Iránban csitulnak a demonstrációk és egyre hangosabbak a rendszerpárti, vérbosszút követelő hangok, Khamenei és a Forradalmi Gárda vezetése pedig szorgosan dolgozik egy Azerbajdzsán elleni háborún, de azért az iraki Kurdisztánban is elég feszült a helyzet.
Hiába, egy polgárháború szélén tántorgó államnak csak egyvalami árthat többet egy külország elleni háborúnál: két háború, két különböző fronton (ezt még Clausewitz is kárhoztatná, és hol vannak az iráni generálisok őtőle…) Mindeközben Khamenei lecsukatta a tulajdon unokahúgát is, szóval zajlik az élet Teheránban, mely ez idő szerint sem nem szép hely, sem nem jó hely.
De lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Az iráni tiltakozó szerveződések csoportjai megerősíthetik szervezési képességeiket, mivel a tiltakozó tevékenység az elmúlt napokban viszonylagosan elcsitult. A Karaj Szomszédság Ifjúsága november 26-án nyilatkozatot adott ki, amelyben arra utal, hogy a november 24-26-i országos tiltakozó felhívások, amelyek nem növelték jelentősen a tiltakozó részvételt, rosszul voltak összehangolva. A csoport kijelentette, hogy támogatta az említett időpontokra szóló tiltakozási felhívásokat, de nem volt felelős azok megszervezéséért. A közlemény azt sugallta, hogy legalább egy ilyen felhívás, amelyet neki tulajdonítottak, hamisítvány volt.
A november 24-26-i tüntetésekre szóló felhívások azt sugallták, hogy a tüntetők nagy tömegben gyűljenek össze az előre kijelölt utcákon. Az előzetes bejelentés valószínűleg elegendő időt biztosított volna a biztonsági személyzetnek a felkészülésre, ami növelte volna a tüntetésben való részvétel kockázatát, amint azt a CTP korábban megfigyelte. Az egy helyre koncentrált nagy tömegekre vonatkozó felhívások ráadásul csökkentették volna a megmozdulások hatékonyságát, mivel a rendszerellenes tüntetések szétszórt jellege az elmúlt hetekben megterhelte a biztonsági erők korlátozott kapacitását. A Karaji Szomszédság Ifjúságának utalása arra, hogy ismeretlen szereplők a nevükben felhívást tettek közzé veszélyesebb és kevésbé hatékony tüntetésekre, felveti annak lehetőségét, hogy a rendszerpárti szereplők megpróbálják úgy alakítani a tüntetéseket, hogy azok megkönnyítsék a rendszer fellépését, bár a csoport nem fogalmaz meg ilyen vádakat. Az is lehetséges, hogy a tiltakozó mozgalommal szimpatizáló más csoport vagy személy adta ki a „hamis” felhívást meggondolatlanul, de rossz szándék nélkül.
A Karaji Szomszédság Ifjúsága hozzátette, hogy szervezete helyszíni vezetőkből és elemzőkből áll, akik gondosan kiválasztják a tüntetések időpontját és helyszínét, ami arra utal, hogy néhány rendszerellenes tiltakozó csoportnak már vannak kialakult szervezeti struktúrái. A csoport közleménye jóváhagyta a december 5-7-i tüntetésekre való felhívást, ami valószínűleg elegendő időt biztosít a csoportnak a szükséges szervezeti képességek és/vagy készletek regenerálására. Egy másik rendszerellenes közösségi média-felhasználó, aki gyakran terjeszt tüntetésekre való felhívásokat, arra buzdította a tiltakozókat, hogy türelmesen gyakorlatozzanak, kezdjenek el tagokat toborozni, és gyűjtsenek lőszert a következő tiltakozási hullámra való felkészüléshez.
A rendszer és az IRGC médiacsatornái közzétettek egy videót, amelyben Azerbajdzsán megtámadásával fenyegetőztek, hasonló retorikát használva, mint amilyet Irakkal kapcsolatban használtak az iráni-iraki háború idején. Az IRGC médiacsatornái az „előbb elfoglaljuk Bakut, aztán Jeruzsálemet” szöveget tették közzé a videó mellett, amely egy képzeletbeli autópályát ábrázol, amely Iránból Azerbajdzsánon keresztül vezet Izraelbe (ilyen autópálya természetesen nem létezik). A videóban olyan szöveg is szerepel, ami azt kérdezi, hogy „melyik út vezet itt Jeruzsálembe?” Az iráni rezsim és az IRGC többször is közzétett Azerbajdzsán-ellenes üzeneteket, amelyek az azerbajdzsáni kormányt hibáztatják az iráni zavargások szításáért, amint arról a CTP korábban már beszámolt. A november 27-i videó azonban az IRGC egyik retorikai refrénjére utal az iráni-iraki háború idején, amelyet az iráni rezsim arra használt, hogy igazolja a háború végén az iraki szárazföldi offenzívára való mozgósítást: „az út Jeruzsálembe Kerbalán keresztül vezet.” Ez a mondat összekapcsolta az iráni offenzívát, amely része volt a Szaddám Huszein 1980-as inváziója elleni iráni katonai műveleteknek, az Iráni Iszlám Köztársaság kifejezett küldetésével, hogy exportálja az iszlám forradalmat és végül elfoglalja Jeruzsálemet. A 2022. november 27-i videó párhuzamos üzenete azt sugallja, hogy a rezsim feltételeket teremt az IRGC személyzetének összegyűjtésére, hogy megvédjék Iránt egy hasonló, állítólag Azerbajdzsán által elkövetett támadás ellen, feltehetően a folyamatban lévő tüntetésekre utalva. A videóban a „Jeruzsálembe vezető út” sorának kisajátítása valószínűleg az IRGC személyi állományának, különösen az iráni-iraki háborúban harcolt magas rangú tiszteknek a körében is visszhangra talál.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az iráni tiltakozó szerveződések csoportjai megerősíthetik szervezési képességeiket, mivel a tiltakozó tevékenység az elmúlt napokban viszonylagosan elcsitult.
- November 27-én négy tartomány négy városában legalább hat tüntetésre került sor.
- Az IRGC parancsnoka, Hoszein Szalami a Szisztán és Beludzsisztán tartományban a Baszidzs tagjainak tartott beszédében óva intette Izraelt, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot a rendszerellenes tüntetések támogatásától.
- A rezsim és az IRGC médiacsatornái közzétettek egy videót, amelyben Azerbajdzsán megtámadásával fenyegetőztek az iráni-iraki háború idején elterjedt retorikát használva.
- Kulturális és parlamenti szervek jogi intézkedéseket javasoltak a tüntetők leverésének felgyorsítására és a rendszer elit képviselőinek jutalmazására.
- Muhammad Shia Al Sudani iraki miniszterelnök november 29-én Teheránba utazik, állítólag azért, hogy közvetítsen az Irán és a Kurdisztáni Regionális Kormány (KRG) közötti feszültségek között.
-
Rendszerellenes tüntetések:
Négy tartomány négy városában legalább hat tüntetésre került sor. A CTP nagy vagy közepes valószínűséggel úgy értékeli, hogy november 27-én a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Teherán város, Teherán tartomány
Tömegméret: Kicsi
Tüntetők aktivitása: Tűzgyújtás az utcán
Teherán város, Teherán tartomány
Tömegméret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Sharif Műszaki Egyetem hallgatói
Tiltakozás típusa: Ülősztrájk táblákkal
Teherán város, Teherán tartomány
Tömegméret: Kicsi
Demográfiai adatok: Allameh Tabataba’i Egyetem hallgatói
A CTP alacsony valószínűséggel ítéli úgy, hogy november 27-én a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Karaj, Alborz tartomány
Tömegméret: Kicsi
Tiltakozók aktivitása: Tűzgyújtás az utcán
Ghazvin város, Ghazvin tartomány
Tömegméret: Kicsi vagy közepes
Demográfiai adatok: Textilipari munkások
Tiltakozás típusa: Sztrájk és tiltakozás
Abadan, Ilam tartomány
Tömegméret: Meghatározhatatlan
A rendszer megtorlása: A biztonsági erők könnygázt és golyókat vetettek be.
Tiltakozók tevékenysége: Tűzgyújtás az utcán
Megjegyzés: A CTP a kis tüntetéseket 100 főnél kevesebbnek, a közepes tüntetéseket 100 és 1000 fő közöttinek, a nagyobb tüntetéseket pedig ezer főnél népesebbnek tekinti.
A közösségi média felhasználói november 26-án és 27-én sztrájkokat dokumentáltak – különösen a teherautó-vezetők körében – Irán-szerte. A felvételek állítólag több városban, köztük a Fars tartománybeli Shirazban, a Hormozgan tartománybeli Bandar Abbasban, valamint Iszfahán, Ghazvin, Kermanshah és Teherán tartományok azonosítatlan helyszínein mutattak kamionosok sztrájkját.
