Iránban kisebbfajta csoda történt: nem, nem mondott le Khamenei, nem is vonták vissza a kötelező hidzsábviseletet előíró törvényt, azok nagyobb csodák lennének, de most, hogy már 430 ezer rial egy dollár, a vezetésnek feltűnt, hogy mintha gyengélkedne a nemzeti valuta. Nosza rajta, akkor meg kell erősíteni, mondhatta Ebrahim Raisi elnök, és – lecserélte a jegybank vezérigazgatóját.
Ami mutatja, hogy mennyire erkölcsös férfiú, ugyanis aki egy kicsivel is erkölcstelenebb nála, azt tudja, hogy ha elkezd rosszul menni a nyilvánosház, akkor nem a bútorzatot kell lecserélni, hanem a személyzetet, akkor is, ha négy évtized óta megbízhatóan dolgoznak – sőt, épp azért. Ilyen személyzet most Irán gazdasági és politikai vezetése, és valóban a csere volna a megoldás: de a rendszerrel együtt kéne őket nyugdíjba küldeni.
Azonban lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A meggyilkolt tüntetők temetése és megemlékezései továbbra is fenntartják a rendszerellenes aktivitást Irán-szerte, miközben a tüntetések már a tizenötödik egymást követő hétbe lépnek. A tiltakozó szervezetek december 28-án öt iráni tartományban sikeresen koordinálták a rendszerellenes tüntetéseket. A CTP által december 28-án megfigyelt hét rendszerellenes tüntetésből hat megfelelt a rendszerellenes szervezetek előzetes tiltakozási felhívásainak, ami arra utal, hogy ezek a csoportok segíthettek a részvételi kedv növelésében. A CTP emellett a december 28-án regisztrált hét tüntetésből háromban 100 főnél nagyobb tüntető tömeget figyelt meg. A korábbi, a meggyilkolt tüntetőkre emlékező, rendszerellenes tüntetéseken hagyományosan nagyobb volt a részvétel. A CTP korábban arról számolt be, hogy a tüntetők világi mártírokat találtak, akik köré gyülekeznek, és akik fenntartják a Mahsa Amini mozgalom lendületét. A rendszer nehezen tudná megelőzni a következő hetekben az ilyen világi mártírokkal kapcsolatos további megemlékezéseket és temetéseket.
Az iráni rendszer állítólag Szuhoj Szu–35-ös vadászgépeket vásárolt Oroszországtól. A The Times of Israel nyugati hírszerzési tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország akár 24 Szu–35-ös harci repülőgépet készül szállítani Iránnak a közeljövőben. Az Asa’ib Ahl al Haqhoz kötődő Sabreen News emellett azt állította, hogy Irán egy századnyi orosz Szu–35-ös vadászgépet fog állomásoztatni az Iszfahán tartományban található 8. Shakari bázison. Amerikai hírszerzési tisztviselők korábban december 17-én az orosz-iráni kapcsolatok erősödésére figyelmeztettek. Az orosz Szu–35-ös vadászgépek negyedik generációs repülőgépek, amelyek nem rendelkeznek lopakodó képességekkel, és így korlátozott fenyegetést jelentenek Izraelre, Szaúd-Arábiára és más regionális ellenfelekre. Irán azonban alkalmazhatja őket az IRGC és az iráni proxy milíciák iraki és szíriai személyzetének támogatására. Az irániak már régóta keresik az orosz harci repülőgépeket, valószínűleg részben azért, hogy csökkentsék az orosz légierőre való támaszkodásukat az iráni és az iraki-szíriai proxy alakulatok tevékenységeinek légi támogatásában.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A meggyilkolt tüntetők temetése és megemlékezései továbbra is fenntartják a rendszerellenes tevékenységet Irán-szerte, miközben a tüntetések már a tizenötödik egymást követő héten folytatódnak.
- Az iráni rezsim a jelentések szerint Szuhoj–35-ös vadászrepülőgépeket vásárolt Oroszországtól.
- Öt tartomány hat városában legalább hét tüntetés zajlott.
- Ebrahim Raisi elnök Mohammad Reza Farzint nevezte ki az Iráni Központi Bank új vezetőjének.
