Iránban valamelyest megélénkültek a tüntetések, mármint az elmúlt két naphoz képest, amikor egyáltalán nem zajlottak tiltakozások, de hát világos, miért: a pénteki ima után mostanság mindig tüntetni megy az iráni nép, hiszen bőven van rá oka. És a pénteki imát úgysem hagyja ki senki, ha meg már együtt van a társaság, akár demonstrálhatnak is.
Közben a tüntetések szervezői is keresik a jövő útjait, meglehet, nemsokára militánsabb, agresszívebb szakaszába érkezik a népmozgalom, és ez ellen nem sokat tesz a kormányzat, ellenben a helyzet további elmérgesítése érdekében annál többet. Maguk alatt vágják a fát, de valamiért ezt nem érzik.
Lássuk tehát az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Egyes iráni tüntetésszervezők megpróbálják a tiltakozó mozgalmat egy új szakaszba terelni – egy olyan szakaszba, amely az iráni rendszer elleni militánsabb tevékenységet is magában foglalhat. A Karaji Szomszédság Ifjúsági Csoportja az elmúlt napokban úgy érvelt, hogy a mozgalom „új szakaszba” és „második hullámba” lépett, mivel a tiltakozási részvétel tovább csökkent. A karaji csoport ezt az új időszakot úgy írta le, hogy nagyobb központosítás és kohézió jellemzi a mozgalmon belül, külső kapcsolatfelvétel és lázadó tevékenység. A karaji csoport január 4-én kijelentette, hogy a mozgalom „fokozta” koordinációját, és egységes döntéseket hoz „a megközelítésekkel, harci módszerekkel, segítségnyújtással stb. kapcsolatban”. A karaji csoport január 13-án teljesen átnevezte magát, és az Iráni Szomszédsági Ifjúsági Unió (INYU) nemzetközi kommunikációs szárnyaként jelölte meg magát – ez a tiltakozó csoportok koalíciója, amely 2022 decemberében alakult. A csoport új nevén bejelentette, hogy az INYU két törekvést folytat: „1. Összefogás és együttműködés kiépítése az Iránon belüli militáns csoportok között és 2. Kapcsolattartás a nemzetközi közösséggel (egyének, szervezetek és a média).” A csoport hozzátette, hogy az első erőfeszítés „jelenleg folyamatban van, és hamarosan a legtöbb militáns csoport a területen összegyűlik”. Nem világos, hogy az INYU-nak mekkora valós befolyása van a tiltakozó mozgalomra, és hogy erőfeszítései mennyire lesznek sikeresek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy korábban is kihívásokkal küzdött a tiltakozó részvétel generálásában. A tiltakozó mozgalmon belüli vezetés körüli belharcok komolyan akadályozhatják ezeket az erőfeszítéseket. Az sem világos, hogy az INYU milyen mértékben próbálja majd továbbra is koordinálni a nyílt politikai ellenállást, például a tüntetéseket és sztrájkokat.
A karaji csoport retorikája rávilágít arra a hosszú távú kihívásra, amellyel a rezsimnek szembe kell néznie ezzel a mozgalommal kapcsolatban, még akkor is, ha a napi tiltakozások alábbhagynak. Még a rendszerellenes militancia szervezésében elért korlátozott sikerek is megterhelik az állami biztonsági apparátust. A rendszernek már régóta tartó felkelésekkel kell szembenéznie az ország délnyugati, délkeleti és északnyugati tartományaiban. Az iráni arab, beludzs és kurd militánsok évtizedek óta kihasználják a határ menti régiókban élő marginalizált kisebbségek gazdasági és politikai csalódottságát, hogy táplálják e csoportok rendszerellenes programjait. Ezek a csoportok, amelyek közé tartozik a Kurdisztáni Szabad Élet Pártja és a Jaish al Adl, hagyományosan támadásokat hajtottak végre Iránban, és rendszeresen összecsaptak a biztonsági erőkkel a határ menti régiókban, ahol székhelyük van. A rendszer elleni militáns támadások fokozódása fokozná ezt a nyomást.
Január 13-án megnövekedett a tiltakozó tevékenység, elsősorban Szisztán és Beludzsisztán tartományban, miután két napig nem voltak feljegyzett tüntetések Iránban. A tüntetések megélénkülése nem meglepő, mivel a CTP több hónapja minden pénteken egyre több tüntetést regisztrál Szisztán és Beludzsisztán tartományban. A prominens szunnita pap, Moulana Abdol Hamid továbbra is arra használja heti pénteki prédikációit, hogy a rendszer által a beludzs és szunnita polgárokkal szembeni megkülönböztetést bíráló tüntetésekre buzdítson. Január 13-i beszédében egyenesen bírálta Ali Khamenei legfelsőbb vezetőt, kijelentve, hogy a költőkkel és vallási szónokokkal folytatott párbeszéd nem fogja megoldani az ország problémáit. Abdol Hamid valószínűleg Khamenei január 12-i találkozójára utalt, amelyet a dicsőítőivel és költőkkel tartott.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Egyes iráni tüntetésszervezők megpróbálják a tiltakozó mozgalmat egy új szakaszba terelni – egy olyan szakaszba, amely magában foglalhatja az iráni rendszer elleni militánsabb tevékenységet.
- A tiltakozási aktivitás megnőtt, elsősorban Szisztán és Beludzsisztán tartományban, miután két napig nem voltak feljegyzett tiltakozások Iránban. Két tartomány öt városában legalább öt tüntetésre került sor.
- A Nour hírügynökség cikket tett közzé, amelyben cáfolta azokat a találgatásokat, amelyek szerint Ali Shamkhani távozik a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) titkárságáról.
- Ebrahim Raisi elnök azzal érvelt, hogy azok a nők, akik nem viselik teljes mértékben a hidzsábot, még mindig támogathatják a rezsimet és a forradalmat.
-
Rendszerellenes tüntetések
Január 13-án két tartomány öt városában legalább öt tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy véli, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Tamandan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Kicsi
Rask, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Kicsi
Megjegyzések: A tüntetők a prominens szunnita lelkészek, Moulana Abdol Hamid és Moulana Mohammad Hossein Gargij támogatására tartottak tüntetést.
Zahedan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Közepes-nagy
Demográfiai összetétel: Szunnita pénteki imán résztvevők
Megjegyzések: A tüntetők emberi láncot alkottak a Makki mecset körül, ahol Abdol Hamid heti prédikációit tartja.
A CTP alacsony valószínűséggel ítéli úgy, hogy a következő helyszíneken került sor tüntetésekre:
Galikash, Golestan tartomány
Méret: Kicsi
Megjegyzések: A tüntetők Moulana Mohammad Hossein Gargij támogatására tartottak tüntetést.
Khash, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Kicsi
A tüntetések koordinátorai és szervezetei felhívásokat terjesztettek a következő napokra tervezett tüntetésekre és sztrájkokra:
Január 19-20.
Típus: tüntetések
Helyszín: országszerte
A Nour hírügynökség január 13-án közzétett egy cikket, amelyben cáfolta azokat a találgatásokat, amelyek szerint Ali Shamkhani távozik a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) titkári posztjáról. A Nour hírügynökség kapcsolatban áll az SNSC-vel és Shamkhani-val. A médium korábban, január 12-én közzétett egy cikket, amelyben azt állította, hogy egyes tisztviselők Alireza Akbari – egy korábbi védelmi miniszterhelyettes és brit-iráni kettős állampolgár – letartóztatását és elítélését használják fel arra, hogy Shamkhani-t kiszorítsák a pozíciójából. Akbar Shamkhani helyettese volt, amikor az utóbbi 1997 és 2005 között védelmi miniszter volt.
Ebrahim Raisi elnök január 13-án azzal érvelt, hogy azok a nők, akik nem viselik teljes mértékben a hidzsábot, még mindig támogathatják a rendszert és a forradalmat. Raisi ugyanazt az érvet ismételte meg, amelyet Ali Khamenei legfelsőbb vezető az elmúlt hónapokban. Khamenei folyamatosan megerősítette, hogy támogatja a hidzsábkötelezettséget, de azzal érvelt, hogy azok a nők, akik csak részben viselnek fátylat, még mindig támogatják a politikai berendezkedést. Khamenei lényegében bejelentette, hogy a rezsimnek továbbra is érvényt kell szereznie a kötelező hidzsábtörvénynek, de tolerálnia kell azokat a nőket, akik nem teljes mértékben tartják be azt.
A rendszer a földgázfogyasztás csökkentése érdekében egyes tartományokban ideiglenesen bezárja a különböző közintézményeket. A tisztviselők bejelentették az önkormányzati közigazgatási épületek, iskolák, egyetemek és más különböző közintézmények bezárását olyan tartományokban, mint Teherán, Kelet-Azerbajdzsán és Észak-Khoraszán. Az Iráni Nemzeti Gázvállalat kijelentette, hogy Irán „gázválsággal” néz szembe. Az elkövetkező napokban több tartományban fennmaradó hideg időjárási viszonyok tovább feszíthetik a gázellátást.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Lehetséges, hogy Irán által támogatott fegyveresek egyetlen rakétát lőttek ki a Khor Mor gázmezőre az iraki Kurdisztánban, Szulejmánija tartományban. A Khor Mor a két legnagyobb iraki gázmező egyike, amelyet elsősorban az emírségekbeli Dana Gas és Crescent Petroleum energetikai vállalatok üzemeltetnek. Iráni ügynökök korábban október 12-én, valamint 2022 júniusában és júliusában több alkalommal is célba vették a gázmezőt.
Lehet, hogy Raisi elnök hajlamos megbocsátani a hölgyeknek, ha nem viselik a hidzsábot, de bezzeg Karaj pénteki imámja nem ennyire elnéző. Sőt, korszakalkotó meteorológiai felfedezést tett, miszerint az okozza a valóban létező aszályt, hogy a hölgyek nem fátyolozzák le magukat. És ezt komolyan gondolja.
A Legfelsőbb Vezető Karaj városában tartózkodó képviselője szerint az országban tapasztalható alacsony csapadékmennyiség oka a hidzsáb betartásának hiánya, miután a hónapok óta tartó tiltakozások után sok nő levette fátylát.
Mohammad-Mehdi Hosseini Hamedani, a város pénteki imámja megismételte, hogy a hidzsáb betartását szigorúan érvényesíteni kell a társadalomban.
Ellenségnek nevezve minden nőt, aki nyilvánosan leplezetlenül jelenik meg, hangsúlyozta, hogy az összes ilyen emberrel szembe kell szállnia az államnak. „Nem lehet azt hinni, hogy iszlám országban élünk, amikor belépünk egyes intézményekbe, bevásárlóközpontokba, gyógyszertárakba stb.” – mondta, és felszólította a hatóságokat, hogy figyelmeztessék a hidzsábot levett nőket kiszolgáló üzleteket és bevásárlóközpontokat, és ha a figyelmeztetés nem elégséges, zárják be őket.
Nem ez az első eset, hogy az Iszlám Köztársaság keményvonalasai az iszlám rituálékat az aszályhoz vagy a természeti katasztrófákhoz kötik.
Ahmad Alamolhoda, egy magas rangú, szélsőséges klerikus, aki Ebrahim Raisi elnök apósa, korábban felszólította az embereket, hogy imádkozzanak az esőért, hogy megoldják az országban tapasztalható szárazság problémáját.
Mohammad Jafar Montazeri főügyész 2019-ben azt mondta:
„Az igazságszolgáltatás nem engedi meg, hogy a nők nyilvánosan mutatkozzanak, mert ez természeti katasztrófákat, például árvizeket és földrengéseket okoz az országban”.
Yousef Tabatabai Nejad, Ali Khamenei képviselője Iszfahán városában 2016-ban azt mondta, hogy azok a nők, akik „európai módra” leplezetlenül mutatkoznak és fényképezkednek, az okai annak, hogy a város folyója, a Zayandeh-Roud (Zayanderud) kiszáradt, és hozzátette, hogy ha ez így folytatódik, a folyó forrásvidéke is ki fog száradni.
A vízválság az elmúlt évtizedben egyre súlyosbodott Iránban, mivel a szükségtelen gátak építésével, a vízigényes növények, például a rizs termesztésének ösztönzésével és a víz elosztására gyakorolt politikai befolyással kapcsolatban rosszul gazdálkodtak.
Hát, ha ez így volna, bizony mondom, Budapesten sivatag lenne, soha egy csepp eső nem sok, annyit sem látnánk, pedig hát most is esik. De a törvény szigorából a konzervatív ajatollahok és mullahok nem engednek, a megkövezést például „szép, régi hagyománynak” tartják.
