Szele Tamás: Egy hosszú háború

Ma hétfő van, nem zajlott tömeges rakétatámadás sem, ami azt jelenti, hogy az ISW agytrösztje megint elméleti napot tart: közlik ugyan a legfontosabb híreket, de mivel ez most egy viszonylag nyugodtabb pillanat, kicsit latolgatják azt is, hogyan, miképpen és meddig folytatódhat a háború Ukrajnában. Bizony, minden jel arra mutat, hogy sokáig fog tartani.

Legalábbis Moszkva mintha erre készülne, sőt, ha igaz a kétmilliós haderőfejlesztési tervük, akkor talán még ki is akarják terjeszteni a harcokat más államok területére is – csak hát kétmillió mobiknak pont kétmillió egyenruhára, négymillió bakancsra és napi hatmillió adag ételre van szüksége, a fegyverzetet nem is említve, aminek az előállítása még mindig inkább elméletben lehetséges, mint a gyakorlatban.

De lássuk, mit gondol a háború jövőjéről Kateryna Stepanenko, George Barros és Mason Clark, a mai tanulmány szerzőgárdája?

Az ISW ma, január 15-én rövidített helyzetjelentést tesz közzé a háború állásáról. Ez a jelentés Oroszország valószínűsíthető felkészülésére összpontosít, melynek célja, hogy 2023-ban döntő stratégiai akciót hajtson végre, amelynek célja, hogy véget vessen Ukrajna hadműveleti sikersorozatának és visszaszerezze a kezdeményezést.

A Kreml megkésve hajtja végre a személyi mozgósítási, átszervezési és ipari intézkedéseket, amelyeket reálisan meg kellene tennie, mielőtt 2022 februárjában megindítja Ukrajna invázióját, és lépéseket tesz a „különleges katonai művelet” hagyományos háborúként való lefolytatására. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. december elején kezdte nyilvánosan jelezni az elhúzódó háborúra való felkészülést, ígéretet téve arra, hogy Oroszország javítani fog korábbi hadjáratainak hibáin, és megteremtette a feltételeket egy elhúzódó háborúhoz Ukrajnában. Putyin december 7-én konkrétan megjegyezte, hogy az ukrajnai „különleges katonai művelet” egy „hosszadalmas folyamat” lehet, és december folyamán több további nyilvános szereplésen közvetve felvázolta céljait, amelyek az orosz háborús erőfeszítések mozgósítási folyamatainak javítására, Oroszország védelmi ipari bázisának újjáélesztésére, a Kremlnek az orosz információs tér feletti hatalmának központosítására és az orosz védelmi minisztérium tekintélyének visszaállítására irányultak.

A Kreml valószínűleg arra készül, hogy a következő hat hónapban döntő stratégiai akciót hajtson végre, amelynek célja a kezdeményezés visszaszerzése és Ukrajna jelenlegi hadműveleti sikersorozatának lezárása. Oroszország az elmúlt tizenegy hónapban nem érte el a legtöbb fontos operatív célját Ukrajnában. Az orosz hadseregnek nem sikerült elfoglalnia Kijevet, valamint Donyeck és Luhanszk teljes területét, és nem sikerült fenntartani az előnyöket a Harkivi Területen, illetve megtartani a stratégiai fontosságú Herszon városát. A Szergej Szurovikin hadseregtábornok vezetésével 2022 végén az ukrán kritikus infrastruktúrát célzó orosz légi- és rakétahadjárat szintén nem hozott jelentős operatív hatást, és nem demoralizálta az ukrán társadalmat, ahogyan azt a Kreml valószínűleg tervezte. Putyin és a Kreml magas rangú tisztviselői továbbra is azt ismételgetik, hogy Oroszország nem adta fel maximalista célkitűzéseit a harctéren elszenvedett orosz vereségek ellenére sem. Miközben Putyin nem változtatta meg a háborúval kapcsolatos célkitűzéseit, egyre több bizonyíték van arra, hogy több új irányvonal vállalásával megváltoztatja Oroszország háborús megközelítésének alapvető szempontjait.

Az ISW több olyan orosz erőfeszítési irányvonalat (LOE, lines of effort) figyelt meg, amelyek valószínűleg a következő hat hónapban egy döntő akció támogatására irányulnak.

LOE 1: A Kreml fokozza mind a közeli, mind a hosszú távú erőfejlesztő erőfeszítéseket. Putyin és az orosz védelmi minisztérium bejelenti a hagyományos orosz hadsereg drasztikus bővítésének tervét új hadosztályok létrehozásával, a 2010 előtti katonai körzetek visszaállításával Nyugat-Oroszországban és a sorkötelezettségi korhatár emelésével – mindez az orosz szándékot jelzi (bár valószínűleg nem a tényleges képességet) az orosz hadsereg reformjára, hogy nagyszabású hagyományos hadviselést folytasson. Az ukrán hírszerzés jelentése szerint a Kreml egy meg nem határozott időpontig kétmillióra kívánja emelni a katonai állomány létszámát (körülbelül 1,35 millióról), míg nyugati hírszerzési jelentések megjegyezték, hogy az orosz katonai vezetés „komoly előkészületeket” folytat egy esetleges második mozgósítási hullámra. Egyes Kreml-tisztviselők elkezdték megvitatni a sorkatonai szolgálatra, az aktív mozgósításra és a mozgósítási tartalékra vonatkozó jogosultsági protokollok kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat, míg az orosz állami struktúrák a múltbeli problémákat mozgósítási behívók kibocsátásával próbálják megoldani. Maga Putyin november 4-én aláírta a mozgósítási jogosultságot kiterjesztő parancsokat, amelyek lehetővé teszik az elítéltek mozgósítását.

LOE 2: Az orosz hadsereg tartalékolja a mozgósított személyzetet a jövőbeni felhasználásra – ez egy elhajlás a Kreml kezdeti megközelítésétől, miszerint 2022 őszén kiképzetlen állományt küldtek a frontra. Putyin december 7-én kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők még nem irányították az első mozgósítási hullámból származó összes mozgósított legénységet a frontvonalakra, valószínűleg azért, hogy időt szánjanak ezen erők kiképzésére és felszerelésére egy későbbi, koncentrált felhasználásra. 2022 nyarán és őszén a hagyományos orosz erők (szemben a Wagner-csoporttal és a DNK/LNK proxy erőkkel) nem hajtottak végre nagyobb támadó műveleteket, és többnyire védelmi pozíciókat tartottak fenn a sikeres ukrán ellentámadások sorozata óta 2022 nyarán és őszén. Az ISW megfigyelte a hagyományos orosz egységek átcsoportosítását és kiképzését Fehéroroszországban és Oroszországban.

LOE 3: Oroszország megpróbálja újjáéleszteni védelmi ipari bázisát (DIB, defense industrial base). A Kreml decemberben kezdett jelentős hangsúlyt fektetni az orosz DIB feltámasztására. Putyin december óta több vezetői megbeszélést tartott és országszerte meglátogatta a védelmi vállalatokat. Putyin nyilvánosan elismerte az ellátással kapcsolatos problémákat, például a felderítő drónok hiányát, és kifejezetten követelte, hogy az egyik minisztere a tervezettnél rövidebb időn belül adjon ki állami védelmi beszerzési szerződéseket. Putyin és más Kreml-tisztviselők homályos megbeszéléseket is folytattak arról, hogy az orosz hatóságok államosíthatnak ingatlanokat az orosz háborús erőfeszítések támogatása érdekében.

LOE 4: Putyin újra központosítja az ukrajnai háborús erőfeszítések irányítását a védelmi minisztérium alá, és Oroszország legmagasabb rangú aktív tisztjét, Valerij Geraszimov vezérkari főnököt nevezte ki hadszíntérparancsnoknak. A Kreml emellett visszahelyezi a háború eredeti tervezőit, és késve próbálja kijavítani a parancsnoki struktúra hiányosságait. Szergej Szurovikin hadseregtábornok és a korábbi orosz hadszíntérparancsnokok nem tudták elérni azokat a döntő hadműveleteket, amelyeket Putyin – valószínűleg irreálisan – követelt tőlük. A Kreml január 11-én Geraszimovot nevezte ki az ukrajnai közös haderőcsoport parancsnokává, miután korábban a teljes körű invázió során Geraszimovot háttérbe szorította. Az orosz védelmi minisztérium három helyettest is kinevezett, akik szorosan együttműködnek Geraszimovval a „különleges katonai művelethez” tartozó kibővített feladatkörökben. A Kreml valószínűleg azt tervezi, hogy Geraszimov és az újonnan kinevezett helyettesei egyszerre készítsék fel Oroszországot egy elhúzódó háborúra és vegyék át a 2023-as nagyszabású erőfeszítés parancsnokságát.

LOE 5: A Kreml fokozza az orosz információs tér kondicionálását a háború támogatása érdekében. A Kreml úgy alakítja az információs teret, hogy az invázió támogatását regenerálja azáltal, hogy újra előveszi a február 24. előtti narratívákat, és intézkedéseket tesz a háborús tudósítások feletti ellenőrzés visszaszerzésére, miután korábban ezt a teret számos független szereplőnek átengedte. A Kreml tisztviselői 2022 végén újra elkezdték népszerűsíteni azt a hamis narratívát, amely szerint a független Ukrajna létezése veszélyezteti az orosz szuverenitást és kultúrát, és Oroszország invázióját, valamint a folyamatban lévő harcokat elkerülhetetlen és szükséges „önvédelmi” intézkedésként állítják be. A Kreml propagandistái fokozták az Oroszországra váró nemzetközi jogi következményekről szóló narratívákat is, ha nem nyeri meg a háborút – ami valószínűleg a vereségtől való félelmet szítja, és motiválja a háború iránti újbóli elkötelezettséget. A Kreml fokozta erőfeszítéseit, hogy kapcsolatokat alakítson ki és kooptáljon prominens háborúpárti milbloggerekkel, akik erőteljes alternatívaként jelentek meg Putyin és az orosz hadügyminisztérium szándékosan homályos háborús tudósításaival szemben.


A Kreml azon erőfeszítése, hogy felkészüljön egy 2023-ban valószínűleg tervezett döntő stratégiai akcióra, nem zárja ki a Kreml azon erőfeszítéseit, hogy megteremtse az elhúzódó háború feltételeit. Az ISW nem az ukrajnai háború megnyerésére irányuló „utolsó lövészárokig” tartó orosz erőfeszítést prognosztizálja. A háború nem fog véget érni, és Oroszország nem feltétlenül veszít, ha az alább tárgyalt lehetséges lépések bármelyike kudarcot vall. Oroszország gyors kísérlete Kijev elfoglalására és a rendszerváltás lebonyolítására a háború első két hetében például sikertelen stratégiai akció volt, melyet döntőnek szántak. A fent említett mutatók közül sok – például az orosz védelmi minisztérium javaslata számos új orosz hadosztály létrehozására – szinte biztosan részben a 2023-as naptári évre tervezett döntő akciókon túli hosszú távú erőfeszítések támogatására szolgál. Az ISW azonban nem értékeli, hogy a Kreml egyszerűen csak kitart az elhúzódó háborúra való felkészülés mellett.

Oroszország 2023-as döntő stratégiai fellépése több lehetséges cselekvési irányban (COA, course of action) is megnyilvánulhat, amelyek nem zárják ki egymást. Az amerikai katonai doktrína szerint a hadsereg a háború minden szintjén vállalhat döntő akciót a végleges eredmény elérése és a cél elérése érdekében. A döntő akciók lehetnek taktikai, műveleti vagy stratégiai szintűek, és lehetnek támadó vagy védekező jellegűek.

COA 1: Egy nagyobb orosz offenzíva, valószínűleg a Luhanszki Terület térségében. Az orosz hadsereg arra törekedhet, hogy nagyobb offenzívát hajtson végre a Luhanszki Területen. A Donyecki és a Luhanszki Terület teljes elfoglalása továbbra is a Kreml hivatalos háborús céljai közé tartozik, és Oroszország számára a leginkább elérhető (bár még mindig nagy kihívást jelentő) célok közé tartozik, mivel a Donyecki és a Luhanszki Terület logisztikailag a legkönnyebben elfoglalható területek Oroszország számára. Az orosz hadsereg 2022 óta további erőket telepít a Luhanszki Területre és más jelentős tevékenységeket is folytatnak, amelyek az ISW értékelése szerint támogathatnak egy támadó műveletet a Luhanszki Területen. Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy az orosz erők nem valószínű, hogy támadást hajtanak végre Dél-Ukrajnában, a Herszoni vagy Zaporizzsjai Területen. A Dnyeper folyó elválasztja a frontvonalat a Herszoni Területen és komoly akadályt jelent a manőverezésben. Oroszország réteges tereperődítési tömbje a Herszoni Területen és a kiterjedt aknatelepítés a Zaporizzsjai Területen azt jelzi, hogy az orosz erők mindkét tartományban a védelmi műveleteket helyezik előtérbe.


COA 2: Orosz védelmi művelet az ukrán ellentámadás legyőzésére és kihasználására. A Kreml 2022 végén jelentős katonai egységeket csoportosított át a déli (Herszon) irányból Luhanszki Területre, és tereperődítményeket hozott létre Luhanszki Területen, valamint az oroszországi Belgorodi és Kurszki Területen. 2023-ban az ISW számos olyan megfigyelt jelről számolt be, amelyek szerint az ukrán csapatok ellentámadásra törekszenek. Ukrán tisztviselők már régóta nyilvánosan jelzik, hogy 2023-ban ellentámadásokat kívánnak végrehajtani. Orosz milbloggerek szintén régóta figyelmeztetnek az ukrán ellentámadásokra. Oroszország arra törekszik, hogy biztosítsa Donyecket és Luhanszkot – olyan területeket, amelyeket az orosz kormány (jogtalanul) orosz fennhatóság alá vont – és elkerüljön egy újabb jelentős vereséget, mint a Harkivi Területen történt megfutamodás vagy a Herszon városból való kivonulás. Mindkettő olyan jelentős esemény volt, amely rontotta az orosz morált és az orosz erők azon képességének megítélését, hogy biztosítani tudják Ukrajna teljes „demilitarizálására és denácifikálására” irányuló nagyobb célkitűzéseiket. Az orosz alakulatok a gépesített ukrán csapatok jelentős részének megsemmisítésével igyekezhetnek sikeresen legyőzni egy ukrán ellentámadást, és megfosztani Ukrajnát a kezdeményezéstől. Egy ilyen sikeres orosz döntő akció ezután lehetővé tenné az orosz hadsereg számára, hogy ellentámadást dolgozzanak ki a szervezetlen és kimerült ukrán erők kihasználására.

A fent említett orosz erőkifejtések közül sokan támogathatják mind az 1., mind a 2. COA-t; ezek a forgatókönyvek nem zárják ki egymást. Az orosz haderő készülhet egy nagyobb támadó hadműveletre, vagy alternatívaként egy általános támadó hadművelethez képest nagyobb romboló támadásokra. A mutatók egy ellentámadást is támogathatnak, hogy kihasználjanak egy olyan ukrán ellentámadást, amelynek megállítására az oroszok számítanak.

Egy Észak-Ukrajna elleni orosz offenzíva legveszélyesebb cselekvési iránya (MDCOA) jelenleg továbbra is valószínűtlen. A Kreml azonban tervezési rugalmasságot tanúsít, és valószínűleg bővíti Oroszország katonai jelenlétét Fehéroroszországban a 2023 szeptemberére tervezett nagyszabású hadgyakorlatok (amelyek esetleg egy harci műveletet támogathatnak) előtti időszakban. Az ISW továbbra is nyomon követi az orosz és fehérorosz tevékenységeket, amelyek idővel támogathatnak egy újabb orosz támadást Ukrajna ellen Fehéroroszországból. Oroszország valószínűleg több erőt fog Fehéroroszországba telepíteni a Zapad (Nyugat) 2023 és az Unió Pajzsa 2023 gyakorlatok keretében, amelyekre valószínűleg 2023 szeptemberében kerül sor. A Kreml január 12-én egy magas rangú orosz tisztet, az orosz szárazföldi erők főparancsnokát, Oleg Szaljukovot – Geraszimov három újonnan kinevezett helyettesének egyikét – küldte Fehéroroszországba. Szaljukov célja lehet egy orosz műveleti csapásmérő csoporthoz szükséges parancsnoki és ellenőrzési struktúrák létrehozása. Ezek olyan rendellenes tevékenységek, amelyek fokozzák azt a dezinformációs műveletet, mely azt terjeszti, hogy Oroszország Fehéroroszországból fogja megtámadni Ukrajnát, és támogathatnak egy offenzívát, bár az ISW értékelése szerint egy offenzíva jelenleg még mindig alacsony valószínűségű. Továbbra sincs bizonyíték arra, hogy az orosz csapatok Fehéroroszországban e kiadvány megjelenésekor létrehozták volna a műveleti csapásmérő csoporthoz szükséges parancsnoki és irányítási struktúrákat.


A Kreml fenntartja maximalista céljait, hogy egész Ukrajnát elfoglalja, annak ellenére, hogy eddig rosszul vezette a háborút. A Kreml csaknem egy éve lassan, de hatékonyan javítja az invázió hibáit, és többször is rövid távú megoldásokat választott, mint például: több alkalommal váltogatta a hadszíntéri parancsnokokat és megtartotta a széttagolt parancsnoki struktúrát, a teljes körű mozgósítás helyett kriptomobilizációs kampányokat vezetett be, nem tudta ellenőrizni az orosz információs teret, mivel lehetővé tette a különböző háborúpárti frakciók számára az információs tér felosztását, és következetesen megzavarta az orosz hadsereg parancsnoki láncát. Az orosz katonai kudarcokra irányuló nyilvánvalóan új figyelem a Kreml részéről nem teszi lehetővé, hogy a Kreml a háború vezetését rövid távon kijavítsa, ha egyáltalán kijavítja, és az orosz eredeti hadjárat-tervezés hibáit – és az ezt követően elszenvedett veszteségeket – nehéz lesz pótolni.

Az orosz erők továbbra is veszélyesek, és Ukrajnának tartós támogatásra van szüksége. Ukrajnának további és időben történő nyugati támogatásra van szüksége ahhoz, hogy megfelelően felkészüljön a fent vázolt 2023-as orosz COA-kra. Ukrajna nyugati szövetségeseinek hosszú távon továbbra is támogatniuk kell Ukrajnát, még akkor is, ha egy 2023-as orosz döntő akció nem sikerül, mivel a Kreml mindazonáltal egy elhúzódó háborúra készül. A Nyugatnak továbbra is támogatnia kell Ukrajna erőfeszítéseit az orosz invázió legyőzésére – méghozzá gyorsan. Az orosz hadsereg gyengeségei ellenére számottevő tényező, és a háború második évébe lépve aktívan teremti meg a feltételeket a nagyobb hadműveletekhez.

A legfontosabb hírek röviden:

      • Ukrán tisztviselők pontosították, hogy január 14-én egy orosz H–22-es rakéta csapódott be egy lakóépületbe Dnyipro városában, legalább 25-30 polgári személyt megölve (a halottak száma már 60). Ukrán tisztviselők helyesbítették azokat a pontatlan jelentéseket, amelyek szerint az ukrán légvédelem okozhatta az épület pusztulását, megjegyezve, hogy Ukrajna nem rendelkezik H–22-es rakéták lelövésére alkalmas képességgel.
      • A Wagner-csoport finanszírozója, Jevgenyij Prigozsin kitüntetéseket adományozott a Wagner-csoport erőinek Szoledar elfoglalásáért, valószínűleg annak a folyamatos törekvésnek a keretében, hogy Szoledar elfoglalását a Wagner teljesítményének állítsák be, nem pedig az orosz fegyveres erőkkel közös erőfeszítésnek, ahogy azt az orosz védelmi minisztérium korábban állította.
      • Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán egységek visszaverték az orosz szárazföldi támadásokat a Luhanszki Területen fekvő Makiivka és Bilohorivka közelében. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz csapatok az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) terepjáróit szállítják Oroszországból a Luhanszki Területre, valószínűleg harci felhasználásra.
      • Orosz források azt állították, hogy az orosz alakulatok befejezték Szoledar megtisztítását, és megtámadták a településtől északra, nyugatra és délnyugatra lévő ukrán állásokat. Egy ukrán forrás arról számolt be, hogy az orosz csapatok január 15-én elfoglaltak egy bányát Szoledartól nyugatra, Dvoricsja közelében.
      • Az orosz hadsereg továbbra is támadta Bakhmutot és a várostól északra, keletre, délre és délnyugatra fekvő területeket. Az orosz csapatok Bakhmuttól délnyugatra, Andriivka közelében csekély területi nyereséget értek el.
      • A Herszoni Terület ukrán katonai tanácsadója, Szerhij Hlan kijelentette, hogy az orosz alakulatok növelték jelenlétüket a megszállt Herszoni Területen, és hogy a Wagner-csoport egyes erői megérkeztek Herszon területére. Volodimir Szaldo, Herszon terület orosz megszálló vezetője azt állította, hogy a Henicseszk-Arabat híd helyreállítása javította az orosz logisztikát a megszállt Herszoni Terület felé.
      • Egy orosz katona állítólag gránátot robbantott egy épületben, ahol orosz katonákat szállásoltak el az oroszországi Belgorodi területen, valószínűleg a mozgósítás elleni testvérgyilkos ellenállásként. Egy orosz forrás szerint a gránátos támadásban hárman meghaltak és 10 mozgósított személy megsérül.

Az ISW továbbra is naponta jelenteni fogja a megfigyelt mutatókat, amelyek összhangban vannak a jelenlegi legveszélyesebbnek ítélt cselekvési irányvonallal (MDCOA): ez Észak-Ukrajna újbóli inváziója lenne, amely valószínűleg Kijevet célozná.


Az ISW december 15-i MDCOA figyelmeztető előrejelzése egy lehetséges orosz offenzíváról Észak-Ukrajna ellen 2023 telén továbbra is a legrosszabb forgatókönyv marad az előrejelzési lehetőségeken belül. Az ISW jelenleg alacsonynak, de lehetségesnek értékeli az Ukrajnába Fehéroroszország felől történő orosz invázió kockázatát, és nagyon alacsonyra a közvetlen fehérorosz beavatkozás kockázatát. A napi frissítés ezen új szakasza önmagában nem jelent előrejelzést vagy értékelést. A napi megfigyelt mutatókat ismerteti, amelyek alapján finomítjuk értékeléseinket és előrejelzéseinket, amelyeket várhatóan rendszeresen frissíteni fogunk. Nem változott az az értékelésünk, hogy az MDCOA továbbra is valószínűtlen.

Az MDCOA megfigyelt mutatói az elmúlt 24 órában:

Semmi jelentőset nem jelentettek.

Az MDCOA megfigyelt kétértelmű mutatói az elmúlt 24 órában:

Az ukrán vezérkar január 15-én jelentette, hogy meg nem határozott orosz és fehérorosz katonai egységek továbbra is meg nem határozott feladatokat látnak el a fehérorosz-ukrán határ közelében.

Radaradatok szerint a fehérorosz alakulatok új építményeket emelhettek a fehéroroszországi Mazir közelében lévő Velikij Bokov repülőtér körül, 58 km-re északra a fehérorosz-ukrán határtól.

Az MDCOA megfigyelt ellenjelzői az elmúlt 24 órában:

Az ukrán vezérkar megismételte, hogy január 15-től nem észlelte, hogy az orosz erők Fehéroroszországban csapásmérő csoportot alakítanának.

Körülbelül így néz ki az, ami jelenleg elmondható a háború jövőjéről – nem túl biztatóak a jelek, nem a béke közeleg.

Ennyi fért ebbe a mai első részbe, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik a hírösszefoglaló második része is.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!


Oszd meg másokkal is!