Gaál Péter: Ribancpofa

Noha nem ezzel kellene foglalkoznom, de elvégre vasárnap van, és ma már aligha csinálom a dolgom úgy, ahogy kellene. Helyette nézegetek, és akkor olyanokra bukkanok, mint a dnyiprói polgármester Orbánnak küldött üzenete. Jó, már tegnap olvastam.

Töröljenek vagy tiltsanak bátran, de kifejezetten tetszett. Annak ellenére tetszett, hogy úgy nagyjából ugyanazokat saját magukra is elmondhatta volna, például ami a történelmet illeti. Ettől azonban a magyarokra is tökéletesen ráillett, Orbánostól. Semmit se von le az igazságértékből, ha egy tolvaj tolvajozza le a másikat. Ez a szlovákoktól a románokig, románoktól az osztrákokig, osztrákoktól a horvátokig és szerbekig gyakorlatilag az összes szomszédunkra, az ő összes szomszédjukra, szomszédaik szomszédjaira, etc. is érvényes, mert mindenkinek van valami a füle mögött. Nem ezért tetszett, kérem. Azért tetszett, mert már a Repin által is megfestett 17. századi jelenet – a zaporozsjei kozákok levélírásáról – is tetszett. AZ a világtörténelem egyik legvulgárisabb és legdurvább politikai üzeneteként volt nyilvántartva, biztosan ismerik, de azért iderakom még egyszer (a szultán, akinek írták, IV. Mehmed volt):

A zaporozsjei kozákok a török szultánnak!

Te – török sátán, az átkozott ördög testvére és rablótársa, magának Lucifernek titkára! Az ördögbe is, hát milyen lovag vagy te, ha csupasz seggel még egy sünt sem bírsz agyoncsapni? Az ördög kiszarja, a sereged meg felzabálja. Nem vagy te jó arra, hogy keresztény fiak éljenek alattad, a seregedtől nem félünk, földen és vízen megütközünk veled. Te babilóniai szakács, makedóniai kerékbetörő, jeruzsálemi serfőző, alekszandriai kecskebaszó, a Nagy és Kis Egyiptom disznópásztora, örmény disznó, tatár tegez, kamenyecki hóhér, podolszkiji gonosztevő, a világ és alvilág bohóca, magának a viperának unokája, és a faszunk görbülete. Te disznópofa, te kancasegg, te hentes kutyája, te kereszteletlen tökfej, hogy baszom az anyádat. No, imígyen szóltak hozzád a zaporozsjeiek, te takony. Még a keresztények disznajait sem fogod te terelgetni. Most befejezzük, mivel a dátumot nem tudjuk, kalendáriumunk nincs, a Hold az égen (szójáték, mert hónapot is jelent a „meszjac”), az év az évkönyvben, a nap meg ugyanaz, mint nálatok. Ezért seggbe is csókolhatsz minket.

Aláírók: Iván Szirko ezredatamán és az egész zaporozsjei sereg.”




Zaporozsje (oroszul) cirka nyolcvan kilométerre van Dnyepropetrovszktól (szintén oroszul, ha már így szoktam meg), Ukrajna viszonylatában szomszédok. Borisz Filatov méltó utódnak mutatkozott. Végre valami nem szalonképesen indulatos. Végre valami valódi, ebben a nem valódi világban, hacsak indulatból is. Igazság amúgy is csak a filozófiai tanszéken van, s ha igazság nincs, legalább igazi indulat legyen, bármilyen elfogult is. Azt persze kötve hiszem, hogy Filatov szétválasztaná a magyarokat a magyar vezetéstől, ilyen támogatottság mellett én se választanám szét, sőt nem is választom, két-hárommillió szavazótól és a passzív támogatóktól biztosan nem. Erre pedig a manipuláció se mentség. Addig nem gondolhatom annak, ameddig én is el nem kezdem támogatni Orbánt. És amennyire magamat ismerem, Hitlertől – akit ’33 és ’39 között a németek úgy nyolcvanöt százaléka biztosan szeretett, rengetegen a végsőkig, mi több, máig – kifejezetten irtóztam volna, akár Horthytól, Sztálintól, Mussolinitől nem annyira, mert a bohócoknak sok mindent elnéz az ember.

Már csak ilyen, amellett, hogy néha indulatos.

A dnyiprói (ez most az ukrán név) polgármesterből a végére előjött a diplomata árnyéka, és szépített, de minek. Nem kellene. Hogy a ribancpofa miért kapaszkodik tíz hájas ujjával az orosz diktátorba, teljesen magától értetődő. Hogy az ukrán hadseregnek három napjába kerülne az ő elzavarása, szintén nem sok kétséget kelt, beleértve a teljes magyar haderőt is. Még jót is tennének nekünk, kivéve persze, ha kedvük támadna itt maradni további negyvenöt évre. Mindenesetre érdekes szituáció lenne, már csak ezért is érdemes volna felvenni őket a NATO-ba.

A két nép viszonyát aligha lehetne tovább hűteni, hacsak egy ismételt kárpátaljai bevonulással nem, de ez egyelőre nem aktuális. Az ott élő magyaroknak viszont ennyi is több a soknál: az ukrán néplélek se más, ahogy fentebb írtam, mint a többi néplélek. Szeret általánosítani, és szeret rávetíteni. Aki tehát szívni fog, mint a torkos borz, ki tudja, mennyi ideig, az nem Orbán és fanjai lesznek, még csak nem is mi mindnyájan, hanem a kárpátaljai magyarok, az ukrán seregtől, ahová besorozzák őket, a saját falujukig-városaikig. A kollektív bűnösség nem mai találmány.

És ezt ribancpofa ugyanígy tudja. Nem mintha érdekelné.

Oszd meg másokkal is!

Ajánlott olvasnivaló: