Ma kevés a hír Iránból, de ami mégis van, legalább borzalmas. A tüntetések takaréklángon ugyan, de zajlanak – lévén, hogy a labdarúgás Iránban nagyon népszerű, tegnap csak az ment el tiltakozni, aki nem sportrajongó, ez magyarázza, hogy viszonylag kevés demonstrációról lehet beszámolni.
Khamenei viszont nem enged a szigorból, sőt: rövidesen várható tíz kiskorú halálos ítéletének kimondása is, ami ugyan borzalmas, de a jelek szerint az Iszlám Köztársaság sorsa függ attól, elég gyereket végeznek-e ki. Elég rossz erőben lehet az iráni állam, ha már a tizenévesektől is ennyire kell félnie, szemlátomást gyengül, mindjárt le is esik a lábáról – de legalább nem fogja senki megsiratni. Hogy a halálos ítéletek milyen hatalmas tiltakozáshullámot fognak kiváltani, az Khameneit vagy a Forradalmi Gárdát ezek szerint nem érdekli, maximum a lehetőséget látják a várható demonstrációban további kivégzésekre. Baj lesz ebből, méghozzá hamarosan.
De ne jósolgassunk, inkább lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Néhány iráni tüntető megünnepelte az USA győzelmét Irán ellen a világbajnokságon november 29-én. Többek között az Alborz, Kermanshah, Kurdisztán és Teherán tartományokban élő irániak éljeneztek és gyűltek össze a mérkőzés alatt és után az iráni válogatott ellenében. Egyesek a jelentések szerint a Kurdisztán tartománybeli Saghezben tűzijátékot lőttek fel, miután az amerikai csapat gólt szerzett. A CTP nem tudja felmérni, hogy ez az érzés mennyire lehet elterjedt az iráni tüntetők körében, de a bejelentett ünneplések jelzik, hogy az iráni labdarúgó-válogatott szerepe mennyire átpolitizálódott legalábbis néhány tüntető körében. Az iráni polgárok, akik az USA Irán elleni győzelmét ünneplik, aláhúzzák a rezsim elleni népi frusztráció mélységét.
Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) és iraki megbízottjai november 29-én azzal fenyegetőztek, hogy konfliktust és zavargásokat szítanak Szaúd-Arábiában – különösen a síita lakosság körében – valószínűleg megtorlásként az iráni tüntetések szításában játszott állítólagos szaúdi szerepért. Az IRGC-hez kötődő Telegram-csatorna azzal vádolta a szaúdi kormányt, hogy a síita kultúra és identitás elnyomását tervezi a Tarout-szigeten – egy szigeten a Perzsa-öböl szaúdi partjainá – a Telegram-csatorna arról számolt be, hogy a Tarout-sziget túlnyomórészt síita. Az iráni proxy, a Kataib Hezbollah továbbá felszólította a Szaúd-Arábia „áldozatává vált” regionális országokat, hogy „a konfliktust országaikból helyezzék át Rijád utcáira”.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Néhány iráni tüntető megünnepelte az USA győzelmét Irán felett a világbajnokságon.
- Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) és iraki megbízottjai azzal fenyegetőztek, hogy konfliktust és zavargásokat szítanak Szaúd-Arábiában – különösen a síita lakosság körében – valószínűleg megtorlásul az iráni tüntetések szításában játszott állítólagos szaúdi szerepért.
- Legalább kilenc tüntetésre került sor hét tartomány nyolc városában.
- Moulana Abdol Hamid prominens szunnita klerikus továbbra is a másként gondolkodók nyilvános megnyilvánulásait támogatja az iráni szunnita lakosság körében.
- A Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Szaraván környékén a Baszidzs egy tagja meg nem határozott okból meghalt.
- Mohammad Shia al Sudani iraki miniszterelnök hivatalos látogatást tett Teheránban, valószínűleg azért, hogy magas rangú iráni tisztviselőkkel megvitassa az Irán által Iraki Kurdisztánban végrehajtott drón- és rakétacsapásokat és az ezzel kapcsolatos biztonsági kérdéseket.