Dzsavad Laridzsáni iráni konzervatív politikus és volt diplomata megvédte a házasságtörésért járó megkövezéseket, mondván, hogy ez egy jó iszlám törvény, amely a „családi értékeket” védi.
A megkövezés vagy lapidáció a halálbüntetés olyan módszere, amelynek során az emberek addig dobálnak kövekkel egy személyt, amíg az alany bele nem hal a tompa ütésekbe. A törvénytelen nemi közösülés büntetési formájaként tanúsítják.
A Forradalmi Gárda Fars honlapjának adott szombati interjújában Irán Emberi Jogi Főtanácsának volt titkára azt állította, hogy az iszlám köztársaság néhány jó törvényt hozott a nők jogainak védelme érdekében.
Azt mondta, hogy a megkövezés az egyik jó iszlám törvény, és eddig nagyon szép elrettentő hatású volt.
„Amikor azt mondjuk, hogy a nőknek be kell lépniük a közösségbe, akkor nagyon biztonságos munka- és társadalmi környezetet kellett volna biztosítanunk számukra” – tette hozzá Laridzsáni hangsúlyozva, hogy „a megkövezés egy nagyon fontos visszatartó törvény a családok házassági szerződésének védelme érdekében”.
A Korán kanonikus szövege nem említi a halálbüntetés formájaként a megkövezést. Az iszlám hittudósok azonban hagyományosan azt posztulálják, hogy van róla egy Korán-vers.
A megkövezés általi halálbüntetés az 1979-es forradalom után lépett életbe Iránban, de az igazságszolgáltatás 2002-ben moratóriumot rendelt el, és több mint egy évtizede felváltotta a halálbüntetés.
Az áldozatokat homokkal teli árokba állítják. Ezután megkezdődik a megkövezés, amelynek során az áldozatokat könyörtelenül kövekkel dobálják, amíg meg nem halnak.
A kivégzés felügyeletére felfogadott orvos időnként megszakítja a megkövezéseket, hogy ellenőrizze, az áldozat meghalt-e. Ha nem, a megkövezés folytatódik.
De hát minden iráni papi személy és politikus ilyen? Nem, szó sincs róla, például Abdol Hamid, a zahedani szunnita vezető egyáltalán nem kegyetlen vagy vérszomjas, de bántják is ezért eleget. Meg azért is, hogy kiáll a kisebbségbe szorult hívei mellett.
Az iráni kormány hivatalos lapja ostorozta Zahedan szunnita vallási vezetőjét, azt állítva, hogy Moulana Abdol Hamid „zavargásokat” próbál szítani.
Az Iran Daily, a kormány hivatalos lapja szombaton azzal a váddal illette, hogy a többségében szunnita délkeleti Szisztán-Beludzsesztán tartományban található Zahedan pénteki imámja továbbra is „romboló szerepet játszik a nemzet biztonsága és egysége ellen”.
A napilap szerkesztőségi jegyzetében azt is állította, hogy a „CIA médiafegyverei Abdol Hamidot használják fel.”
A szeptember 30-i zahedáni véres péntek után, amelyen több tíz beludzs állampolgárt ölt meg a rezsim, Moulana Abdolhamid a legfőbb vezetőt, Ali Khameneit tette felelőssé, és a tüntetők halálos ítéleteinek eltörlését követelte. Továbbra is az igazságosságot és a nép tiszteletét követelte, és ezzel a nem szunnita irániak támogatását is elnyerte.
A múlt héten Mohammad Dzsavad Laridzsáni, az Iszlám Köztársaság egyik politikai személyisége hallgatólagosan a Makki mecset lerombolására szólított fel, amelyben Moulana Abdol Hamid péntekenként kritikus prédikációkat tart.
November elején a Black Reward hacktivista csoport célba vette az Iszlám Köztársaság Forradalmi Gárdájához kötődő Fars hírügynökség adatkiszolgálóit, és több olyan dokumentumot juttatott el a médiához, amelyek arra utalnak, hogy Khamenei megdöbbent Moulana Abdol Hamid, a nagyrészt szunnita vallású iráni beludzs lakosság legjelentősebb vallási vezetőjének megjegyzései miatt.
A dokumentumokból az is kiderült, hogy Khamenei ahelyett, hogy letartóztatta vagy bántotta volna őt, utasította beosztottjait, hogy rontsák Abdol Hamid hírnevét, hogy befolyása csökkenjen az ország szunnita lakossága körében.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.