Khamenei ajatollah a jelek szerint még mindig nem érti, mi történik Iránban, és vallási-ideológiai maszlaggal, propagandával próbálja betömni a haragos és éhes tüntetők száját. Ez nem fog neki sikerülni, már sokkal nagyobb a baj annál, mintsem üres szavakkal orvosolni lehetne, de nem fogja fel: holott már a gazdaság alapjai rogyadoznak.
Rövidesen sztrájkba lépnek a kikötők is, minek következtében az ország elbúcsúzhat az összes külföldi bevételétől, bár mondjuk a külkereskedelem eddig is leginkább Kínával zajlott, de mostanság erősen romlik Teherán és Peking viszonya. Különben, mivel a petrolkémiai munkások is sztrájkolnak, jóval kevesebb eladható olajról van szó, de ezt kikötők híján amúgy sem lehetne hogyan elszállítani – és az se lenne, hova vigyék.
Teljes a csőd, és Khamenei „szociokulturális és vallási” kérdésnek látja a tüntetéseket, tiltakozásokat, pedig ennél többről van szó: maga a rendszer omlik össze, minden elemével együtt. Lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Ali Khamenei legfelsőbb vezető és belső körének jelentős része továbbra is félrediagnosztizálja a folyamatban lévő tüntetések hátterében álló alapvető problémákat. Khameneihez és belső köréhez közel álló magas rangú tisztviselők december 18-án hangsúlyozták az iráni vallási intézmények és egyetemek közötti elkötelezettség és kölcsönhatás előmozdításának szükségességét. A tisztviselők az ilyen együttműködést a tüntetésekre adott helyes válaszként fogalmazták meg, amely szükséges az „iszlám civilizáció” megteremtéséhez. E tisztviselők közé tartozik Alireza Arafi (magas rangú klerikus és az Őrök Tanácsának tagja), Ahmad Marvi (az Astan Quds Razavi gondnoka) és Mohammad Mehdi Tehranchi (az Iszlám Azad Egyetem elnöke). Vagy Khamenei, vagy a belső köre választotta ki mindezen személyeket jelenlegi pozícióikra. Retorikájuk valószínűleg a legfelsőbb vezető hivatalában uralkodó hangulatot tükrözi.
Khamenei és belső köre a tiltakozásokat szociokulturális és vallási kérdésként határozta meg, és úgy tűnik, hogy a megoldást a lakosság további ideologizálására törekszik. Ezek az elképzelések nem teljesen újak; Khamenei és tanácsadói már évek óta hangoztatják ezt az elméletet, de Khamenei ragaszkodása ahhoz, hogy a jelenlegi tüntetéseket ezen a szemüvegen keresztül vizsgálja, akadályozni fog – ha nem is teljesen – minden komoly erőfeszítést a tüntetők sérelmeinek kezelésére.
A tüntetések és sztrájkok az elkövetkező napokban fokozódhatnak. A tiltakozások koordinátorai és szervezetei többször is felhívásokat tettek közzé december 19-21-i tiltakozásokra és sztrájkokra.
Egyes tüntetők egyre inkább arra összpontosítanak, hogy gazdasági nyomást gyakoroljanak a rezsimre, mivel az iráni riál folyamatosan leértékelődik. A Mashhadi Szomszédság Ifjúsága december 18-án megismételte a polgárokhoz intézett felhívásokat, hogy vegyék ki a pénzüket a bankokból, és arra figyelmeztetett, hogy az Anonymous hackerei kibertámadásokat fognak végrehajtani a bankok ellen az elkövetkező napokban. A mashhadi csoport külön azt állította, hogy több jelentős iráni kikötő dolgozói is csatlakoznak a december 19-21-re tervezett sztrájkokhoz.
A folyamatban lévő tiltakozások és sztrájkok nettó hatása tovább terhelheti az iráni gazdaságot és annak ellátási vonalait, különösen, ha a kikötői sztrájkok megvalósulnak és tartósak lesznek. Az olaj- és gázipari dolgozók legalább négy városban tiltakoztak december 17-én, amint arról a CTP korábban beszámolt, azonban még túl korai lenne megítélni, hogy ezek a tiltakozások és sztrájkok komoly gazdasági zavarokat fognak-e okozni. A CTP a jövőbeni frissítésekben továbbfejleszti ezt az értékelést.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Ali Khamenei legfelsőbb vezető és belső körének jelentős része továbbra is félrediagnosztizálja a folyamatban lévő tüntetéseket kiváltó alapvető problémákat.
- Két tartomány két városában legalább két tüntetésre került sor. A következő napokban a tüntetések és sztrájkok száma növekedhet.
- Egyes tüntetők egyre inkább arra összpontosítanak, hogy gazdasági nyomást gyakoroljanak a rezsimre, mivel az iráni riál továbbra is leértékelődik.
- Hossein Rahimi dandártábornok, az LEC teheráni tartományi parancsnoka bejelentette, hogy lefoglaltak egy hordozható rakétavetőt és mintegy 50 más kézifegyvert.
- Az LEC határőr ezred parancsnoka, Hossein Ali Farahi ezredes bejelentette, hogy az LEC összecsapott ismeretlen fegyveresekkel Esfandak közelében, Szisztán és Beludzsisztán tartományban.
- Ismeretlenek megkéseltek és megsebesítettek négy egyházi személyt a Qom tartománybeli Qom városban.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 18-án két tartomány két városában legalább két tüntetésre került sor. Az iráni tiltakozások koordinátorai és szervezetei nem szólítottak fel tüntetésekre vagy sztrájkokra erre a napra, ami a tiltakozó akciók viszonylag alacsony aktivitását okozhatta. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Tabrizi tűzoltók
Tiltakozó tevékenység: Tiltakozás és sztrájk
A CTP mérsékelt vagy alacsony megbízhatósággal úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Dehloran, Ilam tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Cementgyári munkások
Tiltakozó tevékenység: Tiltakozás és sztrájk
Hossein Rahimi dandártábornok, a Teheráni Tartományi Rendfenntartó Parancsnokság (LEC) parancsnoka bejelentette, hogy december 15. óta egy hordozható rakétavetőt és mintegy 50 más kézifegyvert foglaltak le. Rahimi hozzátette, hogy a LEC több mint 900 személyt tartóztatott le a lefoglalások során. Az elmúlt hónapokban Iránban megugrott a rezsim által lefoglalt illegális fegyverek száma, de a CTP korábban nem figyelte meg rakétavető lefoglalását.
Az LEC határőr ezred parancsnoka, Hossein Ali Farahi ezredes december 18-án bejelentette, hogy az LEC ismeretlen fegyveresekkel csapott össze Esfandak közelében, Szisztán és Beludzsisztán tartományban. Farahi azt állította, hogy a fegyveresek Pakisztán felől próbáltak Iránba jutni. A rendszerellenes militancia gyakori ezen a területen, és nem feltétlenül kapcsolódik a tüntetésekhez.
Ismeretlenek december 18-án Qom városában, Qom tartományban megkéseltek és megsebesítettek négy klerikust, akik közül kettőt kórházba szállítottak.
A letartóztatott tüntető, Mohammad Mehdi Karami szülei december 18-án videót tettek közzé, amelyben felszólították az igazságszolgáltatást, hogy törölje el a halálos ítéletét. A biztonsági erők Karamit az Alborz tartománybeli Karajban tartott tüntetések során egy Baszidzs-tag halálával összefüggésben tartóztatták le. A szülei azt állították, hogy Karami ártatlan, és hogy az igazságszolgáltatás által kirendelt ügyvédjük nem válaszolt a hívásaikra. Mohammad Mehdi Karami korábban elmondta apjának, hogy az állambiztonsági szolgálatok megkínozták, hogy hamis vallomást tegyen.
Az Iráni Sebészek Szövetségének elnöke, Eraj Fazel december 18-án arra figyelmeztetett, hogy a rossz hazai körülmények miatt Iránban agyelszívás zajlik. Fazel kijelentette, hogy Iránnak öt éven belül nem lesz elég szívsebésze, és a betegeknek külföldre kell majd menniük kezelésre. Fazel Ali Khamenei és Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni alatt volt tudományos miniszter, illetve egészségügyi miniszter.
Az iráni biztonsági személyzet december 18-án összecsapott a rabokkal egy börtönlázadás során a Mazandaran tartománybeli Ghaem Shahrban, ami a második egymást követő napon jelentette a börtönlázadásokat. Egy külföldi székhelyű iráni emberi jogi szervezet jelentése szerint a rabok között lázadás tört ki válaszul arra, hogy a biztonsági személyzet egy rab kivégzésére készült – hasonlóan a december 17-i börtönlázadáshoz az Alborz tartománybeli Karajban.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Hasszán Naszrallah libanoni Hezbollah-főtitkár december 18-án Bejrútban találkozott Ali Abdul Karim Ali leköszönő libanoni szíriai nagykövettel. Naszrallah és Karim Ali megvitatták a Libanon és Szíria közötti kétoldalú együttműködés javítását a „külső és belső nyomás ellenére”.
Ramazan Husszein helyi iraki kurd közigazgatási tisztviselő tisztázta, hogy a december 17-i robbanás az Erbil tartománybeli Kani Qirzhalában nem kapcsolódott semmilyen, az amerikai erőkkel kapcsolatban álló létesítményhez. Az iráni proxy közösségi média csatornákon olyan megalapozatlan állításokat terjesztettek, hogy az épület, ahol a robbanás történt, az amerikai és a pesmerga erők által használt lőszerraktár volt.
Jordániai tüntetők összecsaptak a biztonsági erőkkel, miközben december 16-án az emelkedő üzemanyagárak ellen tüntettek Ammánban. A dél-szíriai tüntetők legalább november 4-e óta szintén az Aszad-rezsim és a rossz életkörülmények ellen tartanak tüntetéseket. A CTP figyelemmel kíséri ezeket a tüntetéseket, abból a szempontból, hogy nem talál-e közös jelszavakat, sérelmeket, vagy bármilyen közvetlen kapcsolatot az Iránban zajló tüntetésekkel, de eddig nem észlelt ilyet.
A legjobban, mint mindig, az egyetemek forronganak, de próbál is szabadulni a rendszer a rebellis diákoktól, küldené őket akár még Észak-Koreába is. Egy vezető iráni egyetemi professzor élesen bírálta egy tudományos minisztériumi tisztviselő megjegyzéseit a diákok észak-koreai tanulmányi lehetőségeiről.
A tudományos minisztérium diákügyi szervezetének vezetője az észak-koreai nagykövettel való találkozót követően azt mondta, hogy a professzorok és a diákok kihasználhatják az elszigetelt országgal folytatott csereprogramokat.
Mehdi Zakerian professzor elmondta: „Tanultam és éltem az Egyesült Államokban és Franciaországban, nem jártam Észak-Koreában, de tudom, hogy ebben az országban még az internet-hozzáférés lehetősége sem adott” – nyilatkozta a teheráni Khabaronline honlapnak.
„Hogy lehet az, hogy tisztviselőink gyermekei az Egyesült Államokban és Európában tanulnak, de más diákoknak azt tanácsolják, hogy Észak-Koreába menjenek tanulni?” – kérdezte.
Az iráni rezsim számos bennfentese küldte fiait és lányait Észak-Amerikába és Európába tanulni és élni, miközben továbbra is támogatják az iszlám kormány Nyugat-ellenes retorikáját és politikáját. Egyes tisztviselők az elmúlt években azt mondták, hogy akár 4000 jelenlegi vagy volt tisztségviselő családtagja él Nyugaton.
Kanada októberben megtiltotta az iráni Forradalmi Gárda 10 000 tagjának a területére való belépést, és a jelentések szerint Ottawa vizsgálja, hogy jelenleg élnek-e nemkívánatos személyek az országban.
Az online teret is ellenőrizni szeretnék, hogy meggátolják a hírek kijutását az országból. Mivel az Iszlám Köztársaság nem tudja, hogyan blokkolhatná az internetet, amit a hozzáértő irániak nem tudnának megkerülni, úgy tűnik, hogy a WWW-hez való hozzáférés megszüntetéséről van szó.
A rendszer tíz napos határidőt adott a WhatsApp Messenger és az Instagram tulajdonosának, a Meta Platforms amerikai cégnek, hogy irodákat létesítsen az országban, ha azt akarja, hogy feloldják az alkalmazásai blokkolását. A lépés célja, hogy ellenőrzést gyakoroljanak a tevékenysége felett, így ezt a követelést a cég elutasította.
A Facebook, a YouTube és a Twitter is blokkolva van. Az Instagram az egyetlen jelentős nemzetközi platform, amely még mindig elérhető, és amelyet az irániak széles körben használnak az e-kereskedelem lebonyolítására. Ez az egyik fő akadálya a parlament azon tervének, hogy minden külföldi közösségi médiahálózatot bezárjanak.
A követelés már korábban is irreálisnak tűnt, de sokan úgy vélik, hogy a rezsim ürügyet akart arra, hogy végleg blokkolja a médiaplatformokat, mivel úgy tűnik, képtelen megállítani a tüntetésekről szóló információk áramlását mind az országon belül, mind a külvilág felé.
„Ha a Meta nem válaszol a levelünkre, ez lehet a végleges blokkolás előszele” – mondta Abolhassan Firouzabadi, a Nemzeti Kiberközpont vezetője egy szombati lapinterjúban.
Ahmad Vahidi belügyminiszter később cáfolt megjegyzéseiben a WhatsApp és az Instagram végleges blokkolásával fenyegetőzött.
Az Iszlám Köztársaság többször is kezdeményezte már a világhálóhoz való hozzáférés elvágását, és egy, a hírszerző szolgálatok által ellenőrizhető intranettel való felváltását, de az egyik akadály mindig is az ország bankhálózata volt, amely az interneten keresztül működik. Vasárnap azonban az iráni Interbank Information Transfer Network elektronikus bankrendszer elrendelte, hogy az összes leányvállalatának a .com kiterjesztésről az iráni domaineket megcélzó .ir-re kell változtatnia a domaineket.
Számos szakértő aggodalmát fejezte ki a lépéssel kapcsolatban. Mohammad Mahdi Shariatmadar, a FinTech Szövetség igazgatótanácsának elnöke aggasztónak nevezte a „hirtelen” döntést, mondván, hogy „nem hiszem, hogy az új vagy akár a régi fizetési partnerek képesek lesznek ezzel a módszerrel tovább működni”.
Milad Jahandar, az egyik online fizetési vállalat vezérigazgatója szerint a domainválasztás joga minden vállalatot magától értetődően megillet, megjegyezve, hogy ilyen szintű korlátozás, amelyben a szabályozó még a domainnevet is meghatározza, példa nélküli a világon.
Az iráni keményvonalas parlament január óta tárgyalja az internetes cenzúra fokozásának módjait egy olyan intranet létrehozásával, ami lényegében betiltaná a külföldi közösségi médiahálózatokat, amelyek lehetővé teszik az irániak számára, hogy cenzúrázatlanul kapjanak információkat és kommunikáljanak másokkal.
A kormány közel 20 éve több ezer weboldalt blokkol Iránban ideológiai és politikai okokból egyaránt. Szinte minden, nem a kormány által ellenőrzött hír- és politikai weboldal elérhetetlen, kivéve a szűrés kijátszásához szükséges speciális szoftvereket.
Mivel a jelenlegi tüntetések szeptember közepén kezdődtek országszerte, amerikai törvényhozók kétpárti csoportja Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel együttműködve azon dolgozik, hogy Elon Musk műholdas internetszolgáltatása, a Starlink engedélyt kapjon az iráni működésre. A SpaceX vezérigazgatója megpróbálja internetszolgáltatását összekapcsolni a felhasználókkal Irán-szerte, ami az Iszlám Köztársaság internetkorlátozó politikájának végét jelentené.
Októberben az amerikai külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben elítélte az iráni internet-hozzáférés korlátozását a Mahsa Amini halála miatti országos tüntetések idején.
„Az Egyesült Államok örömmel csatlakozik a Freedom Online Coalition konszenzusos közös nyilatkozatához az iráni internetlezárásokról” – áll a nyilatkozatban.
A Freedom Online Coalitiont 34 kormány alkotja, amelyek együttműködnek az internet szabadságának előmozdítása érdekében világszerte.
A mai utolsó iráni hír szomorú és megrázó. Iráni tisztviselők állítása, miszerint egy szokatlan sérülések miatt elhunyt orvosnő „öngyilkosságot” követett el, újabb halálra kínzás gyanúját vetette fel.
Dr. Aida Rostami családját a helyi rendőrség az eltűnését követő napon, december 12-én kereste meg – mondta az Iran WireFridaynek egy, a családhoz közel álló forrás –, és közölte velük, hogy a nő autóbalesetben elhunyt. A rendőrség közölte, hogy a holttest a fővárostól Teherán déli részén található Behesht-e Zahra temető hullaházában van.
A hatóságok ragaszkodtak ahhoz, amikor átadták a holttestet a családnak, hogy az északkelet-iráni Gorganban, szülővárosukban temessék el a nőt. A forrás szerint a család először ellenállt a nyomásnak, de később elfogadta a kérést, mivel lányuk korábban kifejezte azt a vágyát, hogy szülővárosában temessék el, ha valaha meghal.
A forrás azt is elmondta, hogy az orvosszakértők – nyilvánvalóan bizalmasan – azt mondták a családnak, hogy a lány nem autóbalesetben vesztette életét, ahogy azt a rendőrség közölte a családdal, de utasítást kaptak arra, hogy ne fedjék fel a halál valódi okát.
A családhoz közel álló források azt mondták, hogy amikor ragaszkodtak ahhoz, hogy megnézzék a holttestet, különböző sérüléseket és zúzódásokat láttak, többek között a nemi szerveken, és a karjai is el voltak törve. A fiatal orvosnő egyik szemhéját összevarrták, nyilvánvalóan azért, hogy elrejtsék a szemgolyó eltávolítását.
Az igazságügyi hatóságok most már teljesen másként számolnak be a fiatal orvos halálának körülményeiről, és letartóztattak egy fiatalembert, akit azzal gyanúsítanak, hogy a kapcsolatuk miatt kialakult veszekedés után ledobta Dr. Rostamit egy gyalogos felüljáróról.
Az állami média vasárnap közzétett egy videót a meg nem nevezett férfiról, aki azt állította, hogy Rostami a barátnője volt, és hogy a nő levetette magát egy gyalogos hídról, miután a férfi elhagyta őt, és visszatérve a holttestét a földön találta.
A hatóságok az elmúlt három hónapban több fiatal tüntető halálát is hasonló módon magyarázták, köztük két tinédzser gyanús halálát Teheránban és Karajban szeptember végén és október elején. A hatóságok azt állították, hogy Nika Shakarami és Sarina Esmailzadeh mindketten épületek tetejéről ugrottak le.
Aylar Haqqi (Haghi), egy 23 éves orvostanhallgató halálát, akinek holttestét november 15-én találták meg egy tabriz-i építkezésen, ugyanígy magyarázták, bár a rokonai azt állítják, hogy sörétes puskával lőtték le, mielőtt sérült testét ledobták az építkezés egyik épületének tetejéről.
E fiatal nők családtagjai vagy a családjukhoz közel álló források mind azt mondták, hogy a biztonsági és hírszerző erők nyomást gyakoroltak rájuk és megfélemlítették őket, hogy megerősítsék a halálukról szóló, előra megírt beszámolójukat.
Pénteken egy másik fiatal nő holttestét találták meg a helyiek a délnyugat-iráni Ahvaz közelében lévő Karoun folyó partján egy faluban. A hatóságok állítása szerint Donya Farhadi, egy huszonegy éves diáklány egy hídról zuhant a folyóba. Helyi források a közösségi médiában közölték, hogy a fiatal nő aktív résztvevője volt a közelmúltbeli diáktüntetéseknek.
A 36 éves Dr. Rostamiról utoljára december 12-én este hallottak, amikor felhívta az édesanyját, hogy útban van egy sebesült tüntetőhöz, akit titokban kezel, és további orvosi felszereléseket kell vásárolnia. Ekbatanban, egy hatalmas lakóparkban tartózkodott Teherán nyugati részén, ahol ő és családja is lakott.
Az elmúlt három hónapban Ekbatan volt a tüntetések és a biztonsági erők gyakori fellépésének egyik fő gócpontja, akik néhány alkalommal válogatás nélkül lőttek sörétes puskákkal az ablakokra, hogy elhallgattassák a lakásaikban minden este jelszavakat skandáló embereket.
Egy jól értesült forrás azt mondta az Iran Internationalnak, hogy Dr. Rostami titokban kezelte a tüntetőket, akik attól tartottak, hogy letartóztatják őket, ha sérüléseiket és lőtt sebeiket kórházakban kezelik, ahol általában ügynökök várnak rájuk.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.