-
Rendszerellenes tüntetések:
November 29-én hét tartomány nyolc városában legalább kilenc tüntetésre került sor. A világbajnoki mérkőzés valószínűleg csökkentette a tiltakozási aktivitást, mivel valószínűleg sok iráni nézte a mérkőzést. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Iszfahán város, Iszfahán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Orvosi dolgozók
Tiltakozás típusa: Sztrájk és tiltakozás
Bandar Abbas, Hormozgan tartomány
Nagyságrend: Kicsi
Demográfiai összetétel: Acélmunkások, kamionosok
Tiltakozás típusa: Sztrájk és tiltakozás
Marivan, Kurdisztán tartomány
Nagyságrend: Közepes
Tiltakozás típusa: Tűzgyújtás az utcán
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Méret: Kicsi
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: 1,5 m: Kicsi
Demográfiai: Egészségügyi dolgozók
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Ourmia, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
Méret: Meghatározatlan
Tiltakozás típusa: Tűzgyújtás az utcán
A CTP alacsony megbízhatósággal úgy értékeli, hogy november 29-én a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Ardabil város, Ardabil tartomány
Nagyságrend: Meghatározatlan
Demográfiai összetétel: Középiskolás diákok
Ahvaz, Khuzestan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Ipari dolgozók
Megjegyzés: A CTP a kis tüntetéseket 100 főnél kevesebbnek, a közepes tüntetéseket 100 és 1000 fő közöttinek, a tüntetéseket pedig ezer fő felettinek tekinti.
Moulana Abdol Hamid, a prominens szunnita lelkész továbbra is arra ösztönzi az iráni szunnita lakosságot, hogy nyilvánosan fejezze ki ellenérzéseit. Több tucat helyi szunnita vallási vezető és tudós Khash, Mirjaveh és Taftan, Szisztán és Beludzsisztán tartományból november 28-án videónyilatkozatot tett közzé, amelyben bírálta a rendszer ellen tiltakozó akciók elfojtását, és támogatását fejezte ki Abdol Hamid iránt. Az illetők Abdol Hamid mellett foglaltak állást. Ez a videónyilatkozat hasonlít az elmúlt napokban Kurdisztán tartomány szunnita vezetői által közzétett korábbi videónyilatkozatokhoz. Nem világos, hogy ezek az események összefüggnek-e, de néhány kurd szunnita lelkész és vallási vezető videónyilatkozatában Abdol Hamid véleményét idézte, és az Iszlám Köztársaságról szóló népszavazásra szólított fel.
November 28-án ismeretlenek megöltek egy helyi egyházi vezetőt a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Mehrestan melletti faluban. Az iráni állami média arról számolt be, hogy a lelkész halála törzsi vitával függött össze.
November 29-én a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Szaraván környékén egy Baszidzs-tag meg nem határozott okból meghalt. Szaraván környékén általában rendszerellenes fegyveresek tevékenykednek, és valószínűleg ők ölték meg a Baszidzs-tagot. A tüntetések szeptember 16-i kezdete óta mintegy 60 biztonsági alkalmazott halt meg.
Az IRGC hírszerző szervezete november 29-én letartóztatta az Arab-félsziget egy meg nem nevezett országának állítólagos hírszerző ügynökét a Hormozgan tartománybeli Bandar-e Lengehben. Az IRGC hírszerző szervezete azzal vádolta az ismeretlen személyt, hogy nem részletezett „nemzetbiztonság-ellenes tevékenységeket” tervezett.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Ebrahim Raisi iráni elnök november 28-án a katari emírrel, Tamim bin Hamad Al Thani-val folytatott telefonbeszélgetés során dicsérte Katart, amiért „tiszteletben tartja az iszlám értékeket” a világbajnokság megrendezése során. Irán egyeztetett Katarral, hogy a világbajnokság ideje alatt Dohában elnyomják az irániak nyilvános ellenzéki megnyilvánulásait, amint arról a CTP korábban beszámolt.
Mohammad Shia al Sudani iraki miniszterelnök november 29-én hivatalos látogatást tett Teheránban, valószínűleg azért, hogy magas rangú iráni tisztviselőkkel megvitassa az Iráni drón- és rakétacsapásokat az iraki Kurdisztánban és a kapcsolódó biztonsági kérdéseket. Szudani találkozott Ali Khamenei legfelsőbb vezetővel, Ebrahim Raisi elnökkel, Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnökkel és másokkal. A hivatalos beszámolók a kétoldalú gazdasági és biztonsági együttműködést hangsúlyozták. Az iráni tisztviselők megismételhették Szudani előtt az iraki központi kormánynak az iraki Kurdisztánban tevékenykedő, rendszerellenes kurd fegyveresek lefegyverzésére és eltávolítására vonatkozó követeléseiket. A rendfenntartó parancsnokság határőrségének parancsnoka, Ahmad Ali Goudarzi dandártábornok november 29-én egyetértési nyilatkozatot írt alá az iraki határőrség parancsnokával, Hamed Abdollah Ebrahimmal is.
Akkor lássuk az Iran International írása alapján, mit lehet tudni a kiskorúak ellen tervezett halálos ítéletekről. Az iszlám köztársaság forradalmi bírósága szerdán tíz serdülő tüntetőt állít bíróság elé „Isten elleni harc, földi korrupció és gyilkosság” vádjával, amiért akár halálbüntetés is kiszabható.
A lépés széles körű tiltakozáshoz vezetett, mivel több aktivista és szervezet mély aggodalmának adott hangot.
A közelmúltban letartóztatott tüntetők helyzetét figyelemmel kísérő bizottság szerint „ezeknek a gyerekeknek nincs saját védőjük, és az igazságszolgáltatás által kinevezett ügyvédeknek kellene képviselniük őket”.
Iránban egy törvény tiltja, hogy a politikai bűncselekményekkel vádoltak saját ügyvédet fogadjanak.
Őket a Teherántól nyugatra fekvő Karajban november 3-án tartott tüntetések során a Baszidzs milícia egyik tagjának halála miatt vádolják.
Mohsen Borhani ügyvéd, a Teheráni Egyetem professzora korábban arra figyelmeztetett, hogy a forradalmi bíróságok több fogvatartott kiskorút is bíróság elé állítanak.
Az iráni népfelkelés során több mint 18 ezer állampolgárt tartóztattak le, és néhányukat „földi korrupcióval” és „Isten elleni háborúval” vádolják, amiért halálbüntetés járhat.
Kedden az Amnesty International felszólította az iráni nagykövetségekkel rendelkező kormányokat, hogy küldjenek megfigyelőket a folyamatban lévő tárgyalásokra, ahol a tüntetőket halálos ítélet fenyegeti.
Az Amnesty egy tweetben közölte, hogy ebbe beletartozik egy november 30-án kezdődő csoportos per 11 ember ellen, az alborz-i Forradalmi Bíróság 1-es részlege előtt.
„Az Amnestyt rendkívül aggasztják azok a jelentések is, amelyek szerint a tüntetésekkel kapcsolatos tömeges perekben a gyermekek is azok között vannak, akiket halálra ítélhetnek, ami a nemzetközi jog durva megsértése lenne” – tették hozzá a közleményben.
Azt már én teszem hozzá, hogy ha akár csak ki merik mondani a halálos ítéleteket, az egész, 1,6 milliós lakosságú Karaj egy emberként megy majd utcára, és nincs az egész Forradalmi Gárdának meg a Baszidzsnak együttvéve sem annyi embere, annyi fegyvere, hogy felvehessék velük a harcot.
De vajon Khamenei egyáltalán tud arról, mi zajlik az országában? Hiszen a nyilvánosság előtt nagyon keveset foglalkozik a tiltakozásokkal, szó szerint úgy tesz, mintha nem is lennének, vagy ami mégis van, az szóra sem lenne érdemes. Mint egy most nyilvánosságra került iratból láthatjuk: nagyon is tud mindenről, sőt: ő maga irányítja a megtorlást. Az IRGC (a Forradalmi Gárda) médiaszervezetének titkos jelentése idézi Irán legfelsőbb vezetőjét, aki szerint a tüntetések nem fognak hamarosan véget érni, és bírálta a tüntetők elleni „médiaháború” kudarcait.
„Háborúban vagyunk, és ebben a háborúban az egyik eszköz a média. Miért vagyunk ebben lassúak? Hangsúlyozzuk ezeknek az uraknak (biztonsági tisztviselőknek), hogy használják megfelelően a média eszközét. Ezek a jelenségek, ezek a zavargások nem fognak egyhamar véget érni”
– mondta Ali Khamenei legfelsőbb vezető a jelentés szerint a biztonsági és hírszerzési tisztviselőknek.
A 123 oldalas dokumentum, amelynek másolatát az Iran International rendelkezésére bocsátották, a Black Reward hacktivista csoport által megszerzett dokumentumok között szerepel. A dokumentum, amely hallomás-alapú és a hazai és külföldi székhelyű perzsa médiából származó kivonatokat is tartalmaz, egyetlen példányban készült, kizárólag az IRGC főparancsnokának, Hoszein Szalaminak a használatára.
A jelentés szerint Khamenei arra is utasította a biztonsági és hírszerzési szerveket, hogy adjanak ki közleményt a szeptember közepe óta tartó tüntetésekről, amelyek a 22 éves Mahsa Amini erkölcsrendészeti őrizetben bekövetkezett halálát követően eluralkodtak az országban.
Bár nem titok, hogy minden fontos döntést a 83 éves vezető hoz meg az országban, de ez a dokumentum világosan mutatja, hogy milyen mértékben próbálja kézzel vezérelni az eseményeket és mennyire bele akar avatkozni a politikai biztonsággal kapcsolatos kérdésekbe.
A Black Reward pénteken (november 25-én) bejelentette, hogy megtámadta a Fars hírügynökség adatbázisát, azt állítva, hogy közel 250 terabájtnyi adatot törölt a honlap összes szerveréről és számítógépéről, valamint megszerezte a hírügynökség által Ali Khamenei legfelsőbb vezető irodájából kapott bizalmas közleményeket.
A jelentésben különböző hivatalos személyek Khameneitől származó idézetei is szerepelnek a szunnita többségű délkeleti Szisztán-Beludzsisztán tartományban a közelmúltban kialakult válsággal kapcsolatban. A jelentés azt állítja, hogy Khamenei bírálta a hatóságokat a helyzet kezelése miatt, különösen Ebrahim Raisi elnök és Ali Shamkhani, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) titkára „kezdeményezőkészségének hiányát” az ügyben.
Szeptember 31-én a biztonsági erők közel száz szunnita tüntetőt és járókelőt öltek meg a befolyásos szunnita lelkész, Moulana Abdol Hamid – hivatalos nevén Abdolhamid Esmail-Zehi sejk – által vezetett pénteki ima után.
A tartományban a „véres péntek” néven emlegetett incidens óta folytatódnak a tüntetések. Abdol Hamid közvetlenül bírálta Khameneit, bocsánatkérést követelt, valamint a vérontás felelőseinek megbüntetését. Emellett dacosan elutasította, hogy mérsékelje pénteki prédikációit, amelyek után a helyiek minden héten utcára vonulnak a tartomány fővárosában, Zahedanban és más városokban.
A jelentés szerint a „kezdeményezőkészség ilyen mértékű hiányával” szembesülve Khamenei közölte saját hivatalának tisztviselőivel, hogy a saját kezébe kell vennie az ügyeket, ha „nem tudnak lépést tartani”. Arra is utasította az SNSC-t, hogy ne tartóztassák le Abdolhamidot, ahogy azt egyesek javasolták, hanem „szégyenítsék meg” a nyilvánosság előtt, miközben bírálta a rendőrséget, amiért nem kért bocsánatot a nyilvánosságtól és Zahedan lakóitól az incidens miatt.
Ez azt mutatja, hogy Khamenei jelentős szerepet játszik azokban a döntésekben, amelyek az emberi jogok megsértéséhez és a titkosszolgálatok másként gondolkodók elleni akcióihoz vezetnek.
„A rendszer általános politikája az, hogy egyelőre elviseli Abdolhamidot, és nem provokálja, hogy ismét utcára hívja a szunnitákat. De a döntés az, hogy fokozatosan csökkentsék a befolyását” – kommentálja a jelentés írója Khamenei nézeteire utalva.
A jelentés idézi Gholam-Ali Haddad-Adelt, Khamenei egyik tanácsadóját is, aki egy más tisztviselőkkel tartott találkozón azt mondta, hogy Khamenei bírálja a konzervatívok és keményvonalasok koalícióját, az úgynevezett princípiumlistákat, amiért „nem vettek részt” a válság kezelésében.
„Hol voltak az önök erői a mostani zavargások idején? Az önök jelenlétének meg kellett volna mutatkoznia a tartományokban, ha erősek és egységesek voltak” – mondta Khamenei Haddad-Adel volt házelnök.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.