Iránban nem sokat javul a helyzet, vagy legyünk pontosabbak: fikarcnyit sem. Időnként csitul a demonstrációk intenzitása, hogy aztán újra fellángoljon, most már egyre komolyabbak az olaj- és gépipari munkások sztrájkjai is, de Kahemei és kormánya tántoríthatatlanul kitart amellett, hogy kizárólag „külföldi ügynökök” által szított „zavargásokról” van szó.
Mintha csak kapóra jönne nekik a helyzet, talán sanda, külpolitikai célok érdekében, most épp úgy tűnik, Azerbajdzsán megtámadására készülnek, ami öreg hiba volna: lázongó hátországgal nincs az a hadsereg, ami győzni tudna, de hát ők tudják. Mondjuk egy iráni-azerbejdzsáni háború egész érdekesen rendezné át a helyi szövetségi viszonyokat, mert ha úgy vesszük, Örményország jóban van Moszkvával, ugyanis nincs más választása, Azerbajdzsán is viszonylag jóban van Moszkvával, körülbelül ugyanezért (ők egymással nincsenek jóban, nyolcadikán épp Moszkva moderálta a tárgyalásokat közöttük), ellenben Moszkva meg most Teheránnal van jóban, mert kellenek neki a drónok és talán a rakéták is. De ha Irán megtámadja Azerbajdzsánt, akkor ki lesz jóban és kivel?
Hagyjuk ezeket a bonyolult szöveges példákat, a megfejtés úgyis az, hogy négyzetgyök kettő, jelentsen ez bármit is ebben az esetben, lássuk inkább az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Az elmúlt napokban Irán-szerte csökkent a tüntetések általános részvételi aránya, de november 11-én Szisztán és Beludzsisztán tartományban megugrott. Szisztán és Beludzsisztán tartományban a szeptember 30-i zahedáni demonstráció brutális leverése óta szinte minden pénteken tüntetések zajlanak. A november 11-i pénteki tüntetések az eddigi legelterjedtebbek voltak, legalább hat városban zajlottak Szisztán és Beludzsisztán tartományban. Az előző pénteken, november 4-én a tartomány öt városában volt tiltakozó tevékenység.
Ez a délkelet-iráni városok növekvő számában jelentkező tiltakozás összhangban van a CTP korábbi értékelésével, miszerint Moulana Abdol Hamid szunnita lelkész és támogatói nem csak Zahedanban, hanem egész Szisztán és Beludzsisztán tartományban kezdhetnek el tiltakozásokat szítani. Abdol Hamid november 11-én Zahedanban tartott pénteki prédikációjában ismét bírálta a rezsimet és támogatásáról biztosította a tüntetőket. Abdol Hamid méltatta Moinoddin Saeedi csabahári parlamenti képviselőt is, aki november 9-én bírálta a rezsim tiltakozó akcióinak leverését. Abdol Hamid üzenete a délkelet-iráni szunnita beludzs közösség egyre nagyobb részénél találhat visszhangra.
Amerikai védelmi vezetők továbbra is figyelmeztetnek egy esetleges iráni támadásra Szaúd-Arábiában vagy Irakban, megtorlásként az USA, Izrael és Szaúd-Arábia állítólagos szerepéért a tüntetések szításában. Két védelmi minisztériumi tisztviselő a Politico című lapnak elmondta, hogy Irán továbbra is tervezi Szaúd-Arábia megtámadását, valószínűleg annak energetikai infrastruktúráját célozva, és hogy Irán fokozott fenyegetést jelent iraki célpontokra is. Amerikai és szaúdi tisztviselők korábban a Wall Street Journal november 1-jei jelentésében már figyelmeztettek egy Szaúd-Arábia és Irak elleni közelgő iráni támadásra, bár ennek az értesülésnek a nyilvánosságra hozatala késleltethette az iráni támadást. Ali Fadavi dandártábornok, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnokhelyettese megismételte azt a fenyegetést, hogy a rezsim megtorlást fog alkalmazni a november 11-i tüntetéseket szító külföldi és hazai szereplők ellen.
