Iránban kevesebb volt most a tüntetés és több a sztrájk, de még nincs vége a napnak és a demonstráció-sorozatnak sem, bár a mai nap hiteles híreiről csak alapos ellenőrzés után beszélhetünk, tehát holnap. Mindenesetre nagy tanulság, hogy a látványos utcai tiltakozások hatása komoly, de azokat mégis szét lehet verni – a sztrájkoló üzemeket viszont nem.
Khamenei és kormánya mindeközben adja az ártatlant, mintha minden a legnagyobb rendben volna, csak a Nyugat ármánykodna a szegény, békés Iszlám Köztársaság ellen. Ja, meg a Kelet is (Kínát kivéve: velük majd csak Hszi Csin-ping szaúdi látogatása után vesznek össze, ha úgy alakul). Valamint Észak is részt vesz az ármányban, Dél nemkülönben, igen nagy kár, hogy több égtáj nincs, mert ilyen esetekben szükség volna rájuk. Ebrahim Raisi elnök még azt is megkockáztatta, hogy beszédet mondjon a Teheráni Egyetemen, persze gondosan megszűrt hallgatóság előtt: állítólag nehezebb volt bejutni a beszédére, mint a magfizikai tanszékre.
Khameneit pedig alaposan megszidta a tulajdon édes húga, mint majd be fogom mutatni, de minden szava jó helyre ment. Akkor lássuk is az aktuális eseményeket. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
December 6-án folytatódtak az országos sztrájkok Irán-szerte. A folyamatos munkabeszüntetések kiterjedése a tiltakozó mozgalom további lendületét mutatja, még akkor is, ha a sztrájkok nem tűnnek olyan drámainak, mint a tömeges tüntetések a képeken és videókon. A hatalom megfenyegette a sztrájkolókat, de nem tudja őket könnyen kikényszeríteni, hogy munkába álljanak. Egyes újságírók szerint bizonyos vállalkozások és üzletek, amelyek nem tudtak teljesen bezárni, inkább megtagadták a vásárlóktól a kiszolgálást és a tranzakciókat.
A tüntetések részvételi aránya azonban jelentősen csökkent, valószínűleg a tiltakozó mozgalom megosztottsága és a rossz tervezés miatt. A CTP december 6-án mintegy öt városban regisztrált tüntetéseket, annak ellenére, hogy a tiltakozás koordinátorai és szervezetei széles körben felhívtak a tüntetésekre. A közösségi média felhasználói jelezték, hogy egyes tüntetők zavarban voltak a tervezett tiltakozásokkal kapcsolatban, mások pedig nem értettek egyet a kijelölt helyszínekkel. A december 6-án kezdődött tüntetések és sztrájkok viszonylagos fellendülése valószínűleg december 7-én is folytatódni fog, de a tiltakozás koordinátorainak és szervezeteinek túl kell lépniük ezeken a hiányosságokon, ha fenn akarják tartani a mozgalmat.
Ali Khamenei legfelsőbb vezető december 6-án találkozott a Legfelsőbb Kulturális Forradalmi Tanáccsal (SCCR), valószínűleg azért, hogy az erkölcsi őrjáratról és a kötelező hidzsábtörvényről tárgyaljanak. Khamenei a találkozó során kulturális újjáépítésre szólított fel, de nem említette kifejezetten az erkölcsi őrjáratot vagy a hidzsábkötelezettséget. Az SCCR a rendszer politikai testülete, amely kulturális, vallási és szociális ügyekben készít határozatokat, amelyeket a parlament aztán jóváhagy vagy elutasít. Az SCCR tagjai közé tartozik Ebrahim Raisi elnök, Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök és Gholam Hossein Mohseni Ejei igazságügyi vezető – mindannyian részt vettek a Khamenejjel tartott találkozón. Khamenei a találkozó során hozhatta meg végleges döntését az erkölcsi őrjárat folytatásáról. Mohammad Dzsavad Montazeri főügyész korábban, december 1-jén kijelentette, hogy a parlament és a Legfelsőbb Legfelsőbb Tanács december 16-ig véleményt fog nyilvánítani a kérdésben.
A nyugati megfigyelőknek kerülniük kell, hogy túlértékeljék a rendszer esetleges döntését az erkölcsi járőrözés megszüntetéséről, és azt tévesen értelmes engedménynek állítsák be. A rendszer valószínűleg különböző más eszközökkel kényszerítené ki a kötelező hidzsábtörvényt. Egyes rezsimtisztviselők arról beszéltek, hogy arcfelismerő szoftverrel ellátott megfigyelő kamerákat használnának a hidzsábkötelezettséget nem megfelelően betartó nők azonosítására, amint arról a CTP korábban beszámolt. Egy parlamenti képviselő azt javasolta, hogy a rendszer zárolhatja a visszaesők bankszámláit. Továbbá nem világos, hogy a rendszer engedménye az erkölcsi járőrözéssel kapcsolatban kielégítené-e a tüntetőket, tekintettel a politikai berendezkedéssel szembeni frusztrációik és sérelmeik széles skálájára. A rendszer talán éppen a hidzsáb kérdését próbálja ismét a közbeszéd középpontjába helyezni, abban a reményben, hogy elfedje vagy elterelje a tiltakozó mozgalom egyre inkább politikai és forradalmi hangvételét.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Irán-szerte folytatódtak a sztrájkok.
- A tüntetések részvételi aránya azonban jelentősen csökkent, ami valószínűleg a tiltakozó mozgalom megosztottságának és a rossz tervezésnek tudható be.
- Ali Khamenei legfelsőbb vezető találkozott a Legfelsőbb Kulturális Forradalmi Tanáccsal, valószínűleg azért, hogy megvitassák az erkölcsi őrjáratról és a kötelező hidzsábról szóló törvényt.
- Öt tartomány öt városában legalább 13 tüntetésre került sor.
- Massoud Setayeshi igazságügyi szóvivő bejelentette, hogy öt letartóztatott tüntetőre halálos ítéletet szabtak ki.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 6-án öt tartomány öt városában legalább 13 tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy véli, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Karaj, Alborz tartomány
Méret: Kicsi
Bandar-e Anzali, Gilan tartomány
Méret: Meghatározatlan
Demográfiai összetétel: Gyászolók
A rendszer megtorlása: Biztonsági erők lőttek a tüntetőkre, könnygáz.
Megjegyzések: Mehran Samak hétnapos megemlékezései
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Helyszín: Meghatározatlan terület Teherán nyugati részén.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Sharif Műszaki Egyetem hallgatói
Megjegyzések: A diákok Alireza Zakani teheráni polgármester látogatása ellen tiltakoztak.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Allameh Tabataba’i Egyetem hallgatói
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: K.N.Toosi Műszaki Egyetem hallgatói
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Chitgar
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Iráni zászló elégetése
Terület: Ekbatan
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Sattar Khan
Mahábád, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzések: Zaniar Abou Bakri 40 napos megemlékezésének szertartása
A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Teherán város, Teherán tartomány
Nagyságrend: Kicsi
Demográfiai összetétel: Középiskolás diákok
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Terület: Imamzadeh Hassan
A biztonsági erők letartóztatták a Fars hírügynökség főszerkesztő-helyettesét, Abbasz Tavangart, mert szerepet játszott az IRGC-nek eljuttatott, kiszivárgott Fars hírügynökségi jelentés előkészítésében – közölte az iráni állami média és tisztviselők december 5-én. A Black Reward hackercsoport november 30-án tette közzé ezt a jelentést. A Fars hírügynökség megerősítette a közlemény hitelességét, amely belső jelentéseket tartalmazott a rendszer tüntetésekre adott válaszlépéseiről, de azzal érvelt, hogy a jelentés csak pletykákat tartalmazott. Tavangar az IRGC-hez tartozó Tasnim hírügynökséggel is kapcsolatban állt.
A Barandazan hackercsoport december 6-án több mint 16 iráni egyetem honlapját rongálta meg, és azt állította, hogy beszivárgott az adatbázisukba. A csoport a december 7-ig tartó tervezett tüntetéseket népszerűsítette. A szervezet azt is közölte, hogy a megszerzett belső dokumentumok és fájlok közül néhányat nyilvánosságra fog hozni.
Ensieh Khazali nő- és családügyi alelnökasszony biztonsági aggályokra hivatkozva lemondta a teheráni Amir Kabir Egyetemen tartott nyilvános rendezvényét.
Moulana Abdol Hamid prominens szunnita lelkész december 6-án tweetelt arról, hogy jelentések szerint a rezsim szexuálisan bántalmazza a letartóztatott nőket, hogy megalázza őket és vallomásra kényszerítse őket. Abdol Hamid felszólította az igazságszolgáltatást, hogy büntesse meg a felelősöket. A CNN korábban már beszámolt arról, hogy a rendszer milyen szörnyű szexuális erőszakot és bántalmazást követ el a letartóztatott tüntetők ellen. Egy fiatal iráni tüntető november 23-án azt mondta az NPR-nek, hogy inkább szeretné, ha a rezsim megölné őt, minthogy letartóztassa.
Massoud Setayeshi igazságügyi szóvivő bejelentette, hogy öt letartóztatott tüntetőre halálos ítéletet szabtak ki. Az igazságszolgáltatás eddig 11 tüntetőt ítélt halálra a tüntetések szeptember 16-i kezdete óta.
A Hamedani Szomszédság Ifjúsága taktikai célokat jelentett be a tüntetők számára december 6-án és 7-én. A csoport felszólította a tüntetőket, hogy zárják el az utakat, és vegyék célba a megfigyelő kamerákat Hamedan egyes negyedeiben. A CTP nem rögzítette a december 6-i tüntetéseket Hamedanban, és nem világos, hogy a csoport teljesítette-e vagy teljesíteni fogja-e ezeket a célokat.
Mohammad Khatami volt reformpárti elnök december 6-án nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólította a rezsimet, hogy vegye figyelembe a tüntetők követeléseit. Khatami bírálta, hogy a rendszer elnyomja a tiltakozókat, különösen a diákokat. Khatami korábban november 14-én egy Instagram-bejegyzésben reformokra szólított fel.
Az IRGC december 6-án letartóztatta egy „szabotázscsoport” 12 tagját Markazi tartományban.
Az Iran International nagy részletességgel és nem kevés kaján humorral. iróniával szemlézte Esmail Khatib iráni hírszerzési miniszter gátlástalan tudatfolyamát (magyarul: agymenését), melyet a hivatalos iráni hírügynökség tett közzé, érdemes beleolvasnunk.
„Emmanuel Macron francia elnök egy alacsony rangú CIA-ügynöktől kap utasításokat – jelentette ki Esmail Khatib iráni hírszerzési miniszter az IRNA hivatalos hírportálnak.
A szerdán megjelent interjúban Khatib a nyugati vezetőket, különösen Macront és Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt ostorozta az iráni tüntetők támogatása miatt, és egy ponton burkoltan „bohócnak” nevezte Macront.
Az iráni tisztviselők, akik az iszlám köztársaság 43 éves történetének legnagyobb népi tüntetéseivel szembesülnek, összeesküvés-elméletet szőttek arról, hogy a nyugati kormányok összeesküdtek az iráni tüntetések kirobbantására, azzal a céllal, hogy meggyengítsék a „győztes” iszlám köztársaságot.”
Khatib, a keményvonalas klerikus a francia elnök ellen szónokolt, és azt állította, hogy Macron mindent elismételt, amit Maszih Alinezsád iráni nőjogi aktivista mondott neki, „függőnek” és „utcalánynak” nevezve őt. Alinezsádot az amerikai hírszerző ügynökség, a CIA alacsony rangú ügynökének is nevezte, és azt állította, hogy ő „diktálja” Macron álláspontját a tüntetésekkel kapcsolatban és azt, hogy miként fejezze ki azokat.
Khatib a Macron és iráni női aktivisták közötti novemberi találkozóra utalt, amelyen az elnök „forradalomként” üdvözölte a kormányellenes tüntetéseket. Macron volt az egyik első elnök, aki forradalomként ismerte el a felkelést. Az Elysée szerint a száműzetésben élő iráni női jogvédő aktivisták küldöttségében ott volt az Egyesült Államokban élő Alinezsád, Sima Babaei és Ladan Boroumand, egy washingtoni székhelyű jogvédő csoport társalapítója. A hónap elején Marcon és Joe Biden amerikai elnök közös nyilatkozatban ismételte meg „az iráni nép, különösen a nők és a fiatalok iránti tiszteletüket”.
