lelőttek és megöltek civileket, köztük gyerekeket is, akik pénteki imára gyűltek össze és tiltakoztak. 66 és 96 között mozog a demonstrálók halálos áldozatainak száma, bár a tényleges szám ennél magasabb is lehet. Az iráni gyászolók és tüntetők az elmúlt hetekben rendszeresen összegyűltek a 40 napos megemlékezésre a megölt tüntetőkért, és november 9-én ismét megtehetik ezt a Zahedanban megöltekért. Ez a megemlékezés elsősorban síita hagyomány, Szisztán és Beludzsisztán tartomány lakosságának nagy része szunnita. A tüntetők még mindig összegyűlhetnek ott és máshol Iránban november 9-én, hogy szolidaritást vállaljanak a zahedániakkal. Tiltakozó szervezetek országos tüntetésekre szólítottak fel, és különösen Zahedánban november 11-én, pénteken is. A pénteki tüntetések a szeptember 30-i elnyomás óta Szisztán és Beludzsisztán tartomány egész területén általánossá váltak.
Az iráni állami Nour hírügynökség jelentése szerint Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára november 8-án Teheránba érkezett, valószínűleg azért, hogy megvitassák az iráni ballisztikus rakéták Oroszországnak történő esetleges eladását. A Nour hírügynökség egy angol nyelvű tweetben jelentette be Patrusev érkezését, amely szerint az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) titkára, Ali Shamkhani hívta meg Patrusevet, és megjegyezte, hogy Patrusev más magas rangú iráni politikai és gazdasági tisztviselőkkel is találkozni fog, hogy megvitassák az orosz-iráni együttműködést. A Nour hírügynökség az SNSC-hez kötődik. Az SNSC valószínűleg azért jelentette be Patrusev Iránba érkezését, hogy a Moszkva és Teherán közötti elmélyülő együttműködést a nemzetközi közönség előtt (és nem belföldön) hangsúlyozza, valamint hogy hallgatólagosan kiemelje, hogy egy magas rangú orosz tisztviselő Iránhoz fordult segítségért Ukrajnában. Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) Quds erőinek parancsnoka, Qassem Soleimani 2015-ben feltűnően Moszkvába utazott, hogy Oroszországhoz forduljon, hogy avatkozzon be a szíriai polgárháborúba. Teherán valószínűleg nyilvánosan is jelezni szeretné a Moszkvával való stratégiai partnerségének ezt az egyensúlyba hozását, különösen Irán regionális ellenfelei számára, akikkel a Kreml időnként együttműködik, mint például Izrael és Szaúd-Arábia. Patrusev iráni látogatására konkrétan olyan hírek fényében kerül sor, amelyek szerint az iráni rezsim orosz segítséget kér a tüntetések elfojtásához, bár nem világos, hogy erről Patrusev és iráni kollégája tárgyal-e majd.
Patrusev látogatása az Oroszországnak nyújtott iráni katonai támogatással kapcsolatos belföldi kritikák közepette történik. Masih Mohajeri – a Jomhouri Eslami című iráni újság szerkesztője – november 7-én bírálta a rezsim döntését a Kreml támogatásáról. Mohajeri hozzátette, hogy a rendszernek meg kellett volna mondania Oroszországnak, hogy ne használjon iráni drónokat Ukrajnában. Mohajeri megjegyzései tükrözik az Iránban egyesek fenntartásait a Moszkvával való stratégiai partnerség folytatásával kapcsolatban, amely mellett Ali Khamenei kiállt.
A legfontosabb hírek röviden:
-
- A következő napokban fokozódhatnak a tüntetések a rezsim szeptember 30-i, a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedanban végrehajtott brutális leszámolásának emlékére.
- Az iráni állami Nour hírügynökség jelentése szerint Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára november 8-án Teheránba érkezett, valószínűleg azért, hogy megvitassák az iráni ballisztikus rakéták esetleges oroszországi eladását.
- Nyolc tartomány kilenc városában legalább 12 tüntetésre került sor.
- A Jaish al Adl szóvivője azt állította, hogy a szeptember 30-i zahedáni rezsim általi elnyomás növelte a csoport létszámát – közölte a brit Midstone Centre.
- Az IRGC bevethette néhány iraki ügynökét a tüntetések leverésének támogatására.
