Szele Tamás: Irán és az intranet

Iránban tegnap kicsit kevesebb volt a tüntetés, cserébe erősödött az elnyomás, minek következtében megint több lesz a tüntetés, és ezt egész hosszú ideig lehetne így játszani, ha Khamenei rendszere nem táncolna az anyagi csőd szélén. De amikor az állami bank már nem hajlandó kiadni bizonyos összeghatár fölött a lakossági betéteket, a csőd már nem jövő, hanem jelen idejű.

Ilyen esetekben épeszű csibészek azonnal magukhoz ragadnák az államkassza maradványait és távoli, egzotikus és pálmafákkal bőven ellátott országokba szöknének, melyeknek nincs más államokkal kiadatási szerződésük, de az iráni ajatollahokat nem pálmafából faragták: ők most attól várják a helyzet megoldását, hogy leválasztják a „nemzeti” internetet a világ többi részéről, melyhez sok szerencsét és jó egészséget kívánok, bár sikerülni nem fog nekik, de legalább időt veszítenek ezzel is.

De lássuk az elmúlt 24 óra eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.

A tiltakozási aktivitás december 20-án az iráni főváros térségén kívül nem emelkedett jelentősen, annak ellenére, hogy a tiltakozások koordinátorai és szervezetei december 19-21-re országos tüntetésekre és sztrájkokra szólítottak fel. A CTP lassan csökkenő tiltakozói részvételt figyelt meg azóta, hogy a hatalom 2022. november közepén fokozta a tiltakozások elleni fellépést. A rendszer november 13-án adta ki az első halálos ítéletet, és november 19-től kezdve bevetette az IRGC szárazföldi erőit Kurdisztán és Nyugat-Azerbajdzsán tartományokban. Ezek az eszkalációk, valamint a hidegebb időjárás, a tömeges letartóztatások és a tüntetéskoordinátorok esetleges szervezetlensége együttesen vezethettek az elmúlt hónap csökkenő részvételi arányához.

Ez a csökkent tüntetési aktivitás azonban nem jelenti a rendszerellenes mozgalom végét. A hatalom a megfélemlítés, az erőszak és a cenzúra kiterjesztése révén csökkenthette a tiltakozási aktivitást. Az a tény, hogy a CTP december 20-án legalább nyolc különálló tüntetést jegyzett fel a fenti tényezők ellenére, önmagában is figyelemre méltó. A rendszer nehezen fogja tudni a végtelenségig fenntartani az elnyomásnak ezt a szintjét, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez az elnyomás milyen mértékben terhelte meg a biztonsági erőket. A tüntetések koordinátorai és szervezetei ezzel szemben azt kutatják, hogyan lehet fenntartani a rendszeres politikai ellenállást, és már hónapok óta kialakították a szükséges hálózatokat és infrastruktúrát.

A rendszer magas rangú tisztviselői december 20-án megvitatták a belföldi internetkorlátozások kiterjesztését. Ebrahim Raisi elnök elnökölt a Legfelsőbb Kibertér Tanács ülésén, hogy áttekintsenek egy dokumentumot, amely a „tartalmak közösségi médiában való közzétételének szabályait és feltételeit” tárgyalja. A Legfelsőbb Kibertér Tanácsban Irán vezető katonai és politikai személyiségei vesznek részt, és az állami cenzúra végrehajtását végzi. Raisi hangsúlyozta az iráni intranet mielőbbi létrehozásának fontosságát. Reza Taghi Pour, a Legfelsőbb Kibertér Tanács tagja december 20-án külön támogatta az iráni intranet létrehozását, a tüntetések leverésének megoldásaként állítva be azt. Taghipour hozzátette, hogy a rendszer feloldja a jelenlegi internetkorlátozások egy részét, amint a belpolitikai környezet stabilizálódik.

Nem világos, hogy a rendszer milyen mértékben tudja teljes mértékben működőképessé tenni az intranetet, még akkor sem, ha rendelkezik a szükséges technológiákkal. Egy neves iráni aktivista és internetkutató közzétett egy huszonöt oldalas dokumentumot, amely állítólag az Információs és Kommunikációs Technológiai Minisztériumtól származik, és amely azt állapítja meg, hogy a rendszer valószínűleg nem tudna teljes körű intranetet létrehozni. A minisztérium állítólag arról számolt be, hogy a rendszer túlságosan függ a külföldi szolgáltatásoktól és a közösségi média-alkalmazásoktól ahhoz, hogy sikeresen át tudjon állni egy nemzeti intranetre. A CTP nem tudja megerősíteni e dokumentum valóságtartalmát, de a rendszer tisztviselői korábban már beszéltek néhány korlátról, amelyekkel szembesülnek. Egy iráni parlamenti képviselő 2020-ban a szerver-infrastruktúra hiányát nevezte meg az intranet kialakításának legfőbb akadályaként.

Az IRGC Quds Erők parancsnoka, Esmail Ghaani dandártábornok december 20-án megfenyegette azokat a hazai és külföldi médiumokat és riportereket, akik „médiamunkát végeznek” a rendszer ellen. Ghaani kijelentette, hogy az iráni hatóságok rögzítették e médiumok és riporterek tevékenységét, és „le fognak csapni” rájuk. Ghaani megismételte azt a vádat, hogy az USA és Szaúd-Arábia szítja a tüntetéseket.

A legfontosabb hírek röviden:

      • A tiltakozási aktivitás az iráni főváros térségén kívül nem emelkedett jelentősen, annak ellenére, hogy a tiltakozás koordinátorai és szervezetei december 19-21-re országos tüntetésekre és sztrájkokra szólítottak fel.
      • Ez a csökkent tiltakozási aktivitás azonban nem jelenti a rendszerellenes mozgalom végét.
      • A rendszer magas rangú tisztviselői megvitatták a belföldi internetkorlátozások kiterjesztését.
      • Az IRGC Quds Erők parancsnoka, Esmail Ghaani dandártábornok megfenyegette azokat a hazai és külföldi médiumokat, amelyek bírálták a rendszert.
      • Három tartomány három városában legalább nyolc tüntetésre került sor.
      • Egy Artesh-katona állítólag támogatásáról biztosította a tüntetőket, és ellenezte a Teherán központjában tüntetők kivégzését.
      • Moulana Abdol Hamid prominens szunnita pap figyelmeztette a rendszert, hogy ne hagyja figyelmen kívül a nép akaratát.
      • Ali Khamenei legfelsőbb vezető találkozott az október 26-i ISIS-támadás áldozatainak családjaival a Fars tartománybeli Shirazban.
      • Mohammad Reza Naghdi, az IRGC koordinációs dandártábornok-helyettese elismerte, hogy részben gazdasági problémák táplálják a tiltakozásokat.
      • Hossein Amir Abdollahian külügyminiszter részt vett az együttműködésről és partnerségről szóló bagdadi konferencián Ammánban.

Rendszerellenes tüntetések:

December 20-án három tartomány három városában legalább nyolc tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:

Karaj, Alborz tartomány

Méret: Kicsi

Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán

Terület: Golshahr

Karaj, Alborz tartomány

Méret: Kicsi

Terület: Gohardasht

Gorgan, Golestan tartomány

Méret: Közepes

Demográfiai összetétel: Gyászolók

Megjegyzések: Hétnapos megemlékezés a meggyilkolt Aida Rostami tüntető emlékére.

Teherán város, Teherán tartomány

Méret: Kicsi

Teherán város, Teherán tartomány

Méret: Kicsi

Demográfiai összetétel: a Rasoul-e Akram kórház személyzete és az orvosi egyetem hallgatói

Megjegyzések: A demográfiai csoport második egymást követő tüntetése ezen a helyszínen.

Teherán város, Teherán tartomány

Méret: Kicsi

Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán

Terület: Salsabil

A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozások zajlottak:

Teherán város, Teherán tartomány

Méret: Meghatározatlan

A rendszer megtorlása: A tüntetés helyszínének közelében készült néhány felvételen lövések hallatszanak.

Terület: Ekbatan

Teherán város, Teherán tartomány

Méret: kb: Meghatározatlan

Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán

Terület: Pounak

A Mashhadi Szomszédság Ifjúsága december 20-án útmutatót adott ki „operatív csapatainak”, amelyben utasította őket, hogy célozzák meg a rendszer épületeit és létesítményeit. A CTP az elmúlt napokban nem figyelt meg tüntetéseket Mashhadban, annak ellenére, hogy ez a csoport tiltakozásra szólított fel, ami megkérdőjelezi, hogy képes-e utcai tiltakozásokat generálni.

Egy Artesh-katona állítólag támogatását fejezte ki a tiltakozóknak és ellenezte a tüntetők kivégzését Teherán központjában december 20-án. A katona egy Artesh-létesítményt körülvevő falakon sétált egy hurokkal a nyakában. A CTP nem tudja ellenőrizni, hogy az illető valóban az Artesh tagja volt-e, de ez a jelentés hihető, különösen annak fényében, hogy az Artesh személyzete általában ideológiailag kevésbé elkötelezett, mint az IRGC állománya.

Moulana Abdol Hamid prominens szunnita klerikus december 20-án figyelmeztette a rendszert, hogy ne hagyja figyelmen kívül a nép akaratát. Abdol Hamid azt tweetelte, hogy az Iránon belül és kívül élő irániak arra a következtetésre jutottak, hogy a belpolitikai körülmények „elviselhetetlenné” váltak, és hozzátette, hogy „változtatásokat kell végrehajtani.” Abdol Hamid az elmúlt hónapokban egyre kritikusabb szavakat használt a rezsimmel szemben, szinte normalizálva a nyílt retorikai támadásokat a részéről.

A rendszerellenes Iran International december 20-án olyan felvételeket tett közzé, amelyek szerint egy teheráni bank megtagadta több mint 10 millió iráni rial (kb. 240 amerikai dollár) kifizetését a készpénzt felvenni próbáló ügyfelektől. Ha ez a jelentés igaz, akkor ez arra utal, hogy a rendszer valóban keményvaluta-hiánnyal küzd, és nehézséget okozhat a banki pénzfelvételi kérelmek teljesítése. A tiltakozások koordinátorai és szervezetei felszólították a polgárokat, hogy sürgősen vegyék ki a pénzüket a bankokból, ahogy arról a CTP korábban beszámolt.


Masoud Setayeshi igazságügyi szóvivő megvédte a tüntetőkre kiszabott halálos ítéleteket és a tüntetők kivégzését december 20-án. Setayeshi azzal érvelt, hogy a saría törvényei igazolják ezt a halálbüntetést, és figyelmeztetett, hogy az igazságszolgáltatás elutasítja „a bizonyíték nélküli megjegyzéseket, amelyek zavarják a közvéleményt”. Setayeshi megjegyzései tükrözik Gholam Hossein Mohseni Ejei igazságügyi főnök megjegyzéseit, aki az elmúlt napokban többször is védelmébe vette a kivégzéseket, és arra utasította az igazságügyi hatóságokat, hogy hagyják figyelmen kívül a kritikusokat, amint arról a CTP korábban beszámolt.

Ali Khamenei legfelsőbb vezető december 20-án találkozott a Fars tartománybeli Shirazban október 26-án elkövetett ISIS-támadás áldozatainak családjaival. Khamenei az Egyesült Államokat tette felelőssé a támadásért, amelyet azzal vádolt, hogy „létrehozta” az ISIS-t. Khamenei felszólította az iráni kulturális intézményeket és a médiát, hogy folytassák a propagandát, és magyarázzák el ezeket az állításokat a fiataloknak.

Mohammad Reza Naghdi, az IRGC koordinációs dandártábornok-helyettese december 20-án elismerte, hogy részben gazdasági kérdések táplálják a tüntetéseket. Naghdi kijelentette, hogy a rendszernek meg kell vizsgálnia, hogy a gazdaságért felelős tisztviselők elmulasztották-e végrehajtani Ali Khamenei legfelsőbb vezető útmutatásait és ajánlásait. Naghdi ezután bírálta Hassan Rouhani korábbi elnököt, amiért a Nyugattal folytatott tárgyalásokat helyezte előtérbe a hazai termelési kapacitások növelése helyett.

December 20-án a Kohgilouyeh és Boyer Ahmad tartománybeli Yasoujban felrobbant egy sűrített földgázállomás, és egy közeli munkás megsérült. A robbanás oka tisztázatlan.


Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:

Hossein Amir Abdollahian külügyminiszter december 20-án részt vett az együttműködésről és partnerségről szóló bagdadi konferencián Ammánban. Abdollahian a konferencián uniós tisztviselőkkel folytatott megbeszélésen a nukleáris tárgyalásokról beszélt. Abdollahian megjegyzései egybeesnek egy olyan videó terjesztésével, amelyen Joe Biden elnök kijelenti, hogy a nukleáris megállapodás „halott, de az USA nem fogja bejelenteni.” A videó egy november 4-i választási gyűlésről származik. Abdollahian az ammani találkozói során tudomást szerezhetett a terjesztett videóról, és felhasználhatta azt arra, hogy az Egyesült Államokat együttműködésképtelennek állítsa be.

Az sem menti meg a másként gondolkodót, ha történetesen maga is klerikus. A hírek szerint egy iráni másként gondolkodó egyházi személyt, akit rendszerellenes írásai miatt börtönbüntetésre ítéltek, a hírhedt teheráni Evin börtönbe szállítottak, hogy letöltse büntetését.

Maryam Dzsafari Azarmani, a bebörtönzött klerikus, Vahid Heroabadi felesége kedden a Twitteren közölte, hogy férjét az Evin börtönbe vitték, miközben még egy eljárás van folyamatban ellene.

A közösségi médiában tartalmakat posztoló Vahid Heroabadit 2020 nyarán állította bíróság elé a papság különleges bírósága „a közvélemény megzavarásának szándékával történő hazugságterjesztés és az állam elleni propagandatevékenység” vádjával.

A klerikust, aki a hírek szerint a rezsimmel egyre nagyobb ellentétbe kerül, május 31-én vették őrizetbe a törökországi Bazargan határállomáson.

Korábban kulturális misszionáriusként dolgozott a teheráni egyetemen. Azonban továbbra is bírálta az olyan politikai intézkedéseket, mint a kötelező hidzsáb, az internetszűrés, a vallási kisebbségnek számító bahá’iak üldözése és a közbeszéd széles körű cenzúrája.


Egyszer azt írta a bahái közösségről:

„Kétféle megközelítésünk lehet. Megölni a bahá’ikat, vagy elfogadni, hogy ők a mi honfitársaink, irániak, társadalmi jogokkal….. A végén a kettő közül az egyik fog megvalósulni, és én mindenképpen a másodikat fogom választani”.

Miután 2018-ban elbocsátották az egyetemről, kisebb tárgyakat kezdett árulni Teherán belvárosában, miközben vallásos köntösbe öltözött fotói virálisan terjedtek a közösségi oldalakon. (Amint látom, még kolduló dervisként sem tűrték meg).

Mint látjuk, Vahid Heroabadinak az a bűne, hogy nem kívánja megölni sem a bahá’ikat, sem mást, ellenben a rendszernek nincsenek ilyen skrupulusai. Újabb adatok kerültek nyilvánosságra a rémtettekről.

Az iráni kormányellenes tüntetések negyedik hónapja tartanak, és szeptember közepe óta 506-ra emelkedett a biztonsági erők által megölt emberek száma.


Az amerikai székhelyű Emberi Jogi Aktivisták Hírügynökség (HRANA) legfrissebb jelentésében közölte, hogy szeptember 16. és december 20. között legalább 506 tüntetőt öltek meg, akik közül legalább 69-en kiskorúak voltak.

Bár az iszlám köztársaság nem közölt pontos adatokat a letartóztatottakról, a megfigyelőszervezet a továbbiakban elmondta, hogy legalább 18 457 tüntetőt tartóztattak le, köztük 652 diákot.

A letartóztatottak között több tucat újságíró, művész, filmes és más közéleti személyiség van.

Csaknem 161 iráni városban zajlottak kormányellenes tüntetések – hangsúlyozta.

A jelentés azt is megállapítja, hogy legalább 144 egyetemen zajlottak különböző típusú diáktüntetések ebben az időszakban.

Közben az oslói székhelyű Iráni Emberi Jogi Szervezet december 16-án közölte, hogy a biztonsági erők legalább 469 embert, köztük 63 gyermeket és 32 nőt öltek meg a folyamatban lévő országos tüntetések során.

A tüntetőkre támadó biztonsági erők és civil ruhás ügynökök között is több mint 60 áldozat volt.

Továbbá legalább 39 tüntetőt jelenleg kivégzés vagy halálbüntetés fenyeget.


Mivel az elmúlt három hónapban nem sikerült elfojtani a tiltakozásokat, az Iszlám Köztársaság vezetői a félelem útján próbálnak uralkodni, a tiltakozók kivégzése által” – mondta Mahmood Amiry Moghaddam, az IHR igazgatója.

Az IHR szerint 25 tartományban öltek meg tüntetőket, a legtöbbet Szisztán és Beludzsisztán, Nyugat-Azerbajdzsán, illetve Kurdisztán területén.

A kegyetlenkedések és kivégzések ellni tiltakozáshoz német orvosok is csatlakoztak. Több német orvoscsoport a kancellárnak és a külügyminiszternek címzett nyílt levélben figyelmeztetett az iráni tüntetők „egyre brutálisabb elnyomására”.

A 12 orvosi szakmai csoport a rezsim erőinek „fokozódó elnyomására” utalva „katasztrófának” nevezte a jelenlegi iráni helyzetet, és arra kérte a német szövetségi kormányt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ennek véget vessen.

Olyan egészségügyi szakemberekként írunk Önnek, akiket súlyosan aggaszt az iráni polgári lakosság emberi jogi és egészségügyi helyzete. Mahsa Amini erőszakos halála óta… az ország különböző társadalmi csoportjaihoz tartozó emberek az életüket kockáztatva gyűltek össze az iszlám köztársaság elleni tiltakozásul; a tiltakozók között sok orvostanhallgató és gyakorló orvos is van”

olvasható a Twitteren közzétett levélben.


Hozzátették, hogy a rezsim minden eszközzel, beleértve a nemi erőszakot és a kínzást is, megpróbálja elnyomni ezeket a tiltakozásokat.

Rendkívül aggasztó, hogy ezekben az időkben büntetőperek kezdődnek a politikai foglyok ellen. Mivel Iránban a politikai foglyok kivégzésre számíthatnak, attól tartunk, hogy számtalan ember élete van akut veszélyben”

teszi hozzá a levél.

A levél egy másik részében az aláírók figyelmeztettek a biztonsági szolgálat által az egészségügyi szakemberek ellen elkövetett „alattomos erőszakra”, mondván, hogy „az orvosokat arra kényszerítették, hogy titokban, gyakran az egészségügyi központokon kívül kezeljék betegeiket; és az egészségügyi szakemberek maguk is az elnyomás célpontjává váltak”.

Szolidaritásukat fejezték ki az iráni orvoskollégákkal is, követelve, hogy a Genfi Egyezménynek megfelelően továbbra is gyakorolhassák szükséges munkájukat betegeik védelme és jóléte érdekében.

Mindez azt követően történt, hogy Hamid Ghareh Hasanlou radiológus orvost és feleségét, Farzaneh-t halálra ítélték azzal a váddal, hogy közreműködtek a Teherántól nyugatra fekvő Karajban egy baszidzsi meggyilkolásában, valamint Aida Rostami, egy Teheránban élő fiatal orvos gyanús halálával is megvádolták őket.

Míg az Iszlám Köztársaság azt állítja, hogy a fiatal orvosnő, Aida Rostami „egy felüljáróról való lezuhanás” után halt meg, a családja a médiának azt mondta, hogy Rostami testén zaklatás, kínzás és bántalmazás jeleit észlelték. A biztonsági ügynökök azt mondták a családjának, hogy be kell jelenteniük, miszerint balesetben vesztette életét.


Egyes források és a közösségi média felhasználói azt állították, hogy Aida Rostamit azért ölték meg, mert segített a sérült tüntetőknek.

Korábban az Orvosok Világszövetsége az iráni elnökhöz, Ebrahim Raisihoz intézett levelében biztonságos munkakörülményeket követelt az orvosok és más egészségügyi dolgozók számára, akik küldetésüket végzik, valamint teljes körű hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz minden rászoruló számára.

A szervezet az erőszak azonnali és feltétel nélküli beszüntetésére, valamint a halálbüntetés eltörlése céljából a kivégzésekre vonatkozó moratórium bevezetésére szólított fel.

Mélységesen megdöbbenve hallottuk, hogy Iránban egyre több egészségügyi szakembert fenyegetnek, tartóztatnak le és kínoznak meg, csak azért, mert a munkájukat végzik. Szakmánk etikai szabályai szerint az orvosoknak kötelességük, hogy minden poltikai megfontolás nélkül kezeljék a sebesülteket vagy betegeket. Hasonlóképpen a fogvatartottaknak is meg kell kapniuk a szükséges orvosi ellátást egészségügyi szakember által, a hatóságok befolyása nélkül”

hangsúlyozta az Orvosok Világszövetsége.

Ennyi iráni hírrel tudtam ma szolgálni, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.


Oszd meg másokkal is!