Helyreállt a világ rendje, újból érkeznek az ISW és a CTP jelentései, de nagyon nem érdemes örvendezni, mert a kétnapos, összevont iráni összefoglalóban egy jó hír nem sok, annyi sem akad. Csodálatos látni, amint a minden szempontból bukott rendszer sem nem hajlandó, sem nem képes meglátni a tulajdon végét – pedig nincs évszázados múltja, csak 43 éve terpeszkedik az iráni nép nyakán.
Nem mondható tehát, hogy azt hiszik az ajatollahok: „mindig így volt, tehát mindig így is lesz”. Képtelenek szembenézni viszont a ténnyel, hogy míg régebben sok mindent csináltak rosszul, mostanában – körülbelül egy éve – mindent tönkretesznek, amihez csak hozzányúlnak, gazdaságtól társadalmi fezsültségek kezeléséig és akár még a vallási ügyekig is. Hatalmas összeomlás lesz ennek a vége és szekuláris állam, de ezt mintha nem értenék.
De hagyjuk is az eszük turbános tokját, lássuk inkább az elmúlt két nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A tüntetések koordinátorai és szervezetei arra bátorítják a polgárokat, hogy a tervezett tüntetések kivárása helyett rendszeresebben és spontán módon demonstráljanak. Az Egyesült Szomszédság Ifjúsága decentralizált tüntetésekre szólított fel, és arra, hogy a tiltakozók „törjék meg a várakozás körforgását.” A Karaji Szomszédság Ifjúsága egy grafikont tett közzé, amely az 1979-es iráni forradalmat megelőző tiltakozó tevékenységet szemlélteti, hogy amellett érveljen, hogy a mozgalomnak egy hosszabb, kiugró és nyugalmi időszakon keresztül kell fenntartania magát, hogy fokozatosan gyengítse a rezsimet.
Ezek a tiltakozás-koordinátorok és szervezetek valószínűleg a mozgalmon belüli növekvő kohézió természetes következményét próbálják visszafordítani. Sok tüntető valószínűleg inkább várja a tiltakozásra való felhívásokat és egyéb útmutatásokat, mintsem önállóan cselekedjen, mivel a mozgalomban egyre nyilvánvalóbb vezetés alakult ki. Ezek a tiltakozás-koordinátorok és szervezetek azonban bebizonyították, hogy nem képesek maguk is következetesen jelentős tüntetési hullámokat generálni, valószínűleg a tüntetők irántuk való bizalmatlansága és/vagy a szervezés kihívásai miatt, vagy a rendszer által rájuk gyakorolt óriási nyomás miatt. A tüntetések kitartása figyelemre méltó jellemzője ennek a mozgalomnak, és nagy terhet rótt a rendszerre és annak biztonsági erőire. Ha a tüntetők képesek lesznek újra decentralizáltabb és kevésbé kiszámítható tevékenységet folytatni, még akkor is növelhetik ezt a feszültséget, ha egyszerre csak kis számú tüntető van az utcákon.
A tüntetések koordinátorai és szervezetei folytatják erőfeszítéseiket a költségvetési válság szítására és a közlekedési ágazat megzavarására. A Hamedáni Szomszédság Ifjúsága megismételte felhívását, hogy a polgárok vegyék ki megtakarításaikat, hogy tovább ösztönözzék a bankok elleni rohamot. Az iráni rial december 26-án új rekordalacsony szintet ért el, mintegy 415 200 rialt adtak egy amerikai dollárért.Az Egyesült Szomszédság Ifjúsága külön felhívást tett közzé országos tiltakozásokra és sztrájkokra január 6-8-án, hogy megemlékezzenek az IRGC által lelőtt ukrán polgári repülőgép lezuhanásának hároméves évfordulójáról. A csoport különösen a repülőterek, tűzoltóállomások és kikötők környékén sürgetett tiltakozásokat és sztrájkokat. Egyelőre nem világos, hogy a költségvetési válság és a sztrájkok milyen nettó hatással lesznek az iráni gazdaságra, de a tiltakozó mozgalom folytatása valószínűleg bizonyos szintű gazdasági zavarokat fog okozni.
A gazdasági problémák súlyosbodása viszont további tiltakozó akciókat indíthat el, ami egy öngerjesztő ciklust hozhat létre. A gazdasági problémák az elmúlt években több erőszakos tiltakozási hullámot is eredményeztek Iránban, köztük a 2017-18-as Dey-tüntetéseket és a 2019-es Aban-tüntetéseket. A Gilani Szomszédság Ifjúsága felszólította a tiltakozókat, hogy emlékezzenek a 2017. december 28-án kezdődött Dey-tüntetésekre, amelyek nagyrészt a gazdasági nehézségekre és az emelkedő árakra összpontosítottak. A dollár 42,010 iráni rial körüli áron állt, amikor a Dey-tüntetések kezdődtek.
A rendszer tovább csoportosítja a Szisztán és Beludzsisztán tartomány belbiztonságáért felelős hatóságokat, valószínűleg a tartomány stabilizálására tett erőfeszítések javítása érdekében. Ebrahim Raisi elnök és kabinetje december 25-én jóváhagyta az IRGC dandártábornokának, Mohammad Karaminak a kinevezését Szisztán és Beludzsisztán tartományi kormányzójává. Karami 2020 februárja óta az IRGC földi erők Quds műveleti parancsnokságának parancsnoka – vagyis az IRGC hagyományos egységeinek és Szisztán és Beludzsisztán, valamint Kerman tartományok belső biztonságának felügyeletét ellátó katonai egységeinek is. 2020 februárja óta Karami kormányzói minőségében a Szisztán és Beludzsisztán Tartományi Biztonsági Tanács elnöke lesz, amely a tartomány biztonsági ügyeit koordinálja és felügyeli. Még nagyobb hatalommal és befolyással rendelkezhet, ha továbbra is ő irányítja a Quds Műveleti Parancsnokságot is; az IRGC vezetése még nem nevezte ki az utódját. A Rendfenntartó Parancsnokság (LEC) korábban, november 9-én új parancsnokot nevezett ki Szisztán és Beludzsisztán tartományba, annak az erőfeszítésnek a részeként, hogy fejlesszék azt, ahogyan a rendszer ott a társadalmi ellenőrzést érvényesíti.
A Khuzestan Szomszédság Ifjúsága tweetet tett közzé, amelyben azt állította, hogy a rezsim december 25-én és 26-án eszkalálódott Izeh, Khuzestan tartomány lakosai ellen. A Khuzestan csoport szerint a rendszer nagy létszámú biztonsági erőket vetett be, és teljesen megszakította a helyi internetszolgáltatást. Lövések hangjáról számoltak be, és azt állították, hogy a biztonsági erők elzárták a városba vezető és onnan kivezető főbb utakat. A Khuzestan csoport Khuzestan tartomány más helyszínein is zavargásokra szólított fel, hogy a biztonsági erők mozgásterét megosszák, és megakadályozzák, hogy Izeh körül koncentrálódjanak. A CTP nem tudja ellenőrizni ezeket a híreszteléseket. Azonban hihetőek, tekintve, hogy az iráni hatóságok valószínűleg december 26-án – a november 16-i izehi terrortámadás óta eltelt 40. napon – Izehben zavargásokra számítottak.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A tiltakozások koordinátorai és szervezetei arra bátorítják a polgárokat, hogy rendszeresebben és spontánabb módon demonstráljanak ahelyett, hogy a tervezett tiltakozásokra várnának. Ezek a tüntetés-koordinátorok és szervezetek valószínűleg a mozgalmon belüli növekvő kohézió természetes következményét próbálják visszafordítani.
- A tiltakozás koordinátorai és szervezetei folytatják erőfeszítéseiket, hogy költségvetési válságot okozzanak a rezsimnek és megzavarják a közlekedési ágazatot. A növekvő gazdasági problémák viszont további tiltakozó tevékenységet ösztönözhetnek, ami egy öngerjesztő ciklust hozhat létre.
- A rezsim tovább csoportosítja a Szisztán és Beludzsisztán tartományban a belső biztonságért felelős hatóságokat, ami valószínűleg javítja a tartomány stabilizálására irányuló erőfeszítéseket.
- A Khuzestani Szomszédság Ifjúsága tweetet tett közzé, amelyben azt állította, hogy a rezsim eszkalálódott Izeh, Khuzestan tartomány lakói ellen.
- December 25-én három tartomány három városában legalább öt, december 26-án pedig öt tartomány hat városában legalább hét tüntetés zajlott.