Irán november 9-én már megpróbálhatta megtámadni az Egyesült Államok szíriai állásait, de nem sikerült. A DeirEzzor24 szíriai médium jelentette, hogy az orosz katonai rendőrség letartóztatott két, az IRGC-hez köthető személyt, akik rakétatámadást készültek végrehajtani az amerikai erők ellen a kelet-szíriai Conoco gázmezőnél. Az Irán által támogatott milíciák már korábban is támadták ezt a helyszínt. A CTP korábban úgy értékelte, hogy Teherán és megbízottjai megtámadhatják az Egyesült Államok iraki és szíriai állásait megtorlásként az Egyesült Államoknak a tüntetések szításában játszott állítólagos szerepe miatt, valamint egy iráni konvojra november 8-án Kelet-Szíriában mért izraeli dróncsapás miatt. A CTP azonban nem tudja ellenőrizni a DeirEzzor24 jelentését.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Iránban az elmúlt napokban csökkent a tüntetések általános részvételi aránya, de Szisztán és Beludzsisztán tartományban növekedett.
- Amerikai védelmi tisztviselők továbbra is figyelmeztetnek egy esetleges iráni támadásra Szaúd-Arábia vagy Irak ellen, megtorlásul az USA, Izrael és Szaúd-Arábia állítólagos szerepéért a tüntetések szításában.
- Hat tartomány 12 városában legalább 14 tüntetés zajlott.
- Gholamreza Nouri Ghazaljeh reformpárti parlamenti képviselő bírálta a rezsimet, amiért engedélyezte a biztonsági és rendfenntartó erők bejutását az egyetemi kampuszokra.
- Az IRGC hírszerző szervezete közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a Mojahedin-e Khalq rezsimellenes csoport tüntetésekre és köztulajdon megrongálására buzdító polgárokkal lép kapcsolatba.
-
Rendszerellenes tüntetések:
November 11-én hat tartomány 12 városában legalább 14 tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy az alábbi helyszíneken zajlottak tüntetések.
Megjegyzés: A CTP csillaggal jelöli azokat a tüntetéseket, amelyeken a meggyilkolt tüntetőkre emlékező gyászolók is részt vettek.
*Deh Sefid, Lorestan tartomány (lakosság száma: ismeretlen)
Meghatározatlan számú gyászoló rezsimellenes jelszavakat skandált Sepehr Beyranvand temetésén. A közösségi média felhasználói és a tüntetők skandálásai Beyranvandot mártírnak nevezték. A biztonsági erők állítólag könnygázt vetettek be a tömeg feloszlatása érdekében, bár erről jelenleg nincs elérhető felvétel. A biztonsági erők állítólag azért ölték meg Beyranvandot, mert rendszerellenes jelszavakat írt közterületen.
Chabahar, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (lakosság: körülbelül 106 739 fő)
Tüntetők tucatjai kapaszkodtak össze a város egyik utcáján. Körülbelül 50 tüntető rezsimellenes jelszavakat skandált, valószínűleg egy másik helyszínen. A biztonsági személyzet könnygáznak tűnő anyagot vetett be a tüntetők ellen.
Iranshahr, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (lakosság: kb. 113 750 fő)
Több tucatnyi tüntető menekült el a könnygáznak tűnő anyag elől Iranshahr város egyik utcáján.
Khash, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (lakossága: körülbelül 56 584 fő)
Több száz tüntető rendszerellenes jelszavakat skandált tüntetés közben Khash város egyik utcáján. A biztonsági személyzet könnygázt vetett be, és állítólag lőttek a tüntetőkre. Néhány tüntetőt dokumentáltak, akik egy Qassem Soleimani nevét tartalmazó táblát rongáltak meg.
Rask, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (lakosság: kb. 10 115 fő)
A felvételeken több tucatnyi tüntető látható, amint felgyújtanak és kövekkel dobálnak egy, az IRGC által üzemeltetett épületet, valamint kövekkel dobálják a rask-i kormányzóság épületét. Egy másik tucatnyi elfogott személy a „szabad Beludzsisztán” jelszót skandálta a város egyik utcáján. Nem világos, hogy ez a tüntetés a köztulajdonra köveket dobáló csoportoktól függetlenül zajlott-e.
Saravan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (lakosság: körülbelül 60 114 fő)
Meghatározatlan számú tüntető rendszerellenes jelszavakat skandált Saravan egyik városi utcáján. A felvételeken látható, amint a biztonsági személyzet ismeretlen alakokra lő, akik egyes közösségi médiafelhasználók szerint a Nour Saravan mecset hívői.
Zahedan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (lakosság: körülbelül 587 730)
Zahedan lakosainak százai vettek részt a pénteki imaórákat követő rezsimellenes felvonuláson. Sok tüntető kézzel írt táblákat tartott a kezében, amelyeken olyan rendszerellenes jelszavak szerepeltek, mint „halál a diktátorra” és „nő, élet, szabadság”. Néhány tüntető a képeken a rendszerellenes táblákat tartva valószínűleg egy mecset vagy más közösségi épület közelében volt látható. A közösségi médiában közzétett felvételeken Kalasnyikov típusú fegyverekkel felfegyverzett biztonsági szolgálat munkatársai láthatóak, amint letartóztatják a tüntetőket. Néhány közösségi médiafelhasználó arról számolt be, hogy éles lőszerrel lőttek a tüntetőkre.
