Pár napos szünet után újra jelentkezik a Zóna a megszokott hírösszefoglalókkal, így ma is először az iráni eseményekről lesz szó. Jóllehet a tiltakozások kezdete óta a tegnapi volt az első nap, amelyen nem zajlottak tüntetések – vagy csak nem szereztünk róluk tudomást – a helyzet kicsit sem javul, kicsit sem konszolidálódik. Sőt ellenkezőleg, romlik.
A rendszer a viszonylagos csendtől elbizakodottá vált, és ugyan egy kivégzést felfüggesztettek, sok mást viszont végrehajtottak, de az sincs biztonságban a megtorlás elől, akinek sikerült kikerülnie a börtönből, mint majd látni fogjuk. A titkosrendőrség és a Baszidzs kegyetlensége nem ismer határt, ami viszont törvényszerűen újabb és egyre erőteljesebb tiltakozásokhoz vezet majd, de ilyen az, amikor egy politikai rendszer nem is akar kibékülni a polgáraival.
Azonban lássuk a tegnapi nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A CTP 2023. január 11-én, 2022. szeptember 16. óta először nem regisztrált tüntetéseket Iránban. A tüntetési részvétel 2022 decembere óta folyamatosan csökken. Lehetséges azonban, hogy január 11-én olyan tüntetések is zajlottak, amelyeket a CTP nem rögzített. Az információs tér a tiltakozó mozgalom kezdete óta egyre zavarosabbá vált, részben a rendszer egyre kiterjedtebb cenzúrája miatt. A tüntetők az elmúlt hetekben egyre gyakrabban vonultak az utcára mobiltelefon nélkül is, ami korlátozhatja a nyílt forrású környezetben elérhető információk mennyiségét.
A Mahsa Amini meggyilkolásával kezdődött mozgalom a csökkenő tüntetési részvétel ellenére még nem ért véget. A tüntetések koordinátorai és szervezetei további demonstrációkra szólítottak fel az elkövetkező napokban (részletesen alább). A CTP továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és beszámol arról, hogy ezek a tervezett tüntetések milyen mértékben valósulnak meg. A tiltakozó mozgalom továbbá elkezdte megteremteni a feltételeket, kialakítva a szükséges infrastruktúrát és hálózatokat, hogy a rendszer elleni elhúzódó küzdelmet fenntarthassa, és a polgárok továbbra is támadják a rendszer erőit. Január 11-én például egy magánszemély rögtönzött robbanószerkezetet dobott a Fars tartománybeli Shirazban található Baszidzs bázisra.
A rendszer tervei egy korábbi magas rangú tisztviselő kivégzésére az iráni politikai és biztonsági intézményeken belüli belharcokkal hozhatók összefüggésbe. Az igazságszolgáltatás január 11-én bejelentette, hogy kémkedés vádjával halálra ítélte Alireza Akbarit, aki a reformpárti Khatami-kormány alatt védelmi miniszterhelyettes volt, és brit-iráni kettős állampolgár. A hírszerzési és biztonsági minisztérium azzal vádolta Akbarit, hogy információkat szolgáltatott a brit hírszerző szolgálatoknak, és a rendszer állítólag 2019-ben letartóztatta őt. 2019-ben az Amwaj Media és az Iran International brit kiadványok külön-külön arról számoltak be, hogy Akbari az iráni állambiztonsági szolgálatok célkeresztjébe került, hogy politikailag kárt okozzanak Ali Shamkhani legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács (SNSC) titkárának, bár a CTP nem tudja ellenőrizni ezeket a jelentéseket. Akbari Shamkhani helyettese volt, amikor az utóbbi 1997 és 2005 között védelmi miniszter volt. Az elmúlt hónapokban olyan pletykák keringtek, amelyek szerint a rendszer egyes keményvonalasai arra törekedtek, hogy Shamkhani helyére az általuk preferált jelölteket állítsák, amint arról a CTP korábban beszámolt. Egy iráni újságíró, Saeed Aganji az elmúlt napokban meg nem erősített állításokat tett, miszerint Shamkhani helyére a következő jelöltek pályáznak:
-
-
- A Khatam ol Anbia központi parancsnokság vezetője, Gholam Ali Rashid vezérőrnagy;
- Szaíd Dzsalili, a Legfelsőbb Vezető képviselője az SNSC-ben;
- Ahmad Vahidi dandártábornok belügyminiszter; és
- Mostafa Mohammad Najjar dandártábornok, volt védelmi miniszter és belügyminiszter.
-
Ebrahim Raisi elnök január 11-én nyújtotta be a parlamentnek költségvetési javaslatát, amelyben jelentősen több pénzt különített el a katonai és biztonsági szolgálatok és a propagandaszervezetek számára. A rendszer ezeket a nagyobb összegeket arra használhatná fel, hogy hatékonyabban ellenőrizze népét, elnyomja a tiltakozásokat és terjessze a dezinformációt. A Radio Farda a következő költségvetési emelésekről számolt be:
-
-
- Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) finanszírozása 28 százalékkal;
- az Artesh finanszírozása 36 százalékkal;
- a bűnüldözési parancsnokság finanszírozása 44 százalékkal;
- a hírszerzési és biztonsági minisztérium finanszírozása 52 százalékkal;
- Állami Büntetés-végrehajtási Szervezet 55,5 százalékkal;
- az Iráni Iszlám Köztársaság műsorszolgáltatása 42 százalékkal; és
- Iszlám Propaganda Szervezet finanszírozása 53 százalékkal.
-
Nem világos azonban, hogy ezek a változások valós vásárlóerőben kifejezve mit jelentenek, tekintve a magas iráni inflációs rátát. Az Iráni Statisztikai Központ becslése szerint a perzsa naptári év első kilenc hónapjára (2022 márciusa és 2023 márciusa között) vonatkozó átlagos inflációs ráta összességében elérte a 45 százalékot. Egyes javak árának ilyen erőteljes emelkedése, valamint az iráni rial más valutákkal szembeni folyamatos leértékelődése semmissé teheti a költségvetési emelések egy részének hatását. A parlament valószínűleg módosítani fogja a költségvetést, mielőtt azt jóváhagyja, ami azt jelenti, hogy ezek az összegek még jelentősen változhatnak.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A CTP 2022. szeptember 16. óta először nem regisztrált tüntetéseket Iránban. A Mahsa Amini meggyilkolásával kezdődött mozgalom azonban a csökkenő tüntetési részvétel ellenére sem ért még véget.
- A rendszer tervei egy korábbi magas rangú tisztviselő kivégzésére az iráni politikai és biztonsági intézményeken belüli belharcokhoz kapcsolódhatnak.
- Ebrahim Raisi elnök benyújtotta költségvetési javaslatát a parlamentnek, amelyben jelentősen több pénzt különített el a katonai és biztonsági szolgálatoknak, valamint a propagandaszervezeteknek.
- A Hamedán és Karadzs környéki ifjúsági csoportok január 11-én bírálták a rendszer rossz irányítását az energiaágazatban, ami földgázhiányt okozott Iránban.
- Az iráni legfelsőbb bíróság felfüggesztette a 19 éves Mohammad Broghani tüntető halálos ítéletét.
- Ebrahim Raisi elnök telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
-
Rendszerellenes tüntetések
A tiltakozások koordinátorai és szervezetei felhívásokat terjesztettek a következő napokra tervezett tüntetésekre és sztrájkokra:
Január 12.
Típus: tüntetések a kivégzett tüntetők emlékére
Helyszín: országszerte
Január 13.
Típus: megemlékezés a meggyilkolt tüntetőkről
Helyszín: Karaj, Alborz tartomány
Január 29-30.
Típus: tüntetések
Helyszín: országszerte
A Hamedan és Karaj környéki ifjúsági csoportok január 11-én bírálták a rendszer rossz gazdálkodását az energiaágazatban, ami földgázhiányt okozott Iránban. A rendszer tisztviselői többször is figyelmeztettek az ilyen energiahiányra, és az elmúlt hónapokban a polgárokat a gázzal való takarékosságra szólították fel. Ezek a hiányok valószínűleg a lakosság némi frusztrációját fogják kiváltani a rendszerrel szemben.
Az iráni legfelsőbb bíróság január 11-én felfüggesztette a 19 éves tüntető, Mohammad Broghani halálos ítéletét. A legfelsőbb bíróság felülvizsgálja az ügyét, és döntést fog hozni egy esetleges újratárgyalásról.
Gholam Hossein Mohseni Ejei igazságügyi főnök január 11-én a női munkavállalókkal tartott megbeszélésen megvitatta a nők ügyeit. Ejei utasította az igazságszolgáltatást, hogy „hozzon létre egy struktúrát és mechanizmust a női alkalmazottak helyzetének és helyzetének javítása érdekében”. Ejei arra is utasította az igazságszolgáltatást, hogy igazítsa ki a női alkalmazottak munkaidejét, hogy „hazatérésük után rendelkezzenek a szükséges energiával és vitalitással a családi kötelezettségek és egyéb ügyek, például a továbbképzés teljesítéséhez”. Ejei a találkozón megismételte a kötelező hidzsábról szóló törvény védelmezését is.