Hossein Salami, az IRGC parancsnoka november 27-én Szisztán és Beludzsisztán tartományba látogatott. Szalami Zahedanban a Baszidzs tagjaihoz intézett beszédében óva intette Izraelt, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot a rezsimellenes tüntetések támogatásától. Szalami dicsérte Szisztán és Beludzsisztán lakóit, és megismételte a rendszer által hangoztatott retorikát, amely a folyamatban lévő tiltakozásokat külföldi szereplőknek tulajdonítja, akik puha hatalmi taktikákkal zavargásokat szítanak. Szalami látogatása egybeesik a Zahedanban és más tartományi városokban az elmúlt hetekben tartott pénteki imaórákat követő nagyszabású tiltakozó akciókkal.
Kulturális és parlamenti szereplők olyan jogi intézkedéseket javasoltak, amelyek felgyorsítanák a tüntetők letartóztatását és megerősítenék a rezsim elitjét. Az iráni egészségügyi és tudományos miniszterek olyan irányelvet hagytak jóvá november 27-én, amely megkönnyíti a fegyelmi eljárást a másként gondolkodásért, beleértve az „iszlám vagy nemzeti szertartások megsértését”, és felelősségre vonja a diákokat az egyetemi tüntetéseken való részvételért. A parlamenti kutatási bizottság hasonlóan kidolgozott egy tervet, amely szigorítaná a kémkedéssel vagy az „ellenséges” külföldi kormányokkal való együttműködéssel kapcsolatos büntetéseket. A terv állítólag pontosította, hogy a rendszerellenes szereplőkkel – beleértve a külföldi kormányokat, agytrösztöket, médiumokat és gazdasági intézményeket – való együttműködés „földi korrupciónak” minősül, ami az iszlám büntető törvénykönyv szerint halállal büntetendő bűncselekmény. A terv ezzel szemben azt javasolta, hogy a rosszindulatú külföldi szereplők által szankcionált vagy „üldözött” tisztviselők jogosultak legyenek olyan juttatásokra, amelyeket hagyományosan a veteránok számára tartottak fenn. Az USA és az Európai Unió által szankcionált tisztviselők túlnyomórészt a rendszer elitjének tagjai, akik közül sokan profitálnak a rezsim korrupciójából, és ez a terv csak tovább gazdagítaná és jutalmazná őket, miközben az átlagos irániak szenvednek a strukturális gazdasági bajoktól, amelyeket a szankcionált személyek némelyike súlyosbít. A Parlament digitális gazdasággal foglalkozó munkacsoportja november 27-én ráadásul ratifikált egy tervet, amely az előre ellenőrzött, rendszerpárti digitális szereplőknek nagysebességű internet-hozzáférést biztosít.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Muhammad Shia Al Sudani iraki miniszterelnök november 29-én Teheránba utazik, hogy közvetítsen az Irán és a Kurdisztáni Regionális Kormány (KRG) közötti feszült viszonyban. A KRG miniszterelnöke, Masrour Barzani és a KRG elnöke, Nechirvan Barzani november 27-én találkozott az iraki és az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció tisztviselőivel, lezárva a diplomáciai kampányt, amelyet azzal kezdtek, hogy november 22-én iraki tisztviselők és politikai szereplők sokaságával találkoztak. A KRG valószínűleg Bagdad támogatását kéri abban, hogy megállítsa a törökök és az IRGC támadásait az iraki Kurdisztánban, valamint hogy elrettentse Iránt az iraki Kurdisztán elleni szárazföldi inváziótól, amellyel többször is fenyegetőzött. Masrour Barzani miniszterelnök találkozott a nemzetközi koalíció helyettes parancsnokával, Andrew Gardner tábornokkal, valószínűleg azért, hogy további diplomáciai nyomást kérjen Törökországra, hogy állítsa le az iraki Kurdisztán elleni légi hadjáratát. Gardner és Barzani valószínűleg az IRGC támadásainak leállítására irányuló erőfeszítésekről is tárgyaltak. Nechirvan Barzani elnök szintén találkozott Szudanival, valószínűleg azért, hogy támogatását kérje az irániakkal való tárgyalásokhoz. Az iraki nemzetbiztonsági tanácsadó, Qassem Al Araji a találkozó után bejelentette, hogy Szudani szeptember 29-én Teheránba utazik, hogy segítsen az iráni-KRG feszültségek enyhítésében.
Nos, akkor lássuk, mit tudott meg az Iran International Khamenei unokahúgának letartóztatásáról.
Irán legfelsőbb vezetőjének unokahúga, egy szókimondó jogvédő aktivista a letartóztatása után közzétett videóban felszólította a külföldi kormányokat, hogy szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat az Iszlám Köztársasággal.
A videoüzenetet pénteken tették közzé, kevesebb mint egy héttel azután, hogy az amerikai székhelyű Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége (HRANA) jelentette Farideh Moradkhani őrizetbe vételét, akinek néhai apja Khamenei húgának a férje volt és prominens ellenzéki személyiség.
Elítélve az Iszlám Köztársaság tüntetések elleni véres fellépését, amelyet Mahsa Amini őrizetben bekövetkezett halála váltott ki, felszólította a más országokban élő embereket, hogy:
„Álljanak mellénk, és mondják meg kormányaiknak, hogy ne támogassák tovább ezt a gyilkos és gyermekgyilkos rezsimet. Ez a rezsim nem hűséges egyetlen vallási elvéhez sem, és nem ismer más szabályokat, csak az erőszakot és a hatalom megtartását”.
Az emberek szerte a világon figyelik az irániak és a rendszer gonosz erői közötti csatát – mondta, és bírálta az ENSZ-t, amiért az elítélő nyilatkozatokon kívül nem tesz semmit az iszlám köztársasággal szemben. A HRANA szerint a több mint két hónapja tartó országos zavargások során november 26-ig 450 tüntetőt öltek meg, köztük 63 kiskorút. Több mint 18 173 tüntetőt vettek őrizetbe.
Felszólította a világot, hogy vessen véget nagybátyja uralmának, és olyan diktátorokhoz hasonlónak nevezte őt, mint Adolf Hitler, Benito Mussolini, Nicolae Ceaușescu, Muammar Kadhafi, Szaddám Huszein és az iszlám köztársaság alapítója, Ruhollah Khomeini. Mint mondta:
„Itt az ideje, hogy minden szabad és demokratikus ország szimbolikus gesztusként visszahívja képviselőit Iránból, és kiutasítsa országából ennek a brutális rezsimnek a képviselőit.”
A videót pénteken osztotta meg a YouTube-on testvére, a Franciaországban élő Mahmoud Moradkhani, aki Twitter-fiókján „az iszlám köztársaság ellenzőjeként” mutatja be magát. Ő számolt be nővére letartóztatásáról, aki épp egy bírósági határozatnak tett eleget, miszerint meg kell jelennie a teheráni ügyészségen. Farideh Moradkhani-t az év elején is elfogta az iráni hírszerzési minisztérium, majd később óvadék ellenében szabadon engedték. Korábban 15 év börtönbüntetés fenyegette meg nem határozott vádak alapján.
Édesapja, Ali Moradkhani Arangeh síita pap volt, aki Khamenei nővérének a felesége volt, és október 19-én hunyt el Teheránban, miután az iszlám köztársasággal szembeni kritikus álláspontja miatt évekig elszigetelték. Miután visszatért Iránba Irakból, ahová a letartóztatás elől menekült, 1995-ben 20 év börtönbüntetésre ítélték, de tíz évvel később, 2005-ben szabadon engedték.
Az iszlám köztársasággal szembeni kritikák a vezető tisztségviselők hozzátartozói részéről egyre erősödtek. 2012-ben Faezeh Hashemi Rafszandzsánit, a néhai Akbar Hashemi Rafszandzsáni volt elnök lányát „államellenes propaganda” miatt börtönbüntetésre ítélték.
Csütörtökön az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa összeült, hogy megvitassa az Iráni Iszlám Köztársaságban különösen a nők és a gyermekek szempontjából romló helyzetet, és jóváhagyta egy új vizsgálóbizottság felállítását, amely a kormányellenes tüntetések teheráni elfojtását vizsgálja.
Szombaton Khamenei dicsérte az ország félkatonai erőit, például a Baszidzsot a gyilkos leszámolásban játszott szerepéért, mondván:
„Amikor a csatatéren szembeszállt az ellenséggel, a Baszidzs mindig is bátornak bizonyult, és nem félt az ellenségtől”.
Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Iránban szombaton továbbra is feszült volt a helyzet, mivel az emberek bezárták üzleteiket, hogy kifejezzék támogatásukat a tüntetések mellett, a diákok pedig ülősztrájkokat tartottak különböző egyetemeken.
Konzervatív oldalról is érkeznek kritikák, akár tapasztalt politikusoktól is: Khameneit személy szerint (még) nem kritizálja, akinek kedves a feje a nyakán, de Raisi elnököt minden további nélkül lehet és szabad is hibáztatni. Legalábbis az Iran International nem tud arról, hogy Ali Motaharit megbüntették volna – legalábbis egyelőre. Pedig ő egyenesen azt javasolta, hogy a kormány bocsássa népszavazásra az atomalku jövőjét és Oroszország ukrajnai háborújának támogatását.
