Nos, a mai második rész teljes egészében kulturális hírekkel foglalkozik. Igen, ilyenkor, háború idején: de olyan kultúra az, amit bemutatok, amilyen. Háborús, haldokló vagy már egyenesen halott is. Nem kiállításmegnyitókról, könyvbemutatókról, hangversenyekről lesz szó most, nagyon nem a lila és rózsaszín ködök világáról.
Kezdjük azzal, hogy megtalálták Volodimir Vakulenko ukrán gyermekíró holttestét egy izjumi tömegsírban. Nyolc hónappal halála után a földi maradványait DNS-vizsgálattal azonosították.
Vakulenko – több kötet, köztük versek és gyermekeknek szóló mesék szerzője – márciusban tűnt el, amikor az orosz csapatok megszállták az Izjum járásbeli Kapitolovka falut, ahol élt. Az író volt felesége, Irina Novickaja szerint Vakulenkót a helyiek jelentették fel: szerinte vagy az orosz katonaság, vagy a megszálló hatóságok képviselői fogták el.
Az író édesapja elmondta a rendőrségnek, hogy március 23-án öt férfi, valószínűleg az úgynevezett LNK népi milícia tagjai, eljöttek a házukhoz és átkutatták azt. Elvitték a fiát, brutálisan kihallgatták és megverték, majd elengedték. Másnap két férfi érkezett egy „Z” jelzésű autóval, és erőszakkal elvitték Vlagyimir Vakulenkót. Azóta senki sem látta őt élve. Az ukrán rendőrség büntetőeljárást indított az emberrablás miatt.
Amikor az ukrán csapatok szeptemberben felszabadították Izyumot, a városban egy tömegsírt fedeztek fel, amelyben mintegy 400 ember holtteste volt, akik a megszállás alatt haltak meg. Az író édesapja októberben azért fordult a rendőrséghez, mert meg volt győződve arról, hogy az Izjumban eltemetett áldozatok egyike az ő fia.
A Harkivi Terület bűnüldöző hatóságai először nem erősítették meg ezt az információt, és azt állították, hogy a 319-es számú sírban egy nő holtteste van. A DNS-vizsgálat azonban megerősítette, hogy Volodimir Vakulenko az Izjumban eltemetett személyek között van – jelentette be november 29-én Szerhij Bolvinov, a Harkivi Regionális Nemzeti Rendőrség nyomozóosztályának vezetője. Elmondása szerint Vakulenko testén két lőtt sebet találtak.
A Hromadske szerint a halottakat eltemető helyi lakosok elmondták, hogy az orosz hadsereg azt mondta nekik: temessék el a Kapitolovka falu közelében május 12-én megtalált férfi holttestét. A holttest már több mint egy hónapja kint feküdt, mondták.
Kit zavarhatott a békés meseíró, aki még csak nem is politizált? De tekintsük egy másik művész helyzetét, aki ugyan él még, de nem biztos, hogy sokáig. Moszkvában civil ruhás bűnügyi nyomozók őrizetbe vették a 23 éves háborúellenes művészt, Daniil Sersnevet. Erről a barátnője, Jekatyerina és a „Kruzsok” művészeti műhelyből ismert barátai számoltak be.
Civil ruhás emberek, akik a bűnügyi rendőrség képviselőinek nevezték magukat, november 28-án este őrizetbe vették Sersnevet annak a háznak az előcsarnokában, ahol lakást bérelt – mondták a művész barátai. Az akciók törvénytelenségére vonatkozó megjegyzésekre reagálva, elmondásuk szerint megfenyegették a művészt: „Ha nem jössz magadtól, feldarabolunk és úgy viszünk magunkkal.” Jekatyerina szerint Sersnev nem volt nyilvántartva a hadseregnél, és nem rendelkezett katonai szolgálati igazolvánnyal sem.
Letartóztatása után a művészt a katonai nyilvántartó és sorozási irodába vitték. Sersnev édesanyjának és az odasiető ügyvédjének nem engedték meg, hogy találkozzanak vele, és maga a művész sem kapott lehetőséget arra, hogy egészségügyi igazolásokat nyújtson be és kapcsolatba lépjen a rokonaival. Arszenyij Levinson ügyvéd, aki Sersnev hozzátartozóinak tanácsot ad, azt mondta, hogy a művésznek fekélye volt.
Órákkal később Sersnevet elküldték egy katonai egységhez a Tveri területre, hogy letöltse katonai szolgálatát, mondta Jekatyerina. Barátai szerint a vasúti csapatokhoz küldték szolgálni.
Maga a művész, akinek sikerült kapcsolatba lépnie a rokonokkal az egységhez vezető úton, elmondta, hogy a katonai sorozási iroda munkatársai minden szükséges dokumentumot meghamisítottak, és helyette írták alá azokat.
„Daniel a barátunk, ember és művész, nem katona, és nem csak meggyőződésből nem választotta volna ezt maga, hanem egészségügyi okokból sem” – mondta a Kruzsok-műhely.
Februárban, az ukrajnai orosz invázió kezdete után Sersnev egy „Oroszország” feliratú pulóvert viselő fotót tett közzé az Instagramon. Az eredeti, az ország nevével ellátott feliratot néhány szóval kiegészítette – így a következő szlogenek jelentek meg: „Oroszország embertelen. Oroszország: bebörtönzés, nyomor, rabszolgaság”.
Ugyanebben a bejegyzésben a művész „szarnak” nevezte a háborút, és arra buzdított, hogy terjesszék az Ukrajnában zajló eseményekről szóló információkat. Shershnev megígérte, hogy a kapucnis pulóver eladásából származó pénzt az orosz invázió által érintett ukránoknak küldi.
Nos, a hatóságok ezzel az intézkedésükkel bebizonyították, hogy Sersnev minden szava igaz volt: Oroszország valóban embertelen, a háború pedig tényleg szar.
De beszéljünk „vidámabb” dolgokról is: az Oroszországi Föderáció Kulturális Minisztériuma meghatározta „a filmgyártás állami pénzügyi támogatásának prioritásait 2023-ban” – olvasható a minisztérium honlapján.
A minisztérium állami támogatást ígért a 17 kiemelt témát feldolgozó filmeknek. Az egyiket „az angolszász világ neokolonialista politikájának” és „Európa lealacsonyításának” szentelik, a másiknak pedig „az orosz katonák hősiességét és önzetlenségét kell népszerűsítenie egy különleges katonai művelet során” Ukrajnában.
Nem viccelek: mutatom az összes témát, szépen, sorban, aki ezekről készít filmet, pénzt kap rá, aki nem, egy vas állami támogatásban sem részesül. Kössék be magukat, nagyon fog rázni.
A kiemelt témák teljes listája
-
-
- Orosz kultúra. A hagyományos értékek megőrzése, létrehozása és terjesztése.
- A gyermekkor évtizede. Család, gyermekek, védelmük és támogatásuk.
- Oroszország tudománya: innovációk, technológiák, prioritások.
- Történelmi mozi. Történelmi leckék, az emlékezet leckéi. A történelem meghamisítására irányuló kísérletek elhárítása.
- Oroszország békefenntartó missziója. Oroszország történelmi győzelmei. A Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 80. évfordulója. Egy szovjet katona felszabadító küldetése. Generációk konfliktusa, generációk folytonossága.
- Oroszország – modern, stabil és biztonságos állam, amely lehetőséget biztosít a fejlődésre és az önmegvalósításra.
- Hősök közöttünk. A modern Oroszország erős személyiségeinek történetei. A tanári hivatás népszerűsítése. Az iskola és az intézmény mint a társadalomban való alkalmazkodás és a személyes tájékozódás fontos állomásai. A tanárok és mentorok szerepe a személyiség kialakulásában.
- A fiatalok ösztönzése a munkás- és mérnöki szakmák elsajátítására. A munkavállaló és a mérnök társadalmi státuszának növelése, kutatási és innovációs tevékenységek.
- Filmkrónika. Oroszország régióinak mai állapota, kultúrája és hagyományai. A Távol-Kelet és az Északi-sarkvidék fejlődése. Élet a kisvárosokban és falvakban, élet a vidéken. Kis-Oroszország mint Oroszország történelmi régiója.
- Orosz klasszikusok, beleértve az animációs filmeket is.
- Filmek a történelem, a kultúra, a tudomány és a sport kiemelkedő személyiségeiről. Az orvosi szakma népszerűsítése. Sportteljesítményekről és győzelmekről szóló filmek.
- Küzdelem a nácizmus és a fasizmus ideológiájának modern megnyilvánulásai ellen. Az orosz katonák hősiességének és önzetlenségének népszerűsítése a különleges katonai művelet során.
- A szolgálat népszerűsítése az orosz fegyveres erőknél. A társadalom egyesítése a hadsereg támogatása körül (frontdandárok, önkéntesek, önkéntesek). A katonai szakma helyzetének erősítése történelmi események és új történeti példák segítségével.
- Az orosz állampolgárok szellemi és erkölcsi, hazafias nevelése. A szélsőségek elleni fellépés. Képek, viselkedésminták és a modern fiatalok kreatív motivációja. Spirituális vezetők. Önkéntes mozgalom Oroszországban és a FÁK-országokban – az önkéntesség nemzetközi népszerűsítése.
- Az angolszász világ neokolonialista politikája. Európa leépülése. A többpólusú világ kialakulása.
- Társadalom határok nélkül: a fogyatékkal élők önmegvalósítása. Önkéntesség Oroszországban. Aktív időskor.
- Tizenévesekről szóló filmek. Életértékek és referenciapontok kialakítása a felnőtté válás szakaszában. A nyilvános térben való tájékozatlanság, az információk túltelítettsége, a saját gondolkodásmód kialakulása.
- Modern társadalom. Erkölcsi és etikai választás. Polgári pozíció. A társadalom egyesítése.
-
Ha megfigyeljük, ezek a „támogatott” témák olyanok, mintha maga Furceva elvtársnő diktálta volna őket, aki 1960 és 1974 között volt a Szovjetunió kulturális minisztere. Még véletlenül sincs olyan közöttük, am ne lenne tövig átpolitizálva.
Szerintem kiváló orosz filmet lehetne forgatni jövőre egy élenjáró orosz géplakatosról, Afanaszijról, aki addig jár vasárnap a templomba, míg el nem végzi a magfizikai szakot, majd önkéntesként bevonul a Zaporizzsjai Atomerőműbe, ahol életét áldozza azért, hogy bajtársai ellophassanak egy stratégiai fontosságú mosógépet. Esetleg menet közben ki kéne küldeni egy tanulmányútra a nyomorgó Angliába és az életvidám harmadik világba, mely azonban szomorkodik jelenleg, mert a Brit Birodalom már el se nyomja, de Afanaszij megsimogatja a buksi fejét és megnyugtatja, hogy nemsokára jönnek az oroszok, lesz elnyomás bőven! A dekadens Nyugat züllését LMBTQ neonácikkal lehetne bemutatni, akik el akarják foglalni az Északi-sarkot, pedig az szent, orosz föld.
Jé, most látom, egész elfogadható szinopszist írtam össze – mármint az orosz kulturális minisztérium számára elfogadhatót – nehogy valamelyik okos még tényleg filmre vigye, mert akkor perelhetek…
Mindenesetre a minisztérium vezetője, Olga Ljubimova elmondta, hogy reméli, hogy a filmkészítők figyelembe veszik ezeket a felsorolt témákat az állami támogatásra számító projektek kidolgozásakor. Sőt, adott egy tanácsot is:
„A mai viszonyok között úgy véljük, hogy a történelemhamisítási kísérletekkel és a náci ideológia kortárs megnyilvánulásaival szembeni fellépésre kell összpontosítani, beszélni kell az orosz katonák hősiességéről és áldozatvállalásáról a különleges műveletekben, a frontbrigádok és önkéntesek munkájáról.”
No, képzelem, milyen orosz filmek születnek jövőre – nem kell félteni tőlük az Oscart.
Ennyi fért a mai második részbe, hagyjunk munkát holnapra is.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!