- A rendszerellenes Iran International nevű orgánum közzétette azt a felvételt, amelyen Ali Mohammad Zanganeh, Golestan tartomány főkormányzója arra kéri a helyi kormánytisztviselőket, hogy ne nyújtsanak szolgáltatásokat a hidzsáb nélküli nőknek.
- A brit székhelyű Amwaj Media egy belső forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy prominens iráni keményvonalasok politikai reformokat szorgalmaznak, hogy megelőzzék a további zavargásokat.
- Egy, állítólag az iráni szunnita közösséget képviselő weboldal arról számolt be, hogy az iráni hatóságok december 27-én letartóztattak egy szunnita hittudóst Khoraszan Razavi tartományban.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 29-én öt tartomány hat városában legalább hét tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy véli, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Szemiron, Iszfahán tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Gyászolók
A rendszer megtorlása: A közösségi média felhasználói szerint az LEC erői Szemironba tartanak.
Megjegyzés: 40 napos megemlékezés a tüntetés mártírjának, Ali Abbasinak a tiszteletére.
Marvdasht, Fars tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzés: 40 napos megemlékezés a tüntetés mártírjának, Arman Emadinak a tiszteletére.
Izeh, Khuzestan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzés: 40 napos megemlékezés a tüntetés mártírjára, Sadian Jo-ra.
Ahvaz, Khuzestan tartomány
Méret: Meghatározatlan
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzés: 40 napos megemlékezés Afteh Naami tüntető mártírról.
Dehgolan, Kurdisztán tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzés: 40 napos megemlékezés Mohsen Niazi mártírról.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Gyászolók
A rendszer megtorlása: A tüntetéseken jelen lévő biztonsági személyzet könnygázt vetett be és verte a tüntetőket.
Tiltakozó tevékenység: Tüzek gyújtogatása az utcán.
Megjegyzés: 40 napos megemlékezés a tüntetés mártírjáról, Hamidreza Rouhiról.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Meghatározatlan
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Tiltakozó tevékenység: Esti tüntetés Hamidreza Rouhi háza előtt.
Megjegyzés: Hamidreza Rouhi tüntető mártír halálának 40 napos megemlékezését követően.
MEGJEGYZÉS: A CTP a kis tüntetéseket 100 főnél kevesebbnek, a közepes tüntetéseket 100 és 1000 fő közöttinek, a nagy tüntetéseket pedig 1000 fő felettinek tekinti.
A tiltakozások koordinátorai a következő időpontokra terjesztettek felhívásokat a rezsimellenes tiltakozásokra és sztrájkokra:
Január 6-8.
Típus: Tiltakozás és sztrájk
Helyszín: Országszerte
Ebrahim Raisi elnök december 29-én Mohammad Reza Farzint nevezte ki az iráni központi bank vezetőjének. Farzin Ali Salehabadit váltotta, akit Raisi 2021 szeptemberében nevezett ki. 2021 szeptemberében Farzin korábban az állami tulajdonú Bank-e Melli vezérigazgatója volt, és Mahmúd Ahmadinezsád korábbi elnök alatt gazdasági miniszterhelyettes volt. Raisi a Farzin kinevezésével kapcsolatban nyilvánosságra hozott nyilatkozataiban az árfolyamok kezelésének és az infláció csökkentésének fontosságát hangsúlyozta. Farzin kinevezése valószínűleg azt tükrözi, hogy a rendszer egyre jobban aggódik az iráni rial elmúlt hónapokban tapasztalt árfolyamcsökkenése miatt, bár nem világos, hogy kinevezése hogyan fogja orvosolni Irán romló gazdasági helyzetét és az endemikus korrupciót.
A brit székhelyű Amwaj Media egy belső forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy prominens iráni keményvonalasok politikai reformokat szorgalmaznak a további zavargások megelőzésének reményében. Az Amwaj arról számolt be, hogy Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök, Ali Shamkhani, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára és Mohsen Rezaei gazdasági ügyekért felelős alelnök reformokat fontolgat Ali Laridzsáni, a parlament korábbi elnöke és prominens reformpárti képviselő, valamint Mohammad Reza Bahonar, az Expedíciós Tanács tagja támogatásával. A forrás állítólag kétségét fejezte ki, hogy a keményvonalasok képesek lennének meggyőzni Ali Khamenei legfelsőbb vezetőt és a rezsim más konzervatív személyiségeit, hogy érdemi reformokat hajtsanak végre. A CTP nem tudja megerősíteni ezen állítások valóságtartalmát. Az Amwaj beszámolója azonban összhangban van azokkal a korábbi nyilatkozatokkal, amelyeket Ghalibaf az elmúlt hónapokban tett, és amelyekben korlátozott társadalmi-politikai reformokat támogatott. 2022 októberében a Wall Street Journal emellett arról is beszámolt, hogy Shamkhani nem részletezett „liberalizációs intézkedések” végrehajtásáról tárgyalt a reformista vezetőkkel.
