Iránban tegnap véget ért a három napos tüntetés-sorozat, de nemsokára kezdődik az újabb, pár nap pihenő után. A tiltakozások kezdenek egyre szervezettebb formát ölteni, de a rendszer sem hagyja magát: ma kivégezték az első halálra ítélt tüntetőt. Ezzel egy időben Irán esze, a tegnap méltatott titkosszolgálati miniszter, Esmail Khatib Németországot vádolta a demonstrációk szervezésével.
Németországnak bizonyára egyéb dolga sincs, mint Iránban rendszerváltást szervezni, bár ahhoz képest, hogy a Forradalmi Gárda teheráni parancsnoka szerint az Egyesült Államok már az éves GDP-jének a kétszeresét költötte ugyanerre az elmúlt pár hónap folyamán, az ember csak csodálni tudja a perzsa fantázia gazdagságát. Hogy ezek a mamelukok és ulémák mekkora pénzeket bírnak elképzelni!
De lássuk inkább az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A rendszerellenes sztrájkok és tüntetések december 7-én tovább erősödtek, mivel az országos tiltakozási felhívások harmadik és egyben utolsó napjához érkeztek. A közösségi média felhasználói december 7-én jelentős sztrájktevékenységet dokumentáltak Irán kereskedelmi központjaiban, összhangban a tiltakozás koordinátorainak és szervezeteinek december 5-7. közötti országos sztrájkfelhívásaival. A tiltakozó tevékenység december 7-én is folytatódott, különösen az egyetemi hallgatók körében. A CTP december 7-én nagyobb tömegeket dokumentált, mint december 5-én és 6-án, bár december 7-én összességében kevesebb tiltakozásra került sor, mint december 5-én, ami megfelel néhány tiltakozó szervezet felhívásának, miszerint az utolsó napon koncentráltabb tüntetésekre lenne szükség.
A december 7-i tiltakozó tevékenység nagyrészt követte a különböző helyi tiltakozó szervezeti csoportok által kiadott utasításokat, bár a felhívottnál kisebb léptékben. A közösségi média felhasználói december 7-én az Azadi tér környékén dokumentálták a tiltakozó tevékenységet, amely az online tüntető csoportok által adott utasításokat tükrözte. A tüntetők kisebb csoportokba tömörültek Teherán-szerte, mielőtt az Azadi térre vonultak, hasonlóan tükrözve a szervezőcsoport felhívását, miszerint a helyi csoportok külön-külön találkoznak egy közös helyszínen. A teheráni és iszfaháni tiltakozás résztvevői nem vettek részt skandálásokban, és nagyrészt maszkot és sötét színeket viseltek, ahogyan azt egyes szervezők kérték, demonstrálva a tiltakozó szervezetek képességét arra, hogy a rendszer elleni tiltakozásokat összehangolják.
Egyes közösségi média-felhasználók újbóli felhívásokat terjesztettek a december 10-i csendes, rezsimellenes tüntetésekre, bár ezeket a felhívásokat még nem támogatták prominens tiltakozó szervezeti csoportok.
A rezsim tisztségviselői és szervezetei december 7-én a zavargások elfojtásának eszközeként védték az internet korlátozásának meghosszabbítását. Ebrahim Raisi elnök a Teheráni Egyetemen tartott beszédében, amelyet a 7-i diáknap megünneplésére szánt, támogatta a kibercenzúrát és a korlátozásokat. Raisi azt állította, hogy a vállalkozásokra nyomást kell gyakorolni, hogy használják a hazai közösségi médiaplatformokat, és célzott arra, hogy az internetkorlátozások enyhülnek, ha a tiltakozó tevékenység megszűnik. A közösségi média felhasználói azt állították, hogy a biztonsági személyzet ellenőrizte és engedélyezte a beszéd közönségét, és dokumentálta a Teheráni Egyetem hallgatóinak nagy tömegét, akik Raisi beszéde ellen tiltakoztak. Raisi megjegyzései egybeesnek azokkal a jelentésekkel, amelyek szerint az iráni Nemzeti Kibertér Központ december 7-én ultimátumot adott ki a Meta platformoknak. A Nemzeti Kibertér Központ az iráni Legfelsőbb Kibertér Tanács alárendeltségébe tartozó szervezet, amely felelős az online médiumokhoz és közösségi média platformokhoz való belföldi hozzáférést korlátozó irányelvek kidolgozásáért. A Nemzeti Kibertér Központ az iráni szuverenitás megsértésével vádolta a Metát, és kijelentette, hogy december 17-ig ki kell jelölnie egy képviselőt Iránba. A központ figyelmeztetése hosszabb internetes korlátozásokat vetíthet előre, mivel a rezsim igyekszik megelőzni a további zavargásokat és megelőzni a tiltakozó csoportok közötti nagyobb koordinációt.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A december 7-i tiltakozó tevékenység nagyrészt a különböző helyi tiltakozó szervezeti csoportok által kiadott utasítások szerint zajlott, ami azt mutatja, hogy a tiltakozó szervezetek képesek a rezsimellenes ellenállás összehangolt cselekedeteinek megvalósítására.
