Szele Tamás: A Wagner Maliban

A mai második részben egy érdekes (és igen terjedelmes) tanulmányt próbálok körbejárni, aminek látszólag nincs köze Ukrajnához, ugyanis Afrikához van köze – de mivel a Wagner-csoport Maliban folytatott tevékenységével foglalkozik, és mivel a Wagner Ukrajnában is harcol, érdemes odafigyelni rá: lássuk, máshol milyen vitézek?

Vitézkedésnek nem igazán nevezném, amit Maliban művelnek, bár sok az áldozatuk, az tény, de – főleg civilek, és ez előrevetíti, Ukrajnában mi történne az olyan településekkel, amiket ők szállnak meg. Viszont lássuk magát a tanulmányt, amit az All Eyes on Wagner nevű projekt készített. Az elemzők nyilvános forrásokból, médiajelentésekből, szemtanúk beszámolóiból és emberi jogi aktivisták jelentéseiből gyűjtöttek információkat az orosz zsoldosok bűncselekményeiről. Ezek közé tartoznak a tömeggyilkosságok, a nemi erőszak, a fosztogatások és a civilek elleni támadások.

Jelentésükben a szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a wagneristák nemhogy nem segítették a mali hatóságokat a lázadók elleni harcban, de még rontották is a biztonsági helyzetet az országban.

Egyáltalán, mit keresnek ott?

A mali hatóságok az elmúlt 10 év során sokat harcoltak az iszlám radikálisok ellen, akik az ország északi részén területeket foglaltak el. 2013 óta francia katonai, majd ENSZ-békefenntartók egy csoportja tartózkodott az országban.

2020 óta két államcsíny történt Maliban. Ennek eredményeként Assimi Goita ezredes lett az ideiglenes elnök. 2022 augusztusában, miután Franciaország és a mali katonai junta közötti kapcsolatok megromlottak, a „Barkhan” terrorellenes műveletben részt vevő utolsó francia katonák elhagyták Malit. 2021 szeptemberében vált ismertté, hogy a mali vezetés a nyugati szövetségesekkel való kapcsolatok megszakadása közepette tárgyal egy lehetséges megállapodásról a Wagner PMC-vel. A nyugati médiajelentések szerint a zsoldosoknak a mali hadsereg kiképzését és magas rangú tisztviselők védelmét kellett volna biztosítaniuk. Az orosz külügyminisztérium valóban megerősítette az üzletet, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz hatóságoknak semmi közük hozzá. Nyugaton elítélték a PMC-egységek Maliba telepítéséről szóló döntést. Az ám, csakhogy ekkorra – mint azt a BBC orosz szolgálata jelentette – a zsoldosok már körülbelül egy hónapja Maliban voltak, és szeptember elején már harcosok haláláról érkeztek hírek.

Viszont a zsoldosok érkezése előtt már több hónappal elkezdődött egy médiakampány, amely az orosz befolyást és politikusokat népszerűsítette: az egyik plakáton Assimi Goita ezredest Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt ábrázolták a plakátok. Mindketten katonai egyenruhát viselnek és fegyvert tartanak a kezükben, a plakát szövege pedig azt mondja, hogy Mali népe „támogatja őket”.

Maga Prigozsin májusban újságírói megkeresésre tagadta a PMC-k jelenlétét Maliban, és a katonai cég létezését „legendának” nevezte (2022 szeptemberében elismerte, hogy 2014-ben hozta létre a zsoldoscsoportot). „Bárhol is vannak orosz zsoldosok, akár valósak, akár fiktívek, soha nem sértik meg az emberi jogokat” – tette hozzá.

A jelentés által idézett médiajelentések szerint az Alpha Development és a Marko Mining, a Prigozsinhoz kapcsolódó és a Wagner PMC mali bevetése után létrehozott vállalatok aktívan kutattak aranybányák után az országban. Korábban arról számoltak be, hogy a Prigozsinhoz kapcsolódó vállalatok aranybányák kutatásával és fejlesztésével foglalkoznak más afrikai országokban, ahol PMC-harcosokat láttak. A Wagner-csoport két orosz geológust, Viktor Popovot és Szergej Laktionovot, bízott meg 2021-től a bányák feltárásával, Valószínűleg jelenleg három engedélyről tárgyalnak:

      • Fekola bánya, amelyet jelenleg a kanadai B2Gold bányavállalat üzemeltet (16 tonna aranytermelés 2021-ben).
      • Loulo-Gounkoto, amelyet egy másik kanadai vállalat, a Barrick Gold üzemeltet (19 tonna aranytermelés 2021-ben).
      • Syama, amelyet a Resolute ausztrál bányavállalatnak tulajdonítanak (évi 2,4 millió tonna arany)

A jelentés szerint a 42 éves, Primorszki területről származó Ivan Maszlov (hívójel: Miron) és két másik parancsnok vezeti a Wagner PMC zsoldosainak Maliba telepített egységét. Nevüket nem hozták nyilvánosságra.

Maszlov azért fontos, mert a Mirotvorec weboldal adatbázisa szerint Miron részt vett a luhanszki repülőtér 2014 nyarán történt megrohamozásában, és közvetlen résztvevője vagy szemtanúja lehetett a Közép-afrikai Köztársaságban 2018-ban orosz újságírók meggyilkolásának is. Maszlov kapcsolatát a Wagnerrel a kutatók szerint az is jelzi, hogy autója Krasznodarban van bejegyezve, amelynek közelében, Molkinóban van a zsoldosok kiképzőpályája.

Az orosz zsoldosok jelenléte Maliban az év folyamán egyre hangsúlyosabbá vált. Az ACLED és a Menastream adatai szerint 2022. július közepén kilenc Wagner-bázis volt az országban, és több mint 32 helyszínen zajlottak orosz zsoldosok részvételével műveletek a középső és északkeleti országrészben. Júniusban a The New York Times egy forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy mintegy ezer orosz zsoldos van Maliban, akik mintegy 15 bázist és útzárat telepítettek az országban. Jelenlétüket a CMA és a Jamaat Nusrat al-Islam wal-Muslimin (JNIM) egységeinek mozgási folyosói, valamint a kábítószer-kereskedő konvojok közelében észlelték.

A Maliban töltött első évük során az orosz zsoldosok a helyi fegyveres erőkkel együtt vettek részt terrorellenes műveletekben, többek között a JNIM lázadók ellen. A jelentés számos jelentést és tanúvallomást idéz mészárlásokról és bírósági eljárás nélküli kivégzésekről, szexualizált erőszakról (zaklatás, nemi erőszak), önkényes letartóztatásokról, fosztogatásról és a civilek megfélemlítéséről. A tanulmány szerint összesen több mint 370 ilyen epizóddal hozták összefüggésbe a Wagner-zsoldosokat. A legtöbb erőszakos cselekmény a fulani nép tagjai ellen irányult, akik kapcsolatban állnak a fegyveres iszlám csoportokkal Maliban. Az emberi jogi aktivisták által dokumentált leghírhedtebb esetek közé tartoznak például a dogofri és murai lakosok elleni mészárlások, ahol a legóvatosabb becslések szerint is több mint 330 civilt öltek meg 2022 elején.

A tanúvallomások szerint a wagneristák és a mali fegyveres erők katonái februárban több helyi lakost is őrizetbe vettek, akik egy vásárról tértek haza. A jelentés szerint a katonák és a wagneriak végighajtottak a falvakon, letartóztatták a helyieket és fosztogattak. A Human Rights Watch jelentése szerint mintegy 40 embert vettek őrizetbe a katonai műveletek során, majd eltűntek. Március elején legalább 35 ember elégetett holttestét találták meg Dogofriban, akik között az eltűnt fogvatartottakat is azonosították. Az emberi jogi aktivisták által megkérdezett egyik helyi lakos elmondta, hogy a holttesteket csoportokban halmozták fel, néhány halott szemét bekötötték, kezüket pedig megkötözték. A sérülések jellege szerinte arra utalt, hogy az embereket lőfegyverrel és késsel ölték meg.