Ebrahim Raisi elnök január 11-én Abdol Hossein Khosrou Panah-t nevezte ki a Legfelsőbb Kulturális Forradalmi Tanács titkárává. Ez a tanács a rendszer egyik szerve, amely kulturális, vallási és szociális ügyekben készít határozatokat, amelyeket aztán a parlament felülvizsgál. Khosrou Panah filozófia- és vallástudós, aki különböző vezetői pozíciókat töltött be a Qomi Szemináriumban, az Iszlám Azad Egyetemen és az IRGC Baghiyatollah szociokulturális parancsnokságán. 2019 óta Mohammad Ali Jafari volt IRGC parancsnok, vezérőrnagy felügyeli ezt a parancsnokságot, és ott irányítja a különböző indoktrinációs és propagandatevékenységeket.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Ebrahim Raisi elnök január 11-én telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A hivatalos jelentések szerint gazdasági együttműködésről, regionális ügyekről és az ukrajnai orosz invázióról tárgyaltak.
Jelezném, hogy innentől kezdve horror következik, csak erős idegzetűeknek, és ők is készítsenek maguk mellé egy féldecit, ha nem antialkoholisták, mert olvasás közben még jól jöhet.
Egyre gyanúsabb, hogy a börtönből, őrizetből szabaduló volt iráni politikai foglyok egymás után végeznek magukkal, és ezt jelenleg csak feltevésekkel lehet megmagyarázni. Például Mohszen Dzsafari-Rad iráni filmkritikus és rendező, akit néhány hete a kormányellenes tüntetések során tartóztattak le, is öngyilkosságot követett el, miután szabadon engedték.
Hoshang Golmakani, a „Film-e Emrouz” magazin igazgatója vasárnap közölte, hogy Jafari-Rad öngyilkos lett.
Golmakani egy Instagram-üzenetben azt írta:
„Kollégánk vasárnap tabletták bevételével öngyilkosságot követett el. Néhány hete tartóztatták le a Teherán melletti Karajban zajló tüntetések idején, hazafelé tartva. Két hétnyi bebörtönzés után végre bizonyítani tudta, hogy nem volt jelen a tüntetéseken, de…”
A „Film-e Emrouz” magazin igazgatója nem adott további magyarázatot az üggyel kapcsolatban, és a hivatalos hírügynökségek, így az ISNA is csak vasárnap reggel számolt be a haláláról.
Az elmúlt héten más jelentések is szóltak arról, hogy politikai foglyok öngyilkosságot követtek el, miután kiszabadultak a fogságból. Egyesek azt gyanítják, hogy olyan erős gyógyszereket adnak a fogvatartottaknak, amelyek öngyilkossági hajlamot okozhatnak, amint szabadulásuk után abbahagyják a szedését.
A 37 éves Jafari-Radnak mesterdiplomája volt filmművészetből. Sok éven át írt filmes magazinokba, különösen a „Film-e Emrouz”-ba.
Ugyanakkor újságíróként és kritikusként több mint 20 másik kiadvánnyal dolgozott együtt, és 2008 óta rövidfilmeket és dokumentumfilmeket készített.
A szeptember 16-án, a 22 éves Mahsa Amini rendőrségi őrizetben bekövetkezett halálát követően kezdődött kormányellenes tüntetések elfojtása során több mint 500-an haltak meg, és több ezer polgárt tartóztattak le. Az ő hollétükről és sorsukról nincsenek pontos információk.
Egyébként is kegyetlenül bánnak az újságírókkal. Az Iráni Újságírók Uniója közzétette annak a 28 újságírónak a nevét, akiket az országos rendszerellenes tüntetések során tartóztattak le, és közölte, hogy még mindig fogva tartják őket.
A fogvatartottak helyzetét nyomon követő bizottság jelentése szerint mintegy 70 újságírót tartóztattak le, akik közül néhányan óvadék ellenében szabadultak.
A listán Niloofar Hamedi és Elaheh Mohammadi neve is szerepel. Őket azért tartóztatta le az iráni rendszer, mert tudósítottak Mahsa Amini haláláról, akit a hidzsáb-rendőrség vagy más néven „erkölcsrendészet” őrizetében öltek meg szeptemberben.
A bizottság azt is bejelentette, hogy a letartóztatásokon kívül jelentős számú újságírót is „beidéztek”.
A klerikális uralkodók elleni felkelés óta megnőtt a médiára nehezedő nyomás, az őrizetbe vett újságírók hamis vádakkal szembesültek.
Néhány újságíró súlyos ítéleteket kapott, köztük Ehsan Pirbornabash, akit 18 év börtönre ítéltek szatirikus tweetjei miatt.
A tüntetések során letartóztatottak számáról nincsenek pontos adatok, de egyes források szerint közel 20 000 embert vettek őrizetbe, míg a kormány néhányukat súlyos óvadék ellenében és erőszakkal kikényszerített vallomások után engedte szabadon.
A jelentések szerint Irán a világon Kína és Burma után a harmadik legnagyobb újságíró-börtön a világon.
Az iszlám köztársaság régóta a világ egyik legrosszabb helyezettje a sajtószabadság terén, 180 ország közül a 178. helyen áll.
De senkinek sincs jó sora, aki nem az ajatollahok tányérnyalója. Az iráni rezsim fokozza a kemény büntetéseket a tüntetők ellen a félelemkeltés érdekében
Iránban folytatódnak a tiltakozások az interneten és politikai graffitiken keresztül, mivel az Iszlám Köztársaság halálos ítéleteket, hosszú börtönbüntetéseket és korbácsütéseket szab ki, hogy elnyomja a másként gondolkodókat.
A jelentések szerint a rendszer megtorlása során megsérült tüntetők közül néhányan a letartóztatástól való félelem miatt nem mennek kórházba, ami egyes esetekben halálhoz vezet.
Az ország diákszervezeteinek tanácsa kedden idézte azokat a jelentéseket, amelyek szerint Ghazal Amirit, a Shirazi Egyetem hallgatóját a biztonsági erők megverték a szeptember 10-i tüntetések során, de nem szállították kórházba. Másnap az állapota rosszabbodott, és miután végül kórházba szállították, meghalt.
Sok hasonló halálesetről nem tájékoztatják a médiát, mert családjaikra a hírszerzés nyomást gyakorol. Az Iran International információkat szerzett egy fiatal nőről is, aki halálba zuhant otthona negyedik emeleti ablakából, amikor a biztonsági erők megkeresték.*
*Róla rövidesen külön szót ejtek.
A közel négy hónapja tartó zavargások során megölt több mint 500 tüntető mellett több mint egy tucat fogvatartottat ítéltek halálra. Az Iszlám Köztársaság már négy embert kivégzett a tüntetéseken való részvételük miatt.
A biztonsági erők és a keményvonalas igazságszolgáltatás azt állította, hogy a halott tüntetők közül sokan öngyilkosságot követtek el, vagy egészségügyi előzményeik, „alapbetegségeik” voltak.
Eközben több jelentés is érkezett a fogva tartott tüntetők romló egészségi állapotáról. Az Iran International által megszerzett jelentések szerint a börtönben megkínzott Saleh Mirhashmi, egy halálra ítélt tüntető fogai kitörtek, és a dobhártyája is megrepedt. Mirhashmi nemrég nősült meg, és az édesanyja óriási lelki nyomás alatt áll fia állapota miatt.
A rendszer bíróságai által halálra ítélt tüntetők száma is egyre nő. Ebrahim Narouit, akit a délkeleti Zahedan városában tartott tüntetések során tartóztattak le, a város forradalmi bírósága „Moharebeh” vádjával halálra ítélte. Az északi Nowshahr városában tartott kormányellenes tüntetések során letartóztatott további három iránit kedden ítélték halálra. Az iráni igazságszolgáltatás hétfőn közölte, hogy egy bíróság újabb három tüntetőt ítélt halálra „Isten elleni háború” miatt.
Heshmatollah Tabarzadi politikai aktivistát, aki már több évet ült a rezsim börtöneiben, szintén „földi korrupcióért” ítélték el, ami halálbüntetéssel jár. Őt szeptember 20-án tartóztatták le.
Az igazságszolgáltatás Kordestan tartományi kirendeltsége kedden azt is bejelentette, hogy Pouria Javaheri szintén halálos ítéletre számíthat „Moharebeh” miatt. Őt Kamyaran városában tartóztatták le a november végi tüntetések során.