*Teherán város, Teherán tartomány (lakosság: kb. 8 700 000 fő)
Meghatározatlan számú gyászoló olyan jelszavakat skandált, amelyek a Basidzsot az ISIS-hez hasonlították Amir Mehdi Farakhipour 40 napos megemlékezésén a Teherán déli részén található Behesht-e Zahra temetőben. A biztonságiak megölték Farakhipourt, mert részt vett a rendszerellenes tüntetéseken néhány nappal a 17. születésnapja előtt. A gyászolók mártírnak nevezték Farakhipourt, és egy nacionalista iráni dalt játszottak.
Tüntetők tucatjai azt skandálták Teherán északkeleti részén, Teherán Pars egyik utcáján, hogy „nem akarunk olyan kormányt, amely gyerekeket öl”.
Tüntetők tucatjai skandálták: „halál Khameneire” a Teherán déli részén fekvő Nazi Abadban.
*Boyouran-e Sofla, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: kb. 1261 fő)
Több mint 50 gyászoló rezsimellenes jelszavakat skandált Kolbar Hayman Hamzeh temetésén, akit a biztonságiak megöltek. Nem világos, hogy Hamzeh a rendszerellenes tüntetéseken vett-e részt. A gyászolók a jelentések szerint a helyi kormányzói hivatal előtt folytatták a tiltakozást. A biztonságiak állítólag lőttek a tüntetőkre, súlyosan megsebesítve Hamzeh nővérét. A tüntetők felgyújtottak egy helyi Baszidzs-őrsöt és egy határőrségi járművet.
A CTP alacsony valószínűséggel értékeli úgy, hogy az alábbi helyszíneken tiltakozásokra került sor.
Bushehr város, Bushehr tartomány (lakosság: kb. 223 504 fő)
A felvételek állítólag összecsapásokat mutatnak a tüntetők és a biztonsági erők között, bár a rendelkezésre álló felvételeken nem szerepelnek tüntetések. Ezek a demonstrációk nem biztos, hogy megfelelnek a CTP tiltakozó tevékenységre vonatkozó küszöbértékének.
Saghez, Kurdisztán tartomány (lakosság: kb. 165 258 fő)
A felvételeken látható, hogy a tüntetők tüzet gyújtottak Saghez város egyik utcáján, ami arra utal, hogy a klip forgatása után is történhetett tiltakozó tevékenység.
Mahábád, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: kb. 168 393 fő)
A felvételek azt mutatják, hogy tüntetők tüzet gyújtottak Mahábád város egyik utcáján, ami arra utal, hogy a klip forgatása után is történhetett tiltakozó akció.
A Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Chabahart képviselő parlamenti tisztségviselő cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint lemondott volna tisztségéről. Moinoddin Saeedi hangsúlyozta, hogy elkötelezett a választói jogaiért folytatott küzdelem és az életminőségük javítása mellett. Egyes közösségi média-felhasználók arról számoltak be, hogy Saeedi november 10-én lemondott tisztségéről. Az államhoz kötődő média terjesztette Saeedi megjegyzéseit. Saeedi korábban november 6-án egy parlamenti felszólalásában bírálta a biztonsági erők által szeptember 30-án a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedanban tartott tüntetések brutális leverését.
Gholamreza Nouri Ghazaljeh reformpárti parlamenti képviselő november 11-én bírálta a rezsimet, amiért engedélyezte a biztonsági és rendfenntartó erők bejutását az egyetemi kampuszokra. Ghazaljeh hangsúlyozta, hogy minden diáknak meg kell engedni, hogy elmondhassa a véleményét, és felszólította a hatóságokat az egyetemi campusokra behatoló biztonsági erők felelősségre vonására. Az iráni egyetemi hallgatók a Mahsa Amini miatti tiltakozási hullám során megnövekedett biztonsági jelenlétről számoltak be az egyetemi terekben, amint azt a CTP korábban megjegyezte.