Március végén a dzsihadisták által ellenőrzött Mura városában egy „terrorellenes” műveletben legalább 300 embert öltek meg. Szemtanúk szerint március 27-én reggel mintegy 30 dzsihadista tüzet nyitott a város piacának közelébe helikopterrel érkező katonákra. Ennek következtében több iszlamista, civil és legalább két külföldi katona meghalt. Ezek feltehetően orosz zsoldosok voltak. Ezt követően a szemtanúk szerint a katonaság elzárta a város kijáratait, hogy ellenséges túlélőket keressen, mindenkit megölt, aki megpróbált elmenekülni, több száz civilt, főként férfiakat, őrizetbe vett és kihallgatott. Őrizetbe vételük során elvették tőlük a telefonokat és más értéktárgyakat. A fogvatartottakat ezután több csoportra osztották, és szelektíven megölték őket. Szemtanúk szerint a mészárlásnak civilek és dzsihadisták egyaránt áldozatul estek, akik fegyvereket rejtegettek és megpróbáltak elrejtőzni a katonák elől. A művelet március 31-én ért véget. Emberi jogi aktivisták szerint mintegy 100 „fehér” katona vett részt, akik a franciától eltérő nyelven beszéltek.

A mali hatóságok viszont sikeres „terrorellenes” műveletről számoltak be. Az ország védelmi minisztériuma bejelentette, hogy március 23. és 31. között 203 „terroristát” öltek meg és 51 másikat letartóztattak. A minisztérium nem tett említést polgári áldozatokról.

Az AEOW projekt egy szemtanúval beszélt egy másik esetről, amelyben Wagner PMC zsoldosok vettek részt Maliban. Így október 30-án a közösségi hálózatokon jelentek meg a Tenenkou körzetben lévő Geldi faluban végrehajtott katonai műveletről szóló jelentések. Egy forrás elemzőknek elmondta, hogy miután három helikopter leszállt a település közelében, a mali hadsereg harcosai és orosz zsoldosok körülvették Geldit és tüzet nyitottak. Egy szemtanú szerint a katonaság felgyújtott két alkatrészraktárat, azzal vádolva a tulajdonosokat, hogy együttműködnek a terroristákkal, és házról házra jártak. Elemzők szerint a műveletben több, fegyveres csoportokhoz kötődő személy és legalább 13 civil halt meg. Számos civilt és „radikálist” tartóztattak le.


Szeptemberben a helyi WhatsApp csatornák orosz harcosokat vádoltak meg azzal, hogy megtámadtak egy aranyat szállító konvojt. Állítólag a konvoj járműveinek vezetői megsérültek és megkötözték őket a támadásban. Az AEOW szerint a mali hatóságok nem tudtak havonta fizetni a zsoldosoknak a szolgálataikért, ők pedig rablásba kezdtek.

Májusban az ENSZ arról számolt be, hogy a mali hadsereg által a civilek ellen elkövetett emberi jogi jogsértések száma 2021 végétől 2022 első negyedévéig megtízszereződött. Elmondható, hogy a Wagner bevonása a konfliktusba nem vezetett jelentős sikerekhez, hanem csak hozzájárult annak eszkalálódásához és az erőszak fokozódásához Maliban. Az ACLED becslése szerint a helyi hadsereg és a Wagner PMC harcosai legalább 456 civilt öltek meg január és április között.

Októberben az Egyesült Államok szakértői azt mondták, hogy az orosz zsoldosok érkezése után a terrortámadások száma Maliban csak nőtt: az elmúlt hat hónapban 30%-kal emelkedett. A folyamatos konfliktus miatt a maliak kénytelenek elhagyni az országot. Különösen a szomszédos Mauritániába menekülnek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának hivatala szerint 2022 januárjától szeptemberéig több mint 15 ezer mali (Mali teljes lakossága 21,7 millió fő) telepedett le az ország határ menti területein.


És – tegyük hozzá – ezt még „rendes”, tehát nem börtönből, erőszakkal toborzott zsoldosok művelik, képzelhető, a mostani, Ukrajnában harcoló állomány mire képes és milyen a morálja. Aztán tessék elképzelni, mit művelnének Európával.

Az külön orosz jellegzetesség, hogy a Wagner-csoport hivatalosan nem is létezik, sőt, a létezését a törvény tiltja is, ettől függetlenül azonban állami megbízásokat lát el, és a hadsereg feladatait hajtja végre.

Hát, ennyi fért ebbe a mai második részbe, holnap folytatódik a krónika.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!


Oszd meg másokkal is!