Szele Tamás: Terepszínű koporsók

Előre szólok: ez a mai második rész meglehetősen morbid lesz. Lesz, akit zavar majd, de ez is része a mostani háborúnak, ahogyan mindegyiknek: az elesettek temetéséről van szó. Nyilvánvaló, hogy egy háborún a hadiipar után a legtöbbet a temetkezési vállalkozók keresnek, ráadásul ők korábban két erős évet zártak a világjárvány miatt, de Oroszországban ezeket ráadásul a háború követte.

A The Insider komoly, nagy riportot közöl az orosz temetkezési vállalkozók világáról, melynek alapján beláthatjuk, hogy a sírkövesek élete sem csak játék és mese, megvan a maguk baja a thanatopraktikusoknak is – ebből az írásból válogatok pár érdekesebb részt.

Rögtön ott van az, hogy az orosz temetkezési üzletág a kormányzati támogatásnak köszönhetően soha nem látott növekedést tapasztal: először a koronavírus elleni kormányzati politika segített (2021-ben Oroszország a világon az első helyen állt a karanténintézkedések hiányában a COVID okozta napi haláleseteknél), 2022 óta pedig az orosz külpolitika segít, és az utóbbi napokban egyre inkább: például a PMC Wagner temetőjében a sírok száma a Krasznodar régióban két hónap alatt hétszeresére nőtt. A szertartásrendezők gyorsan reagálnak a korszellemre: a temetőkben katonai parcellákat jelölnek ki, speciális, terepszínű koporsókat használnak, és új rítusokat vezetnek be a katonai temetésekben. A krematóriumok azonban megszenvedték a szankciókat, de a behozatal helyettesítése már folyamatban van, és soha nem látott ütemben nyílnak meg.

Maxim Koleszov tapasztalt thanatopraktikus (a holttestek kozmetikai előkészítője, aki az esetleg nagyon rossz állapotban lévő tetemet megtekinthetővé teszi a temetésre). Mint elmondta:

Az új-moszkvai ravatalozótermemet ingyenesen biztosítom a halottaktól való búcsúztatáshoz. A test helyreállításáért sem számítok fel díjat. Az emberek szájhagyomány útján hallanak rólunk, és felhívnak. (…) A múltbeli katonai konfliktusok résztvevőit gyakran zárt koporsóban temették el. Az utóbbi években azonban a testek kozmetikai előkészítése Oroszországban általánossá vált. Tehát a jelenlegi háború résztvevőit megpróbálják „a legjobb állapotban” eltemetni. Az ilyen dolgokat nem mindig lehet kifizetni a temetés állami kompenzációjából, de egyes családok kölcsönt vesznek fel, mások pedig tőlem kapnak ingyenes segítséget.”




Borisz Jakusin, a novoszibirszki krematórium tulajdonosa és az évente megrendezett „Nekropolisz” temetkezési kiállítás szervezője hozzáteszi:

Eleinte többnyire golyó okozta sebekkel találkoztunk, gyakran mesterlövész által okozott sebek voltak ezek. Aztán jöttek a nagy kaliberű lövedékek. Ezután rengeteg aknavető és srapnel-sebesülés következett. Később a rakétatámadások. A HIMARS rengeteg apró szilánkja, amelyek mindent átszúrnak, ami az útjukba kerül, olyan lesz, mint egy szűrő vagy ilyesmi. A háború első hónapjaiban a halott katonák „feltűnően jó” állapotban tértek vissza. Mosottan, balzsamozva, minimális borostával. Nyilvánvaló volt, hogy a holttestről gondoskodtak. A temetkezési ipar dolgozói között keringett egy legenda egy thanatopraktikusról, aki Rosztov-na-Donuba ment, és önkéntesként katonákkal foglalkozott. Nem ismerem a részleteket, de örültem volna, ha találkozhatok egy ilyen emberrel.”

Attól függ, milyen körülmények között, ugyebár… Mindenesetre a thanatopraktikusok szolgáltatásai iránti kereslet Oroszországban most növekszik. Ahogy a szakterület iránti érdeklődés is. Ezt Dmitrij Jevszikov, a halottak testének előkészítésével foglalkozó másik elismert szakember jegyzi meg:

2022-ben több képzést is tartottam kezdőknek. És míg korábban csak 3-4 ember volt hajlandó részt venni, most 18-25 ember jön. Legtöbbjük halottasházi személyzet. Sokan viszont egykori sminkesek, kozmetikusok és fodrászok. Nem mondom azonban, hogy ez az harcok miatt van.”

A novoszibirszki krematórium májusban tervezi megnyitni speciális, 500 férőhelyes katonai kolumbárium-részlegét. Az ötlet jóval a jelenlegi háború előtt, még 2019-ben született. És Borisz Jakusin krematórium-tulajdonos szerint most jött el az ideje, hogy életre keltsék:

Ott minden katonai stílusú lesz, még ágyút is telepítenek. A Z és a V betűket nem kívánjuk használni a tervezésben, de a márványtáblák egyik sablonjaként felajánljuk őket. Őszre meglátjuk, mekkora lesz a kereslet minderre. Láttam már Z és V betűs koszorúkat a temetőkben, de nem túl gyakran. A Szent György-szalagok gyakoribbak. Az elmúlt évben a gyártók az orosz pixel álcázás színeiben gyártottak koporsókat és jó néhány katonai kelléket. De ez nyilvánvalóan rossz asszociációkat kelt a rokonokban. Nincs nagy kereslet az ilyen termékek iránt.”




Külön vitát gerjesztettek a közösségi oldalakon is a terepszínű koporsók, melyeket „Defender” néven forgalmaztak Berdjanszkban. Másfelől au idei koporsó-divat (micsoda kifejezés!) nagyot változott az eddigiekhez képest. Egyes régiókban divatba jöttek a koporsó-szarkofágok. Ez egy olyan konstrukció, ahol a fedél két félből áll, amelyek közül az egyiket szépen össze lehet hajtani búcsúzóul. Ez az amerikai hadsereg temetésein volt szokásos, mondta Jakusin, de most Oroszországba is eljutott:

A katonatemetés protokollja idén némileg megváltozott. Korábban például a zászlót háromszögben helyezték a koporsóra, mint az amerikaiak. Most elkezdték négyzetben lerakni. Ez a zászló tisztelgés az elhunytak előtt. Ezt követően átadják a rokonoknak, vagy a sírra helyezik. Néha az orosz zászló, néha a Wagner PMC zászlaja. Nem a koponyás, hanem a keresztes, kardos és csillagos. A wagneristáknál általában véve érdekes a helyzet – a vezetésük célul tűzte ki, hogy a halottakat a lehető legnagyobb tiszteletadással temessék el. Képviselőket küldtek a régiókba, akik felelősek a helyi hatóságokkal és a katonasággal való kapcsolattartásért, hogy a temetőkhöz telkeket biztosítsanak, és tűzijátékot rendezzenek.”

2022 nyarán számos oroszországi régióban különleges katonai szektorokkal bővültek a temetők. Jakusin szerint az ilyen kezdeményezés gyakran a Wagner-csoporttól származik. Jevgenyij Prigozsin általában elég közel áll a temetői témakörökhöz. Legalább 2018 óta van a Krasznodari területen található Gorjacsi Kljucsban saját temetője a zsoldosoknak. Van itt egy kápolna, két emlékmű és kolumbáriumok sorai, amelyek minden celláján a Wagner PMC emblémája látható.

Decemberben már nem volt temetkezési hely a kápolna közelében, és a wagneristákat a Gorjacsi Kljucstól 18 kilométerre fekvő Bakinszkaja faluban temették el. Helyi aktivisták két friss sírt találtak ott, és december 21-én Prigozsin sajtószolgálata megerősítette az információt.

Amikor a 93.RU tudósítója három nappal később ellátogatott oda, már 48 sírt talált, és folyamatosan érkeztek újabb holttestek. Az eltemetett személyek közül csak egy volt a krasznodari régió szülötte, és a legtöbbjük a bírósági adatbázisokban úgy szerepelt, mint akit korábban már elítéltek. „Az összes holttestet Rosztovból hozzák Bakinszkajába, de hogy őszinte legyek, senki sem tudja, miért pont onnan. A személyzet azt feltételezi, hogy „ott nagyobbak a fagyasztóládák.”

Borisz Jakusinnak köszönhetően tudjuk meg a megoldást:

Rosztov-na-Donu a halottak tranzitbázisa, a harci zónából érkeznek oda a holttestek. Továbbá a hadsereg köteles megszervezni a hazaszállításukat. De a munkaterhelés nagyon nagy. Ezért úgy gondolom, hogy az új, négy kemencével rendelkező krematórium, amelyet most építenek Rosztovban, nem fog tétlenül állni a következő 2-3 évben.”

Dmitrij Jevszikov nemcsak tanatoszmetológus, hanem a krematóriumi berendezések szakértője is. Jelenleg a Krímben él, és onnan irányítja a projekteket országszerte: ő rendeli meg a kemencéket, szervezi a szállítást és a telepítést. Ez a specialitás, mondja, nagy keresletnek örvend:

Az oroszországi krematóriumok száma exponenciálisan növekszik – csak tavaly öt nyílt meg. Jelenleg több más is készül. Befejezzük a második krematóriumot Rosztov-na-Donuban. Egy másik épül Anapában. Van még néhány projekt, amiről még nem beszélhetek. Ez a fellendülés a világjárvány idején kezdődött, amikor megnőtt a hamvasztás iránti kereslet. Emellett a temetőkben a földterület fizikailag fogytán van. A befektetők gyakran olyan emberek, akik máshol már kerestek pénzt, mi pedig tapasztalt vállalkozók vagyunk, akik segítenek mindent megszervezni. Egy krematórium 8-10 hónap alatt felépíthető. Tehát bizonyos építkezések már a harcok kezdete után megkezdődtek Ukrajna területén. Jó befektetés, egy krematórium 3-5 év alatt megtérül.”





A voronyezsi krematórium 2020-ban nyílt meg, és 2022. december 8-án bejelentették, hogy a cseh Tabo CS cég a szankciók miatt leállítja a működtetését. Borisz Jakusin megerősítette, hogy valóban probléma van az alkatrészekkel:

A harcok kezdete után a csehek levelet írtak az összes orosz krematóriumnak, amelyben közölték, hogy nem működnek együtt többé velünk. És mivel mindezek modern berendezések, amelyek az online diagnosztika érdekében az internethez kapcsolódnak, néhány kemencét még távolról is leállítottak. A krematóriumok tulajdonosai panaszkodtak erre. De mostanra ez megváltozott. A cseh partnerek azt írják, hogy dolgozni akarnak, de nyomás alatt vannak. A voronyezsi krematórium, amennyire tudom, jobban működik. Az Ulan-Ude-i krematórium még néhány pótalkatrészt is kap a csehektől harmadik országokon keresztül.”

Az új létesítmények építésénél azonban most más gyártókra próbálnak összpontosítani. Dmitrij Jevszikov Kína felé orientálódott. 2022-ben 12 kemencét importált onnan új és meglévő krematóriumok számára. Borisz Jakusin nem helyesli ezt a megközelítést:

Igen, a kínai kemencék négyszer olcsóbbak. Mondjuk 7-10 millió rubel szállítás nélkül, az európai gyártók 40 milliója helyett. De ott mindent szándékosan elrontottak, hogy csak a kínaiak tudják ezeket a kemencéket saját maguk karbantartani. Ennél is fontosabb, hogy problémák vannak a dokumentációval. A kemencéket hivatalosan nem jegyezték be hamvasztási berendezésként. Ezért vannak problémák a gázcsatlakozással és a Roszpotrebnadzorral, amikor az engedély megszerzéséről van szó.”





A szankciók a halott-előkészítőkre is csapást mértek. Dmitrij Jevszikov szerint a legtöbb anyag a halottak búcsúztatására való felkészítéshez Angliából és az Egyesült Államokból érkezett:

Most az amerikaiak megtagadták a szállítást. És sokkal nehezebb helyettesíteni, a kínaiaktól nem lehet ilyesmit kapni”.

Maxim Koleszov elmagyarázza, hogy rögtönzött eszközökre és „közönséges kozmetikumokra” (melyeket az élők számára gyártanak) kellett átállnia. És Borisz Jakusin termékeire is, aki Novoszibirszkben importhelyettesítő termelést indított. A tulajdonában lévő gyárban folyadékot visszatartó termékek, valamint púder, szemkagyló (ezeket a szemhéj alá, a szemgolyó fölé vagy helyett helyezik be) gyártásába kezdett. Az üzletember szerint havonta körülbelül 1000 készletet adnak el.

A háború azonban a sírkőipart sújtotta a legsúlyosabban, mondta Jakusin:

Kína korábban fontos beszállító volt, de a világjárvány és a határok lezárása nagyban befolyásolta ezeket a szállítmányokat. Mostanáig nem tértek magukhoz. Ezért az olcsó kő nagy része ukrán termelőktől származott. Még mindig lehetséges, hogy ismerősökön keresztül szerezze meg. Az iparági chatszobákban gyakran kérdezik, hogy van-e valakinek ukrán köve. Tavaly azonban a karéliai kőkitermelés hirtelen nagyon népszerűvé vált. És az őszi „Nekropolisz” című kiállításunkon váratlanul sok sírkő volt.”

Azért nem lehet túl vidám egy ilyen szakkiállítás, meg kell hagyni… Mindenesetre az orosz temetkezési vállalkozóknak is érdekes lelkiviláguk lehet, mert hazafiság ide vagy oda, nekik, ha a tévében a harcok képeit látják, Ukrajnának kell drukkolniuk: érdekük a minél több elesett orosz katona.

Ennyi fért ebbe a mai, kissé morbid második részbe, hagyjunk munkát holnapra is.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!


Oszd meg másokkal is!