Az Iran International című rendszerellenes csatorna közzétett egy felvételt Golestan tartomány kormányzójáról, Ali Mohammad Zanganeh tábornokról, aki arra kéri a helyi kormánytisztviselőket, hogy ne nyújtsanak szolgáltatásokat a hidzsáb nélküli nőknek. Zanganeh hangsúlyozta, hogy a tisztviselőknek el kell kerülniük az állam által előírt fátyolviselési normákat be nem tartó nők viselkedésének elfogadását. A CTP korábban úgy értékelte, hogy a rendszer alternatív módszereket kereshet a kötelező hidzsábtörvény érvényesítésére, beleértve egy orwelli megfigyelési-büntetési modell alkalmazását, amely a kollektív büntetésre támaszkodik a nem megfelelő szervezetek bezárása révén.
Egy, állítólag az iráni szunnita közösséget képviselő weboldal arról számolt be, hogy az iráni hatóságok december 27-én letartóztattak egy szunnita hittudóst Khoraszan Razavi tartományban. A weboldal azt állította, hogy a Khoraszan Razavi tartománybeli Mashhadban működő különleges egyházi bíróság beidézte Malouvi Abdul Nasser Ghadrit, miután Ghadri felolvasta a helyi szunnita vezetők nyilatkozatát, amelyben támogatásukat fejezték ki a folyamatban lévő, rendszerellenes tüntetések és Moulana Abdol Hamid neves szunnita klerikus iránt. Abdol Hamid a rezsim egyre hangosabb kritikusává vált, és az elmúlt hónapokban rendszeresen tiltakozó akciókat szított Zahedánban, Szisztán és Beludzsisztán tartományban.
Egyszerűen hihetetlen, hogy az ország vezetése nem látta a közelgő válságot – vagy ha látta, miért csukta be a szemét? Hogyan hagyhatták figyelmen kívül az iráni tisztviselők a közelgő társadalmi robbanás egyértelmű jeleit, legalábbis 2017 óta, amikor az első dühödt kormányellenes tüntetések kezdődtek?
Ezt a kérdést tette fel olvasóinak az Etemad teheráni újság december 28-án.
„Mindannyian figyeltünk mindent, és a szociológusok figyelmeztettek minket a közelgő tiltakozási hullámra. Hogyan maradhattunk le egy ilyen nagy eseményről?” – kérdezte az Etemad.
Sok elemző és egyszerű iráni is úgy véli, hogy Mahsza Amini halála az „erkölcsrendészet” őrizetében váltotta ki a szeptember közepén kirobbant tiltakozásokat, amelyek három hónap után is tartanak.
Mások, különösen az iráni reformisták szerint a kiváltó ok már jóval korábban megtörtént, amikor a pénteki imám Mashhadban a kötelező hidzsábot támogató keményvonalas retorikáját fokozta, és azzal vádolta meg azokat, akik ellenzik a hidzsábot rosszul viselő nőkkel szembeni szigorú intézkedéseket, hogy a szent próféta ellen harcolnak.
Alamolhodát, az ismert síita hitszónokot és pénteki imámot korábban azzal vádolták, hogy 2017 decemberében országos tiltakozást szított azzal, hogy az embereket Hassan Rouhani akkori elnök gazdaságpolitikája ellen provokálta. Az a tiltakozás néhány hétig tartott több mint 85 városban, de a hullám elcsendesedett, hogy 2019 novemberében több mint 100 városban ismét hangosabban és szélesebb körben emelkedjen fel.