Az iráni hírszerzési miniszter azt is állította, hogy Macron iszlám köztársasággal szembeni álláspontjának van egy másik oka is, mégpedig az, hogy minisztériuma „azonosította és letartóztatta a francia hírszerzés két ügynökét”, utalva Cécile Kohler pedagógusra, aki az Oktatási, Kulturális és Szakképzési Nemzeti Szövetség (FNEC FP-FO) nevű pedagógus-szakszervezet vezetője, valamint férjére, Jacque Parisra. Az állami média által októberben sugárzott, kényszerített vallomásokról készült videón Kohler azt mondta, hogy azért vannak Iránban, hogy „előkészítsék a terepet a forradalomhoz és az iráni iszlám rezsim megdöntéséhez”.
Az iráni állami média hírhedt arról, hogy politikai töltetű ügyekben a foglyok állítólagos vallomásokat tesznek. Az ilyen foglyokat megfelelő jogi eljárás nélkül tartják fogva, és általában nem választhatják meg saját védőügyvédjüket. Az Iszlám Köztársaság legalább hét francia állampolgárt vett őrizetbe különböző vádakkal, többek között „külföldi hírszerző szolgálatoknak való kémkedéssel”.
Emberi jogi szervezetek azzal vádolják Iránt, hogy az iszlám köztársaság legkorábbi időszakától, a sah leváltását követő négy évtizeden át szisztematikus túszejtési politikát folytatott, kezdve a teheráni amerikai nagykövetség 1979-1981-es ostromával. Teherán tagadja a túszejtés politikáját, és kitart amellett, hogy minden külföldit letartóztatnak és törvényes eljárás szerint bíróság elé állítanak. Ugyanakkor gyakran mutatott készséget fogolycserére, és a múltban részt vett a cserékben.
A hét elején Macron elítélte az iráni hatóságok hazugságait a francia állampolgárok elfogadhatatlan bebörtönzésével kapcsolatban.
Khatib Trudeau ellen is szót emelt, amiért azt állította, hogy Iránban 15 ezer embert fenyeget a kivégzés veszélye, és „éretlen hivatalnoknak” nevezte, amiért elhisz ilyen állításokat. A kanadai miniszterelnök megjegyzése azonban reakció volt az iráni törvényhozók felhívására, akik arra szólították fel az igazságszolgáltatást, hogy ítélje halálra a letartóztatott tüntetőket – akiknek számát akkoriban mintegy 15 ezerre becsülték. Bár Trudeau törölte a halálos ítéletről szóló tweetet, a fenyegetés továbbra is érvényesnek tekinthető, mivel kiszivárgott adatok szerint a hatóságok valóban sok tüntető kivégzését fontolgatják. Körülbelül 80 ember ellen emeltek olyan vádakat, amelyek halálbüntetéshez vezethetnek. A letartóztatott tüntetők száma 18 ezer fölé emelkedett.
Khatib szerint az ilyen politikusok „már nem azok a független és erős vezetők, akik az első osztályú európai országok irányítói lennének”, hozzátéve, hogy az Egyesült Államoktól és Izraeltől függenek, és követik politikájukat.
„Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak gyakorlatilag túszul ejtették Európát, különösen Franciaországot és Németországot” – mondta Khatib, azt állítva, hogy kijelentése „nemcsak nyilvánvaló megfigyelések elemzése, hanem titkos információkon is alapul”.
Felteszem, a titkos információkat ugyanúgy a kisujjából szopta, mint az egész bölcsességét, mely szerint az Iszlám Köztársaságnak az elmondottak szerint négy ellensége van, az égtájak, esetleg még hozzájuk vehetjük másik négynek az évszakokat, de több már tényleg nincs is, ezeket kell legyőzni és minden jó lesz meg szép.