A „Moharebeh” és a „földi korrupció” homályos iszlám-arab saría fogalmak, amelyek az iráni rezsim törvénykönyve szerint halálos ítéletet jelentenek. Az Iszlám Köztársaság a rendszerrel szembeni ellenzéki vagy dacos cselekedeteket „moharebeh”-nek és „földi korrupciónak” tekinti, amelynek maximális büntetése halál.
A keményvonalas bírói kar utasításait követő egyházi bírák valódi tárgyalás nélkül, gyakran védőügyvédek nélkül és zárt ajtók mögött ítélnek halálra embereket. A vádlottaknak nincs lehetőségük az állami bizonyítékok megtámadására vagy tanúk bemutatására.
A norvégiai székhelyű Iráni Emberi Jogi Szervezet szerint jelenleg legalább 109 iráni tüntetőt fenyeget kivégzés vagy halálos ítélet, de úgy tűnik, hogy a szám ennél sokkal magasabb, és szinte naponta kerülnek napvilágra új esetek. A jogvédő szervezet azt is hangsúlyozta, hogy fokozódott az önkényes letartóztatások, a fizikai kínzások, a fogva tartás során elkövetett szexuális bántalmazások és nemi erőszak, valamint a tömeges ítélethirdetés útján történő elnyomás.
Lássuk végül, hogyan jutott szomorú sorsra szegény Bahar Khorshidi. Ő angolt és festészetet tanító pedagógus volt, aki a halálba zuhant otthona negyedik emeleti ablakából, amikor a biztonsági erők rátaláltak.
Az Iran International információi szerint a 23 éves Bahar 18 éves nővérével, Reyhaneh-vel együtt indult el otthonából, a főváros, Teherán közelében fekvő Robat Karim városból, hogy szórólapokat terjesszenek, amelyeken Mahsa Amini támogatását és a jelenlegi tiltakozási hullám mottóját, a „Nők, élet, szabadság” jelszavakat tüntették fel.
Azok a napok a tüntetések kezdeti napjai voltak, néhány nappal azután, hogy szeptember 16-án Mahsa Amini-t megölték a rendőrség őrizetében, ami az iszlám köztársaság eddigi legnagyobb felkelését váltotta ki.
Az egyik szomszéd szerint civil ruhás ügynökök azonosították és üldözték őket, ezért a szomszédságukban lévő, általuk ismert szabóságba menekültek. Onnan hazavitték a szívproblémákkal küzdő Bahart, de mielőtt hazaért volna, az ügynökök már házkutatást tartottak náluk, majd őrizetbe vették édesanyját és nővérét, akiket a Forradalmi Gárda hírszerző szervezetének irodájába vittek a városban.
Néhány órával később, szeptember 23-án az ügynökök, akik üldözték Bahart, és tudták, hogy haza fog érkezni, ismét rajtaütöttek otthonukon, miközben csak Bahar és 11 éves nővére, valamint 8 éves bátyja volt otthon. Néhány perc elteltével, amelyben máig nem tisztázott, hogy mi történt, Bahar kiesett vagy kidobták a negyedik emeleti ablakból.
Az Iran International forrásai szerint nem világos, hogy a rendőröktől való félelmében vetette-e le magát, vagy a velük való dulakodás során dobták le, vagy az ügynökök dobták le az ablakból.
Néhány órával az eset után az édesanyját és a nővérét elengedték, és azt mondták nekik, hogy „Bahar öngyilkos lett, levetette magát”.
Az egyik szomszéd az Iran Internationalnak elmondta, hogy az épületet az eset után biztonsági ügynökök tucatjai vették körül, nyilvánvalóan a tragikus eseményről értesült emberek reakciójától tartva.
A biztonsági ügynökök nyomására Bahart másnap egy helyi temetőben temették el, számos ügynök jelenlétében. Az Iran International forrásai szerint a fiatal tüntető halálának okát öngyilkosságként jelentették be, a család pedig elhagyta városát, és egy észak-iráni kisvárosba költözött, hogy megszabaduljon a biztonsági erők nyomásától, akik nem akarták, hogy beszéljenek a médiának.
A közel négy hónapja tartó zavargások során megölt több mint 500 tüntető mellett több mint egy tucatnyi fogvatartottat ítéltek halálra. Az Iszlám Köztársaság már négy embert kivégeztetett a tüntetéseken való részvételük miatt. A biztonsági erők és a keményvonalas igazságszolgáltatás azt állította, hogy a halott tüntetők közül sokan öngyilkosságot követtek el, vagy orvosi előzmények miatt haltak meg.
Ennyi iráni hír jutott mára, egyik sem jó, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.