- Elon Musk azt tweetelte, hogy jelenleg közel 100 Starlink-berendezés működik Iránban.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 25-én három tartomány három városában legalább öt tüntetés zajlott. Az iráni meteorológiai intézet december 26–28. között több középső és déli tartományban téli viharra figyelmeztetett, ami csökkentheti a részvételi arányt ebben az időszakban. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy véli, hogy december 25-én a következő helyszíneken került sor tüntetésekre:
Megjegyzés: A CTP a kis tüntetéseket 100 főnél kevesebbnek, a közepes tüntetéseket 100 és 1000 fő közötti, a nagy tüntetéseket pedig 1000 fő feletti tüntetésnek tekinti.
Chersaneh, Kurdisztán tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzések: Barhan Karmi 40 napos megemlékezésének szertartása
Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
Méret: Közepes
A rendszer megtorlása: A biztonsági erők lőttek a tüntetőkre
Megjegyzések: A tüntetés egy temetőben kezdődött, a 40 napos megemlékezésen, melyet több megölt tüntető emlékére tartottak. A tiltakozások ezután Boukan város utcáin folytatódtak. Mind a temetői, mind a városi utcai megmozdulások nappali órákban zajlottak.
Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
Méret: Meghatározatlan
Demográfiai összetétel: Középiskolások
A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy december 25-én a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Pakdasht, Teherán tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Ipari dolgozók
Megjegyzések: Tiltakozás és sztrájk
Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
Méret: kb: Meghatározatlan
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Megjegyzés: A felvételek a nap későbbi időpontjában gyújtott tüzeket rögzítenek, mint a december 25-i más dokumentált tüntetések Boukanban.
December 26-án öt tartomány hat városában legalább hét tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Dashti, Hormozgan tartomány
Méret: Kisebb vagy közepes
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Megjegyzés: A meggyilkolt Hamed Melai tüntető 40 napos megemlékezését követően, este
Dashti, Hormozgan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzések: Hamed Melai meggyilkolt tüntető 40 napos megemlékezése, napközben
Izeh, Khuzestan tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzések: Kian Pirfalak kilencéves meggyilkolt tüntető 40 napos megemlékezése.
Saghez, Kurdisztán tartomány
Méret: Kicsi vagy közepes
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzések: 40 napos megemlékezés a tizenhét éves Daniel Pabandi meggyilkolt tüntető emlékére.
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Méret: Kicsi vagy közepes
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzések: 40 napos megemlékezés a meggyilkolt Aram Habibi tüntető emlékére.
A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy december 26-án a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Meghatározatlan
Megjegyzések: A tüntetők az Útügyi és Városfejlesztési Minisztérium előtt gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a földviták ellen.
Mahábád, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
Méret: kb: Meghatározatlan
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
A teheráni forradalmi bíróság december 23-án 10 év börtönbüntetésre ítélte a letartóztatott tüntetőt, Mahsa Peyravit, amiért nem tartotta be a kötelező fátyolviselésre vonatkozó törvényeket. A bíróság „földi korrupcióval és prostitúció elősegítésével” vádolta Peyravit, amiért állítólag fejkendőjét lengette egy teheráni tüntetésen.
Elon Musk december 26-án tweetelt arról, hogy jelenleg közel 100 Starlink készülék működik Iránban. A Wall Street Journal december 22-én korábban úgy becsülte, hogy a csempészek mintegy 200 Starlink készüléket hoztak be az országba. Az ilyen terminálok elterjedése Iránon belül lehetővé teszi a polgárok számára, hogy jobban kommunikáljanak egymással és dokumentálják a tiltakozó akciók leverését, a rendszer növekvő cenzúrája és az internet megszakítása ellenére.
Az iráni hatóságok december 26-án elrendelték, hogy az Ali Daei, neves iráni labdarúgó feleségét és lányát Teheránból Dubajba szállító Mahan Air járatát Kish szigetére irányítsák át, hogy kihallgatásnak vethessék alá őket. A Mahan Air kapcsolatban áll az IRGC-vel, és korábban tevőlegesen támogatta a rendszer azon erőfeszítéseit, hogy fegyvereket és személyzetet küldjön Szíriába. Az iráni média arról számolt be, hogy a rendszer megtiltotta Daei feleségének, hogy elhagyja az országot, mivel állítólag kapcsolatban állt a rendszerellenes csoportokkal. Nem világos, hogy miért engedték felszállni a járatra, ha megtiltották neki az utazást, vagy hogy a rendszer miért döntött úgy, hogy drasztikus lépésre szánja el magát, és miért téríti el a járatot, hogy kihallgassa őt. Daei az elmúlt hetekben nyilvánosan támogatta a tüntetéseket.
December 26-án a kelet-azerbajdzsáni tartománybeli Azar Shahr közelében felrobbant és kigyulladt egy festékgyár, legalább 65 személyt megsebesítve. A helyi tisztviselők azt állították, hogy gázszivárgás okozta a robbanást és a tüzet.
Mohammad Ghobadlo – egy letartóztatott, halálraítélt tüntető – édesanyja videónyilatkozatot tett közzé, amelyben támogatást kért a kivégzése ellen. Egy másik letartóztatott tüntető, Mohammad Mehi Karami szülei korábban, december 18-án videót tettek közzé, amelyben felszólították az igazságszolgáltatást, hogy oldja fel a halálos ítéletét, ahogy arról a CTP korábban beszámolt.
Mindezek a belpolitikai gondok nem zavarják Khameneit és kormányát abban, hogy külpolitikai problémákat is okozzanak, ilyennek nevezhetjük a vészes iramú közeledést a Kremlhez. A pár napos, de csak mostanra biztosan leellenőrzött hírek szerint Moszkva Szuhoj Szu–35 vadászrepülőgépeket szállít Teheránnak.
Oroszország arra készül, hogy a közeljövőben Szuhoj Szu–35-ös vadászrepülőgépekkel lássa el az Iszlám Köztársaságot – jelentette az izraeli média.
Az izraeli Channel 12 csatorna szombaton idézett egyes nyugati hírszerzési tisztviselőket, akik szerint akár 24 darab, eredetileg Egyiptomnak szánt repülőgépet is szállíthatnak Teheránnak.
A Times of Israel szerint a jelentés arra is utalt, hogy egyes iráni pilótákat már kiképeztek a repülőgépek használatára.
Washington az utóbbi időben arra figyelmeztetett, hogy Teherán és Moszkva kiterjedten fejlesztette katonai kapcsolatait, mivel Irán kamikaze drónokat szállított, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen vetett be.
Mindkét országot kemény szankciók sújtják – az iszlám köztársaságot az atomprogramja miatt, Oroszországot pedig az Ukrajna elleni háborúja miatt.
Egy magas rangú ukrán tisztviselő szombaton a drónokat és rakétákat gyártó iráni gyárak „felszámolására”, valamint beszállítóik letartóztatására szólított fel.
Az ukrán elnöki tanácsadó, Mihajlo Podoljak szombaton a Twitteren azt írta, hogy Irán „szemérmetlenül megalázza a nemzetközi szankciók intézményét”, majd válaszul az iráni fegyvergyárak megsemmisítésére szólított fel.
Kijev azzal vádolta Teheránt, hogy 1700 Shahed–136 típusú drónt szállított Moszkvának. Irán elismerte a drónszállításokat, de kitart amellett, hogy ez nem az ukrajnai háború céljára történt.
A nyugati kormányok aggodalmuknak adtak hangot az esetleges iráni tervek miatt is, amelyek szerint rakétákat és további fegyvereket szállítanának Oroszországnak, mivel az Egyesült Államok és szövetségesei fegyvereket küldenek Ukrajnába, hogy megfordítsák a háború menetét, és megakadályozzák, hogy Oroszország újabb ukrán területeket foglaljon el.
De térjünk vissza az iráni belpolitikára: szó sincs arról, amit pár hete az egész világsajtó ünnepelt, hogy tudniillik visszavonják a kötelező fátyolviseletet és megszüntetik az erkölcsrendőrséget. Ellenkezőleg: az iszlám köztársaság főügyésze szerint az iráni nők nyilvános, hidzsáb nelküli megjelenése „ellenségek által tervezett és támogatott” cselekedet, amit „bűncselekménynek” minősített.
Mohammad Dzsafar Montazeri vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az elmúlt hónapok egyik „ellenséges cselszövése” az iszlám rezsim normáinak és vörös vonalainak megsértése volt. A továbbiakban azzal fenyegetőzött, hogy a fátyolellenesekkel szigorúan szembe fognak szállni.
Hangsúlyozva, hogy a hidzsáb – vagyis az iszlám öltözködési szabályok – betartása törvényileg kötelező, azt mondta: „Amikor a törvény előírja a hidzsáb betartását a nők számára az iszlám köztársaság határain belüli nyilvános helyeken, nem mondhatjuk, hogy a kérdés személyes ügy”.
A Montazeri által említett törvényt az irániak több mint 50 százaléka ellenzi, de nincs békés módja annak, hogy megpróbálják megváltoztatni, mert a rendszer minden ilyen kísérletet a klerikális uralom alapvető előírásainak megsértéseként értékel.
A főügyész hozzátette, hogy szerinte a kötelező hidzsábot levevőkkel szembeni fellépés módja „tervezést” és „kulturális munkát” igényel, mielőtt jogi lépésekhez folyamodnának.
Megismételte a rendszerpropaganda álláspontját, amely a 22 éves Mahsa Amini őrizetben bekövetkezett halála miatt kirobbantott kormányellenes tüntetéshullámot a Nyugat trükkjének minősíti. Az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Izraelt és Szaúd-Arábiát „ellenségnek” nevezi a klerikális rezsim.
Mahsa Amini-t egy, a hidzsáb viselését az utcán ellenőrző járőrkocsi személyzete tartóztatta le, és letartóztatása során fejsérülést szenvedett, majd néhány nappal később a kórházban meghalt, ami a rendszer több mint 40 éves fennállása során a legnagyobb tiltakozást váltotta ki.
Montazeri azt is állította, hogy a Mahsa Amini halálával kapcsolatos vizsgálat végleges eredményét még nem kapta meg a családja.
Megjegyzéseire azután került sor, hogy korábban úgy tett, mintha eltörölte volna az úgynevezett „erkölcsrendőrséget”. Vasárnapi megjegyzéseiből azonban kiderült, hogy az egész fordulat csak látszatintézkedés volt az országos zavargások megfékezésére.
Sok aktivista, például az Egyesült Államokban élő Maszih Alinezsád, Montazeri állítását puszta reklámfogásnak vagy akár egy bukás előtt álló diktatórikus rezsim által terjesztett félretájékoztatásnak minősítette.
Az „erkölcsrendőrség” feloszlatásáról szóló propagandamutatványt követően a külföldi és az iráni média tele van értelmezésekkel arról, hogy a rendszer hogyan tervezi egyszerre érvényesíteni az öltözködési szabályokat és ugyanakkor megnyugtatni a tüntetőket.
A nyugati kormányok, köztük az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada, felvették a hidzsábot betartató rendfenntartó egységet a szankciókkal sújtott szervezetek listájára. Annak ellenére, hogy a rendszer mintegy 500 tüntetőt ölt meg, kettőt pedig felakasztott, az országos rendőrfőnök december elején azzal fenyegette meg a népet, hogy az elkövetkező napokban „határozottabb” válaszlépéseket tesz.
Iránban mostanában sok nő jelenik meg a nyilvánosság előtt a kötelező fátyol nélkül, és a rendőrség nem avatkozik közbe, ami annak a jele, hogy a hatóságok vagy nem akarják megkockáztatni a további konfrontációt a nyilvánossággal, vagy lehetetlennek tartják, hogy egyszerre ennyi, a szabályt megszegő nővel foglalkozzanak. A rendőrök is túlterhelődtek a tüntetések során, és sokan felmondtak, vagy korengedményes nyugdíjazásukat kérték.
Az undorító képmutatás ebben a történetben éppen az, hogy az erkölcs nevében követik el a legborzalmasabb erkölcstelenséget – a rendszer szolgái, az „erkölcs őrei”. Néhány tüntető, akik a biztonsági erők által elkövetett szexuális zaklatást és bántalmazást tapasztaltak a fogva tartás során, megosztotta megrázó történeteit az Iran Internationalnal.
Női és férfi áldozatok, köztük olyanok is, akik mindössze tizennyolc évesek, az Iran International TV-nek elmondták, hogy a fogva tartott tüntetőkkel szembeni szexuális erőszak igen elterjedt. Történeteiket nagyon nehéz ellenőrizni, mivel az áldozatok félnek a személyes adatok nyilvánosságra hozatalától és a velük és családjukkal szembeni megtorlástól.
Az egyik áldozat elmondta, hogy őt és a vele együtt letartóztatottakat meztelenre vetkőztették a teheráni Vali Asr börtönben a férfi tisztek előtt, a nemi szervük környékén tapogatták, hideg vízzel lefröcskölték és többször sokkolták őket, hogy rákényszerítsék őket, hogy beleegyezzenek a saját és mások elleni, televíziós „vallomások” megtételébe. „Nemi erőszakkal fenyegettek meg minket” – mondta az áldozat, akit húsz nap után óvadék ellenében szabadlábra helyeztek.
„Két női és két férfi rendőr volt a furgonban amely az Enghelab rendőrőrsre vitt minket. A férfiak a legundorítóbb módon végeztek testüregi motozást rajtunk” – mondta egy másik teheráni női áldozat, akit másokkal együtt tartóztattak le az Enghelab sugárúton, hozzátéve, hogy a férfi rendőrök azt mondták nekik, hogy fogják be, amikor tiltakoztak az ellen, hogy megérintsék őket, miközben női rendőrök is jelen voltak.
Az északkelet-iráni Mashhad vallásos városból származó áldozat elmondta, hogy őt és tizenegy másik férfitársát a férfi tisztek előtt vetkőztették le, majd arra kényszerítették, hogy guggolva ugráljanak, miközben a tisztek „őrjöngve nevettek”. Mások azt is elmondták, hogy a letartóztatás és a kihallgatások során a tisztek a hátukat tapogatták és a mellüket szorongatták. Sokan azt mondják, hogy nemi erőszakkal vagy akár családtagjaik megerőszakolásával fenyegették őket.
Ilyen esetekről számoltak be fogdákból, börtönökből, és néha a hivatalos rendszeren kívüli helyszínekről, például városon kívüli raktárakból több nagyvárosban, köztük Iszfahánban, Rashtban, Teheránban, Karajban, Bandar Abbászban, Ahvázban, Tabrizban, Szanandajban, Amolban és Mashhadban.
Egyes jelentések sokkal súlyosabb erőszakról számolnak be. Armita Abbasit, egy 20 éves fiatal nőt a jelentések szerint brutálisan megerőszakolták, miután október 10-én letartóztatták. Október 18-án a biztonsági erők több sérüléssel, többek között belső vérzéssel, borotvált fejjel és többszöri nemi erőszakra utaló bizonyítékokkal szállították kórházba Karajban. Állítólag megpróbáltak nyomást gyakorolni az orvosokra, hogy a nemi erőszakra utaló sérüléseket a letartóztatását megelőző időpontra tegyék. Tárgyalását az édesanyja szerint január 26-ra tűzték ki.
Maulavi Abdol Hamid Esmail-Zehi befolyásos szunnita lelkész december 23-i pénteki prédikációjában utalt a fogvatartottak megerőszakolásáról és kínzásáról szóló jelentésekre. Egy december 5-i tweetjében Abdolhamid azt mondta, hogy a női fogvatartottak megalázása vagy hamis „vallomások” megtételére való kényszerítése céljából elkövetett szexuális erőszakról szóló beszámolók alátámasztják a médiában megjelent állításokat, és sürgette az igazságszolgáltatást, hogy vizsgálja ki ezeket az állításokat.
Ladan Boroumand, az „Abdorrahman Boroumand Alapítvány az emberi jogok és a demokrácia előmozdításáért Iránban” társalapítója és kutatási igazgatója az Iran Internationalnak elmondta, hogy a kormány a szexuális erőszakot arra használja, hogy demonstrálja, hogy nem ismer határokat, amikor a tiltakozó mozgalom elfojtására irányuló céljának eléréséről van szó, hogy megalázza a fogvatartottakat, és félelmet keltsen másokban.
A Human Rights Watch december 21-én „Brutális elnyomás a kurd fővárosban” címmel kiadott jelentésében azt írta, hogy súlyos visszaéléseket dokumentált, beleértve a fogvatartottak elleni szexuális zaklatást és bántalmazást. Két, a szeptemberi tüntetések első hetében együtt letartóztatott nő elmondta a globális jogvédő szervezetnek, hogy a biztonsági erők megverték, szexuálisan bántalmazták és nemi erőszakkal fenyegették őket a letartóztatás során és a rendőrőrsön való fogva tartásuk alatt.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.