A parlamenthez tartozó Iszlám Konzultatív Gyűlés Hírügynökség (ICANA) közzétett egy cikket, amelyben megkérdőjelezte egy, 227 parlamenti képviselő által aláírt, a tüntetők szigorú elítélését szorgalmazó levélről készült kép hitelességét. Az ICANA ténybeli pontatlanságokra hivatkozott – többek között az aláírók között szereplő volt parlamenti képviselők nevére –, bizonyítékként arra az állítására, hogy a levél hamisítvány. A közösségi média felhasználói november 11-én terjesztették a levél fényképét. Az aláírók november 6-án szignálták a levelet, amint arról a CTP korábban beszámolt.
Az IRGC hírszerző szervezete november 11-én közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a Mojahedin-e Khalq nevű rezsimellenes csoport tüntetésekre és köztulajdon megrongálására buzdító polgárokkal lép kapcsolatba.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök november 11-én hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az Azerbajdzsánon kívül élő azeriek „jogait, szabadságát és biztonságát” – valószínűleg burkolt utalással az északnyugat-iráni azeri közösségekre, bár lehet, hogy az örmény ellenőrzés alatt álló területeken vagy a Nahicseván azeri exklávéban élő azeriekre is utalt. Alijev kifejezte elkötelezettségét „azon honfitársaink megsegítése iránt, akiket a sors szerencsétlen fordulata miatt elválasztott az azerbajdzsáni államtól…”. Alijev ezeket a megjegyzéseket a Türk Tanács Üzbegisztánban tartott csúcstalálkozóján tette. Az iráni hatóságok az elmúlt hetekben többször is azzal vádolták a külföldi tényezőket, hogy a tüntetéseket a szeparatizmus ösztönzésére és az ország területi integritásának erodálására használják fel. Alijev megjegyzései az IRGC közösségi média fiókjainak követeléseire vonatkoznak, amelyekben Iránt Azerbajdzsán egyes részeinek annektálására szólították fel, amint arról a CTP korábban beszámolt.
Mindeközben Iránban érdekes, rég nem látott jelenséget figyeltek meg: belpolitikát láttak. Konkrétan, vitatkozó politikusokat, ami abban a politikai rendszerben a legnagyobb ritkaságnak számít. Mint az Iran International írja, egyes politikusok az iráni keményvonalasok szemére vetik, hogy fenyegetik a tüntetőket
Egyre több iráni törvényhozó és volt politikus hibáztatja a kormányt, nem pedig a külföldieket a nyolcadik hete tartó országos felkelésért.
A rezsim magját alkotó kormánytisztviselők és az iráni katonai parancsnokok továbbra is a külföldet és állítólagos ügynökeiket okolják az iráni zavargások szításáért.
Eközben konzervatív politikai aktivisták csatlakoztak reformpárti társaikhoz, akik 227 törvényhozót ítéltek el, akik halálbüntetés kiszabását követelték a letartóztatott tüntetőkre.
Wahab Azizi, egy konzervatív aktivista pénteken az Iráni Munkaügyi Hírügynökségnek (ILNA) elmondta, hogy „A tiltakozások mélyen gyökerezőek, és több okuk is van. Nem lehet őket ellenséges cselekedeteknek tulajdonítani. A tiltakozások 2009-ben kezdődtek, és azóta különböző formában folytatódtak”.
Hozzátette, hogy a parlament és az iráni kormány más részei még mindig nem fogták fel a tiltakozások természetét. Hozzátette: „A tiltakozásokat gyorsan lehetne kezelni és ellenőrizni, ha csak gazdasági vagy akár politikai okai lennének, de a kulturális és társadalmi okokkal rendelkező tiltakozásokkal meggyőző módon kellene foglalkozni”.
Elítélve kollégáit, akik halálbüntetés kiszabását követelték a letartóztatott tüntetőkre, Azizi azt mondta: „Az ilyen meggondolatlan megjegyzések okozták a jelenlegi válságot Iránban”.
Közben Abbas Abdi reformista kommentátor egy tweetben azt írta: „A törvényhozóktól, akiket az Őrök Tanácsának átvilágításának köszönhetően minimális szavazatszámmal választottak meg, nem várták el, hogy másképp viselkedjenek”. Abdi arra utalt, hogy a 2020-as parlamenti választásokon jelöltek százait zömmel zárták ki, ami a jelenlegi keményvonalas többséghez vezetett a törvényhozásban.
Azizi rámutatott, hogy a tüntetések zavargásokként való címkézése nem változtat a természetén, mivel a valóság tagadása nem szünteti meg azt. Ha a problémát parancsok kiadásával próbálják megoldani, az csak tovább növeli a szakadékot az emberek és a rezsim között. „Ha a tisztviselők a tüntetéseket az ellenséges beszivárgókra fogják, tudniuk kell, hogy még ha ez igaz is lenne, az a saját tehetetlenségük miatt volna” – mondta Azizi.