Bár Mahsa Amini, a fiatal nő, aki Teheránban járt, ahol letartóztatták, hétköznapi ember volt, Alamolhoda pedig a hatalmi körök egyik legbefolyásosabb személyisége, megfigyelők szerint mindketten egyformán nagy szerepet játszottak a mostani tiltakozási hullám előidézésében, bár az iráni társadalom különböző szélsőségeihez tartoztak.
Alamolhodát később a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács kihallgatta a zavargásokban játszott szerepe miatt, de azt mondta, hogy nem állt szándékában provokálni az embereket.
Volt azonban Iránban a másként gondolkodók mellett egy szociológus is, aki nagyszabású tiltakozásokat jósolt a fennálló politikai, társadalmi elnyomás és gazdasági nehézségek miatt.
Úgy tűnik, senki sem olvasta Mohsen Goudarzi 2020. novemberi, Lázadó polgár című cikkét az Andisheh Pouya (Dinamikus gondolkodás) magazinban. Ő a tanárok, gyári munkások és nyugdíjasok folyamatos kisebb tiltakozásaira utalt Rouhani 2017-es újraválasztását követően. Úgy érvelt, hogy a tiltakozások különösen azokban a tartományokban zajlanak, ahol a részvételi arány és a politikai részvétel a legalacsonyabb.
A puskaporos hordó ott volt, és a tűz felé gurult, de senki más nem látta. A kormány a tüntetéseket, mint mindig, most is külföldi hatalmaknak tulajdonította, és egyetlen válasza a kemény fellépés volt. Eközben a reformisták nem tettek mást, mint cukkolták a kormányt, amiért nem sikerült mindenkit boldoggá tenni.
Goudarzi hipotézise, amely az iráni politikai megmozdulások pontos megfigyelésén alapult, érvényes volt 2021-re is, amely az ország nagy részén még alacsonyabb részvétel mellett is hatalomra juttatta Ebrahim Raisit.
A keményvonalasok, akik 2020-ban alacsony részvételi arányú választásokon nyerték meg a parlamenti többséget, egy évvel később pedig az elnöki széket, csak a hatalom monopolizálásával törődtek, nem pedig a politikai részvétellel.
„Szinte minden területen felhalmozódott az elégedetlenség többek között a szárazság és a munkanélküliség miatt, amire a kormány erőszakkal reagált, ami gyakran a tüntetők halálához vezetett” – jegyezte meg Goudarzi.
Egy másik iráni szociológus, Asef Bayat később megjegyezte, hogy Iránban a szegények egy új osztálya alakult ki, hozzátéve, hogy a 2009-es tüntetésekkel ellentétben, amelyeket a középosztály vezetett, a 2018-as és 2019-es tiltakozásokat a szegény városlakók irányították, akiket a kormány magukra hagyott.
A kormány továbbra is tagadja a tüntetéseket, külföldiek által szított zavargásoknak nevezi őket, és fogadkozik, hogy erőszakkal leveri őket, ahogyan Raisi december 27-én mondta. Úgy tűnik, a kormányban senki sem hallgatott Goudarzira és más szociológusokra, és ahogy Goudarzi maga mondta, nem hajlandóak elfogadni, hogy bár a tiltakozások időnként visszahúzódhatnak, de biztosan nagyobb robajjal fognak visszatérni.
A rial meg köszöni szépen, közben tovább romlik. Irán nemzeti valutája az Iran International keletiesen virágos kifejezésével „szabadesésben zuhan a káoszba”.
Az iszlám köztársaság valutája, a riál újabb mélypontra került, ez megosztja a rezsim bennfenteseit, akik vagy továbbra is tagadják a pénzromlást, vagy a Nyugatot okolják a katasztrofális zuhanásért.
Ahogy a dollár árfolyama átlépte a 430 000 rialt , Ebrahim Raisi elnök leváltotta az iráni központi bank vezetőjét, és utasította gazdasági csapatát, hogy álljon elő ötletekkel az összeomló rial támogatására.
Raisi Mohammad Reza Farzint nevezte ki bankvezérnek. Farzin, aki tavaly óta a Bank Melli Iran vezérigazgatója, korábban a Karafarin Bank igazgatótanácsának elnöke is volt.
A kabinet ülésén, amelyen Farzint kinevezték, Raisi hangsúlyozta a devizák értékellenőrzésének fontosságát, és arra kérte a központi bank vezetőjét, hogy „kezelje” a helyzetet.
A jelenlegi iráni tiltakozási hullám szeptember közepén kezdődött, a rial rekordalacsony szintre zuhant, több mint egyharmadát veszítette el értékének a dollárral szemben, ami jóval 50 százalék feletti inflációt gerjesztett. A rial mostanra 2021 közepéhez képest mintegy 80 százalékot veszített értékéből, 2021 decembere óta pedig közel 50 százalékot. Az infláció is az egekbe szökött. Az élelmiszerárak sokkal gyorsabban ugrottak meg, mint az általános infláció, egyes tételek 100 százalékos növekedést regisztráltak egy év alatt.
A rial leértékelésének hatása még mindig nem érezhető teljes mértékben a piacon, de Irán a következő hónapokban a hiperinfláció veszélyével néz szembe.
Szerdán a Khabar Online, egy iráni konzervatív weboldal közzétett egy cikket, amely szerint a történelmi leértékelés megosztónak bizonyult az ország keményvonalasai között. A parlamenti keményvonalasok és egyesek a hadseregben keményen bírálni kezdték az elnöki adminisztrációt, amelyet nemrég még dicsértek.
Számos tisztviselő és bennfentes, köztük magas rangú klerikusok is figyelmeztetnek a rial árfolyamának esésére, amely veszélybe sodorja az emberek megélhetését, de senki sem hajlandó vállalni a felelősséget.
Mohammad Eslami, az iráni Atomenergia Szervezet vezetője azt mondta: „A dollár emelkedése és a rial esése az amerikaiak egyik cselszövése”, hozzátéve, hogy az USA azt akarja, hogy az embereknek elegük legyen a gazdasági nehézségekből, ezért vonuljanak az utcára tiltakozni.
Valószínűleg az Egyesült Államok által 2018 óta bevezetett kemény szankciókra utalt, amikor a Trump-kormányzat kilépett a JCPOA néven ismert, Obama-korabeli nukleáris megállapodásból. A Biden-kormányzat 18 hónapon át folytatott tárgyalásokat Iránnal a megállapodás felélesztéséről, de a diplomáciai erőfeszítések augusztus végén megrekedtek, mert Teherán Washington szerint elfogadhatatlan követeléseket támasztott.
Ahmad Vahidi belügyminiszter azt állította, hogy „rengeteg deviza van az országban”, ami még jobban feldühítheti az egyszerű embereket, akik a kormányt hibáztatnák azért, hogy nem támogatja a rialt.
Jamshid Damooei, a Kaliforniai Lutheránus Egyetem közgazdászprofesszora példátlan „gazdasági viharnak” nevezte a helyzetet, amelynek gyökere a kormány gazdaságpolitikájába vetett bizalom hiánya. Az Iran Internationalnak elmondta, hogy az iszlám köztársaság bevételeinek nagy része mindig is az olaj eladásából származott, amit az amerikai szankciók akadályoztak. A rial esése magasabb inflációhoz fog vezetni, ami viszont lejjebb húzza a valutát.
Mindeközben mivel szórakozik Kahmenei kormánya? Büntetni akarja az információ megosztását. Ami elég általános megfogalmazás, hiszen ha komolyan vesszük, először a mecseteket kellene bezárni: azokban a Koránból származó információt osztják meg, rendszeresen. Ráadásul a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) sem akkori, sem mai fogalmak szerint nem volt perzsa állampolgár, így aztán ezt még külföldi propagandának is minősíthetné valamelyik túlbuzgó teheráni jogtudós.
De a szándék tényleges: Irán kormánya valami ilyesmire készül.
Miközben az Iszlám Köztársaság kemény büntetéseket szab ki a tüntetőkre, a kormányzati ágak titokban újabb korlátozások bevezetését tervezik a szólásszabadsággal kapcsolatban.
Az Iráni Újságírók Szövetsége csütörtökön aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Ebrahim Raisi elnök kormánya a parlamenttel egyeztetve titokban olyan törvényjavaslatokat fogad el, amelyek korlátoznák a polgári újságírók tevékenységét, és kriminalizálnák a rendszerrel szemben kritikusnak ítélt tudósításokat.
A terv, amelyet a parlamenti képviselők előremozdítanak, ravaszul a „jogi és bírósági fellépés az álhírek kibertérben való terjedése ellen” címet viseli, és a kormányzat ezzel párhuzamosan egy „az újságírás átfogó törvényjavaslata” nevű törvénytervezetet dolgoz ki.
A szövetség azt állítja, hogy nem hozták nyilvánosságra a teljes szöveget, megjegyezve, hogy a jogszabályok szakértők és újságírók elől való elrejtésével meg akarják akadályozni, hogy mások kritikával illessék az intézkedéseket.
Mivel az iráni bíróságokon a politikai perek esetében nincs tisztességes eljárás, a kormány szabadon bűncselekménynek minősíthetne akár egy egyszerű tweetet is, és kemény ítéletet hozhatna.
Mohammad Mehdi Esmaeili kulturális miniszter korábban bejelentette, hogy a törvényjavaslatot a kormány kulturális bizottsága jóváhagyta, és a kabinet felülvizsgálata után a parlament elé kerül.
Az újságírók szövetsége közleményében az intézkedéseket „a szakmai médiában és a kiberszférában az információáramlás korlátozásának fokozódásával összhangban lévőnek” nevezte, hozzátéve, hogy azok sértik az újságírók jogait és szabadságát.
A parlament olyan szabályozás részeként próbálja elfogadtatni az új tervet, amely lehetővé tenné a hatóságok számára, hogy kivégezzenek bárkit, aki külföldi médiumoknak beszél vagy képeket küld. Amióta a jelenlegi tiltakozási hullám Mahsa Amini őrizetben bekövetkezett halála után elkezdődött, a hatóságok igyekeznek korlátozni az információk terjedését mind az országon belül, mind pedig az országon belülről a nemzetközi közösség felé.
Az „ellenséges országok nemzetbiztonságunk és érdekeink elleni akcióival együttműködők büntetésének szigorítására irányuló terv” kémkedésnek minősít minden együttműködést „az ellenséges országokkal, köztük az amerikai kormánnyal”. Az ilyen együttműködést „földi korrupciónak” tekinti, ami az iszlám köztársaság büntető törvénykönyve szerint halállal büntetendő.
Az alkotmány 286. cikke szerint a közrend bármilyen súlyos megzavarása, amely bizonytalanságot vagy jelentős károkat okoz az embereknek vagy a köz- és magántulajdonnak, illetve a korrupció vagy a prostitúció nagymértékű terjesztése a „földi korrupció” bűncselekményének minősül, és halálbüntetéssel jár.
A mobiltelefonok és az internet lehetővé tette, hogy a polgárok rögzítsék a biztonsági erők erőszakos és brutális cselekedeteit, ami két évtizeddel ezelőtt nem volt lehetséges. Ez leleplezte az állampolgári jogok megsértését, és aggodalommal töltötte el az Iszlám Köztársaságot. Az Iszlám Forradalmi Gárda hírszerző szervezetének (IRGC), a hírszerzési minisztériumnak, a hadseregnek és a parlament nemzetbiztonsági bizottságának képviselőiből álló bizottság feladata, hogy meghatározza azokat, akikre az új törvény vonatkozik.
A jogszabály véglegesítése után a keményvonalas igazságszolgáltatás segítségével halálos ítéleteket hozhatna mindazokra, akik külföldi székhelyű médiumokkal lépnek kapcsolatba. Nem mintha a rendszernek fenntartásai lennének a tüntetőkkel szembeni kemény ítéletek meghozatalával kapcsolatban.
Az amerikai székhelyű Emberi Jogi Aktivisták Hírügynökség (HRANA) csütörtökön közölte, hogy egy bíróság Észak-Khoraszán tartományban egyéves büntetést szabott ki 40, a tüntetések során letartóztatott emberre „a rendszer elleni propaganda és hazugságok terjesztése” vádjával. A HRANA szerint az elítéltek egy része fiatalkorú, hozzátéve, hogy átlagéletkoruk 16 és 20 év közötti.
A rendszer már eddig is „hazugságnak” és külföld által szított „összeesküvésnek” nevezte a valóságot, de az új szabályozás további ürügyet adna a polgárok és újságírók elleni büntetőeljárásokhoz.
Majd gyártanak saját igazságot, egyszerre kettőt is: egyet belföldre, egyet külföldre, szokás az a diktatúrákban.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.