Iránban egyre borzalmasabb a helyzet: a terror mostanra már valóban elszabadult, és válogatás nélkül gyilkol. A tüntetők nem hiába nevezik Khamenei rendszerét gyermekgyilkosnak: az is. Már negyvennégy 18 év alatti gyermeket és fiatalt öltek meg, többségüket tüntetések alkalmával, sortüzek útján. De az elfogott demonstrálókat is egymás után végzik ki.
Ezek után egészen világos, hogy a mostani iráni rendszernek nincs helye a kultúrállamok között, legyen bár akármennyi fosszilis alapú energiahordozója, igaz, mostanság azt kitermelni sem könnyű, ugyanis sztrájkolnak az olajipari munkások. Az általános dühöt és keserűséget, bosszúvágyat nem fogja enyhíteni, eloszlatni a hidzsáb-törvény átmeneti liberalizálása – bár ahogy Khameneit és társait ismerem, képesek és „reform” néven inkább még szigorítani is fogják.
De lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Az iráni rendszer a tüntetők kivégzéseit használja fel arra, hogy rettegést keltsen a lakosságban. A bíróság december 10-én helybenhagyta a 23 éves Mahan Sadrat Madani halálos ítéletét. A rezsim „Isten elleni harccal” vádolta meg Madanit, miután letartóztatták, mert késsel hadonászott és tiltakozott.* A rendszer azért állította ilyen alacsonyra a halálbüntetés kiszabásának mércéjét, mert a tüntetők könnyen azonosulhatnak Madanival és a jelenleg halálraítélt kilenc másik tüntetővel. Az iráni hatóságok valószínűleg a kivégzésekkel el akarják riasztani a további tüntetések résztvevőit. Ez a megközelítés azonban könnyen visszaüthet a rendszerre. Sok tüntető valószínűleg szimpatizál majd Madanival és a többi halálraítélt tüntetővel, ami további népi zavargásokat szíthat.
*Akárhogyan is nézem, nem Istennel harcolt, hanem egy baszidzsival, de ha Iránban most a Baszidzs az Isten, akkor nem szóltam: csak akkor ez nem iszlám köztársaság, hanem valami újfajta, különös pogányság.
Az, hogy a rendszer tiszteletlenül bánik a halott tüntetők holttestével, tovább szíthatja a nép ellenérzéseit. A rezsim számos meggyilkolt tüntetőt – köztük Mohsen Shekari-t, akit december 8-án kivégeztek – jelöletlen sírokba temetett, hogy megakadályozza, hogy a polgárok összegyűljenek a sírjuknál. A rendszer sok esetben csak utólag tájékoztatta az elhunytak családját a temetésről. Ez a rossz bánásmód éles ellentétben áll azzal, ahogyan az iráni vezetők bántak Rosztam Ghaszemivel – az egykori útügyi és városfejlesztési miniszterrel és az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) dandártábornokával, aki december 8-án halt meg rákban. Az iráni állami média arról számolt be, hogy Ghaszemi holtteste december 10-én érkezett Teheránba, miután meghalt, miközben Kínában keresett orvosi kezelést. A rendszer december 11-re tervezte Ghaszemi temetését, amelyen valószínűleg magas rangú politikai és biztonsági vezetők gyűlnek össze, hogy leróják kegyeletüket. Az iráni állami média valószínűleg tudósítani fog a temetésről, és magas rangú tisztviselők nyilatkozatai is elhangzanak majd. Nem meglepő és nem is szokatlan, hogy a rezsim ilyen módon emlékezik meg egy magas rangú IRGC-tiszt haláláról, de Ghassemi esete megdöbbentően érzéketlennek tűnik, figyelembe véve, hogy a rezsim szükségtelenül és szándékosan rosszul bánik a halott tüntetőkkel.
A prominens iraki síita klerikus és szellemi vezető, Ali al-Szisztáni állítólag aggodalmát fejezte ki „az iráni helyzet és a síita vallás miatt” – közölte Mohammad Ashrafi Esfahani reformpárti iráni klerikus december 10-én. Esfahani hozzátette, hogy Szisztáni üzeneteket küldött a rendszer vezetésének a tüntetésekről, de nem kapott választ. Esfahani azt állította, hogy Szisztáni ezeket a megjegyzéseket egy iraki találkozó során tette neki. Szisztáni Irak legmagasabb rangú síita vallási tekintélye, és számos követője van Irán és Irak szerte. Nem világos, hogy Esfahani pontosan közvetítette-e Szisztáni megjegyzéseit, de már az a benyomás is, hogy Szisztáni támogatja a tüntetőket és bírálta a rendszer elnyomását, tovább szíthatja az iszlám köztársasággal szembeni nyilvános ellenállást és alááshatja a rendszert a vallásos irániak körében. Az iráni klerikális intézményrendszer bizonyos szegmensei már bírálták a rezsimet Mahsa Amini halála és a tüntetések leverése miatt, amint arról a CTP korábban beszámolt.
Szisztáni eddig hivatalosan nem kommentálta a tiltakozásokat, ahogyan a korábbi nagyobb iráni tiltakozási hullámokat sem kommentálta. Szisztáni alkalmanként nyilvános nyilatkozatokat adott ki, amelyekben tisztázta álláspontját, amikor egyesek neki tulajdonítottak megjegyzéseket. Szisztáni csendben jelezheti, hogy jóváhagyja Eszfaháni állításait, ha nem ad ki nyilvános nyilatkozatot az ügyben az elkövetkező napokban.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az iráni rendszer a tüntetők kivégzéseit arra használja, hogy rettegést keltsen a lakosságban.
- Az, hogy a rendszer tiszteletlenül bánik a halott tüntetők holttestével, tovább szíthatja a nép ellenszenvét.
- Ali al-Szisztáni prominens iraki síita pap és spirituális vezető állítólag aggodalmát fejezte ki „az iráni helyzet és a síita vallás” miatt – Mohammad Aszrafi Esfaháni reformpárti iráni pap szerint.
- Kilenc tartomány kilenc városában legalább 15 tüntetésre került sor.
- Úgy tűnt, hogy a Karaji Szomszédság Ifjúsága sikeresen koordinálta a tüntetéseket.
- A biztonsági és rendészeti belügyminiszter-helyettes Majid Mir Ahmadi kijelentette, hogy a tüntetéseken több mint 20 000 biztonsági ember sérült meg.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 10-én kilenc tartomány kilenc városában legalább 15 tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Karaj, Alborz tartomány
Méret: Közepes
Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Csendes menetelés
Ghazvin város, Ghazvin tartomány
Méret: Kicsi
Rasht, Gilan tartomány
Méret: Meghatározatlan
A rendszer megtorlása: A Baszidzs tagjai gumibotokkal támadtak a tüntetőkre.
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Sanandaji Műszaki Egyetem lányhallgatói
Tiltakozó tevékenység: Elbarikádozták a város egyik utcáját
A rendszer megtorlása: Megtámadta a diákokat
Qom város, Qom tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Qom Egyetem diákjai
Megjegyzések: A diákok szóban szembeszálltak Mojataba Zulnouri parlamenti képviselővel Mohsen Shekari kivégzése miatt.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi vagy közepes
Tiltakozó tevékenység: Nappal csendes menetelés, éjszaka rendszerellenes jelszavak. Éjszaka tüzet gyújtanak az utcán.
A rendszer megtorlása: Könnygáz
Terület: Sattar Khan
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Közepes
Terület: Narmak
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Tudományos és Kulturális Egyetem hallgatói
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Shahid Beheshti Egyetem hallgatói
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Chitgar
A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Galehdar, Fars tartomány
Méret: Kicsi
Ahvaz, Khuzestan tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Meghatározhatatlan
Demográfiai összetétel: Allameh Tabataba’i Egyetem hallgatói
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Meghatározatlan
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Terület: Jannat Abad
Úgy tűnt, hogy a Karaji Szomszédság Ifjúsága sikeresen koordinálta a december 10-i tüntetéseket. A Karaj-csoport tüntetésekre szólított fel a város több területén – köztük a Gohardasht negyedben – december 10-én. A közösségi média felhasználói később tüntetéseket dokumentáltak Gohardashtban, ami arra utal, hogy a Karaj-csoport vagy a hozzá kapcsolódó szervezetek sikeresen szervezkedtek a rendszer folyamatos cenzúrája és az országszerte megnövekedett biztonsági jelenlét ellenére. A karaji csoport később a tüntetők részvételét a helyi területi vezetőinek tulajdonította, megerősítve ezzel a csoport strukturális szerveződésének egyik összetevőjét. A Karajban tervezett tüntetések nyilvánvaló sikere a Karaji Szomszédság Ifjúsága legitimitását igazolhatja a helyi tüntetők körében.
