Szele Tamás: Putyin mágus csapdája

Putyin mágus a szokásos orosz varázscsapdát próbálja alkalmazni, azt, amikor bármit tesz a másik fél, csak baja lehet belőle. Úgy tesz, mintha tárgyalni akarna akár a békéről, akár a tűzszünetről, viszont teljesíthetetlen feltételeket szab ehhez: ha Ukrajna nem tárgyal, azt mondhatja, hogy „lám, nem is szeretnék a békét”, ha viszont tárgyal, azzal meg időt nyer csapatai megerősítésére.

Túl sokszor látta már a világ ezt a hazug műsort ahhoz, hogy higgyen a pétervári Cipollának, illetve aki akar, hisz neki, de az azt is elhinné, ha azt állítaná magáról, hogy ő Dobrinya Nyikitics. Nem bonyolultak ezek a jellegzetesen orosz diplomáciai bűvészmutatványok, csak arra kell ügyelni, hogy az ember ne gondolja, miszerint valódi varázslat van bennük. A száját tessék figyelni, mert azzal csal.

De lássuk inkább az elmúlt nap harctéri híreit, melyeket ma is az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.

Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is tárgyalásokat kezdeményez Ukrajnával annak érdekében, hogy elszakítsa az országot nyugati támogatóitól, és Kijevet úgy állítsa be, mint aki nem hajlandó kompromisszumra vagy akár komoly tárgyalásokra. Az Eurázsiai Gazdasági Unió december 9-i, a kirgizisztáni Biskekben tartott csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatóján Putyin pontosította december 7-i kijelentéseit, amelyekben azt sugallta, hogy Oroszország „hosszú” háborúra készül, és kijelentette, hogy a rendezési folyamat elhúzódására gondolt. Putyin hangsúlyozta, hogy a rendezési folyamat kihívásokkal jár majd és időt vesz igénybe, és hogy minden résztvevőnek egyet kell értenie az ukrajnai realitásokkal (ami alatt feltehetően az általa elcsatolt területek feletti orosz ellenőrzés elismerését érti), de végső soron Oroszország nyitott a tárgyalásokra. Putyin bírálta Angela Merkel volt német kancellár azon kijelentéseit is, miszerint a 2014-es minszki megállapodások egy kísérlete volt annak, hogy „időt nyerjenek Ukrajnának”, és azzal vádolta Merkelt és a Nyugatot, hogy bizalmatlanságot propagálnak a jövőbeli rendezési tárgyalásokkal kapcsolatban. Putyin megjegyezte, hogy a minszki megállapodások ilyen értelmezése alapján Oroszországnak talán korábban kellett volna megkezdenie a katonai műveleteket. A rendezési folyamatra vonatkozó ellenséges retorika folyamatos alkalmazása ellenére Putyin továbbra is azt állította, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalások lehetőségére.

Putyin következetesen fegyverként használta a tárgyalási folyamatra való hivatkozásokat, hogy elszigetelje Ukrajnát a partnerek támogatásától azáltal, hogy úgy állította be az országot, mint amely megtagadja az engedményeket, és valószínűleg arra törekszik, hogy minden tűzszüneti és tárgyalási ablakot arra használjon fel, hogy időt adjon az orosz csapatoknak az újjáalakulásra és a hadműveletek újraindítására, megfosztva ezzel Ukrajnát a kezdeményezéstől. Egy olyan tűzszüneti megállapodás, amely elég hamar létrejön ahhoz, hogy az orosz erők ezen a télen pihenhessenek és feltöltődhessenek, azonban rendkívül valószínűtlen. Egy elhúzódó, az egész hadszíntérre kiterjedő tűzszünet megtárgyalása időt vesz igénybe. Oroszország és Ukrajna rendkívül távol áll egymástól egy ilyen megállapodás feltételeit illetően, és szinte lehetetlen elképzelni, hogy néhány hónapos tűzszünetről állapodjanak meg, nem is beszélve annak végrehajtásáról, ami megfosztaná Oroszországot attól a lehetőségtől, hogy szüneteltesse a téli ukrán ellentámadásokat és tavasz előtt újrakezdje az erőviszonyokat.

Lehet, hogy Putyin túlságosan optimista a harcok azonnali beszüntetésének kilátásait illetően, de ez is valószínűtlen, figyelembe véve retorikáját, valamint az ukrán vezetők és a Nyugat nyilatkozatait, amelyekkel tisztában van. Valószínűbb, hogy Putyin elsősorban egy olyan dezinformációs művelet részeként szítja a tűzszünetről szóló vitákat, amelynek célja az Ukrajna és támogatói közötti szakadékok szélesítése azáltal, hogy Kijevet tárgyalásra nem hajlandónak állítja be. Putyin valószínűleg másodsorban a tényleges tárgyalások feltételeit teremti meg valamikor 2023-ban, feltehetően azután, hogy az orosz erők biztosították az általa állítólag elcsatolt területek nagyobb részét.

