Irán már nem csak forrong, Irán már fázik is kegyetlenül. Kezdenek kiderülni a krónikus földgáz-hiány okai – a kormány elmulasztott beruházni a kitermelésbe, márpedig anélkül akármennyi földgáz lehet az alsóbb rétegekben, magától nem jön fel – és most már iskolákat, közintézményeket kell bezárni a fűtetlenség miatt.
Mit tehet ilyen helyzetben egy ajatollahokból álló kormányzat? Roppant felelős módon nekiáll betiltani az angol nyelv oktatását és megemeli a propagandaszervezetek költségvetését. Ettől ugyan sem gáz, sem meleg nem lesz, de legalább mindenki láthatja, milyen agilisek és mekkora szakértői többek között az energetikának is. Jó tudni, hogy a mostani bajban ekkora bölcsek tanácsára és vezetésére számíthat Irán sokat szenvedett és jelenleg is szenvedő népe.
De lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Az iráni igazságszolgáltatás január 14-én bejelentette Alireza Akbari – egy korábbi védelmi miniszterhelyettes és brit-iráni kettős állampolgár – kivégzését. Az igazságszolgáltatás korábban, január 11-én jelentette be, hogy kémkedés vádjával halálra ítélte Akbarit. Iráni tisztviselők és a média azzal vádolta Akbarit, hogy információkat szolgáltatott a brit titkosszolgálatoknak. A CTP korábban úgy értékelte, hogy a biztonsági intézményrendszer egyes elemei arra használják fel Akbari ügyét, hogy Ali Shamkhani-t kiszorítsák a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) titkári posztjáról, a CTP azonban nem hajlandó értékelni Shamkhani távozásának valószínűségét.
Shamkhani esetleges leváltása mélyreható következményekkel járhat az iráni biztonságpolitika bel- és külföldi kialakítására és végrehajtására. Az SNSC a rezsim legmagasabb védelmi és külpolitikai szerve. A Khamenei vezette tanács diktálja és felügyeli a tiltakozások leverésére irányuló valamennyi erőfeszítést is. Tagjai magas rangú iráni politikai és biztonsági személyiségek, köztük az elnök, a parlament elnöke, az igazságszolgáltatás vezetője, valamint a fegyveres erők vezérkaráért, az Iszlám Forradalmi Gárdáért (IRGC), az Arteshért és a rendfenntartó erők parancsnokságáért (LEC) felelős parancsnokok. A legfelsőbb vezető a nevében személyes képviselőket küld a tanácsba, hogy kifejtsék paramétereit és preferenciáit. Shamkhani kettős tisztséget tölt be az SNSC titkáraként és Khamenei két képviselőjének egyikeként a tanácsban. Hassan Rouhani akkori elnök 2013-ban nevezte ki Shamkhanit az SNSC titkárává.
Egyes tiltakozásszervezők január 16-ra Pahlavi-párti tüntetésekre hívtak fel, hogy megemlékezzenek a sah 1979-es iráni távozásának évfordulójáról. Az Iráni Szomszédság Egyesült Frontja egy másik csoporttal, a Nép Hangja Koalíció nevűvel közösen nyilatkozatot adott ki, amelyben ilyen demonstrációkra szólítottak fel. A CTP-nek nincs felmérése arról, hogy ez a Pahlavi-párti hangulat mennyire képviseli a tiltakozó mozgalom bármely részét. Az Iráni Szomszédság Ifjúsági Uniója – a tiltakozó csoportok másik jelentős ernyőszervezete – e cikk írásakor nem nyugtázta ezeket a tüntetésekre való felhívásokat.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az iráni igazságszolgáltatás bejelentette Alireza Akbari volt védelmi miniszterhelyettes és brit-iráni kettős állampolgár kivégzését.
- Ali Shamkhani esetleges leváltása az SNSC titkáraként mélyreható következményekkel járhat az iráni biztonságpolitika belföldi és külföldi fejlesztésére és végrehajtására.
- Egyes tüntetésszervezők január 16-ra Pahlavi-párti tüntetésekre hívtak fel, hogy megemlékezzenek a sah 1979-es iráni távozásának évfordulójáról.
- Két tartomány két városában legalább két tüntetésre került sor.
- Egy LEC-tiszt a kórházban belehalt sérüléseibe, amelyeket a Markazi tartománybeli fegyveres csempészekkel való összecsapásban szerzett néhány nappal korábban.
-
Rendszerellenes tüntetések:
Január 14-én két tartomány két városában legalább két tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy véli, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Megjegyzések: A halálra ítélt foglyok családtagjai tüntettek a teheráni igazságszolgáltatás épülete előtt.
A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Zanjan város, Zanjan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Ipari dolgozók
Megjegyzések: Növényolajgyári munkások tüntettek a magasabb bérekért.
A tiltakozás koordinátorai és szervezetei felhívásokat terjesztettek a következő napokra tervezett tüntetésekre és sztrájkokra:
január 16.
Típus: tüntetések a sah 1979-es iráni távozásának évfordulója alkalmából.
Helyszín: országszerte
Január 19-20.
Típus: tüntetések
Helyszín: országszerte
Január 14-én egy LEC-tiszt meghalt egy kórházban azokba a sérülésekbe, amelyeket néhány nappal korábban szenvedett el Markazi tartományban egy fegyveres csempészekkel folytatott összecsapásban.
A Mashhadi Szomszédság Ifjúsága január 14-én arra buzdította a tüntetőket, hogy „szabotázsakciókat” hajtsanak végre a rezsim ellen. A mashhadi csoport arra buzdította a tüntetőket, hogy gyújtsanak fel bankokat és kormányzati épületeket.
Ebrahim Raisi elnök január 14-én találkozott Ahmad Reza Radan dandártábornokkal, a rendfenntartó erők parancsnokával. Raisi hangsúlyozta, hogy kormánya kész támogatni a LEC-et. Radan jelentést nyújtott be Raisinak a LEC jelenlegi állapotáról és célkitűzéseiről. Radan az IRGC keményvonalas tagja, és kiterjedt tapasztalattal rendelkezik a politikai ellenvélemények és tiltakozások leverésében. A CTP korábban úgy értékelte, hogy Radan valószínűleg kemény álláspontot fog képviselni a kötelező hidzsábtörvény végrehajtásában.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Hoszein Amir Abdollahian iráni külügyminiszter január 14-én Damaszkuszban találkozott Bassár al-Aszad szíriai elnökkel és Faisal Miqdad szíriai külügyminiszterrel. Abdollahian bejelentette, hogy Aszad meghívta Ebrahim Raisi iráni elnököt, hogy egy későbbi, meg nem határozott időpontban találkozzon vele Damaszkuszban. Abdollahian hozzátette, hogy Damaszkusz és Teherán hosszú távú stratégiai együttműködési megállapodásuk megújítását tervezi.
Akkor lássuk, mit lehet tudni a lassan eluralkodó földgázhiányról. Semmi jót. Miközben az Iszlám Köztársaság tisztviselői kemény telet jósoltak Európának, Iránban napok óta zárva vannak az irodák, iskolák a súlyos földgázhiány miatt.
Az otthonok gázellátása, amelyet a kormány a korábbi hideg évszakban megpróbált megvédeni, szintén megszakadt egyes régiókban.
Az áramkimaradások és a hiány miatt bezárt néhány sűrített földgáz-töltőállomás mellett a válság napról napra súlyosabbá válik, és a becslések szerint a héten Irán több régiójában is megszűnik a földgázszolgáltatás.
Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter azonban pénteken a libanoni hatóságokkal folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy Irán kész dízelüzemanyagot küldeni Libanonba, arra hivatkozva, hogy az ország már most is exportál földgázt Irakba és néhány más országba is.
Amir-Abdollahian megjegyzéseire több közösségi média felhasználó reagált, mondván, hogy az Iszlám Köztársaság könyörög Libanonnak, hogy fogadja el az iráni gázolajat, miközben az irániaknak a hidegbetörés közepette nincs földgázuk.
A közösségi médiában megjelenő irániak úgy vélik, hogy az üzemanyag Libanonba küldése egy olyan helyzetben, amikor Irán energiaválsággal küzd, az Iszlám Köztársaság térségbeli kalandvágyát mutatja.
A földgázhiány miatt Irán az erőművekben a pakura elégetéséhez folyamodik, amely rendkívül környezetszennyező üzemanyag a tisztább dízelhez képest.
A földgázhiány, amely az elmúlt napokban a városok több mint felét félig lezárta, szombaton is folytatódott. A fővárosban, Teheránban az iskolák és oktatási központok mellett a bankok kivételével a kormányhivatalok is zárva voltak.
Mazandaran, Iszfahán, Kazvin, Kelet-Azerbajdzsán, Alborz, Gilán, Qom és Dél-Khoraszán tartományokban hivatalok, szervezetek, iskolák és egyetemek zártak be.
A válság közepette azonban az iráni olajminiszter, Dzsavad Owdzsi, odáig ment, hogy arra kérte az embereket, hogy jelentse a hírszerzési minisztériumnak vagy az IRGC hírszerzésének „a szomszédok túlzott gázfogyasztásának gyanús eseteit” vagy „a gázhálózat megzavarására irányuló ellenséges mozgásokat”.
Ez tipikus példája volt annak, hogy az iráni tisztviselők a hírszerző ügynökségek fenyegetéseihez és az „ellenséges” tevékenységre vonatkozó állításokhoz folyamodnak, mint a kizárólag az ő hiányosságaikból eredő probléma okához.
Irán nem fektetett be a gázkitermelési ágazatába, noha a világ második legnagyobb készleteivel rendelkezik, miközben a fogyasztók számára rendkívül olcsó árak mellett a felhasználás egyre gyorsabban növekszik. Az elosztóhálózat is korszerűsítésre szorul, mivel a gáz több mint 25 százaléka elvész a szállítás során.
Irán gáztermelő és -kitermelő kapacitása napi mintegy 800 millió köbméterre korlátozódik.
Az energiaügyi minisztérium szerint mintegy 650 millió köbmétert fogyasztanak el a háztartási, kereskedelmi és közigazgatási szektorban, azonban az adatok a különböző években sokat változtak, és ellentmondanak a nemzetközi becsléseknek.
A nemzetközi energetikai szervezetek szerint az iráni földgáz kevesebb mint 40 százalékát fogyasztják el a háztartásokban, de az iszlám köztársaság megpróbálja az otthoni felhasználókra fogni a gázhiányt.
Egyes iráni tisztviselők, köztük Mohammad Marandi, aki az iráni nukleáris tárgyalócsoport tagja volt, tavaly nyár óta azt mondják, hogy „egy kemény európai tél” arra fogja kényszeríteni az európai hatalmakat, hogy visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz. Marandi ezt jósolta:
„Jön a tél, és az EU-nak bénító energiaválsággal kell szembenéznie”.
Keményvonalas tisztviselők hangoztatták ezeket az állításokat, miközben Irán nem termel eleget az exporthoz, és nincs módja arra, hogy Európába szállítson.
Mint mondtam, gázhiány esetén azonnal be kell tiltani az angol nyelv oktatását, mert az okozza a válságos helyzetet, ezt minden ajatollah tudja. Amint az aszályt is annak köszönheti az ország a tegnapi hír szerint, hogy nem minden hölgy visel hidzsábot. Ha mind viselnék, és senki sem tanulna angolul, egyből lenne víz is, gáz is. De lássuk magát az intézkedést.
Irán Khamenei utasítására megváltoztatja az angol tankönyvek tartalmát.
Az Iszlám Köztársaság bejelentette, hogy Ali Khamenei iráni vezető bírálata után módosítani kívánja az idegen nyelvű iskolák tankönyveinek tartalmát.
Ahmad Mahmoudzadeh, a nem kormányzati iskolák és központok vezetője az ILNA-nak vasárnap elmondta, hogy „lesz egy pályázatunk az iskolai nyelvkönyvek tartalmának előállítására, amelyet a legfelsőbb vezető utasításának megfelelően hajtunk végre”.
„Azokat a nyelvkönyveket, amelyeknek semmi közük a kultúránkhoz, el fogják vetni” – tette hozzá.
A tankönyvek tartalmának megváltoztatása a kormány propagandapolitikája alapján az elmúlt években Ali Khamenei legfelsőbb vezető utasítására került napirendre. Ez az első alkalom azonban, hogy ezeket a változtatásokat magánintézmények nyelvoktatási könyveire is alkalmazzák.
Ali Khamenei korábban már kritizálta az angol nyelv oktatását általában, 2016-ban azt mondta, hogy „mostanra eljutottunk odáig, hogy az angol nyelvtanulást kiterjesztették az óvodákra”.
Az ő megjegyzéseit követően az oktatási minisztérium betiltotta az angol nyelv tanítását az általános iskolákban.
Az angol nyelv nem szerepel Irán hivatalos tantervében az általános iskola hat éve alatt, de különböző nem állami és állami iskolák egy kis része tanórán kívüli tantárgyként tanítja a diákokat angolul, és ezek az órák nem kötelezőek.
Az elmúlt években egyes kormányzati tisztviselők azt is javasolták, hogy az angol helyett az orosz, a kínai és a német nyelv oktatását kellene támogatni Iránban.
Ha pedig ez sem volna elég, több pénzt kell szánni a propagandára és az állambiztonságra. Meleg attól sem lesz, de senki sem meri majd emlegetni, hogy fázik. Valószínűleg ennek a logikának köszönhető, hogy Iránban az ideológiai és propaganda-szervezetek jelentős költségvetési támogatásban részesülnek
Az iráni kormány 75 trillió rialt, azaz csaknem 200 millió dollárt különített el a javasolt éves költségvetésben az állami műsorszolgáltató, az IRIB, az ország fő propagandaszervezete számára.
Az IRIB költségvetése a március 21-én kezdődő 1402-es iráni évre 42 százalékkal nőtt a tavalyi költségvetéshez képest.
Egyes megfigyelők az állami televízió költségvetésének növekedését az IRIB vezetőjének, Payman Dzsebelinek a szervezetre vonatkozó fejlesztési terveinek tulajdonítják. De az IRIB éves költségvetésének 2018 óta bekövetkezett hétszeres, illetve Ebrahim Raisi elnök 2021-es beiktatása óta bekövetkezett négyszeres növekedése azzal magyarázható, hogy az állami televízió így próbál megbirkózni az iráni valuta erőteljes leértékelődésével.
A Raisi-kormányzat 250 000 rialos dollárárfolyammal kezdte, amely eddig 400 000 rial körülire emelkedett.
Tavaly az állami televízió költségvetése nagyobb volt, mint 16 minisztérium költségvetése. Idén pedig több, mint bármelyik iráni régió költségvetése, kivéve Fars tartományét. Ennek ellenére számos kritikus és médium, köztük a Khabar Online szerint a nézettsége 2017 óta csökken.
Miközben az oktatási minisztérium vagy más alapvető intézmények költségvetése reálértéken csökkent az értéktelen rial miatt, az Iránban kormányzó keményvonalasok gondoskodtak arról, hogy fő propaganda- és elnyomó szerveik jól kompenzálják a nemzeti valuta de facto leértékelődését.
Ennek ellenére az IRIB teljesítménye csökkent. A tetemes költségvetéssel készült tévésorozatok némelyike az IRIB saját kutatóközpontja szerint mindössze 16 százalékos népszerűségre tett szert. Közben a műsorszolgáltatónak több olyan szórakoztató műsort is vissza kellett vonnia, amelyeket Reza Dorostkar műsorvezető „szemétnek” nevezett.
A rezsim számára azonban talán még fontosabb, hogy az IRIB másként gondolkodók kínzással szerzett vallomásait sugározza. Két úgynevezett újságírója politikai foglyok aktív kihallgatója.
Az IRIB költségvetésének 42 százalékos növekedése akkor válik értelmezhetővé, ha figyelembe vesszük a kormányzati alkalmazottak minimális, 20 százalékos fizetésemelését a legalább 50 százalékos infláció mellett. Az IRIB költségvetésének extravagáns növekedésére példa a műsorszolgáltató felügyelőbizottságának juttatott összeg, amelynek mindössze 6 tagja van, mindannyian a rezsim bennfentesei. A felügyelőbizottság költségvetése a két évvel ezelőtti 70 milliárd rialról tavaly 90 milliárd rialra, a következő iráni évre pedig 145 milliárd rialra nőtt március 21-én.
Mindazonáltal nem az állami televízió az egyetlen szervezet, amely a következő évre is bőséges éves költségvetést kap. Több tíz olyan vallási és ideológiai propagandaszervezet van, amelyek senkinek sem tartoznak elszámolással, és pénzügyi forgalmukat nem ellenőrzik.
Iráni gazdasági újságírók szerint a Qom Szeminárium Propaganda Hivatalának költségvetése 54,4 százalékkal nőtt, a Ruhollah Khomeini sírját gondozó szervezet 71,4 százalékos emelkedést kapott, az 1980-as évek Irakkal vívott háborújának relikviáit őrző szervezetek 159,2 százalékos növekedést kaptak, Ali Khamenei legfelsőbb vezető egyetemeken dolgozó képviselőinek irodájának költségvetése pedig több mint 40 százalékkal emelkedett.
A jelentések szerint az iráni biztonsági szervezetek közül a hírszerzési minisztérium 43 százalékos, a rendőrség 41 százalékos, a hadsereg vezérkari főnöke 32,5 százalékos, az IRGC 48 százalékos, a Baszidzs pedig 11,5 százalékos növekedést ért el.
A jelentősen kibővített állami költségvetés-tervezet kapcsán, amely nagymértékben függ az adóbevételektől, elindítják a törvénytervezet egy hónapig tartó felülvizsgálatát, mielőtt a parlament szavazást tart annak jóváhagyásáról és törvénybe iktatásáról. Tavaly a Majles megváltoztatta a kormány által a költségvetési törvénytervezetben előterjesztett számadatok egy részét, de a parlament később kifogásolta, hogy a Raisi-kormány a maga módján költötte el a költségvetést ahelyett, hogy tartotta volna magát ahhoz, amit a Majles jóváhagyott.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.