Ismeretlenek december 10-én felgyújtották a Baszidzs Diákszervezet egyik irodáját a teheráni Sharif Egyetemen, a tűz az iroda nagy részét elpusztította. A tüntetők a tüntetések szeptember 16-i kezdete óta rendszeresen Molotov-koktélokat és más kézből hajított gyújtószerkezeteket dobáltak a Baszidzs bázisaira Irán-szerte.
A biztonsági és rendészeti belügyminiszter-helyettes Majid Mir Ahmadi december 10-én kijelentette, hogy több mint 20 000 biztonsági tiszt sérült meg a tüntetésekben.** Mir Ahmadi hozzátette, hogy néhány sebesült testrészeit is elvesztette, vagy egyébként került súlyos állapotba, például kómába esett. Körülbelül 67 biztonsági tiszt halt meg.
**Erős, legalább egy tízes nagyságrendű túlzás ez a szám. Ennyien akkor sérültek volna meg, ha jól felfegyverzett gyalogsággal keverednek harcba, az improvizált fegyverzetű tüntetők nem képesek ekkora károkat okozni.
Ebrahim Raisi elnök december 10-én részt vett a Legfelsőbb Kulturális Forradalmi Tanács (SCCR) konferenciáján, amelyen Raisi a tüntetésekről és a társadalmi-kulturális ügyekről tárgyalt, és „párbeszédközpontok” létrehozására szólított fel. Az SCCR a rezsim politikai szerve, amely kulturális, vallási és szociális ügyekben készít határozatokat. A tanács tagjai közé tartozik Raisi, Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök és Gholam Hossein Mohseni Ejei igazságügyi vezető. Mohammad Dzsavad Montazeri főügyész december 1-jén kijelentette, hogy a parlament és az SCCR december 16-ig véleményt fog nyilvánítani a kötelező hidzsábtörvényről. December 6-án Ali Khamenei legfelsőbb vezető találkozott az SCCR-rel, valószínűleg azért, hogy megvitassák a témát.
Ebrahim Raisi elnök december 10-én elítélte Moulavi Abdol Vahed Rigi szunnita lelkész meggyilkolását, és felszólította az állami biztonsági szolgálatokat, hogy sürgősen azonosítsák a felelősöket.
Figyelmeztetés: innentől gyermekek és gyengébb idegzetűek ne olvassák tovább, itt kezdődik a Fekete Krónika.
Vérlázító jelentés látott napvilágot, melyet az Iran International nyomán közlök. Az Amnesty International ezen a héten bírálta Iránt, amiért megakadályozza, hogy a jelenlegi zavargások során a 18 éven aluliak halálának körülményeit firtató családokat kérdezzék a halálesetekről.
Az Amnesty közölte, hogy 13 olyan esetet azonosított, amelyekben a biztonsági erők „kényszerítésnek vetették alá őket, beleértve az önkényes letartóztatást és fogva tartást”, vagy azzal „fenyegették meg őket, hogy szeretteik holttestét [egy] azonosítatlan helyen fogják eltemetni”. Voltak olyan fenyegetések is, hogy „megölik, megerőszakolják, őrizetbe veszik vagy más módon bántalmazzák a gyászoló szülőket és túlélő gyermekeiket”.
A csoport pénteki közlése szerint negyvennégy 18 év alatti gyermeket – gyerekeket és tinédzsereket – öltek meg tüntetőként vagy járókelőként.
Ez az Amnesty által említett összesen 300 halálos áldozat 14 százaléka volt, és ez a szám úgy tűnik, nem tartalmazza a biztonsági erők vagy állami alkalmazottak 61 halott tagját, amelyet a norvégiai székhelyű HRANA csoport adott meg a héten. A HRANA a halott tüntetők számát 475-re tette.
Az Amnesty szerint a 44 megölt 18 éven aluli közül 18 beludzs volt, közülük 13-at szeptember 30-án öltek meg Zahedanban, amikor egy szunnita mecset körül erőszak tört ki. A 18 év alattiak közül tíz kurd volt. Több mint a fele tehát – 60 százalékuk – Irán legnyugtalanabb részeiről származott, ahol a nem perzsák is a kisebbségben lévő szunnita szektához tartoznak. A többi 16-at Irán hat tartományában, máshol ölték meg.
Az Amnesty idézte egy Szisztán-Baludzsisztán tartományban meggyilkolt fiatal rokonát, aki szerint a tanúk vallomásait „értéktelennek” ítélték, mivel a beludzsokat nem tekintik embernek. A Szisztán-Baludzsisztánban meggyilkolt 18 év alattiak kilenc esetben Irán azt mondta az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsának, hogy nem volt feljegyzés a halálukról.
Az áldozatok túlnyomórészt fiúk.
Az Amnesty által ellenőrzött 44 18 év alatti áldozat túlnyomórészt (39) fiú volt, a legfiatalabb kétéves. Az öt lány közül egy 17, három 16, egy pedig hatéves volt. Harmincnégyet éles lőszerrel lőttek le, négyet madársöréttel öltek meg, „öten a halálos kimenetelű verésből eredő sérülésekbe haltak bele, egy lány pedig azután halt meg, hogy könnygázpalackkal fejbe vágták”.
Heba Morayef, az Amnesty International Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős regionális igazgatója szerint a tüntetések során a hatóságok fellépését vizsgáló, novemberben felállított ENSZ tényfeltáró missziónak „minden államot arra kellene késztetnie, hogy gyakorolja az egyetemes joghatóságot a tüntetők, köztük gyermekek elleni katonai támadásokban részt vevő iráni tisztviselők elleni büntetőeljárás lefolytatására”.
Javaid Rahman, az ENSZ iráni emberi jogokkal foglalkozó különleges előadója szintén az egyetemes joghatóság alkalmazását sürgette az egyénekkel szemben mind a nemzeti, mind a nemzetközi bíróságok részéről. Az ENSZ-szondázással kapcsolatban azonban széleskörű nemzetközi szkepticizmus tapasztalható, részben azért, mert fő támogatója, az Egyesült Államok régóta ellenzi a nemzetközi joghatóságot, és kevéssé számítanak arra, hogy bírósági eljáráshoz vezet.
Míg Washington további szankciókat vezetett be Irán ellen az „emberi jogok” miatt, addig a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozást már régóta elutasítja. A Biden-kormányzat nemrégiben közölte egy amerikai bírósággal, hogy Mohammad bin Salman szaúdi trónörökös, akiről az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy ő rendelte el Dzsamál Khashoggi újságíró meggyilkolását, szaúdi miniszterelnökként „mentességet élvez a büntetőeljárás alól”.
Pénteki Twitter-bejegyzésekben azt állították, hogy korlátozták a részvételt annak a 23 éves férfinak a temetésén, akit előző nap Iránban felakasztottak, miután a forradalmi bíróság elítélte egy baszidzsi biztonsági csoport egyik tagja elleni késes támadás miatt. A közösségi médiában olyan felvételeket is közzétettek, amelyeken állítólag a férfi szomszédságában élő emberek azt skandálják, hogy „megölik azt, aki megölte a testvérünket”, és Ali Khamenei, Irán legfőbb vezetőjének halálával fenyegetőznek.
Bestiális. De a másik jelentés is az, amely a kínzásokról szól. Iránban ugyanis megkínozzák, szexuálisan bántalmazzák a fogva tartott tüntetőket
Az iráni rezsim a családtagok és mások beszámolói szerint a börtönben fizikai, szexuális és mentális kínzásokkal tartja nyomás alatt a fogva tartott tüntetőket.
Aktivisták szombaton arról számoltak be, hogy Mohammad Mehdi Karami, akit halálra ítéltek egy november 3-i tüntetés során egy rendszerpárti Baszidzs-tag állítólagos meggyilkolásáért, elmondta családjának, hogy a kormány ügynökei „súlyosan bántalmazták fizikailag és mentálisan”.
Elmondása szerint „olyan keményen megverték letartóztatása során, hogy elvesztette az eszméletét, a biztonsági erők pedig azt hitték, hogy meghalt, és a testét egy bírósági épület mellé dobták, de amikor távoztak, rájöttek, hogy még életben van”.
Karami továbbá elmondta a családnak, hogy a rendszer ügynökei szexuálisan zaklatták őt a fogva tartás során, és „azzal fenyegették, hogy megerőszakolják, miközben a nemi szervéhez nyúltak”.
Karamit néhány társával együtt azzal vádolják, hogy megölt egy Ruhollah Ajamian nevű baszidzsi biztonsági ügynököt, akit a Teherán melletti Karajba küldtek, hogy szembeszálljon a tüntetőkkel. Karamit „földi korrupcióval” vádolják, ami az iráni iszlám törvények szerint súlyos bűncselekmény, és halálbüntetéssel jár.
Nem ez az első jelentés arról, hogy a rezsim megkínozza és bántalmazza a fogva tartott tüntetőket. Egy másik tüntető családtagjai szerint 22 éves fiuk, Shadman Ahmadi a börtönben halt meg, miután órákon át kínozták, miután a Kurdisztán tartomány nyugati részén fekvő Dehgolan városában tartott tüntetésen őrizetbe vették.
A franciaországi székhelyű Kurdisztáni Emberi Jogi Hálózat idézte a családot, amely szerint Shadman december 8-án halt meg a fogva tartás során elkövetett kínzások következtében.
A kurdisztáni Iszlám Forradalmi Gárdához kapcsolódó Telegram-csatorna hallgatólagosan megerősítette Shadmani letartóztatását a dehgolani népi tüntetések során elkövetett „köztulajdon rongálása, megfélemlítés és a közrend megzavarása” vádjával.
Az Iráni Emberi Jogi Központ (CHRI) december 6-án közölte, hogy számos jelentés érkezett arról, hogy az állami őrizetben lévő egyetemi hallgatókat megkínozták és szexuálisan bántalmazták.
„Az iráni őrizetben lévő személyek elleni szexuális bántalmazások számos esetét nem jelentették be, mivel féltek az iszlám köztársasági erők további megtorlásától” – tette hozzá a CHRI.
A CHRI azonosított néhány egyetemi hallgatót, akiket bántalmaztak és hosszú ideig fogva tartottak anélkül, hogy jogi képviselőhöz jutottak volna.
Soha Mortezei-t, a Teheráni Egyetem egykori női hallgatóját, akit többször letartóztattak békés aktivista tevékenységéért, fizikailag és szexuálisan bántalmazták, amikor a letartóztatását követően az Evin börtönbe szállították – számolt be a CHRI.
„A tisztviselők Soha jobb kezét az egyik ülés tetejéhez, jobb lábát pedig egy másik ülés tetejéhez kötötték, miközben felfüggesztették, egy női tisztviselő megverte és szexuálisan bántalmazta” – jelentette az Egyetemi Hallgatók Szakszervezeti Tanácsa november 27-én. „Amikor panaszt tett, a lábát és a hasát ért ütésekkel megsebesítették”.
Melika Gharegozlou, egy másik, október 2-án letartóztatott diáklány, akit egy pszichiátriai kórházba szállítottak, ahol megkínozták – tette hozzá a CHRI.
Korábban egy kurd-iráni nő a CNN-nek elmondta, hogy őrizetbe vétele során szemtanúja és elszenvedője is volt a szexuális erőszaknak. „Voltak lányok, akiket szexuálisan bántalmaztak, majd más városokba szállítottak” – mondta. „Félnek beszélni ezekről a dolgokról”.
Irán börtöneiben több ezer ismeretlen foglyot kínoznak. Néhányukat halálra ítélték vagy súlyos büntetéssel vádolják anélkül, hogy ügyvédhez jutnának. Sokakat megkínoznak, hogy hamis vallomást tegyenek. Ilyen körülmények között az Iran Human Rights Monitor 2022-es éves jelentésében azt írta, hogy mindössze 25 olyan esetet jegyeztek fel, amikor a fogvatartottak kínzás következtében haltak meg, miközben a valós szám sokkal magasabb lehet.
Ennyi iráni hír jutott mára, sok is volt, borzalmas is… de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.