Putyin pozicionálása az orosz információs térben továbbra is ingadozik az orosz védelmi minisztérium támogatása és a nacionalista és háborúpárti katonai blogger közösség támogatása között. Putyin kijelentette, hogy az orosz Védelmi Minisztérium „átláthatóan viselkedik”, és napi jelentéseiben megfelelően tükrözi a „különleges katonai művelet” „stabil” előrehaladását. Putyin azonban ezután az orosz Védelmi Minisztériumot tette felelőssé, amikor a hadsereg ellátásával és a mozgósítással kapcsolatos tartós problémákra vonatkozó kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a Védelmi Minisztérium arról tájékoztatta őt, hogy az orosz fegyveres erők megoldották a legtöbb problémát. Putyin azt is mondta az újságíróknak: „Senkiben sem lehet megbízni. Csak bennem bízhatnak”, amikor arra a kérdésre válaszolt, hogy az oroszok bízzanak-e az orosz Védelmi Minisztériumban vagy a frontvonalakon működő forrásokban. Putyin nyilatkozatai látszólag arra utalnak, hogy elhatárolódik a blogger közösségtől, amely nagyrészt a frontvonalakról számol be vagy szerez be információkat. Putyin nyilatkozata az orosz védelmi minisztérium tájékoztatóinak átláthatóságáról – amelyet az orosz blogger közösség erősen kritizál pontatlanságai és cenzúrája miatt – talán az ilyen kritikák tompítására irányul, vagy pedig arra törekszik, hogy az ukrajnai katonai kudarcokért az orosz védelmi minisztériumra hárítsa a felelősséget, vagy mindkét célt szolgálja.

Putyin valószínűleg megpróbálja megőrizni azt a pozíciót, amelyet egész uralkodása alatt igyekezett elfoglalni, amelyben látszólag minden orosz problémáról tud, miközben nem közvetlenül felelős értük. Putyin már régóta az orosz védelmi minisztériumot tekinti bűnbaknak a kudarcaiért, de a kvázi-hivatalos blogger közösség veszélyt jelenthet a problémákról való tudatlanság látszatára. Putyin továbbra is olyan kényszerhelyzetben van, amelyben a nacionalista közösség támogatására támaszkodik, hogy támogatást gyűjtsön az ukrajnai háború mögött, de azt a kockázatot is mérsékelnie kell, hogy a nacionalistákat feldühíti, ha nem teljesíti az orosz hadjáratra vonatkozó irreális és elérhetetlen elképzeléseiket. Putyinnak tehát továbbra is az igazság végső döntőbírójának szerepét kell játszania, hogy kezelje a kvázi-hivatalos források előtérbe kerülését, miközben egyúttal saját biztonsági intézményeinek kritikájával fordul hozzájuk. Továbbra sem valószínű, hogy felszámolja a független bloggerközösséget, de ugyanilyen valószínűtlen, hogy teljes mértékben elkötelezné magát annak támogatása vagy az általuk preferált szélsőséges cselekvési irányok követése mellett.

A BBC oroszországi szolgálata és a Mediazona független oroszországi csatorna által végzett független, nyílt forrásból származó vizsgálat egy sor észrevételt tett az orosz csapatok által Ukrajnában elszenvedett veszteségek jellegéről. A BBC nyílt forrásból származó adatok alapján 10 000 orosz katona ukrajnai halálát erősítette meg, és megjegyezte, hogy az elhunytak közül több mint 400-an a részleges mozgósítás keretében behívott katonák voltak. Ez a szám nyilvánvalóan nem tükrözi az ukrajnai orosz veszteségek tényleges mértékét, és csak azokét tükrözi, akiknek a halálát a nyílt forrás megerősítette. A BBC vizsgálata szerint az oroszországi Krasznodari területen volt a legtöbb megerősített veszteség (428 halott), ezt követte Dagesztán (363 halott) és Burjátföld (356 halott). Ehhez képest a BBC csak 54 megerősített halálesetet talált Moszkvából, amely önmagában Oroszország lakosságának 9%-át teszi ki. A BBC arra a következtetésre jutott, hogy bár a nemzeti köztársaságok (például Dagesztán, Burjátföld, Altaj és Baskíria) polgárait nagyobb arányban küldik a frontra és halnak meg a harcokban, mint az etnikailag orosz régiók polgárait, abszolút értékben az orosz katonai halálesetek többségét az etnikai oroszok teszik ki, és arányuk a katonai halottak között nagyjából megegyezik a teljes orosz lakosságon belüli arányukkal. A BBC arra a következtetésre jutott, hogy ez a megállapítás arra utal, hogy az orosz haderőfejlesztési erőfeszítésekben mutatkozó eltérések ezért regionális és területi vonalak mentén jelentkeznek, szemben a túlnyomórészt etnikai vonalakkal, és megjegyezte, hogy a katonai szolgálatot az egyetlen mentőövnek tekintik az Oroszország gazdasági perifériáján fekvő régiókban, ahol a társadalmi mobilitás erősen korlátozott. Amint azt az ISW korábban megfigyelte, az erőfejlesztés hatásai regionális alapon szilárdan elkülönültek, ami tovább bomlik az egymást átfedő etnikai és társadalmi-gazdasági vonalak mentén. A BBC vizsgálata részben ellentmond az ISW korábbi értékeléseinek, miszerint a Kreml a kisebbségi régiók aránytalan igénybe vételével próbálta meg az etnikai orosz lakosságot a háborútól megóvni. Az ISW-nek nincs alapja megkérdőjelezni ezt a következtetést.

A BBC vizsgálata azt is megállapította, hogy mind az elit egységek, mind a tisztikar jelentős veszteségeket szenvedtek Ukrajnában. A BBC jelentése szerint az orosz fegyveres erők vezérkari főigazgatóságának különleges erői (GRU Spetznaz) 250 főnyi megerősített veszteséget szenvedtek el, amelynek közel 25%-a tiszt volt, ami egyes Spetsnaz egységek esetében meghaladja a csecsenföldi orosz műveletek 10 éve alatt elszenvedett összesített veszteségeket. A BBC emellett 1 509 tiszt elhunytát azonosította, ami a 10 002 fős azonosított veszteség 15%-a. Az elit egységek és az orosz tisztikar által elszenvedett veszteségek jelentős és generációkon átívelő következményekkel fognak járni az orosz hadseregre nézve.

Az orosz tisztviselők továbbra is arra törekednek, hogy törvényi ellenőrzés alá vonják a belföldi másként gondolkodókat. A Meduza független orosz hírügynökség december 9-én arról számolt be, hogy az orosz Állami Duma képviselői törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely új bűncselekményeket és vádakat vezet be a szabotázstevékenységek finanszírozásával, ösztönzésével, toborzásával, kiképzésével, szervezésével vagy abban való részvétellel kapcsolatban. A javasolt törvény a szabotázsban való bűnrészesség kivételével minden esetben legfeljebb életfogytig tartó szabadságvesztést vezet be. Az életfogytig tartó szabadságvesztés jelenleg csak a szabotázsakciókból eredő halálesetek esetében a maximális büntetés. Amint arról az ISW nemrégiben beszámolt, az orosz tisztviselők hasonló intézkedéseket hoztak a belügyek törvényi felügyeletének kiterjesztésére, hogy megpróbálják tovább elnyomni a belföldi másként gondolkodókat. Az orosz Igazságügyi Minisztérium például november 27-én kibővítette az „egyéni külföldi ügynökök” listáját, és az orosz média elkezdett arról beszámolni, hogy az orosz kormány lépéseket tesz a külföldi ügynökök definíciójának kiszélesítésére, valamint további korlátozásokat vezet be a külföldi ügynöknek minősülő személyek tevékenységére és mozgására vonatkozóan. Az ilyen jogalkotási erőfeszítések arra utalnak, hogy a Kreml továbbra is tart az ukrajnai háború vezetésének hatásaiból eredő belpolitikai súrlódásoktól.


Magas rangú amerikai illetékesek közölték, hogy Oroszország példátlan mértékű katonai és technikai támogatást nyújt Iránnak az Iránban gyártott fegyverrendszerekért cserébe. Az NBC News december 9-én jelentette, hogy magas rangú amerikai elnöki kormányzati hivatalnokok kijelentették, hogy Oroszország fejlett katonai felszereléseket és alkatrészeket, köztük helikoptereket és légvédelmi rendszereket biztosíthat Iránnak, cserébe az iráni gyártmányú nagy pontosságú fegyverrendszerekért, amelyeket Oroszország az ukrajnai háborúban használt és szándékozik használni. A tisztviselők pontosították, hogy Oroszország a következő egy éven belül Szu–35-ös repülőgépeket küldhet Iránnak, és hogy Oroszország esetleg egy közös orosz-iráni gyártósor létrehozására törekszik az Orosz Föderációban drónrendszerek gyártására. Amerikai hírszerzési szakértők november 19-én kijelentették, hogy orosz és iráni illetékesek november elején véglegesítették az iráni drónok orosz területen történő gyártásáról szóló megállapodást. Egy orosz blogger december 9-én azt állította, hogy a légiforgalmi megfigyelők azt mutatják, hogy az iráni légierő teherszállító repülőgépei december 8-án újraindították a Moszkvába irányuló járatokat, miután rövid szünetet tartottak az ilyen járatok számára. Az ISW értékelése szerint Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes vezérezredes december 3-án Teheránban találkozott az iráni fegyveres erők vezérkari főnökével, Mohammad Bagheri tábornokkal, valószínűleg azért, hogy tovább tárgyaljanak az iráni drónok és rakéták Oroszországnak történő eladásáról, amelyeket Ukrajnában használnának fel. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy az orosz hadsereg egyre inkább az iráni gyártású fegyverrendszerekre támaszkodik, mivel nagy pontosságú fegyverrendszerekből álló arzenálja kimerült.

A legfontosabb hírek röviden:

      • Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is tárgyalásokat folytat Ukrajnával, hogy elszakítsa az országot nyugati támogatóitól, és Kijevet úgy állítsa be, mint aki nem hajlandó kompromisszumot kötni, vagy akár csak komolyan tárgyalni.
      • Putyin pozicionálása az orosz információs térben továbbra is ingadozik az orosz védelmi minisztérium támogatása és a nacionalista és háborúpárti katonai bloggerközösség támogatása között.
      • A BBC oroszországi szolgálata és a Mediazona független oroszországi kiadvány független, nyílt forrásból származó vizsgálata megállapította, hogy az orosz nemzeti köztársaságok tagjai aránytalanul nagyobb arányban állomásoznak Ukrajnában, mint az etnikailag orosz oblasztyák, de az orosz nemzetiségű katonák az Oroszországi Föderáció lakosságában való képviseletükkel arányos arányban esnek el, ellentétben az ISW korábbi értékeléseivel.
      • Az orosz tisztviselők megerősítették a meglévő jogszabályokat a belföldi ellenvélemény elfojtása érdekében.
      • Magas rangú amerikai illetékesek kijelentették, hogy Oroszország példátlan mértékű katonai és technikai támogatást nyújt Iránnak az Iránban gyártott fegyverrendszerekért cserébe.
      • Az orosz hadsereg védelmi vonalakat hozott létre Szvatove közelében, és az orosz és ukrán csapatok szárazföldi támadásokat hajtottak végre Kreminna közelében.
      • Az orosz hadsereg folytatta a támadásokat Bakhmut és Avdiivka közelében.
      • Az orosz csapatok állásokat alakíthattak ki a Herszon várostól nyugatra, a Dnyeper folyóban lévő szigeten.
      • Az ukrán haderő orosz katonai eszközök és dél-ukrajnai logisztikai csomópontok elleni megtorló hadjárata valószínűleg lerontotta az orosz erőket, logisztikai vonalaikat és szélesebb értelemben az orosz morált.
      • Putyin megismételte azon állításait, hogy Oroszország nem fog második mozgósítási hullámot végrehajtani az orosz társadalmon belüli tartós aggodalmak közepette.
      • Az orosz megszálló hatóságok tovább erősítették a megszállt területek feletti fizikai, jogi és társadalmi ellenőrzést.

Ukrán ellentámadások (ukrán erőfeszítések az oroszok által megszállt területek felszabadítására)

Kelet-Ukrajna (Kelet-Harkiv terület – Nyugat-Luhanszk terület):

Az orosz hadsereg december 9-én folytatta a védelmi műveleteket Szvatove térségében. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz egységek védik állásaikat Szvatovétól északnyugatra, Kupjanszk irányában. Egy orosz katonai blogger azt állította, hogy az orosz csapatok széles körben védelmi vonalakat építenek Szvatove térségében. Egy közösségi médiaforrás közzétett egy térképet, amely állítólag kiterjedt orosz erődítmények helyét mutatja, amelyek Szvatovétól 55 km-re északra Troitszke felé és Szvatovétól 40 km-re délre, Kreminna felé húzódnak. Egy orosz blogger azt állította, hogy nagyszámú orosz mozgósított személyzet tevékenykedik Szvatove térségében. Egy közösségi médiaforrás december 9-én olyan képeket tett közzé, amelyeken az 1. Gárdista Páncéloshadsereg elemei láthatóak Oborotnyivkától délre ( Szvatovétól 19 km-re északnyugatra), megerősítve az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériumának december 8-i jelentését, amely szerint az 1. Gárdista Páncéloshadsereg elemei valószínűleg a Szvatove melletti védelmi vonal mentén települtek.


Az orosz egységek folytatták az ellentámadásokat Kreminna térségében, míg az ukrán csapatok a jelentések szerint december 9-én folytatták az ellentámadási műveleteket a térségben. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán haderő visszavert egy orosz támadást Bilohorivka közelében (Kreminnától 12 km-re délre). Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz csapatok folytatták a Kreminnától nyugatra, Liman irányában a nem részletezett támadó műveleteket. Orosz katonai bloggerek azt állították, hogy az orosz alakulatok támadó műveleteket folytatnak a Kreminna-Makiivka fronton, és csekély mértékben előrenyomulnak a térségben. Egy másik blogger azt állította, hogy az ukrán és orosz egységek között harcok folynak Cservonopopivka (Kreminnától 5 km-re északra) és Ploscsanka (Kreminnától 15 km-re északnyugatra) közelében. Orosz források azt állították, hogy az oroszok visszaverték az ukrán támadásokat Ploscsanka közelében és Nyevszke irányában nyugatra. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz erők visszavertek egy ukrán kísérletet az orosz állások áttörésére Liszicsanszk (15km délkeletre Kreminnától) közelében. Orosz források azt állították, hogy az ukrán tüzérség HIMARS rakétákkal is támadta az orosz hátországot Pjervomajszkéban (50km délkeletre Kreminnától).

Orosz fő erőkifejtés – Kelet-Ukrajna:

Az orosz hadsereg december 9-én folytatta a Bakhmut körüli offenzív műveleteket. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán egységek visszavertek egy orosz támadást Kliscsivka közelében, mintegy 7 km-re délnyugatra Bakhmuttól. Az orosz védelmi minisztérium és egy orosz forrás azt állította, hogy az orosz csapatok Druzsba közelében (18 km-re délnyugatra Bakhmuttól) Horlivka irányából támadtak. Több orosz forrás azt állította, hogy az orosz alakulatok támadó műveleteket hajtottak végre Bakhmutban, valamint Bakhmuttól északra és délre, és azt állították, hogy az ukrán egységek súlyos veszteségeket szenvedtek. Orosz források azt állították, hogy az oroszok előretolt ukrán állásokat támadtak Bakhmutszke térségében (10 km-re északkeletre Bakhmuttól), és azt állították, hogy az orosz egységek továbbra is folytatják az ukrán védelem áttörését Spirne (30 km-re északkeletre Bakhmut-tól) közelében. Egy orosz forrás megerősítette azokat az állításokat, amelyek szerint a Donyecki Népköztársaság (DNK) 3. motorizált lövészzászlóalja átvette az ellenőrzést Majorszkban (Bakhmuttól 20 km-re délre). Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz egységek folytatták a rutinszerű ágyúzást az érintkezési vonal mentén ebben a térségben.


Az orosz hadsereg december 9-én folytatta a támadó hadműveleteket Avdiivka-Donyeck város térségében. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán egységek visszavertek egy orosz támadást a Donyecki területen lévő Marinka közelében. Több orosz forrás azt állította, hogy az orosz csapatok folytatták a Marinka elleni offenzívát, és megrohamoztak egy megerősített ukrán állást a településen. Egy orosz forrás megosztott videofelvételeket, amelyek állítólag egy sikertelen ukrán támadásról készültek Piszki közelében (Donyeck várostól 5 km-re északnyugatra). A forrás azt állította, hogy egy ukrán konvoj jPervomajszke és Vodiane (Avdiivkától 7 km-re délnyugatra) felől Piszki irányába haladt, de a Déli Katonai Körzet 8. Összevont Hadseregének 238. tüzérdandárja, valamint a DNK „Spárta” és „Szomáli” zászlóaljai visszaverték a támadást. Egy másik orosz forrás azt állította, hogy az orosz csapatok behatoltak Vodiane déli részére, és Pjervomajszkében kissé előrenyomultak. Több orosz forrás azt állította, hogy az oroszok támadni kezdték az ukrán állásokat Novomikhailivka térségében (36 km-re délnyugatra Avdiivkától), és csapást mértek az ukrán állásokra Veszele közelében (5 km-re északra Avdiivkától). Az orosz alakulatok folytatták a rutinszerű ágyúzást az érintkezési vonal mentén ebben a térségben.

Az orosz hadsereg december 9-én folytatta a védelmi műveleteket a nyugati Donyecki és a keleti Zaporizzsjai Területen. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz csapatok védik állásaikat Novopavlivka (nyugati Donyecki Terület) irányában. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz egységek visszaverték az ukrán erőket a Donyecki Területen Volodimirivka és Pavlivka, valamint a Zaporizzsjai Területen Novodarivka irányában. Egy közösségi médiafelhasználó képeket osztott meg az orosz ” Kaszkad” zászlóaljról, amelyeken állítólag az orosz erők ukrán állásokat támadtak Mikilszke közelében (Vuhledartól 5 km-re délkeletre). Az orosz csapatok folytatták a rutinszerű közvetett tüzelést az érintkezési vonal mentén Donyeck és Zaporizzsja terület keleti részén.

Támogató erőfeszítések – déli tengely:

Az orosz haderő december 9-től a Dnyeper folyóban, Herszon várostól nyugatra egy szigeten alakíthatott ki állásokat. Egyes nem hivatalos orosz és ukrán források december 9-én azt állították, hogy az orosz csapatok partra szálltak a Potemkin-szigeten (Herszon várostól 10 km-re délnyugatra a Dnyeper folyóban) és ott lőállásokat létesítettek, ami arra utal, hogy a Dnyeper folyóban lévő szigetek hálózata Herszon város közelében továbbra is vitatott lehet. Hivatalos források nem támasztották alá ezeket az állításokat, és az ISW jelenleg nem tudja megerősíteni azok valóságtartalmát. Az orosz tüzérség továbbra is lőtte a Dnyeper folyó nyugati (jobb) partján lévő területeket, beleértve Herszon várost és környékét.


Az ukrán tüzérség továbbra is támadta az orosz erők dél-ukrajnai koncentrációit. Az ukrán vezérkar jelentése szerint december 7-én az orosz haderő elleni ukrán csapások Berdjanszk, Tokmak, Melitopol, Enerhodar, Dnyiprorudne, Polohi és Vasziljivka (Zaporizzsjai terület) közelében – mind stratégiai logisztikai vonalak mentén – 240 személyt sebesítettek meg, és három lőszerraktárat és 20 katonai eszközt semmisítettek meg. Egy ukrán forrás arról számolt be, hogy az ukrán erők csapást mértek Hola Prisztanra (a Herszon város-Armjanszk autópályán) és Csaplinkára (a Nova Kakhovka-Armjanszk autópályán), a Herszoni Teróleten, ahol állítólag orosz védelmi erődítések vannak.

Az ukrán hadsereg dél-ukrajnai orosz katonai eszközök és logisztikai csomópontok elleni megtorló hadjárata valószínűleg lerontotta az orosz erőket, logisztikai vonalaikat és szélesebb körben az orosz morált. Egy orosz blogger azt állította, hogy beszélt olyan orosz katonákkal, akik a Herszoni Területen lévő Nova Kakhovkában szolgáltak, és azt állítják, hogy az ukrán HIMARS csapások teljesen elpusztították a katonai infrastruktúrát Nova Kakhovkában, beleértve a lakásokat, a folyami átkelőket és a felszerelések koncentrációját, valamint jelentős emberveszteségeket okoztak – mindezek a blogger szerint jelentősen rontották az orosz erőket, hozzátéve, hogy az orosz csapatok nem voltak képesek megfelelő ütemben vagy minőségben pótolni a veszteségeiket. A blogger megjegyezte, hogy az orosz egységek „minden nagyobb városban” ugyanilyen veszteségeket szenvedtek el az ukrán csapásoktól, és haragját fejezte ki, hogy az orosz katonai vezetés nem tudta eléggé kompenzálni a hiányosságait ahhoz, hogy megnyerje a háborút.

Vlagyimir Putyin orosz elnök december 9-én bejelentette, hogy az orosz hatóságok azt tervezik, hogy a Kercsi-szoros híd közúti szakaszát 2021 márciusában, a híd vasútvonalát pedig 2023 nyarának közepén nyitják meg újra, ami jelentős késés a korábban ígért időpontokhoz képest. Ez a bejelentés mindössze négy nappal azután hangzott el, hogy Putyin áthajtott a Kercsi-szoros hídon egy valószínűsíthetően dezinformációs művelet részeként, hogy meggyőzze az orosz lakosságot arról, hogy a híd biztonságos, és hogy elnyomja a pánikot egy esetleges jövőbeli ukrán ellentámadás miatt.

Az orosz mozgósítás hírei:

Vlagyimir Putyin orosz elnök megismételte azon állításait, hogy Oroszország nem fog második mozgósítási hullámot végrehajtani az orosz társadalmon belüli tartós aggodalmak közepette. Putyin a kirgizisztáni Biskekben tartott Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozón kijelentette, hogy jelenleg nincsenek olyan „tényezők” jelen, amelyek miatt a Kremlnek újra részleges mozgósítást kellene kezdeményeznie. Putyin megismételte, hogy a mozgósított 300 000 emberből 150 000 jelenleg Oroszországban kiképzésen vesz részt, míg további 77 000 harcoló egység részeként a harci zónába vonult. Putyin hozzátette, hogy a maradék 73 000 mozgósított férfi területvédelmi feladatokat lát el a második és harmadik védelmi vonalban. Putyin homályosan válaszolt a mozgósított állomány rotációjára vonatkozó kérdésre, megjegyezve, hogy az ilyen eljárások a frontvonalakon kialakult helyzettől függnek. Putyin hozzátette, hogy a rotált egységek veterán státuszt is kapnak, tovább kötelezve a Kremlt a mozgósított állomány iránti hosszú távú pénzügyi felelősségre.


A Kreml továbbra is olyan jogi feltételeket határozott meg, amelyek megkönnyítenék a mozgósítási eljárásokat, és Putyin biskeki biztosítékai ellenére fenntartotta kriptomobilizációs kampányát. A TASZSZ orosz állami hírügynökség közölte, hogy az orosz oktatási minisztérium egyértelművé tette, hogy az orosz férfiak csak egyszer halaszthatják el a mozgósítást, amíg felsőoktatási intézményben tanulnak. A minisztérium közölte, hogy az orosz mozgósítási törvény lehetővé teszi, hogy az orosz diákok az első felsőoktatási tanulmányaik megkezdésétől kezdve egészen a diploma megszerzéséig fenntarthatják a halasztást. A minisztérium megjegyezte, hogy a diákok nem kapnak második alkalommal halasztást a mozgósítás alól, ha másodszor is beiratkoznak egy felsőoktatási intézménybe. Az orosz ellenzéki orgánumok olyan eseteket jegyeztek fel, amikor orosz tisztviselők három diák mozgósítására használták ezt a rendelkezést, annak ellenére, hogy ezek a diákok jelezték, hogy jogosultak a halasztásra. Az ukrán vezérkar azt is megjegyezte, hogy Szamarai Terület továbbra is kézbesíti az idézéseket a katonaköteles korú férfiaknak, míg néhány orosz régió fenntartotta mozgósítási törekvéseit.

A mozgósított állomány dezertálásáról szóló számos orosz állítás továbbra is megkérdőjelezi Putyin december 7-i, dezertőrökkel kapcsolatos kijelentéseit. Egy orosz ellenzéki forrás összegyűjtötte a közösségi médiában található bizonyítékokat, amelyek fotókból, videókból és családi beszámolókból állnak, és arra utalnak, hogy az orosz hadsereg továbbra is őrizetben tartja a dezertőröket, és a megszállt Luhanszki és Donyecki Területen 12 fogolytáborban tartja őket fogva. A Pszkovi Terület tisztviselői felkérték a katonai ügyészeket, hogy vizsgálják ki a családok és ügyvédeik fellebbezéseit a megszállt Luhanszki területen pincékben fogva tartott 265 mozgósított férfival kapcsolatban.

Putyin december 7-én és december 9-én is azt állította, hogy az orosz tisztviselők megoldották a mozgósítással kapcsolatos főbb problémákat, de a mozgósítottak orosz családjai továbbra is rossz bánásmódról és rossz körülményekről számoltak be a mozgósított katonák körében. Irkutszki mozgósított férfiak feleségei a terület kormányzójához, Igor Kobzevhez fordultak, mert férjeik „tömegesen” betegedtek meg a novoszibirszki gyakorlótéren tüdőgyulladásban és hörghurutban a megfelelő orvosi ellátás hiánya, az elégtelen egyenruha és az alacsony szintű szakmai kiképzés miatt. Egy októberben egy novoszibirszki gyakorlótéren elhunyt mozgósított katona édesanyja arról számolt be, hogy verés jeleit észlelte a testén, annak ellenére, hogy a tisztviselők etanolmérgezés következtében nyilvánították halottnak. A Kreml azonban továbbra is a mozgósított állomány jogaiért kiálló egyes aktivistákat veszi célba ahelyett, hogy ténylegesen megoldaná a haderőfejlesztő intézkedéseivel kapcsolatos alapvető problémákat. A szamarai terület tisztviselői például őrizetbe vették az Anyák és Feleségek Tanácsának képviselőjét, Olga Cukanovát.


Az orosz mozgósításnak továbbra is hosszú távú társadalmi és gazdasági következményei lesznek Oroszország számára. A Moscow Times arról számolt be, hogy az orosz vállalatok mintegy 30%-a arról számolt be, hogy figyelmet fordít a katonai szolgálatra alkalmas újoncokra, megjegyezve, hogy nem szívesen alkalmaznak katonakorú személyeket. A Moscow Times hozzátette, hogy minden tizedik, a felmérésben részt vevő vállalat elutasítja a keresett katonai szakmákkal rendelkező jelentkezőket, míg a válaszadók további 10%-a arról számolt be, hogy csökkentik a potenciális sorkatonáknak szánt üres álláshelyeket. A kiadvány megjegyezte, hogy a munkáltatók egyre inkább a női munkaerő felé fordulnak, valószínűleg azért, hogy megelőzzék a munkaerőhiányt a jövőbeli haderőfejlesztési kampányok közepette.

Az orosz Állami Duma december 9-én megpróbálta – sikertelenül – tisztázni a Belgorodi Területen működő területvédelmi zászlóaljak célját és működését. Az orosz Állami Duma védelmi bizottságának vezetője, Andrej Kartapolov kijelentette, hogy ezek a zászlóaljak formálisan nem részei az orosz fegyveres erőknek, és így nem kapnak ellátmányt vagy fegyverzetet az orosz védelmi minisztériumtó. Kartapolov kijelentette, hogy ezek a zászlóaljak civilekből állnak, akik „az orosz védelmi minisztériummal kapcsolatos” célokat követnek. A Wagner-csoport finanszírozója, Jevgenyij Prigozsin korábban közvetve utalt arra, hogy a Wagner-erők a Belgorodi Terület „népi milíciáját” fogják kiképezni a térségben, „hogy megvédjék a terület határát”. A zászlóaljaknak az orosz védelmi minisztériumtól független státusza és Prigozsin Belgorod Terület tisztviselőivel való kapcsolata utalhat a zászlóaljak Wagner-csoporthoz való tartozására. Prigozsin azonban tagadta, hogy a Wagner részt venne a Belgorodi Terület milíciájának kiképzésében, és csak néhány volt Wagner-katona jelenlétét említette a területen.


A megszállt területek hírei:

Az orosz tisztviselők december 8-án és 9-én folytatták az ukrán gyermekek Oroszországba való deportálására irányuló erőfeszítéseket orvosi rehabilitációs programok és örökbefogadási programok ürügyén. A Zaporizzsjai Terület megszállási vezetője, Jevhenyij Balickij december 9-én kijelentette, hogy 75 ukrán gyermek, akik korábban az orosz ellenőrzés alatt álló Zaporizzsjai Területen éltek, „pszichológiai rehabilitációra” érkezett egy Moszkva melletti táborba. Az Ukrán Ellenállási Központ december 8-án arról számolt be, hogy az orosz tisztviselők ukrán gyermekeket deportálnak erőszakkal Oroszország távoli régióiba „orvosi kezelés céljából”. Az Ukrán Ellenállási Központ hozzátette, hogy orosz tisztviselők a megszállt Ukrajnában lévő nevelőotthonokból gyermekeket toloncolnak ki Oroszországba kényszer-örökbefogadás céljából. Az Ukrán Ellenállási Központ megjegyezte, hogy orosz tisztviselők egy fizetési rendszert is bevezettek, hogy orosz családokat ösztönözzenek arra, hogy erőszakkal kitoloncolt ukrán gyermekeket fogadjanak örökbe.

Az orosz megszálló hatóságok továbbra is arra kényszerítik az ukrán civileket, hogy orosz útlevelet igényeljenek. A Meduza orosz független hírügynökség december 9-én arról számolt be, hogy a megszállt területeken élő ukrán civilektől gyakran megtagadják a humanitárius segélyt, az orvosi ellátást és a szociális támogatást, hacsak nem rendelkeznek orosz útlevéllel. A Mediazona orosz független hírügynökség december 8-án azt állította, hogy az orosz tisztviselők 2022 februárjától 2022 októberéig több mint 300 000 ukrán állampolgárnak adtak ki útlevelet. A jelentés megjegyezte, hogy az orosz tisztviselők egyszerűsítették az orosz útlevelek megszerzésének folyamatát a megszállt ukrán területeken, az orosz tisztviselők több mint 40 000 útlevelet adtak ki egy hónapon belül, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 30-án hivatalosan is annektált négy ukrán régiót.

Az orosz megszálló tisztviselők december 9-én folytatták a kényszerű kitelepítési intézkedéseket a Dnyeper folyó keleti (bal) partján, Herszon területén. Az Ukrán Ellenállási Központ december 9-én arról számolt be, hogy a legnagyobb kitelepítési akciók Oleskiben (Herszon várostól 7 km-re délkeletre) és Nova Kakhovkában történtek. Az Ukrán Ellenállási Központ megjegyezte, hogy az orosz tisztviselők a kitelepített ukrán civileket a Kaukázusba deportálják, hogy kiegyensúlyozzák a terület demográfiai helyzetét.

Az orosz megszálló tisztviselők december 9-én folytatták az erőfeszítéseket, hogy a megszállt ukrán területeket integrálják az orosz egészségügyi apparátusba. Leonyid Pasecsnyik, a Luhanszki Népköztársaság (LNK) vezetője és Ilja Balanyin, az orosz Szövetségi Kötelező Egészségbiztosítási Alap elnöke december 9-én együttműködési megállapodást írt alá, hogy megkönnyítsék az egészségügyi biztosítási kötvények szétosztását a Luhanszki Terület megszállt területeinek lakói között. Pasecsnyik kijelentette, hogy a közeljövőben megnyílik az alap egy fiókja az LNK területén, amely lehetővé teszi az LNK lakosai számára, hogy Oroszországból ingyenesen kapjanak kötelező egészségbiztosítási kötvényeket, amelyek garantálják a gyógyszereket és a kezelést.

Az orosz tisztviselők december 8-án folytatták a megszállt területeken az új rendészeti intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. Az orosz Állami Duma december 8-án olyan törvényjavaslatot terjesztett be, amelynek végrehajtása esetén büntetné a szabotázstevékenységek szervezését és az azokban való részvételt a megszállt területeken. A Meduza orosz független médium közölte, hogy a jelenlegi orosz büntető törvénykönyv életfogytiglani börtönbüntetést tesz lehetővé, ha a szabotázscselekmények halálos áldozatokat követelnek.

Eddig tartottak ma a harctéri hírek, és itt jelezném, hogy kivételesen nem lesz második rész: ez is 15 oldal lett, érjük be ma ennyivel.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!


Oszd meg másokkal is!