- Az SNSC-hez kötődő Nour hírügynökség azzal vádolta meg nem nevezett amerikai és Moszad-tisztviselőket, hogy az elmúlt két hónapban találkoztak a rendszerellenes kurd militáns csoportokkal az iraki Kurdisztánban.
Rendszerellenes tüntetések:
November 8-án nyolc tartomány kilenc városában legalább 12 tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy az alábbi helyszíneken tüntetések zajlottak.
Megjegyzés: A CTP csillaggal jelöli azokat a tüntetéseket, amelyeken a meggyilkolt tüntetőkre emlékező gyászolók is részt vettek.
Karaj, Alborz tartomány (lakosság: kb. 1 970 000 fő)
Több tucatnyi, valószínűleg középiskolás diák skandálta a „halál Khameneire”, a „szabadság, szabadság, szabadság” és más rezsimellenes jelszavakat Karaj utcáin.
Najafabad, Esfahan tartomány (lakosság: kb. 293 275 fő)
A najafábádi Azad Egyetem több tucat diákja tiltakozott az egyetemen, és rendszerellenes jelszavakat skandált.
Siahkal, Gilan tartomány (lakosság: körülbelül 19 924 fő)
A biztonsági erők könnygázt vetettek be meg nem határozott számú tüntető ellen Siahkal egyik utcáján.
*Marivan, Kurdisztán tartomány (lakosság: kb. 136 654 fő)
Körülbelül 50 tüntető gyűlt össze egy mariváni temetőben, hogy megemlékezzenek Nasrin Qadriról, a biztonsági erők által november 5-én megölt tüntetőről.
Teherán város, Teherán tartomány (lakosság: kb. 8 700 000 fő)
A Tudományos és Kulturális Egyetem több tucat diákja tiltakozott az egyetemen.
A Beheshti Egyetem körülbelül két tucat diákja tüntetett az egyetemen, hogy tiltakozzon az ellen, hogy a biztonsági erők diákokat tartóztattak le a tüntetéseken való részvétel miatt.
A Sharif Egyetem 100-200 hallgatója tüntetett az egyetemen, hogy tiltakozzon az ellen, hogy az egyetem felfüggesztette a tüntetéseken részt vevő hallgatókat.
Az Ershad-Damavand Egyetem meghatározatlan számú hallgatója tüntetett az egyetemen, és azt skandálta, hogy „halál a diktátorra”.
A CTP alacsony valószínűséggel értékeli úgy, hogy az alábbi helyszíneken tiltakozásokra került sor.
Sanandaj, Kurdisztán tartomány (lakosság: kb. 414 069 fő)
Meghatározatlan számú tüntető gyújtogatott Sanandaj utcáin.
Ahvaz, Khuzestan tartomány (lakosság: körülbelül 1 185 000 fő)
Egy tucatnyi valószínűsíthetően középiskolás diák a „szabadság, szabadság, szabadság” és „halál a diktátorra” jelszavakat skandálta.
Kermanshah város, Kermanshah tartomány (lakosság: kb. 946 681 fő)
Meghatározatlan számú tüntető tüzet gyújtott és a „halál a diktátorra” jelszót skandálta egy kermanshahi utcán.
Gorgan, Golestan tartomány (lakosság: körülbelül 350 676 fő)
Több tucat valószínűsíthetően középiskolás diák a „szabadság, szabadság, szabadság” jelszót skandálta az iskola területén.
A Jaish al Adl szóvivője, Hossein Baloch azt állította, hogy a rendszer szeptember 30-i zahedáni megtorlása növelte a csoport létszámát – közölte a brit Midstone Centre. A Jaish al Adl egy szalafita-dzsihádista militáns csoport, amely az iráni-pakisztáni határ környékén tevékenykedik. A CTP nem tudja ellenőrizni ezt a jelentést. A Jaish al Adl fegyveres ellenállásra szólított fel a rendszer ellen, és az elmúlt hetekben támogatásáról biztosította a tüntetéseket, ahogy arról a CTP korábban beszámolt.
Az IRGC valószínűleg bevetette néhány iraki ügynökét a tüntetések leverésének támogatására. Egy brit székhelyű emberi jogi szervezet szerint november 6-án öt, iraki fegyvereseket szállító busz lépte át a határt Iránba Irak felől. Az iraki fegyveresek állítólag a mehráni határátkelőn keresztül utaztak, ahol az IRGC Quds erők egyik kiemelkedő főhadiszállása is található, amely bizonyos iraki műveleteket felügyel. A CTP nem tudja ellenőrizni az Iránba utazó iraki fegyveresekre vonatkozó jelentéseket.
Az SNSC-hez kötődő Nour hírügynökség november 8-án azzal vádolta meg nem nevezett amerikai és Moszad-tisztviselőket, hogy az elmúlt két hónapban találkoztak a rendszerellenes kurd militáns csoportokkal az iraki Kurdisztánban. A Nour hírügynökség azt állította, hogy ezek a felek a rezsim elleni műveletek megtervezése céljából találkoztak.
Esmail Khatib hírszerzési és biztonsági miniszter november 8-án megfenyegette az Egyesült Királyságot, amiért az a rendszerellenes Iran International nevű csatornának ad otthont. Khatib hozzátette, hogy a rendszer az Iran Internationallal való kommunikációt most úgy tekinti, mint a terroristákkal való együttműködést és a nemzetbiztonság veszélyeztetését. Khatib megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy az IRGC megfenyegetett két brit-iráni újságírót, akik az Iran Internationalnak dolgoztak Londonban. A londoni fővárosi rendőrség arról tájékoztatta őket, hogy az IRGC „közvetlen, hiteles és jelentős fenyegetést jelent az ő és családjuk életére”.*
*Erről bővebben is lesz szó a későbbiekben.
Az IRGC-hez kötődő Tasnim hírügynökség november 8-án arról számolt be, hogy az IRGC hírszerző szervezete drónokat használt a politikai ellenzékiség elnyomásának támogatására. A Tasnim hírügynökség közzétett egy videót, amelyben azzal dicsekszik, hogy az IRGC hírszerző szervezete drónokat használ az elégedetlen polgárok azonosítására és letartóztatására a Fars tartománybeli Kouh Chenarban.
Abol Fazl Shekarchi dandártábornok, a fegyveres erők vezérkari szóvivője november 8-án hangsúlyozta, hogy a rezsimnek a médián keresztül kell közvetítenie ideológiáját és narratíváit az iráni fiatalok felé. Shekarchi azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy hibrid háborút folytat az Iszlám Köztársaság ellen, hogy társadalmi megosztottságot és nyugtalanságot teremtsen. Hozzátette, hogy a rendszerpárti újságírók a frontvonalban harcolnak az Egyesült Államok Irán ellen folytatott „puha háborúja” ellen. Az irániak ezt a „puha háború” kifejezést arra használják, hogy a Nyugat nem katonai eszközökkel, hanem például gazdasági és pszichológiai nyomással, valamint információs műveletekkel igyekszik aláásni a rezsim legitimitását, ápolni a belföldi ellenzéket és propagálni a nyugati értékeket Iránban. Shekarchi ezeket a megjegyzéseket a média képviselőivel való találkozója során tette Bushehr tartományban.
Ehsan Khandouzi gazdasági és pénzügyminiszter november 8-án kijelentette, hogy a tüntetések hozzájárultak az iráni riál leértékelődéséhez. Az iráni riál november 7-én minden idők legalacsonyabb szintjére, 366,500 körüli árfolyamra esett az amerikai dollárhoz képest. Khandouzi kijelentette, hogy az iráni központi bank az elkövetkező napokban megpróbálja stabilizálni a riált, esetleg kemény valuták, például a dollár piacra juttatásával.
Ígértem, hogy bővebben is szót ejtek az Iran International munkatársainak életveszélyes megfenyegetéséről. Abból bizony alsóházi vita lett, ha ugyan vita az, amiben minden fél egyetért és minden résztvevő szándéka azonos: nevezetesen az, hogy az Egyesült Királyság nyilvánítsa terrorszervezetté a Forradalmi Gárdát. De lássuk a részleteket!
A brit alsóház az iráni Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánítását szorgalmazza, miután az Iran International két újságíróját életveszélyesen megfenyegették – írja maga az Iran International.
„Az Egyesült Királyságban tartózkodó brit-iráni újságíróknak a rendőrség hiteles információkat adott ki arról, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda fenyegetést jelent az életükre. Mit kell még tennie az IRGC-nek, mielőtt teljes egészében betiltjuk őket?” – kérdezte Bob Blackman konzervatív brit képviselő kedden az alsóházi ülésen.
A Volant Media – az Iran International anyavállalata – hétfői nyilatkozatában közölte, hogy két újságírójukat nemrég értesítették a fenyegetésekről. „A Metropolitan Police most hivatalosan értesítette mindkét újságírót, hogy ezek a fenyegetések közvetlen, hiteles és jelentős veszélyt jelentenek az ő és családjuk életére. Munkatársaink más tagjait is közvetlenül a Metropolitan Police tájékoztatta különböző fenyegetésekről” – áll a közleményben.
A brit külügyminisztériumot az IRGC betiltására sürgetve Blackman azt mondta, hogy „irániak ezreit tartóztatták le, csak azért, mert támogatásukat fejezték ki a meggyilkolt emberek iránt. Hosszú listát kaptam azokról az emberekről, akiket halálra ítéltek, csak mert tiltakoztak”.
John Spellar munkáspárti képviselő azt mondta: „Ma a brit képviselőház mindkét oldalán voltak képviselőink, akik felvetették ezt a kérdést, hogy kövessük szövetségeseinket az Egyesült Államokban, és tiltsuk be az IRGC-t, akik az iráni klerikálfasiszta rezsim védelmezői”, és pártja támogatását fejezte ki a kijelölés mellett.
David Rutley, a Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatal parlamenti államtitkára szintén tragédiának nevezte Mahsa Amini – a 22 éves lány, akit a hidzsáb-rendőrség őrizetében öltek meg, és akinek elhunyta elindította a jelenleg is tartó tiltakozási hullámot –, valamint a hatóságokkal szemben fellépő valamennyi megölt tüntető halálát, „ami azt mutatja, hogy a rezsim megdöbbentően semmibe veszi az iráni nép jogait”.
Az Iran International újságíróinak életét ért fenyegetésekre reagálva Michelle Stanistreet, a National Union of Journalists főtitkára – ez az Egyesült Királyságban és Írországban dolgozó újságírók szakszervezete – a következőket mondta: „Megdöbbentő és felháborító, hogy a Londonban munkájukat végző újságírók célkeresztbe kerültek, és hitelt érdemlő, egyértelműen az iráni államtól származó halálos fenyegetésekkel néznek szembe.”
„A stressz és a nyomás, amelynek az újságírók és családjaik ezáltal ki vannak téve, megvetendő, és egyértelműen arra irányul, hogy félelmet keltsen és a médiaszabadságra gyakorolt negatív hatást fejtsen ki” – jegyezte meg, és támogatását fejezte ki, valamint megfogadta, hogy nemzetközi szinten és az ENSZ-en keresztül továbbra is nyomást gyakorol az Iszlám Köztársaságra, hogy kényszerítse az iszlám köztársaságot, hogy hagyjon fel a fenyegetésekkel.
Az iszlám köztársaság fenyegetését hangsúlyozva Rishi Sunak brit miniszterelnök hétfőn ígéretet tett arra, hogy a „védelmi együttműködésen” túlmenően javítja a kapcsolatokat a Perzsa-öböl menti arab államokkal. Sunak az Egyesült Arab Emírségek elnökével, Mohammed bin Zayed al-Nahyánnal találkozott a COP27 ENSZ éghajlat-változási találkozó alkalmával Egyiptomban.
Nos, amikor már a munkáspártiak és a konzervatívok egyetértenek, eléggé egyértelmű a helyzet.
Iránban új jelenségnek számít a mullahok turbánjának nyilvános leverése. Ez nem ritkán visszatetszést szül az európai közönségben, hiszen nem tudják, hogy azt a bizonyos „koronaturbánt”, amit le szokás verni, kizárólag a rendszer elkötelezett hívei (és alkalmazottai) viselik, tehát ez nem egyszerű huliganizmus. Az Iran International részletesebben is foglalkozik a kérdéssel.
Az iráni tiltakozások legújabb megnyilvánulása a papság turbánjainak feldobása, ami mélységesen aggasztó az iszlám köztársaság hatóságai és a külföldi muszlim papok számára.
A papok turbánjainak leverése az utcán járva része az Irán-szerte zajló kormányellenes tüntetések jelenlegi hullámának, amely a 22 éves Mahsa Amini halálára adott reakcióként indult, amikor a hidzsábrendőrök őrizetbe vették. A fiatalabb irániak, akik belefáradtak abba, hogy a kormányzat arra próbálja kényszeríteni őket, hogy betartsák a kötelező iszlám öltözködési előírásokat és a korlátozott életmódot, szeptember közepén tiltakozásba és engedetlenségbe kezdtek.
Az elmúlt hetekben az emberek elkezdték leverni vagy ellopni a papok által viselt turbánokat, mivel azokat hagyományosan az iszlám köztársaság jelképének tekintik, függetlenül politikai beállítottságuktól.
Iránban már az iszlám forradalom előtt is használtak turbánokat és más jellegzetesen muzulmán ruhadarabokat, de az iszlám köztársaság létrejöttével és a mullahok hatalomra jutásával a stílus és a viselt ruhák minősége megváltozott. Az egyik új divat a korona-stílusú turbán, amelyben a turbán elülső oldala kissé megemelkedik.
A közösségi médiában vannak olyanok – még a rezsimellenes táborból is –, akik a lépést nem teljesen civilizáltnak és a személyes szabadságjogokkal ellentétesnek minősítik, de a legtöbben úgy vélik, hogy ez csak egy dacos megnyilvánulás az ország szigorú szabályai ellen, amelyek igazolják a nyilvánosság előtt lazán fátyolozottnak ítélt nőkkel szembeni erőszakot.
Ironikus módon egy olyan társadalomban, ahol a nők bizonytalannak érezték magukat a megjelenésük miatt, itt az ideje, hogy a mullahok megértsék, hogyan érezték magukat a nők az elmúlt 40 évben – mondják a „turbánleverés” támogatói. Egyesek szerint ha a mullahokat erőszakkal letartóztatnák az utcán, megalázva és fenyegetve egy fogdába vinnék őket, és nem engednék el őket, akkor jobban átéreznék, hogyan bánt a nőkkel az utcán az „erkölcsrendőrség” az elmúlt években.
Masih Alinejad, az egyik első iráni hidzsábellenes aktivista szerint a klerikusok megérdemlik sorsukat, miután évekig zaklatták a nőket nyilvánosan a hidzsáb miatt.
A tiltakozók közül néhányan még szórakoznak is vele, ál-sportszövetséget hoztak létre, és új sportágnak nevezik. Még odáig is elmentek, hogy különböző kategóriákat és pontozási kritériumokat találtak ki a sporthoz, például azt, hogy a turbán meddig marad a levegőben, és milyen messzire repül, mielőtt a földre ér.
A „szövetség” Twitter-fiókjának már több mint 30 ezer követője van, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a sportág kezd népszerűvé válni. Egyes közösségi média felhasználók szerint Ali Khamenei legfelsőbb vezető a turbánleverő játék végső célpontja.
A jelenség miatt sok klerikus arra kényszerült, hogy az utcán sétálva az álluk alá kössék a turbánjukat, vagy más fejfedőt használjanak, hogy a fejükön tartsák. Az emberek ezt is kigúnyolják új, vicces találmányokkal, amelyek segítségével a papok a helyükön tarthatják turbánjukat.
Ez az újdonság a folyamatban lévő tüntetések kapcsán felzaklatta a rezsim tisztviselőit, sőt Mukhtada asz-Szadr iraki síita pap és politikus aggódik amiatt, hogy a trend átterjedhet az ő oldalára is, az iszlám autokrácia elleni tiltakozás egyik formájaként. Nyilatkozatot adott ki a cselekmény elítélésére, miután sok iraki fiatal elkezdte a közösségi médiában arra biztatni barátait, hogy verjenek le néhány turbánt.
Mahsa Amini halálával valami megváltozott Iránban. Az emberek egyre kevésbé félnek a rezsimtől.
Az utcákon most gyakori látvány a nő, aki nyilvánosan leveszi fátylát, mert bátor, és a klerikus, aki félelmében veszi le turbánját.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert nemsokára érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.