Ali Motahari a Khabar Online mérsékelt konzervatív honlapnak adott interjújában a Raisi-kormányt tette felelőssé az ország gazdasági problémáiért anélkül, hogy Ali Khamenei legfőbb vezető felelősségét említette volna. Amikor azonban olyan kulcsfontosságú kérdésekről beszélt, mint a választási törvény reformja, az Egyesült Államokkal a JCPOA felélesztéséről folytatott tárgyalások és az Ukrajna elleni háborúban Oroszországgal kötött szövetség, elismerte, hogy a kulcskérdésekben Khameneié a végső szó.
Motahari társadalmi konzervatív, aki néha nyíltan bírálta, amikor a rezsim keményvonalas magja megsértette a belső szabályokat, vagy olyan döntések meghozatalára került sor, amelyek még nagyobb nemzetközi elszigetelődéshez vezettek.
Az Iránban zajló tüntetésekről szólva Motahari azt mondta, hogy az emberek reménytelensége a jövőjükkel kapcsolatban váltotta ki a jelenlegi tiltakozási hullámot. A jelenlegi gazdasági válságot és a keményvonalas politikát okolta a tiltakozások kiváltó okaként, és egyetértett azzal, hogy egy mérsékelt politikai csoportosulás létrehozása segíthetne megoldani az ország jelenlegi gazdasági és politikai patthelyzetét.
Azt is fenntartotta, hogy a kormány határozatlansága az atomalkuval, a gazdasági problémákkal és még a folyamatban lévő tüntetésekkel kapcsolatban is hozzájárult a népfelkelés lendületéhez.
A népszavazás tartásának ötlete a főbb kérdésekről nem új keletű. Haszan Róháni korábbi elnök többször is felvetette az ötletet, feldühítve ezzel Khameneit és követőit.
Másik fejlemény, hogy a Khabar Online „A kormány őszi hibernációja” című cikkében bírálta Raisit és kormányát, amiért távol maradnak a nyilvánosságtól, és közömbösek Irán emberi jogi helyzetével és atomprogramjával kapcsolatos legutóbbi ENSZ- és NAÜ-határozatokkal szemben.
A cikk arra a következtetésre jutott, hogy „Raisi határozatlansága és kormányának a problémák megoldásától való távolmaradása a nyilvánosság előtt fokozatosan biztonsági problémává változtatta a kulturális, külpolitikai, gazdasági és szociális kérdéseket” az ország és a nemzet számára.
Ugyanakkor bírálta Raisit, amiért nem érti meg és nem rangsorolja az Irán előtt álló problémákat, és nem kívánt válsággá változtatja azokat a kérdéseket, amelyekre normális esetben hagyományos megoldásoknak kellene születniük. Más szóval, Raisi távolléte lehetőséget adott az elnöki adminisztráción kívüli erőknek arra, hogy a színfalak mögötti politikai döntéshozatalba bekapcsolódjanak, és jelentős terheket rójanak a kormányra.
A Khabar Online nem nevezte meg ezeket az erőket, de feltehetően Khamenei számos hivatalának, befolyásos klerikusainak és az IRGC tisztjeinek az állam ügyeibe beavatkozó befolyására utalt.
A cikk azzal vádolja Raisit, hogy hivatalba lépése óta mindig kerülte a nyilvános szereplést válságok idején. Abbahagyta a tartományokba tett látogatásait, és hallgatott a keményvonalasok azon kísérleteiről, hogy korlátozzák a közösségi médiát, és irániak ezreit fosszák meg attól, hogy hasznot húzzanak internetalapú vállalkozásaikból.
Ugyanakkor a Raisi-kormányzat folyamatosan hozzájárult a válságokhoz olyan intézkedésekkel, mint a kedvezményes árfolyam megszüntetése, valamint a biztonsági erők internet-hozzáférést korlátozó magatartása.
A Khabar Online megemlítette, hogy Raisi hallgatása szemet szúrt, amikor a biztonsági erők több tucatnyi tüntetőt öltek meg a tartományokban. A teheráni rendőrség békés tüntetőkkel szembeni brutális fellépéseivel kapcsolatban sem tett vagy mondott semmit. A honlap szerint Raisi hallgatása lehetőséget adott a keményvonalasoknak, hogy olyan politikát erőltessenek, például az „erkölcsrendőrség” megerősítését, amely feldühítette az embereket. Raisi még a papok és politikai aktivisták e fejleményekkel kapcsolatos leveleire sem válaszolt.
Mára ennyi iráni hír jutott, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója.