Teheránban hullanak a fejek, forrong a rendszer, de nem a tüntetések miatt, hanem mert Khamenei forralja. Még mindig nem jutott el odáig, hogy beismerje: a kormány rontott el bizonyos dolgokat és nagy a baj, egyelőre az ideológusokat rotálja, mint mozgósított katonákat szokás a bakhmuti fronton, és gyermekrendőrséget alapít. Mármint: gyermekek ellenit.
Én azt hittem, a Ceausescu-rendszer hajdani szerveit képtelenség alulmúlni, ők ugyanis az 1980-as évek második felében rendszeresítettek gyermekméretű bilincseket is a határsértő-menekülő családok elfogásakor, de amint látom: lehet. Van náluk is lejjebb, egész rendőri szervet is lehet szentelni a gyermekek és fiatalok elleni harcnak. Khameneit tényleg elevenen fogják megsütni, mikor elkapják és ez a pillanat már nem sokat várat magára.
De lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Az iráni rendszer lecserélte a biztonsági erők jelentős részének indoktrinálásáért felelős kulcsfontosságú klerikusokat, valószínűleg azért, hogy javítsa a biztonsági tisztek ideológiai ellenőrzésére irányuló törekvéseket. Abdollah Hadzsi Szadeghi magas rangú iráni klerikus december 13-án három új klerikust nevezett ki a Baszidzs szervezet kulcsfontosságú vezetői posztjaira. Hadzsi Szadeghi felelős Ali Khamenei legfelsőbb vezető képviseletéért az Iszlám Forradalmi Gárdahadtest (IRGC) számára. Ő nevezte ki:
-
-
- Ali Rezaei-t a legfelsőbb vezető képviselőjeként a Baszidzs szervezetnél;
- Karim Sararfaraz-t a legfelsőbb vezető helyettes képviselőjévé a Baszidzs szervezetnél;
- és Mahmoud Mohammadi Shahroudit a Baszidzs Professzorok, Diákok és Papok Szervezetének vezetőjévé.
-
Khamenei olyan klerikális képviselők hálózatát tartja fenn, mint például Hadzsi Szadeghi, akik az állambiztonsági szolgálatok minden szintjét felügyelik, és politikai komisszárként működnek. Ők ellenőrzik a biztonsági szolgálatok ideológiai-politikai képzését (azaz indoktrinálását), a propaganda terjesztését, a biztonsági személyzet szellemi elkötelezettségét, és igyekeznek biztosítani a szolgálatok alárendeltségét a legfelsőbb vezető akaratának.
Nem világos, hogy Hadzsi Szadeghi miért most rendelte el ezeket a változtatásokat, bár lehet, hogy a tüntetések leverésével függnek össze. Lehet, hogy új személyiségeket akart alkalmazni, hogy megerősítse a Baszidzs biztonsági tisztjeinek ideológiai elkötelezettségét. Az Iszlám Köztársaság történelme során a tüntetések leverése alkalmával a biztonsági személyzet körében kisebb mértékű átállást és engedetlenséget tapasztaltak, és az iráni hatóságok valószínűleg igyekeznek csökkenteni ezt a kockázatot. A legfelsőbb vezető új képviselője a Baszidzs szervezetnél, Ali Rezaei, tapasztalata alapján különösen alkalmas arra, hogy felügyelje ezeket az erőfeszítéseket a Baszidzsnél. Rezaei az előléptetése előtt a Baszidzsban az ideológiai oktatást és képzést irányította.
Figyelemre méltó, hogy Hajji Sadeghi Mahmoud Mohammadi Shahroudit előzte meg mind a legfelsőbb vezető képviselőjének, mind a Baszidzs helyettes képviselőjének szerepében. Shahroudi a legutóbbi kinevezések előtt a legfelsőbb vezető helyettes képviselője volt a Bazidzsban, és ezért logikus jelölt lett volna arra, hogy ő legyen a legfelsőbb vezető új általános képviselője a Baszidzsban. Hajji Sadeghi ehelyett Shahroudit nevezte ki a Professzorok, Diákok és Papok Baszidzs Szervezetének élére, amit Hajji Sadeghi valószínűleg lefokozásnak szánt. Hadzsi Szadegh döntése a tisztogatásról valószínűleg azt tükrözi, hogy jelentősen meg akarta változtatni a rezsimnek a baszidzs-állomány indoktrinálására és ellenőrzésére vonatkozó megközelítését.
A Baszidzs-állomány ideológiai alárendeltségének és lojalitásának biztosítása alapvető fontosságú a rendszer tiltakozások elleni fellépésének fenntartásához. A Baszidzs kvázi hivatásos félkatonai egységeket működtet, amelyeket a rendszer arra használ, hogy erőszakkal elnyomja a másként gondolkodókat, és támogassa a Rendészeti Parancsnokságot (LEC) a tiltakozásokkal szemben. Ezek az egységek különböző szintű ideológiai-politikai kiképzésben és oktatásban részesülnek a polgári védelem, a felkelés elleni küzdelem és a biztonsági műveletek terén. E biztonsági személyzet lojalitásának elvesztése megfosztaná a rendszert elnyomó eszköztárának egyik kulcsfontosságú eszközétől, és esetleg megerősítené a tiltakozó mozgalmat, ha e tisztek jelentős része a tüntetőknek ajánlaná fel szakértelmét és támogatását.
A Baszidzs szervezet széles körű feladatköre megnehezítheti a rendszer azon erőfeszítéseit, hogy hatékony parancsnokokat és vezetőket találjon a szervezet számára. A Baszidzs az iráni társadalom minden szegmensébe behatol, és a biztonsági erőkön belüli szerepe mellett feladatai közé tartozik a rendszer támogatóinak megszervezése és toborzása, tagjainak indoktrinálása, állami propaganda előállítása, erkölcsi rendfenntartás és a politikai ellenzék elnyomása.
A tüntetések koordinátorai és szervezetei további rendszerellenes megmozdulásokat terveztek a következő napokra. Az 1500 Tasvir közösségi médiafiók közölte, hogy a tüntetők december 14-én Teheránban megemlékeznek Mohsen Shekari kivégzéséről. A Karaji Szomszédság Ifjúsága december 15-re hirdetett tüntetéseket, hogy megemlékezzenek a 40. napról, amióta a rezsim megölte Mehdi Hazrati tüntetőt. Az Egyesült Szomszédság Ifjúsága december 20-21-re országos tüntetéseket hirdetett a letartóztatott tüntetők kivégzése miatt.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az iráni rendszer a biztonsági erők jelentős részének indoktrinálásáért felelős kulcsfontosságú klerikusokat nevezett ki, valószínűleg azért, hogy javítsa a biztonsági tisztek ideológiai alárendelésére irányuló erőfeszítéseket.
- A tüntetések koordinátorai és szervezetei további rendszerellenes tüntetéseket terveztek a következő napokra.
- December 13-án öt tartomány öt városában legalább nyolc tüntetésre került sor.
- Ali Alghasi Mehr teheráni főügyész bejelentette, hogy 400 őrizetbe vett tüntetőre börtönbüntetést szabtak ki.
- A LEC hírszerző szervezet bejelentette, hogy teherautók megtámadása miatt meg nem határozott számú személyt tartóztattak le.
- A parlament igazságügyi és jogi bizottsága jóváhagyta annak a törvényjavaslatnak három cikkelyét, amely a gyermekeket és serdülőket ellenőrző rendőrséget hozna létre.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 13-án öt tartomány öt városában legalább nyolc tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy véli, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Tabrizi Orvostudományi Egyetem hallgatói
Tiltakozó tevékenység: Csendes menetelés, hurkokat dobáltak egy kupacba, és a kupacot vörös festékkel színezték.
Megjegyzés: Mohsen Shakari és Majid Reza Rahnavard kivégzése elleni tiltakozás.
Javanroud, Kermanshah tartomány
Méret: Közepes
Megjegyzés: december 13-án kora reggel történt, a helyi tanár és lelkész letartóztatása ellen tiltakozva.
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Tiltakozó tevékenység: A helyi mecsetben tartott gyászszertartásra gyűltek össze.
A rendszer megtorlása: Bezárták a helyi mecset ajtaját
Megjegyzés: Majid Reza Rahnavard kivégzése miatt gyászoltak.
Ahvaz, Khuzestan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Középiskolás diákok
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Soore Egyetem hallgatói
A CTP alacsony valószínűséggel értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
Méret: Meghatározatlan
Demográfiai összetétel: Al-Zahra University of Mashhad hallgatói
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Chitgar
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Ekbatan
Ali Alghasi Mehr teheráni főügyész bejelentette, hogy 400 őrizetbe vett tüntetőt börtönbüntetésre ítéltek. Alghasi Mehr közölte, hogy a teheráni igazságügyi kirendeltség 160 tüntetőt öt-tíz év börtönbüntetésre, 80 tüntetőt két-öt év börtönbüntetésre, 160-at pedig legfeljebb két év börtönbüntetésre ítélt. Alghasi Mehr hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás 70, kisebb szabálysértésekkel vádolt tüntetőt pénzbírsággal sújtott. A rendszer eddig két tüntetőt végzett ki a kormányellenes tüntetéseken való részvételért. A rendszerellenes tüntetéseket dokumentáló 1500Tasvir közösségi médiafelület üzemeltetője december 13-án arra figyelmeztette követőit, hogy a letartóztatott és halálra ítélt tüntetők száma olyan magas, hogy „még az egy százalékukat sem tudjuk lefedni”.
Az LEC titkosszolgálati szervezet bejelentette, hogy meg nem határozott számú személyt tartóztattak le teherautók megtámadása miatt. A közlemény szerint több mint 87 esetben azonosítottak olyan személyeket, akik köveket dobáltak teherautókra, és 20 esetben lőttek rájuk. Nem világos, hogy ezek az incidensek hol történtek. A rendszerellenes tüntető csoportok felszólították a tüntetőket, hogy vegyék célba azokat a kereskedelmi szereplőket, akik nem vettek részt a december 5-7-re tervezett sztrájkokban, ahogy arról a CTP korábban beszámolt.
A parlament igazságügyi és jogi bizottsága jóváhagyta annak a törvényjavaslatnak három cikkelyét, amely a gyermekeket és serdülőket felügyelő rendőrséget hozna létre. A rendőrség a belügyminisztériumon belüli iráni rendészeti parancsnokság alatt létezne. Egyes emberi jogi szervezetek becslése szerint a biztonsági személyzet legalább 68 gyermeket ölt meg a tiltakozások leverése során, mióta szeptember 16-án megkezdődtek a rendszerellenes tüntetések. A kifejezetten a gyermekek és serdülők számára létrehozott rendőrség létrehozása valószínűleg több hónapot vesz igénybe, és arra utalhat, hogy a rezsim hosszú távú fenyegetésnek tekinti az iráni fiatalok tiltakozásait.
A közösségi média felhasználói arról számoltak be, hogy a tüntetők felgyújtottak egy távközlési létesítményt a Khoraszan Razavi tartománybeli Mashhadban.
Irán decemberben segítséget kért Oroszországtól a népfelkelés leveréséhez, és felszerelést kért a tüntetések leküzdéséhez, valamint tanácsadókat a kiképzéshez – jelentette az Iran International TV csatorna titkos dokumentumokra hivatkozva. Az iráni belügyminisztérium hivatalosan elismerte, hogy a tüntetések során 200 állampolgár halt meg. Emberi jogi aktivisták szerint a halálos áldozatok száma meghaladja a 460-at.
Meglátjuk, mire képes két zsarnoki rendszer, ha összefog: attól tartok, borzalmakra. De, hogy minden még kaotikusabb legyen, az Iran International szerint új iráni titkosszolgálat is alakul, nem elég az eddigi tizen-valahány.
Abolfazl Amouei, a parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának szóvivője hétfőn azt mondta, tervek vannak arra, hogy megvitassák egy új hírszerző szervezet létrehozását az igazságügyi ág számára. Az új alakulat célja „az igazságügyi hatóságok fenyegetésére és megvesztegetésére irányuló intézkedések megelőzése és elhárítása” lesz.
Az új szervezet feladatai között szerepel a kényes ügyekről szóló információk és jelentések gyűjtése „a globális arrogancia propagandakampányainak ellensúlyozására”, ami arra utal, hogy a testület az igazságszolgáltatási apparátuson kívüli más szervekkel is koordinálni fog. A „globális arrogancia” kifejezést az Iszlám Köztársaság az Egyesült Államokra használja.
Iránnak van hagyományos hírszerzési minisztériuma, de más állami szervek, például a Forradalmi Gárda is létrehozta saját hírszerző és biztonsági ügynökségeit. Most úgy tűnik, hogy a keményvonalas igazságszolgáltatás is beszállt a játékba, ami nem példa nélküli az Iszlám Köztársaságban. A több mint négy évtizede alakuló tendencia 2009-ben ért el fordulópontot, amikor megalakult az Iszlám Forradalmi Gárda hírszerző szervezete, az IRGC-n belüli hírszerző ügynökség, amely a Hírszerzési Koordinációs Tanács része.
A Tanács különböző források szerint legalább 13-16 különálló aktív hírszerző ügynökségből áll. E párhuzamos ügynökségek többsége szoros kapcsolatban áll az IRGC-vel és az igazságszolgáltatással, valamint a Legfelsőbb Vezető hivatalával. A hírszerzési miniszter, a belügyminiszter, a külügyminiszter és az ország főbírája is tagja a testületnek. Az IRGC hírszerzési és kémelhárító szervezete, valamint a hagyományos hadsereg és rendőrség, illetve a kiberrendőrség munkatársai is tagjai a testületnek.
Az ilyen párhuzamos struktúrák a hírszerző ügynökségek között egy olyan problémát jelentenek, amelyről a rendszer illetékesei ritkán beszélnek. Néhány politikus azonban, például a szókimondó konzervatív Ali Motahari, aki az előző parlamentben alelnök volt, beszélt a kérdésről, és többször bírálta azt. Motahari azt mondta, hogy a hírszerzési miniszternek nem szabadna megengednie, hogy más szervezetek beavatkozzanak a minisztérium munkájába. Heydar Moslehi, Mahmúd Ahmadinezsád elnök alatt hivatalban lévő hírszerzési miniszter szintén figyelmeztetett a „párhuzamos munkára és a hírszerzési műveletek zűrzavarára”. A minisztérium és az IRGC hírszerző szervezet közötti feszültségek közepette beperelte a Forradalmi Gárdához kötődő Fars hírügynökséget is, azzal vádolva azt, hogy „hamis híreket terjeszt”.
A Fars hírügynökség helyettes vezetőjét nemrég tartóztatták le „tájékoztató jelentések hamisítása” miatt, miután egy hacktivista csoport november végén nagy mennyiségű dokumentumot tett közzé.
A hét elején Gholam-Hossein Mohseni Ejei főbíró szintén bírálta a jelenlegi tiltakozási hullám során letartóztatott személyek kínzással és fenyegetéssel kikényszerített vallomásait. Megjegyzései arra utalnak, hogy az ilyen vallomásokat, amelyek alapján a hatalom a kivégzéseket és a börtönbüntetéseket indokolta, az igazságszolgáltatáson kívüli hírszerző ügynökségek, főként az IRGC hírszerzése csikarta ki. Kritikája az iráni állami televízió volt vezetőjének megjegyzéseihez kapcsolódott, aki szerint a hírszerző szervezetekben ismeretlen személyazonosságú, kiterjedt hatáskörrel és elszámoltathatóság nélkül működő ügynökök tevékenykednek.
Kemény az iráni rendszer, mint a vídia, főleg ha nőkkel, lányokkal, asszonyokkal, gyermekekkel vagy fegyvertelen tüntetőkkel keménykedhet, de tud ám olyan bülbülszavú csalogánydalt is, mint a pacsirta, ha magánál erősebbel találkozik. Lám, még a nemzeti büszkesége is alábbhagy, ha Kínával kerül szembe.
Van, ugyebár, egy területi vitájuk a Perzsa-öböl három szigete miatt az Egyesült Arab Emirátusokkal, mégpedig sok évtizede. Nos, ebben most Kína, szabadulni kívánva az egyre kínosabb iráni kereskedelmi és politikai-államközi kapcsolatoktól, az Emirátusok mellé állt. Teherán pedig nem mer megsértődni. Mint az Iran International írja:
„Miközben Kína megsértette Irán területi integritását az Öböl-menti Együttműködési Tanács nyilatkozatának aláírásával, Teherán enyhe hangnemben fejezte ki elégedetlenségét.
Ebrahim Raisi iráni elnök kedden közölte Kína miniszterelnök-helyettesével, Hu Csunhua kínai kormányfővel, hogy az iszlám köztársaság „elégedetlen” Peking álláspontja miatt, és elvárja szövetségesétől, hogy kárpótolja azt.”
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kínai delegáció iráni látogatása „fontos” a kölcsönös gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztése szempontjából.
Hszi Csin-ping kínai elnök múlt heti szaúd-arábiai látogatása során az Öböl menti együttműködési tanács és a kínai fél egy nyilatkozatban utalt a Perzsa-öbölben lévő három kis szigetre, amelyeket Irán 1971-ben saját történelmi területeként foglalt el, de az Egyesült Arab Emírségek sajátjának vall.
A találkozó zárónyilatkozatában, amelyen az ÖET méltóságai és Hszi Csin-ping is részt vett, ez állt:
„A vezetők megerősítették, hogy támogatnak minden békés erőfeszítést, beleértve az Egyesült Arab Emírségek kezdeményezését és törekvéseit, hogy a három sziget; Nagy-Dunb, Kis-Dunb és Abu Musza kérdését a nemzetközi jog szabályainak megfelelően, kétoldalú tárgyalások útján, békésen rendezzék, és a kérdést a nemzetközi legitimitásnak megfelelően oldják meg.”
Miután az Egyesült Királyság kivonta csapatait a térségből, hogy függetlenséget adjon a kis arab part menti sejkségeknek, az iráni Mohammad Reza sah úgy döntött, hogy megszállja a Nagy- és Kis-Dunb-szigeteket, valamint Abu Muszát. Az Egyesült Arab Emírségek éppen akkor alakult meg, és a Perzsa-öböl arab oldalán komoly politikai és katonai vákuum keletkezett.
Kína álláspontja nyomán sok iráni a közösségi médiában keményen bírálta kormányát a súlyos kudarc miatt. Azt kérdezték a klerikális rezsimtől, hogy mi is romlott el pontosan, ami miatt szövetségese, Kína belenyugodott egy ilyen nyilatkozatba.
Az iráni külügyminisztérium szombaton találkozót tartott a teheráni kínai követtel, hogy kifejezze nemtetszését a nyilatkozat miatt, de a nyugati országok esetében használt nyelvezettel ellentétben a külügyminisztérium nem használta a „behívás” kifejezést, mondván, hogy a kínai diplomatát „meghívták”, és tartózkodott az olyan kifejezések használatától, mint a „tiltakozás” vagy az „elítélés”.
Honlapján közölte, hogy a követ szombaton „látogatást tett” egy iráni tisztségviselőnél, amelynek során Teherán „erős elégedetlenségének” adott hangot.
A rezsim külügyminisztere, Hoszein Amir-Abdollahian is tűz alá került, miután egy tweetben azt mondta, hogy „a szigetek elválaszthatatlan részei Iránnak, és hazánk örök birtokai közé tartoznak”. Határozottan kitartunk Irán területi integritásának tiszteletben tartása mellett".
A közösségi médiában az irániak élesen bírálták őt, mondván, hogy „még Kínát sem merte” megnevezni, és azt kérdezték, hogy ezúttal miért csak fárszi nyelven tweetelt, holott korábban fárszi és kínai nyelven is twitterezett, hogy kifejezze támogatását Kínának Tajvannal kapcsolatban.
Ezzel azonban még nem volt vége a történetnek, mivel Kína és az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagállamai párbeszédet sürgettek Irán „destabilizáló regionális tevékenységéről”, valamint „a terrorista és szektás csoportok és illegális fegyveres szervezetek támogatásáról”, továbbá ballisztikus rakéták és drónok forgalmazásáról.
A nyilatkozat azt is hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az iráni atomprogram békés jellegét, sürgetve az iszlám köztársaságot, hogy teljes mértékben működjön együtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.
Irán reakciója ismét enyhe volt, abból állt, hogy Nasszer Kanani külügyminisztériumi szóvivő „meglepetésnek” nevezte, amiért a nyilatkozatban Iránnal kapcsolatos záradékok szerepelnek.
Az Ali Khamenei legfelsőbb vezető hivatalához kötődő keményvonalas Kayhan újság vasárnap azt írta: „A Peking és Rijád közötti kapcsolatok bővítése inkább stratégiai kihívás az USA vitathatatlan dominanciája számára, mintsem fenyegetés Irán számára”. Hozzátette, hogy Kína egy olyan régióba lép be, amelyet mindig is Washington hátsó udvarának tekintettek.
Az állami iráni napilap vasárnapi vezércikkében azt is állította, hogy Kínának és Oroszországnak „nincs alternatívája regionális politikájában Iránon kívül”, mondván, hogy a Peking és az arab államok közötti kapcsolatok „az iszlám köztársaság érdekeinek megvalósításához vezetnek”.
Nusratullah Tadzsik, Irán volt jordániai nagykövete azonban egy honlapnak vasárnap azt mondta, hogy „a kínaiak világosan megmondták, hogy nem értenek egyet Amerika-ellenes megközelítéseinkkel”.
„Nem szabad túlságosan számítanunk Kínára, mert kihasználhatják, sőt visszaélhetnek Irán USA-ellenes politikájával” – tette hozzá.
Ilyenkor érezheti Khamenei, milyen érzés, amikor valaki a nemi szerv rossz oldalára kerül. Ráfér: a kínai kapcsolatok a világ minden hízelgésétől sem fognak megjavulni. Nem kellett volna drónokkal üzletelni.
Ennyi iráni hí jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.