Irán sosem látott produkcióval kápráztatja el a világot: nincs olyan területe a közéletnek, amelyet ne sikerült volna válságba juttatnia Khamenei és Raisi kormányának. Egyszerűen nincs. Válságban a gazdaság, az ipar, az energetika, az emberi jogi helyzet, a kisebbségek helyzete, a jog- és esélyegyenlőség, a külpolitika, a rial árfolyama – egyedül a fegyveres erők és a titkosszolgálatok tartják még magukat ideig-óráig.
A földgázhiány miatt komoly tüntetések zajlanak, és ha tovább romlik a helyzet – márpedig romlani fog, mert nincs mitől javuljon – sokkal népesebbek lesznek még az eddigieknél is, mert már nem csak az ellenzékieknek és kisebbségieknek van oka az elégedetlenségre, hanem mindenkinek, aki fázik. És kivétel nélkül mindenki didereg: kegyetlen, arktikus tél köszöntött Perzsiára. Javasolnám, hogy az ajatollahok ne akarják a hideg időjárást is vallási alapon megmagyarázni, mert a tömeg meg fogja őket sütni.
De lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A folyamatos gázhiány tüntetéseket váltott ki Északkelet-Iránban. Január 16-án a Khoraszan Razavi tartománybeli Torbat-e Dzsamban a helyi kormányzó hivatala előtt gyűltek össze a tüntetők, és tüzet gyújtottak az utcán.* A tiltakozók arra reagáltak, hogy az iráni rendszer több ezer fogyasztó gázszolgáltatását szüntette meg a városban az elmúlt napokban. A polgárok a téli körülmények között igyekeztek melegen tartani magukat. Egyes helyiek azt állították, hogy a hatalom az áramszolgáltatást is leállította a városban. Ezek az energiahiányok az elkövetkező napokban további tüntetéseket szíthatnak Irán-szerte, különösen az ország északi és keleti tartományaiban. Iráni tisztviselők az elmúlt néhány nap folyamán egyre gyakrabban figyelmeztettek országos „gázválságra”, és rövid időre bezárták a bankokat, közintézményeket és egyetemeket néhány tartományban, hogy csökkentsék a gázfogyasztást.
*Erről a tüntetésről majd részletesebben is beszámolok lentebb.
A rendszer jelentősen eszkalálódhat a Torbat-e Dzsamban tüntetőkkel szemben, ha a tüntetések érdemben kiszélesednek. Az Artesh szárazföldi erők 38. Mohammad Rasoul Ollah páncélos dandárja a városban székel. A rendszer valószínűleg különösen érzékeny az instabilitásra ezen a helyen, mivel ez az a páncélos hadosztály, amelyre a kormány támaszkodik az iráni-afganisztáni határ biztosítására irányuló erőfeszítéseiben.
A tüntetésszervezőknek látszólag nem sikerült január 16-án Pahlavi-párti tüntetéseket szervezniük. Az Iráni Szomszédság Egyesült Frontja egy másik csoporttal, a Nép Hangja Koalícióval közösen nyilatkozatot adott ki, amelyben ilyen tüntetésekre szólítottak fel a sah 1979-es iráni távozásának évfordulója alkalmából. Január 16-án a CTP nem regisztrált jelentős fellendülést a tiltakozó tevékenységben. Úgy tűnt, hogy a bekövetkezett tüntetések inkább belpolitikai kérdésekkel – például gázhiánnyal és politikai elnyomással –, mint a sah Iránból való távozásával kapcsolatosak.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A folyamatos gázhiány tüntetéseket váltott ki Északkelet-Iránban.
- A tüntetésszervezőknek látszólag nem sikerült Pahlavi-párti tüntetéseket generálniuk.
- Négy tartomány négy városában legalább négy tüntetés zajlott.
- Az IRGC parancsnokhelyettese, Ali Fadavi dandártábornok kijelentette, hogy a tüntetésekben 60 biztonsági tiszt halt meg és több mint 5000-en sebesültek meg.
-
Rendszerellenes tüntetések:
Január 16-án négy tartomány négy városában legalább négy tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Torbat-e Jam, Khoraszan Razavi tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: A tüntetők tüzeket gyújtottak az utcákon és a helyi kormányzó hivatala előtt gyűltek össze.
A rendszer megtorlása: A biztonsági erők összecsaptak a tüntetőkkel.
Megjegyzések: A tüntetők a földgázhiány ellen demonstráltak.
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Méret: Kis-közepes méretű
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Tiltakozó tevékenység: 40 napos megemlékezés a meggyilkolt Houman Abdollahi tüntető emlékére.
A CTP alacsony valószínűséggel ítéli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Galikash, Golestan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Mohammad Hossein Gargij szunnita lelkész támogatói.
Megjegyzések: Gargij lakóhelye előtt gyűltek össze a támogatók, hogy tiltakozzanak a január 12-i idézése ellen egy különleges egyházi bíróságon.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Megjegyzések: Halálra ítélt foglyok családtagjai tartottak tüntetést a teheráni igazságszolgáltatás egyik épülete előtt.
A tiltakozás koordinátorai és szervezetei felhívásokat terjesztettek a következő napokra tervezett tüntetésekre és sztrájkokra:
Január 17.
Típus: Tüntetés a következő napokon: 17: Mohsen Shekari kivégzése óta eltelt 40 napos megemlékezésre szervezett demonstráció.
Helyszín: Teherán város, Teherán tartomány.
Január 19-20.
Típus: Tüntetések
Helyszín: Országszerte
A védelmi és fegyveres erők logisztikai minisztériuma január 16-án közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy a kivégzett brit-iráni kettős állampolgár Alireza Akbari védelmi miniszterhelyettesként szolgált volna. Az igazságszolgáltatás január 14-én jelentette be Akbari kivégzését, miután kémkedés vádjával halálra ítélték. A védelmi minisztérium közleménye azt állította, hogy Akbari csak a védelmi tanulmányok osztályának igazgatójaként szolgált a minisztériumban. Ez a nyilatkozat ellentmond az iráni állami média beszámolóinak, amelyek Akbarit kifejezetten a külkapcsolatokért felelős védelmi miniszterhelyettesként jelölték meg. A védelmi minisztérium valószínűleg megpróbálja lekicsinyelni annak jelentőségét, hogy egy korábbi magas rangú tisztviselő állítólagos külföldi ügynök volt. A védelmi minisztérium talán politikailag is megpróbál elhatárolódni az Akbarival való kapcsolattól. A Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács és annak titkára, Ali Shamkhani szintén igyekezett elhatárolódni az elmúlt napokban.
Az IRGC parancsnokhelyettese, Ali Fadavi dandártábornok január 16-án kijelentette, hogy 60 biztonsági tiszt halt meg és több mint 5000-en sebesültek meg a tüntetésekben. Független nyílt forrású elemzők úgy becsülték, hogy 2022 szeptembere óta ez a szám közelebb áll 73 tiszt halálához – ez a legtöbb áldozat, amit egyetlen iráni tiltakozási hullámban követelt az 1979-es forradalom óta.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Az IRGC Quds Erők parancsnoka, Esmail Ghaani dandártábornok január 16-án Bagdadba utazott, hogy magas rangú iraki tisztviselőkkel találkozzon. Ghaani látogatása egy nappal azután történt, hogy Mohammed al Sudani iraki miniszterelnök a Wall Street Journalnak adott interjújában az amerikai csapatok további iraki jelenléte mellett érvelt.
Lássunk azonban pár részletet a Torbat-e Dzsamban lezajlott megmozdulásról. Az északkeleti városban az irániak tiltakozó gyűlést tartottak a kormányzó hivatala előtt, hogy a földgázhiány miatt tiltakozzanak a kormány eredménytelensége ellen.
Az Iran International által kapott videókon látható, hogy az emberek a rendszerellenes jelszavakat skandálják, mondván: „Nem akarunk hozzá nem értő hatóságokat!”
A jelentések szerint a földgázválság miatt a nem gázüzemű fűtőberendezések, például az olajkályhák ára meredeken emelkedett a Khoraszán régióban fekvő városban, ahol a város található.
Egy polgár a helyi médiának elmondta, hogy a válság miatt otthon hajszárítóval kénytelen melegíteni a gyermekeit.
Eközben a közösségi médiában közzétett videókon látható, hogy Torbat-e Jamban hosszú sorok állnak a petróleum megvásárlásáért.
Korábban Javad Owji olajminiszter bejelentette, hogy a város földgázellátása továbbra is szünetel.
Hétfőn Torbat-e Dzsamban is a Vörös Félhold épületéhez igyekeztek az emberek, hogy olajkályhákhoz jussanak. Videókon látható, hogy néhány ügynök megakadályozta, hogy az emberek betörjenek a létesítménybe.
Néhány más, a közösségi médiában közzétett videón hosszú sorok láthatók az ugyanebben a tartományban található Sabzevarban, ahol folyékony gáz- és piknik-gáztartályokat töltenek.
A gázhiány, különösen három tartományban, Razavi Khoraszánban, Dél-Khoraszánban és Észak-Khoraszánban, sok problémát okozott az embereknek.
A gázválság megoldása érdekében Teheránban és más városokban az Iszlám Köztársaság bezáratta az iskolákat és az irodákat.
Az elmúlt néhány hétben kevesebb volt a tüntetés és kisebb létszámban is vettek rajtuk részt a tiltakozók, ez azonban nem zavarta a biztonsági szerveket abban, hogy majdnem száz kurdot letartóztassanak. Egy kurd jogvédő csoport szerint 2023 első 15 napja alatt legalább 96 kurd állampolgárt tartóztattak le az iszlám köztársasági kormányerők.
A Hengaw emberi jogi szervezet hétfőn egy tweetben jelentette be, hogy 13 gyermek, öt egyetemi hallgató, négy tanár és öt nő van a letartóztatottak között.
Az iráni biztonsági erők túlzott és gyilkos erőszakot alkalmaztak a kurd területeken tüntetőkkel szemben azóta, hogy szeptember közepén, a 22 éves kurd nő, Mahsa Amini rendőrségi őrizetben bekövetkezett halálát követően országos tüntetések kezdődtek.
Az országszerte zajló tüntetések során letartóztatottak számáról nincsenek pontos adatok, de egyes források szerint közel 20 000 embert vettek őrizetbe.
A biztonsági erők mintegy 500 civilt öltek meg a tüntetések során, sokan a délkeleti kurd és szunnita régiókból.
Az Iszlám Köztársaság kurdok elleni támadásai nem korlátozódnak a tüntetők elleni fellépésre, mivel az IRGC az iraki Kurdisztán térségében lévő iráni kurd csoportok elleni bombázásokat is fokozta.
Még novemberben az IRGC rakétatámadást indított a disszidens iráni kurd csoport, az Iráni Kurdisztáni Demokratikus Párt erbíliai állásai ellen. Legalább három rakéta csapódott be a párt állásaiba, köztük egy kórházba, és ez áldozatokat követelt.
Az Iszlám Köztársaság az Irán nyugati tartományaiban működő kurd fegyveres csoportokat „terrorista csoportoknak” vagy „forradalomelleneseknek” nevezi, de ezek a csoportok azt állítják, hogy fegyveres hadjáratuk célja a kurdok jogainak védelme.
Közben nagyot billent az iráni külpolitika is. A legfrissebb (egy órás) hírek szerint moszkvai látogatás helyett Törökországba utazik Irán külügyminisztere
Az iráni és az orosz külügyminiszterek keddre tervezett moszkvai találkozóját elhalasztották, Hoszein Amir-Abdollahian Törökországba utazott.
Ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik tanácsadója Teheránban találkozott Ali Shamkhanival, az Iszlám Köztársaság Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkárával.
Oroszország, Törökország és Szíria diplomáciai erőfeszítéseket indított az Ankara és Damaszkusz közötti kapcsolatok javítását célzó megállapodás érdekében, miután a szíriai polgárháború idején évek óta feszültségek uralkodtak, de Iránt nem hívták meg a részvételre.
A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy Szergej Lavrov és Hoszein Amir-Abdollahian január 17-re tervezett tárgyalásait „a felek egyetértésével” elhalasztották.
Az okokról nem adtak magyarázatot, de Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője korábban azt mondta, hogy Lavrov és Amir-Abdollahian a JCPOA-ról, az ENSZ-ben és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben való együttműködésről, a szíriai és afganisztáni helyzetről, valamint más kérdésekről tárgyalt volna.
Közben a Nournews honlap arról számolt be, hogy Igor Levitin, Putyin tanácsadója kedd reggel találkozott Shamkhanival.
A találkozó részleteiről egyelőre nem számoltak be.
Az amerikai külügyminisztérium a múlt héten közölte, hogy Irán a legfontosabb biztonsági segítségnyújtási forrás Oroszország számára, és hogy Teherán és Moszkva katonai kapcsolatai az elmúlt hónapokban megerősödtek.
Ez bizony nem sok jót jelent: az orosz-iráni kapcsolatok ugyan természetesek volnának ideológiai szempontból (mindkét állam autokrácia, mindkettő illiberális és mindkettő erősen Nyugat-ellenes), de természetellenesek gazdasági szempontból, ugyanis egyik koldusnak nincs mit várnia a másiktól. A mostani találkozó talán azért maradhatott el, mert vagy itt, vagy ott valakinek eszébe juthatott: abból, hogy Szu–35-ösöket cserélnek Shahed drónokra, nem lesz sem földgáz, sem étel, és ezért a csereügylet kissé előnytelen. Attól még nem mondják fel, de a nagy elvbarátságra árnyékot vetnek a realitások.
Melyek könyörtelenek: túlzás nélkül elmondható, hogy az iráni gazdaságnak vége és a megmentésére irányuló törekvések reménytelenül ostobák. Egy vezető iráni közgazdász értelmetlennek minősítette Irán úgynevezett ötéves fejlesztési tervét az általános instabilitás közepette, bürokratikus gyakorlatnak nevezve azt.
Mohsen Renani ismert közgazdász és akadémikus elutasította az iráni parlament kutatási központjának felkérését, hogy dolgozzon egy új ötéves terven. Ezt mondta: „Láttam a parlament elnöke által készített távlati tervet. Tele van vágyálmokkal anélkül, hogy figyelembe venné az ország jelenlegi válságát és lehetőségeit. Ez garantálja a terv kudarcát”.
A közgazdász rámutatott: „A kormány azt csinál, amit akar, és közben a saját fejlesztési tervét írja. Véleményem szerint egy fejlesztési terv arra szolgál, hogy a gazdaságot egy stabilan alacsonyabb szintről stabilan magasabb szintre emelje. Tehát egy fejlesztési tervnek csak akkor van értelme, ha egy ország stabil gazdasági, társadalmi és politikai helyzete ígéretes és megnyugtató kilátásokkal rendelkezik. Ha nincs ilyen helyzet, akkor értelmetlen lenne egy fejlesztési terv kidolgozása”.
Renani rámutatott, hogy Iránnak jelenleg arra van szüksége, hogy kiutat találjon a jelenlegi válságból és megoldást találjon a stabilitás megteremtésére. „Hogyan is gondolhatnánk fejlesztési tervre, amikor az amerikai dollár árfolyama március végére valószínűleg eléri az 500 ezer rialt? Az állami bevételek helyzete nem egyértelmű, az ukrajnai háború árnyéka napról napra közelebb van hozzánk, a JCPOA-ról szóló tárgyalások megszakadtak, a kormány elveszíti a közbizalmat, amely négy évtizede a legalacsonyabb szinten van, és egyre nagyobb lendületet vesz a tőkemenekülés Iránból?” – tette fel a kérdést.
Közben a prominens iráni klerikus, Abdollah Dzsavadi Amoli ajatollah is kritikusan nyilatkozott az iráni kormány magatartásáról: „Amíg a tisztviselők nem hatékonyak és csillagászati sikkasztások zajlanak, addig minden bizonnyal kudarcot fogunk vallani”.
Hozzátette: „Távol kell tartanunk magunkat a helytelen cselekedetektől, és azt kell tanácsolnunk másoknak, akik hallgatnak ránk, hogy ne tegyenek semmi rosszat”.
Egy másik ellentmondásos megjegyzésében, amely megemlítette a diákok megölését az iskolákban, az emberek megölését az utcán és a fiatal tüntetők kivégzését, Javadi Amoli azt mondta, hogy „a gyerekek meggyilkolása nem fog segíteni a kormánynak” – jelentette a mérsékelt Aftab News.
Hozzátette: „A gazdaság az állam egyik fő pillére. Egy szegény nemzet olyan, mint egy gerinc nélküli ember. Pénzre van szükségünk a zsebünkben, ha tisztességes életet akarunk élni”.
Eközben a parlament kutatóközpontjának hétfőn közzétett jelentése szerint a kutatók a javasolt éves költségvetési törvényjavaslat alapján úgy vélik, hogy az inflációs ráta valószínűleg jóval 40 százalék felett marad.
Szerdán Ali Khomeini, az iszlám köztársaság alapítójának dédunokája figyelmeztette az iráni tisztviselőket a köztük és a nép között kialakult társadalmi és gazdasági szakadékra, amely a magukat másoknál muszlimabbnak tartó keményvonalasok által a polgárokra gyakorolt vallási nyomás eredménye.
Egy másik fejleményben Ahmad Alireza Beigi, Tabriz egyik törvényhozója azt mondta, hogy az irániak többségének nincs képviselője a parlamentben. Az ILNA-nak adott interjújában sajnálatát fejezte ki, hogy sok esetben az, amit a parlament mond és akar, mérföldekre van attól, amit az emberek követelnek.
Azt mondta: „az emberek haragszanak a kormányra, mivel Iránban képviseleti válsággal állunk szemben”. Eközben a kormány gazdasági csapatának megváltoztatására irányuló követelésekre utalva, mint a gazdaság javításának módjára, hozzátette, hogy „az iráni gazdaság olyan, mint egy elromlott autó, a sofőr cseréje nem hoz változást.”
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.