- A rendszer tisztviselői és szervei a december 7-i zavargások elfojtásának eszközeként védték a folyamatban lévő internetkorlátozásokat.
- December 7-én kilenc tartomány 13 városában legalább 19 tüntetésre került sor.
- Egy rendszerellenes csatorna azt állította, hogy egyes iráni tisztviselők Venezuelában kérnek menedéket a rendszerváltás esetére.
- Ali Khamenei legfelsőbb vezető húga december 7-én nyilvános levelet adott ki, amelyben arra szólította fel a biztonsági erők munkatársait, hogy a rendszerellenes tüntetők támogatására álljanak át.
- Esmail Khatib hírszerzési és biztonsági miniszter azzal vádolta meg a német tisztviselőket, hogy támogatják a rendszerellenes szakadár csoportokat az iraki Kurdisztánban.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 7-én kilenc tartomány 13 városában legalább 19 tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy véli, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Iszfahán, Iszfahán tartomány
Méret: Kicsi
Najafabad, Iszfahán tartomány
Méret: Közepes
Ghazvin város, Ghazvin tartomány
Méret: Meghatározatlan
Kerman város, Kerman tartomány
Méret: Kicsi vagy közepes
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Ferdowsi Egyetem hallgatói
A rendszeres megtorlása: A biztonsági erők megtámadták a tüntetőket.
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Jaszúdzs, Kohgilujeh és Bojer-Ahmad tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűz az utcán, felgyújtott autó
A rendszer megtorlása: Lövések hallható hangja
Ghorveh, Kurdisztán tartomány
Méret: Közepes
A rendszer megtorlása: Néhány felvételen lövések hallható hangjai.
Megjegyzések: Csendes tiltakozás
Boumehen, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
A rendszer megtorlása: a biztonsági erők autói gázoltak a tüntetők közé, könnygáz.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Teheráni Egyetem diákjai
A rendszer megtorlása: Összecsapások a tüntetőkkel
Megjegyzések: Tiltakozás Ebrahim Raisi elnök egyetemi beszéde ellen. Tömegeket figyeltek meg az egyetemen kívül és belül
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: (nem világos, a tömegben a jelek szerint a rezsimpárti ellentüntetők is vannak)
Demográfiai összetétel: Amir Kabir Műszaki Egyetem hallgatói
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Meghatározhatatlan
Demográfiai összetétel: Pars Felsőoktatási Művészeti és Építészeti Intézet hallgatói
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Allameh Tabataba’i Egyetem hallgatói
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Közepes
A rendszer megtorlása: A biztonsági erők könnygázt vetettek be, lőttek a tüntetőkre.
Megjegyzés: A CTP az Azadi térre vagy annak közelében vonuló valamennyi tüntetőt egy tüntetésnek minősíti.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kisebb vagy közepes méretű
Demográfiai összetétel: Tarbiat Modares Egyetem diákjai
Ardakan, Yazd tartomány
Méret: Közepes
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
A rendszer megtorlása: Lövések
A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Darreh Shahr, Ilam tartomány
Méret: Meghatározatlan
Tiltakozó tevékenység: A város főterén álló Baszidzs-szobor felgyújtása.
A rendszer megtorlása: Lövések vagy könnygáz hallható hangjai.
Baneh, Kurdisztán tartomány
Nagyságrend: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Megjegyzések: Megbízható források szerint a biztonsági erők belövöldöztek a lakosok otthonába, és két személyt erőszakkal letartóztattak. Nem világos, hogy ez összefüggésben van-e a bejelentett tiltakozó tevékenységgel, vagy megelőző megfélemlítés volt.
A rendszerellenes Iran International nyugati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy egyes iráni tisztviselők menedékjogot kérnek a rendszerváltás esetére. A jelentés azt állította, hogy négy magas rangú tisztviselő október közepén Venezuelába látogatott, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a Maduro-kormány menedékjogot ad majd nekik és családjuknak egy „szerencsétlen incidens” esetén. A CTP nem tudja megerősíteni a jelentés valóságtartalmát, és az ilyen beszámolókat szkeptikusan kell kezelni.
Ali Khamenei legfelsőbb vezető testvére december 7-én nyílt levélben szólította fel a biztonsági erők munkatársait, hogy álljanak a rendszerellenes tüntetők mellé. Badri Hosseini Khamenei kijelentette, hogy Khamenei nem vette figyelembe az iráni lakosság kéréseit, és támogatta Mahsa Amini tiltakozó mozgalmát, kijelentve, hogy „remélem a nép győzelmét és az Iszlám Köztársaság megdöntését”. Hosseini emellett felszólította az IRGC-t és más fegyveres erőket, hogy csatlakozzanak a tiltakozásokhoz, „mielőtt túl késő lenne.” Hosseini utalt arra, hogy magánjelleggel már hangot adott sérelmeinek Khamenei előtt. A biztonságiak november 23-án letartóztatták Hosseini lányát, Farideh Moradkhani-t, amiért nyilvánosan támogatta a tiltakozókat.
Esmail Khatib hírszerzési és biztonsági miniszter december 7-én német tisztviselőket vádolt meg azzal, hogy támogatják a rendszerellenes szakadár csoportokat az iraki Kurdisztánban. Khatib megismételte a rezsim retorikáját, amely a nyugati szereplőket hibáztatja a jelenlegi zavargásokért, és bírálta a francia, német és kanadai vezetést, amiért támogatják a rendszerellenes tüntetéseket. Khatib azt állította, hogy német tisztviselők egy meg nem határozott időpontban az iraki Kurdisztánba utaztak, hogy találkozzanak és megállapodást kössenek „fegyveres szeparatistákkal és terroristákkal”. Khatib figyelmeztetett, hogy Németországot felelősségre fogják vonni ezért az állítólagos találkozóért.
A Chabahar, Szisztán és Beludzsisztán tartományt képviselő parlamenti politikus méltatta a prominens szunnita papot, Moulana Abdol Hamidot, aki az elmúlt hónapokban egyre kritikusabbá vált a rezsimnek a rendszerellenes tüntetésekkel szembeni kemény fellépését illetően. Mouinaladdin Saeedi azt állította, hogy Abdol Hamid kihasználhatja helyi befolyását a tartomány egész területén a zavargások megakadályozására, és egyesítő személyiségnek nevezte őt. Saeedi arra figyelmeztetett, hogy a tiltakozások mindaddig folytatódni fognak, amíg a tiltakozók sérelmeit nem orvosolják.
Az iráni hatóságok állítólag letartóztatták a Gilan tartománybéli Bandar-e Anzali rendfenntartó parancsnokát (LEC), Dzsafar Dzsavanmardit. Mehran Samak családjának ügyvédje, (Mehran Samakot a biztonságiak november 30-án megölték, mert az amerikai labdarúgó-válogatottnak az Irán elleni FIFA-világbajnokságon aratott győzelmét ünnepelte), azt állította, hogy a helyi hatóságok letartóztatták az LEC parancsnokát Samak halálában játszott szerepe miatt. A hatóságok emellett más, meg nem nevezett szereplőket is őrizetbe vettek Samak halálával kapcsolatban.
A mai kivégzés joggal háborította fel a világot. Lássuk, mit tudunk róla az Iran International alapján.
Irán csütörtökön kivégezte az első őrizetbe vett tüntetőt, akit azért ítéltek el, mert késsel megsebesített egy biztonsági őrt és lezárt egy utcát a fővárosban, Teheránban.
Több tucatnyi őrizetbe vett tüntető ellen emeltek olyan vádakat, amelyekért az iráni iszlám törvények szerint halálbüntetés jár.
A 22 éves kurd iráni nő, Mahsa Amini szeptember 16-i halála után kirobbant országos tüntetések az iszlám köztársaság számára az 1979-es megalakulása óta a legnagyobb kihívást jelentik.
A Forradalmi Gárdához kötődő Tasnim hírügynökség a kivégzett személyt Mohsen Shekari néven azonosította, de további részleteket nem közölt. A Tasnim által Shekari halálos ítéletének indokaként említett konkrét cselekményeket nem lehet függetlenül ellenőrizni.
Eddig mintegy 500 civilt öltek meg a biztonsági erők, és legalább 18 000-et tartóztattak le. Bár sokakat azóta szabadon engedtek, körülbelül 1500-at büntetőeljárás alá vontak.
Hétfőn a Forradalmi Gárda dicsérte a keményvonalas igazságszolgáltatást kemény álláspontjáért, és arra biztatta, hogy gyorsan és határozottan hozzon ítéleteket a „földi korrupcióval”, vagy Moharebehhel vádoltak ellen (ez egy iszlám-arab kifejezés, amely „Isten elleni harcot” jelent). Mindkét fogalom jogilag homályos terminus, ami lehetővé teszi a klerikális bírák számára, hogy valódi tárgyalás nélkül, gyakran védőügyvédek nélkül, zárt ajtók mögött halálra ítéljenek embereket. A vádlottaknak nincs lehetőségük az állami bizonyítékok megtámadására vagy tanúk bemutatására.
Masoud Setayeshi igazságügyi szóvivő kedden bejelentette, hogy öt embert, akiket a Baszidzs milícia egyik tagja, Rouhollah Ajamian meggyilkolásával vádoltak, halálra ítéltek egy olyan ítélet értelmében, amely ellen fellebbezhetnek.
Egy múlt héten egy aktivista csoport által nyilvánosságra hozott titkos forradalmi gárdista hangfelvételből kiderült, hogy akár 80 fogvatartottra is halálos ítélet vár.
Az Amnesty International szerint az iráni hatóságok legalább 21 emberre akarnak halálbüntetést kiszabni az általuk „látszatpereknek nevezett eljárásokban, amelyek célja az Iránt megrázó népfelkelésben résztvevők megfélemlítése”.
„Az iráni hatóságoknak azonnal hatályon kívül kell helyezniük minden halálos ítéletet, tartózkodniuk kell a halálbüntetés kiszabásától, és ejteniük kell minden vádat azok ellen, akiket a tüntetéseken való békés részvételük miatt tartóztattak le” – mondta a szervezet.
Az Iszlám Köztársaság, amely soha nem engedélyezi a másként gondolkodók tiltakozásait, teljes mértékben elutasította a jelenlegi népi megmozdulás törvényességét. Ehelyett tisztviselői az Egyesült Államokat és szövetségeseit vádolják a zavargások szításával. Nemrég a teheráni Forradalmi Gárda parancsnoka azt mondta, hogy az Egyesült Államok 55 billió dollárt költött az Iszlám Köztársaság ellen, mit sem törődve azzal, hogy ez az összeg az USA éves GDP-jének kétszerese.
Az iráni tudósok is felemelték szavukat a nyilvánosságban. Farshad Momeni iráni akadémikus és mások arra szólították fel a kormánytisztviselőket, hogy kerüljék a nemzet „sokkolásán” alapuló politikát még az ellenzék semlegesítése érdekében is.
Momeni iráni közgazdász a reformpárti Jamaran News honlapnak adott interjújában azt mondta, hogy „az erő alkalmazása és a sokkterápia alkalmazása a gazdasági problémák kezelésére megakadályozza a társadalom és a kormány közötti interakciót”. Hozzátette, hogy a társadalom sokkolására tett kísérletek társadalmi katasztrófához vezetnek.