De lássuk csak, hogy tolták le Khameneit? Mégpedig az egyetlen ember, akit nem bánthat, vagyis az édes húga, ugyanis ha vele történne valami, azt a családszerető irániak nem lennének képesek lenyelni. Az úgy történt, hogy nemrég letartóztatták Khamenei unokahúgát ellenzéki magatartás miatt, és az ő édesanyjának, az ajatollah húgának elege lett a bátyjából. Írt neki egy nyílt levelet, amihez sikerült hozzájutnom, tehát idézem is, elejétől végéig, szó szerint:
„Isten nevében
Egy gyermek elvesztése és a gyermekétől való távollét minden anya számára nagy szomorúság.
Az elmúlt négy évtizedben sok anya gyászolt.
Úgy gondolom, hogy most helyénvaló kijelenteni, hogy ellenzem testvérem cselekedeteit, és együttérzésemet fejezem ki minden anyával, aki az iszlám köztársasági rezsim bűnei miatt gyászol, Khomeini idejétől kezdve Ali Khamenei despotikus kalifátusának jelenlegi korszakáig.
Mint minden iráni gyászoló anya, én is szomorú vagyok, hogy távol kell lennem a lányomtól.
Amikor erőszakkal tartóztatják le a lányomat, egyértelmű, hogy ezerszer nagyobb erőszakot alkalmaznak más elnyomott fiúkkal és lányokkal szemben, akiket embertelen kegyetlenségnek vetnek alá.
Családunk ellenállása és küzdelme ezzel a bűnös rendszerrel szemben néhány hónappal a forradalom után kezdődött. Ennek a rendszernek a bűntettei, minden ellenvéleményt megfogalmazó hang elnyomása, az ország legműveltebb és legszorgalmasabb fiataljainak bebörtönzése, a legsúlyosabb büntetések és a nagyszabású kivégzések már a kezdetektől fogva tartottak.
A férjem, Ali Teherani a kezdetektől fogva ellenezte ezt a rendszert és a teokratikus kormányt. Ő volt az emberek szabadságvágyának hangja, és emiatt mindenféle megpróbáltatást elszenvedett, többek között kétszer is bebörtönözték 1360-ban (1980-as években), és idős korában is tíz évet töltött börtönben.
Az elmúlt húsz év során lányom, Farideh mindenféle megpróbáltatást és börtönbüntetést elszenvedett polgári és emberi jogi tevékenységeivel, többek között a politikai foglyok és családjaik támogatásával, valamint az igazságtalan kivégzések megállításával.
Emberi kötelességemként évtizedekkel ezelőtt sokszor vittem a nép hangját Ali Khamenei bátyám füléhez. Miután azonban láttam, hogy nem hallgat rám, és folytatja Khomeini útját az ártatlan emberek elnyomásában és meggyilkolásában, megszakítottam vele a kapcsolatomat.
Az én ügyem mindig is az emberek, különösen az iráni nők voltak és lesznek. Úgy vélem, hogy a Khomeini és Ali Khamenei vezette Iszlám Köztársaság rendszere csak szenvedést és elnyomást hozott Iránnak és az irániaknak. Irán népe megérdemli a szabadságot és a jólétet, és felkelésük jogos és szükséges a jogaik elérése érdekében. Remélem, hogy hamarosan meglátjuk a nép győzelmét és az Iránt uraló zsarnokság megdöntését.
Ali Khamenei forradalmi gárdistáinak és zsoldosainak minél hamarabb le kell tenniük a fegyvert, és csatlakozniuk kell a néphez, mielőtt túl késő lenne.
Nagyon sajnálom, hogy fizikai betegségeim miatt nem tudok úgy részt venni a tiltakozó megmozdulásokban, ahogy kellene. De szívemben és lelkemben az iráni nép mellett állok.
A testvérem nem hallgat az iráni nép hangjára, és helytelenül a zsoldosai és szolgái hangját tekinti az iráni nép szavának. Joggal érdemli meg a tiszteletlen és szemtelen szavakat, amelyekkel Irán elnyomott, de bátor népe illeti.
A nép jogos küzdelme a szabadság és a demokrácia kivívásáért mielőbb valósuljon meg.
Azar 1401
december, 2022
Badri Hosseini Khamenei
Teherán”
Ezt se nekünk mondták, viszont legalább nyilvános megrovás, családon belülről.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója.