Szele Tamás: A gyermekrablók kora

Ez a mai második rész arról fog szólni, hogy bennem eléggé csúnya gyanú támadt az Oroszországba kerülő ukrajnai gyermekek sorsával kapcsolatban. Nincsen rá semmi bizonyítékom, de van egy olyan érzésem, hogy az illetékesek őket kihasználva próbálják megoldani a tragikusan magas orosz népességcsökkenési arány problémáját.

Mindenkit kérek, hogy ezt egyelőre tekintsük csak gyanúnak, elmélkedésnek, lehetőségnek, de – lehet némi alapja a dolognak, hiszen az ISW hihetetlenül pontos jelentései is hónapok óta állítják, hogy naponta küldenek ukrán gyermekeket Oroszországba a legkülönbözőbb ürügyekkel, néha tízesével, néha tucatjával, időnként százával is, és további sorsukról nem sokat tudni.

De lássuk, miről beszélek. Mai hír a Moscow Timesból, miszerint:

Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a kormányt, hogy minél hamarabb találja meg a módját a születési ráta növelésének, amely a háború miatt 20 éves mélypontra esett, és az előrejelzések szerint a következő években még lejjebb zuhanhat.

Két héten belül – február 10-ig – a kabinetnek „ki kell dolgoznia és be kell mutatnia egy sor további intézkedést, amelyek célja a születési ráta növelése és a gyermekes családok támogatása” – áll Putyin utasításainak a Kreml honlapján pénteken közzétett listájában.

Az új „demográfiai csomagnak” az elnöki utasítás szerint előzetesen „értékelnie kell a hatékonyságot”, valamint meg kell találnia a finanszírozási forrásokat. Putyin személyesen nevezte ki Mihail Misusztyin miniszterelnököt, aki a rendelet végrehajtásáért felelős.”

Hogy Misusztyin miniszterelnök aztán hogyan fog gondoskodni a népszaporulatról két héten belül, azt nem tudom, de valószínűleg nem személyes beavatkozás útján fogja megoldani a kérdést. Azonban a cári ukáz bizony cári ukáz: két héten belül szaporodnia kell az orosz nemzetnek, különben lesz nemulass!

Márpedig a statisztikai adatok valóban tragikusak. A Rosstat adatai szerint 2022 októberében 107,2 ezer újszülött született Oroszországban, 12,8 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban ugyanebben a hónapban. A születési ráta éves szintű csökkenése – 10,7% – legalább 2020 óta a legerősebb volt.

Oroszországban 10 hónap alatt összességében 1,092 millió gyermek született, ami 77,8 ezerrel (-6,2%-kal) kevesebb, mint 2021 azonos időszakában. Ugyanakkor a termékenység relatív szintje – 9 gyermek 100 ezer főre vetítve – 2001 óta a legalacsonyabb lett.

A Krím elcsatolása előtti szintekhez képest, amikor Oroszországban évente közel 2 millió gyermek született, a születési ráta csaknem harmadával csökkent. És ez csak a kezdete annak a folyamatnak, amely a háború miatt elkerülhetetlenül felgyorsul: a születési ráta „mélypontja”, amelyet a posztszovjet gazdasági katasztrófa után, az 1990-es évek végén állapítottak meg, jövőre fog áttörni – prognosztizálja Igor Jefremov, a Gajdar Intézet demográfusa.

A születések száma 2023-ban 1,2 millióra, 2024-ben pedig egymillióra csökken, ami Jefremov becslései szerint az ország modernkori történetében (a második világháború óta) az abszolút minimum lesz.

A termékenységi rátákra mért fő csapás közvetett lesz, mivel a legtöbb család tervezési horizontja teljesen megsemmisül. És a hatás annál erősebb lesz, minél tovább tart a mozgósítás”

– mondja a demográfus.

Igen: a mozgósítás mindennek a rákfenéje, hiszen amíg az tart, ép ésszel senki sem tervezhet gyermeket, családot, senki sem lehet biztos a jövőjében. Még a több gyermekes anyák sem!

A Vazsnije Isztorii írja le a háromgyerekes anya történetét, akit mozgósítottak.

Igen, jól olvasták: mozgósították, behívót kapott.

Egy omszki háromgyermekes édesanyát, aki sebészorvosként dolgozott, a Vlagyimir Putyin által meghirdetett mozgósítás során fenntartásai ellenére megpróbáltak háborús övezetbe küldeni.

Elmondása szerint a sürgősségi sebészeti osztályon dolgozott, és az idegsebészeti rezidensképzés második évére is készült. Tavaly részt vett egy háborúellenes tüntetésen, ami után őrizetbe vették. Szeptemberben pedig megtudta, hogy mozgósítási kötelezettség alá esik: a munkahelye vagy a tanulmányai miatt nem kapott halasztást.



A katonai nyilvántartási és sorozási irodában megkérdeztem, hogy kórházba osztanak be, vagy hova? Azt mondták nekem: Nem, minden kórházban van személyzet. Gépkarabéllyal küldenek a terepre”

mesélte a nő. Hozzátette, hogy az ügyvédeken keresztül tett kísérletek, valamint a hatóságokhoz intézett számos fellebbezés nem vezetett sehová. Renata és gyermekei kénytelenek voltak Kazahsztánba menekülni – most egy Almatiban lévő kolónián vannak.

Mondanék valamit a sorozóbizottság és általában a hatóságok édesanyjáról, de hiába tenném: ezek még a tulajdon anyjuknak sem irgalmaznának. A népességcsökkenés okát már látjuk, most lássuk, hogy jönnek ide az ukrajnai gyermekek?

Úgy, hogy ezek szerint az orosz hatóságoknak minden áron gyermekekre van szükségük. Csinálni annyit egyből nem tudnak, amennyi kéne, de szerezni a megszállt területekről talán igen, ha ezek orosz árvaházakba kerülnek, majd onnan orosz nevelőszülőkhöz, végső soron orosznak számítanak majd, a statisztika is javulni fog, a cár atyuska is megnyugszik. Ilyesmi akciót derített fel nagy alapossággal a Versztka című orosz ellenzéki lap, az ő nyomozásukat kivonatolom a továbbikban.

Legalább 14 herszoni árvát szállítottak át az orosz hatóságok a krími „Jolocska” árvaházba. Két évvel ezelőtt a média „gyerekek koncentrációs táboraként” emlegette ezt az intézményt a körülmények miatt, amelyek között a gyerekeket tartották. Jogászok szerint a gyermekek ilyen jellegű átszállítása sérti a polgári személyek háború idején való védelméről szóló genfi egyezményt.”

Bizony sérti. Az „áthelyezés” úgy derült ki, hogy a gyermekek konkrét tartózkodási helyét a „Moszkvai régió örökbefogadása” című honlapon közzétett fényképekből tudták meg. A regionális szociális fejlesztési minisztérium összegezte a megszállt területek árvái számára szervezett „Legyél te is Télapó” kampányt, és több mint 700 fényképet tett közzé az ajándékkal megajándékozott gyerekekről. A fényképeket a Mikulásnak írt levelek kísérték, amelyekben a gyerekek röviden jellemezték magukat. És tizennégy gyerek herszoninak bizonyult.


A „Jolocska” igen rossz hírű intézmény, két évvel ezelőtt még maga a kormánypárti RIA Novosztyi leplezte le a falai között zajló borzalmakat, nincs okunk arra, hogy azt gondoljuk: ennyi idő alatt megjavultak. Az akkori rémtörténeteket nem ismertetném, olyan borzasztóak, de annyi biztos: ezt az árvaházat be kellett volna zárni, örökre.

Október 28-án Iryna Kljujeva, a krími gyermekjogi ombudsman fotókat tett közzé erről az árvaházról. Elmondta, hogy Maria L’vova-Belova, a gyermekek jogaiért felelős elnöki biztos meglátogatta a Herszonból evakuált gyermekeket, és ágyakat, matracokat hozott a gyerekeknek. Belova maga nem beszélt nyilvánosan a Jolocska-látogatásáról.

Néhány nappal Belova látogatása előtt a Jolocska honlapja közzétett egy üzenetet, amely szerint az árvaháznak nincs szüksége humanitárius segélyre, és az igazgatóság nem jelentette be, hogy „élelmiszert, tárgyakat és játékokat” gyűjtenének. Az üzenet azután jelent meg, hogy a jaltai önkéntesek, akik a herszoni árváknál tett látogatásuk során meglátogatták a Jolocskát, azt írták, hogy a gyerekeknek meleg ruhákra, nadrágokra, kabátokra és oktatójátékokra van szükségük, és adománygyűjtést hirdettek.

Arról, hogy a herszoni csecsemőotthonból mintegy 46 árvát küldtek a Krímbe, október 21-én számolt be Kirill Sztremouszov, a Herszoni Terület közigazgatásának akkor kinevezett helyettes vezetője, akit az orosz hatóságok neveztek ki, de konkrét intézményt nem említett.


A „Laboratoria Zsurnalisztika Szuszpil’nogo Intereszu” ukrán projekt képviselői, amely többek között a gyermekek megszállt területekre és az Orosz Föderációba történő kényszertranszferével foglalkozik, a Versztkának elmondták, hogy tudomásuk van arról, hogy árvákat vittek el a „Kolokolcsik” nevű hersoni gyermekotthonból, ahol öt éven aluli gyermekeket tartottak. Az ukrán emberi jogi aktivistáknak azonban nincs információjuk arról, hogy a „Jolocskába” kerültek volna.

Mit mond erről Olga Gnezdilova ügyvédnő a Versztkának?

A polgári személyeknek háború idején való védelméről szóló genfi egyezmény tiltja a gyermekek átszállítását az ellenségeskedés területéről az agresszor állam területére vagy annak megszállt területeire. A gyerekeknek humanitárius folyosókat kell biztosítani a hazájuk vagy egy semleges ország biztonságos övezetébe. 18 éves koruk előtt a gyermekek nem hozhatnak ilyen döntéseket önállóan, és az elmozdításuk erőszakosnak nevezhető. Ha a gyermekek elszállítását úgy tekintik, hogy megmentik őket a bombázástól, akkor Oroszországnak vissza kellene küldenie őket Ukrajnába, és olyan régiókban lehetne elhelyezni őket, ahol nincsenek hadműveletek.”

Az amerikai székhelyű New Lines Institute for Strategy and Policy és a kanadai Raoul Wallenberg Emberi Jogi Központ jelentése szerint az elhurcolt árvák esetei bizonyítékként szolgálhatnak a népirtásra, amellyel Ukrajna már megvádolta Oroszországot. Ugyanis ez a nemzetközi jog szerint bizony népirtásnak minősül.

Ha tekintetbe vesszük az ISW jelentéseiben szereplő számokat és a herszoni árvák példáját, óhatatlanul eszünkbe jut: nem lehetséges, hogy így próbálnak javítani az orosz demográfiai adatokon?

De, lehetséges. Csak egyelőre nincs rá semmi bizonyíték, ezért ne tekintsük a fentieket többnek hipotézisnél.

Ennyi fért a mai második részbe, holnap folytatódik a krónika.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!


Oszd meg másokkal is!