Egy másik fejleményben Dzsalil Rahimi Dzsahánabadi törvényhozó a keményvonalas újságszerkesztő Hoszein Shariatmadari képét tette közzé egy tweet mellett, amelyben azt írta: „A keményvonalasok között kell keresnünk a beszivárgókat”. Szerinte Shariatmadari nemrégiben megjelent cikke, amelyben felszólította a rendőrséget és az IRGC-t, hogy éles lőszerrel lőjenek a tüntetőkre, egyenlő volt azzal, mintha olajat öntött volna a tűzre.
Dzsahánabadi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja továbbá felszólította a hírszerző ügynökségeket, hogy tartsák szemmel a magukat szuperforradalmároknak tettető keményvonalasok megjegyzéseit.
Közben Mohammad Hasszán Aszafari konzervatív törvényhozó és volt hírszerzőtiszt bírálta Ali Bahadori kormányszóvivő egyik megjegyzését. Bahadori a hét elején egy egyetemen tartott beszédében azt mondta, hogy a biztonsági erők könnyedén lelőhették volna a tüntetőket éles lőszerrel ahelyett, hogy sörétes puskákkal lőtték volna le őket.
Aszafari azt tanácsolta a szóvivőnek, hogy a helyzetnek le kell nyugodnia, és a kiszámíthatatlan megjegyzései ellenkező hatást váltottak ki.
A hadsereg szárazföldi erőinek parancsnoka, Kiumars Haydari is tett néhány bosszantó megjegyzést a tüntetőkkel szembeni keményebb fellépésről, és „szemtelen, piaci legyeknek” nevezte őket. Sadeq Zibakalam reformpárti kommentátor pénteken egy tweetben közölte a kormányszóvivővel: „Haydari egy katona, és nem ismeri a civil társadalmat, a törvényt és az emberek jogait, ezért nevezi őket legyeknek. De tőled, mint olyan valakitől, aki jogot tanult, nem várják, hogy fenyegesd az embereket”.
Wahab Azizinek annyiban mindenképpen igazat kell adnunk, hogy a válságnak nem egy vagy két oka van, hanem számtalan, és ezek között szerepel a munkavállalók kizsákmányolása is. A jelentések szerint az iráni olajminisztérium több tucat déli olajfúrótornyon dolgozó alkalmazottai léptek sztrájkba, hogy kifejezzék dühüket a kormány rossz gazdálkodása és a tisztességtelen bérek miatt.
Atena Daemi polgárjogi aktivista kedden egy Twitter-bejegyzésben közölte, hogy első lépésben legalább 37 fúrótorony dolgozói tagadták meg egy szimbolikus akció keretében, hogy ételt fogyasszanak az üzemi kantinokban.
A tányérokra kitett feljegyzéseikben figyelmeztették a rezsim tisztviselőit, hogy „jön a kemény tél”, valószínűleg arra célozva, hogy a kormánynak télen gondot okozna a földgáz és a gázolaj biztosítása, miközben ők nem dolgoznak.
Közben a közösségi médiában közzétett videókon látható, hogy az országos sztrájkhoz csatlakoztak az Esfahan Steel Company (Irán harmadik legnagyobb acélgyártója) dolgozói is.
Az elmúlt hetekben több száz sztrájkoló dolgozót tartóztattak le, miközben sokakat azzal fenyegetnek, hogy kirúgják vagy más dolgozókkal helyettesítik őket, ha nem szakítják meg a sztrájkot.
Eközben a közösségi médiában sok iráni arra szólította fel a nagy bazárok kereskedőit, hogy csatlakozzanak a sztrájkokhoz, hogy megbénítsák a kormányt, amely már több mint 50 napja erőszakosan lép fel a társadalmi és politikai szabadságjogokat követelő tüntetőkkel szemben.
Az emberek azt mondják, ha a céhek és a kereskedők nem lépnek sztrájkba, bojkottálni fogják áruikat és termékeiket.
Az emberek „általános sztrájkot” tartottak Mahsa Amini szülővárosában, Saghezben és néhány más, főként a kurd régiókban található városban, ahol a kiskereskedők többször bezárták üzleteiket a kormány brutalitása elleni tiltakozásul.
Márpedig a bazár csatlakozni fog, hiszen eddig is megtette párszor: nem világos, hogy Khamenei és környezete miért nem látják, hogy általános és széles körű válsággal, népmozgalommal van dolguk, miért hiszik, hogy parancsszóra el fog csitulni az elégedetlenség?
Ennyi iráni hír volt ma, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.