Bár Momeni a gazdaságot említette, de a rendszer tüntetőkkel szembeni halálos erőszakossága és a hidegvérű kivégzések ugyanannak a stratégiának a részét képezik, amelynek célja a nemzet sokkolása és lecsillapítása.
Egy konferencián Irán jelenlegi problémáiról és a jövőre vonatkozó kilátásairól beszélve Momeni azt mondta: „Többdimenziós válsággal nézünk szembe társadalmi életünk minden területén. A gazdasági válságokat azonban könnyebb megérteni, és azok, akiknek érdekükben áll a probléma elkendőzése, nehezen tudják leplezni”.
Hozzátette, hogy a kormánynak először is meg kell értenie a jelenlegi helyzetet és annak kihívásait. Mindezt úgy, hogy az elmúlt hetekben más akadémikusok is azt mondták, hogy a kormány nagyrészt tagadja az ország problémáit.
Momeni hozzátette továbbá, hogy Irán részvételi válsággal néz szembe, mivel az emberek kimaradnak a döntéshozatali folyamatból. Azt mondta: „Éretlen dolog, ha egy kormány úgy jelent be egy döntést, hogy azt előbb nem bocsátja vitára”.
A kormány politikája ellenzi a nyilvánosság részvételét. Szerinte ez a politika megszünteti az emberek motivációját, hogy együttműködjenek a kormánnyal. Momeni arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi politikájával az iráni kormány valószínűleg olyan mocsárba kerül, mint amilyenbe Oroszország került a „kommunista” időkben.
Eközben a Khabar Online-nak adott interjújában Mohammad Reza Tajik iráni akadémikus, Mohammad Khatami elnök (1997-2005) reformkormányának elnöki tanácsadója úgy vélte, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság a széles körű radikalizmus felé haladhat.
A jelenlegi iráni válságból kivezető útra vonatkozó javaslatát felajánlva Tadzsik azt mondta, hogy „ami az iráni politikából az elmúlt években hiányzott, az a mértékletesség eszméje. A jelenlegi iráni országos tüntetésekre utalva Tadzsik azt mondta, hogy nincs más megoldás a problémára, mint a néphez való közeledés”. Hozzátette, hogy mivel a kormány ezt nem tette meg, a fiatalabb generáció a saját útját választotta, és egy másfajta politikát próbál megvalósítani.
A Khabar Online szerint, ha a kormány nem hajlandó meghallgatni az embereket és a követeléseiket, akkor a párbeszéd kapui bezárulnak, és ezt követően ez a politikai magatartás radikalizálódásához vezet. A honlap arra a következtetésre jutott, hogy az elmúlt hónapok utcai tiltakozásai egy ilyen helyzet következményei lehetnek.
Tadzsik a Khabar online-nak elmondta, hogy a politikának rugalmasnak kell lennie, mint egy sofőrnek a kanyargós úton. Ha az út kanyarodik, a sofőr pedig nem, az valószínűleg katasztrófához vezet. Egy ilyen helyzetben a kormány és az emberek radikalizálódnak. Iránban „néha inkább egy rendőrállammal állunk szemben, mint egy politikai intézménnyel”.
Tadzsik szerint sok iráni politikussal, köztük a reformistákkal az a probléma, hogy sokan közülük a saját, retorikára épített barlangjukban élnek fogolyként, és még az is bosszantja őket, ha valaki megpróbálja megmutatni nekik a napvilágot.
Tadzsik allegorikus példája a barlangban való élésre nagyon világos példa volt december 6-án Teheránban, amikor Alireza Zakani teheráni polgármester teljes mértékben megtagadta a diákok meghallgatását, amikor megjelent egy egyetemen, hogy beszéljen, és azt mondta nekik: „Ti már évek óta beszéltek. Most pedig hallgassatok meg engem!” Az eredmény természetesen megaláztatás volt az ultrakonzervatív polgármester számára.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert nemsokára érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója.