Hogy ennek az írásnak az egyetlen jó hírével kezdjem, a tegnapi dróntámadás felébresztette hétvégi pihenőjéből a CTP-t, ezt már ők sem lazsálhatták el, tehát bár úgy volt, hogy ma nem lesz összefoglaló és térkép, mégis lett. Rövid ugyan, de van, és világosan bemutatja, milyen reménytelen külpolitikai állapotba navigálta Iránt a mostani vezetés.
Minden lennék most, csak iráni külügyminiszter nem. Amir-Abdollahiannak akkor is mérhetetlenül nehéz lenne a dolga, ha értene a szakmájához vagy beszélne legalább angolul, de egyikről sincs szó: neki kéne most megoldania azt a problémát, hogy Iránnak nemzetközi szinten néhány illegális terrorszervezetet (melyeket Teherán pénzel) és Moszkvát kivéve nincs barátja, de még Peking sem az most már. Ha kap hátulról egy fenékberúgást, mint tegnap, azt sem tudja, kinek köszönje meg, annyi a lehetőség.
De lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A CTP ma egy rövidített iráni helyzetjelentést tesz közzé. Ez a frissítés az iráni katonai lőszergyár elleni izraeli dróntámadásra és más, a közelmúltban Irán-szerte bejelentett robbanásokra és tűzesetekre összpontosít. A CTP holnap folytatja a rendszeres iráni jelentések közzétételét.
Izrael a nyugati médiajelentések szerint január 28-án kamikaze dróntámadást hajtott végre egy katonai lőszergyár ellen Iszfahán város közelében, Iszfahán tartományban. Izraeli ügynökök legalább három robbanóanyaggal megrakott quadcoptert használtak a támadásban, ami arra utal, hogy a támadást Irán belsejéből indították, nem pedig egy szomszédos államból, a súlyosan megrakott quadcopterek hatótávolsága miatt. A védelmi és fegyveres erők logisztikai minisztériuma állítólag ballisztikus rakéták és drónok gyártására használja a célba vett létesítményt. Azonosítatlan források nyugati és izraeli újságíróknak azt mondták, hogy a csapás „célzott, sebészi pontosságú és eredményes” volt, valamint „kirobbanó siker.” Az iráni védelmi minisztérium nyilvános nyilatkozatban utasította vissza ezeket a jelentéseket, azt állítva, hogy az iráni légvédelem nagyrészt megakadályozta a támadást, és hogy a drónok csak minimális kárt okoztak a létesítmény tetején.
Iráni tisztviselők e cikk írásakor még nem tettek felelőssé egyetlen konkrét szereplőt sem a dróntámadásért. Elképzelhető, hogy elkerülik Izrael vagy bármely más szereplő kifejezett felelősségre vonását, amíg el nem döntik, hogyan fognak reagálni. Az iráni vezetők az elkövetkező hetekben megtorlásként proxy támadásokat rendelhetnek el az Egyesült Államok iraki és szíriai állásai ellen vagy Izraelben. Ez a támadás valószínűleg tovább növeli az irániak aggodalmát az izraeli hírszerző szolgálatok állítólagos jelenlétével kapcsolatban Azerbajdzsánban és az iraki Kurdisztánban.
Ez a támadás aláhúzza, hogy az izraeli hírszerző szolgálatok milyen mértékben hatoltak be az iráni biztonsági szférába. Ez a beszivárgás az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá és feltűnőbbé vált. A Moszad az elmúlt években valószínűleg több nagy feltűnést keltő műveletet hajtott végre Iránban, többek között:
-
-
- Egy teheráni titkos archívum lerohanása és a 2003 előtti iráni nukleáris fegyverprogramhoz kapcsolódó érzékeny dokumentumok megszerzése 2018 januárjában.
- Mohsen Fakhri Zadeh vezető iráni atomtudós meggyilkolása Teherán város külterületén 2020 novemberében.
- A natanzi üzemanyag-dúsító üzem szabotálása 2020 júliusában és 2021 áprilisában.
- Kamikaze-dróntámadás végrehajtása egy karaji centrifugagyártó üzem ellen 2021 júniusában.
-
A közösségi média fiókjai a dróncsapással egy időben további robbanásokról és tűzesetekről számoltak be Irán-szerte, bár ezek az események valószínűleg véletlen balesetek voltak, vagy tévesen jelentették őket. A közösségi média felhasználói egy robbanásról számoltak be a Nyugat-Azerbajdzsán tartománybeli Khoyban, valamint egy kiterjedt tűzről egy üzemanyaggyárban Azar Shahrban, Kelet-Azerbajdzsán tartományban. Mindkettő röviddel a közeli 5,9-es erősségű földrengés után történt Északnyugat-Iránban, amely nagy valószínűséggel ezeket az eseményeket okozta. A közösségi média felhasználói arról is beszámoltak, hogy iráni vadászgépek szálltak fel Teherán légterébe, és robbanások hangjait hallották Karajban, Alborz tartományban; Dezfoulban, Khuzestan tartományban; és Hamedan városában, Hamedan tartományban a dróntámadást követő órákban. Nincs bizonyíték arra, hogy robbanások történtek volna, vagy képek olyan károkról, amelyeket robbanások okozhattak volna. Ezek a jelentések inkább arra utalnak, hogy a rendszer a dróncsapásra válaszul vadászgépeket indított az említett helyszínekhez közeli repülőterekről, és a lakosok a katonai repülőgépek hangját tévesen robbanásként jelentették.
A további legfontosabb hírek röviden:
A CTP január 28-án nem regisztrált tiltakozó tevékenységet Iránban. Legalább egy tüntetés lehetett Iránban – konkrétan Teherán városában – január 29-én.
Ahmad Reza Radan dandártábornok, a rendfenntartó erők parancsnoka január 29-én folytatta a rendfenntartó parancsnokság (LEC) vezető tisztjeinek átképzését. Radan új tiszteket nevezett ki a LEC hírszerző szervezet vezetőjének és a LEC kulturális és szociális helyettesének (aki egyben a LEC hivatalos szóvivője is) posztjára.
Mohammad Reza Farzin jegybankelnök január 29-én bejelentette „az iráni és az orosz bankok közötti közvetlen kommunikáció létrehozását”. Farzin ezt a kommunikációt Irán és Oroszország közötti pénzügyi csatornaként jellemezte.
Ebrahim Raisi elnök január 29-én telefonbeszélgetést folytatott Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel. Raisi kijelentette, hogy Baku és Teherán nem fogja megengedni, hogy „bajkeverők” károsítsák kétoldalú kapcsolataikat.
Nos, az lehet hogy beszéltek, az is lehet, hogy ezt beszélték, de ha alaposabban megnézzük a nagykövetség elleni támadásról szóló híreket, mintha mégsem javulnának azok az azeri-iráni kapcsolatok, ellenben annál inkább romlanak. Miután az a fegyveres megtámadta Azerbajdzsán nagykövetségét Irán fővárosában, Teheránban, Baku közölte, hogy evakuálja az ország személyzetét és családtagjait.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium vasárnap „terrorcselekménynek” minősítette a támadást, amelyben egy biztonsági őrt lelőttek, két másik pedig megsebesült, és hozzátette, hogy a nagykövetséget azonnal evakuálják.
A közösségi médiában megjelent egy videó, amelyen egy teherautó látható a nagykövetség előtt, amelyre éjszaka bútorokat rakodtak. Egyelőre nem világos, hogy a nagykövetség továbbra is működni fog-e.
A teheráni rendőrség közölte, hogy a támadót a helyszínen letartóztatta, a hatóságok pedig elítélték a pénteki incidenst, azt állítva, hogy a fegyveresnek a jelek szerint személyes, nem pedig politikai indítéka volt. Azerbajdzsán azonban beidézte az iráni nagykövetet, a bakui média pedig úgy tűnt, hogy az incidenst terrortámadásként akarja beállítani, azt állítva, hogy a támadó a Forradalmi Gárda tagja volt.
Az azerbajdzsáni média, a Trend hírügynökség pénteken arról számolt be, hogy „az incidens elkövetője, akit iráni állampolgárként azonosítottak, Yasin Hosseinzadeh, és felmerült a gyanú, hogy kapcsolatban áll az iráni különleges szolgálatokkal, különösen az IRGC-vel”. Hozzátette, hogy a nagykövetséget őrző iráni biztonsági erők nem próbálták megakadályozni a támadást.
Korábban az azerbajdzsáni külügyminisztérium azt mondta, hogy a lövöldözés annak az eredménye, hogy Teherán nem hallgatott a fokozott biztonsági intézkedésekre vonatkozó felhívásaira. Az incidensről készült térfigyelő kamerák felvételein látható, amint a támadó behatolt a nagykövetség épületébe, és két emberre lőtt, mielőtt egy harmadik követségi alkalmazott megfékezte.
A Trend cikke szerint a nagykövetségen történt incidens „Irán Azerbajdzsánnal szembeni ellenséges politikájának részeként” történt. Az ország parlamentjének egyik képviselője azt mondta:
„Az iráni televíziók és rádiók folyamatosan az Azerbajdzsánnal szembeni ellenségeskedést hirdetik. Ez ismét azt mutatja, hogy az iráni állam keze van a nagykövetségen történt terrorista incidensben, hiszen köztudott, hogy Irán mindig is a terrorizmus fészke volt, és a terrorizmus egyik fő támogató országa. A nagykövetségünk elleni terrorcselekmény ezt ismét bebizonyította”.
Az iráni állami média a támadóként azonosított ősz hajú férfi vallomását sugározta, aki azt állította, hogy abban a hitben támadta meg a nagykövetséget, hogy a feleségét az épületben tartják fogva. A követség munkatársai írásbeli nyilatkozatot adtak neki, amelyben igazolták, hogy a nő nem volt ott, de a férfi azt mondta, biztos volt benne, hogy a felesége az épületben van, és azért támadta meg a követséget, hogy ezt bebizonyítsa.
Úgy tűnik, a felesége, aki azerbajdzsáni állampolgár volt, tíz hónappal ezelőtt elhagyta őt, és a férfi úgy vélte, hogy a követségen belül talált menedéket.
Az iszlám köztársaság állami műsorszolgáltatója beszélt a család hétéves fiával és 14 éves lányával is, akik állítólag a követség előtt álló autóban ültek. A kislány azt állította, hogy apjának elmondta, hogy édesanyjuk nincs a nagykövetségen, hozzátéve, hogy az azerbajdzsáni édesanyjával kapcsolatban állt, és körülbelül 10 nappal korábban beszélt vele telefonon.
Ebrahim Raisi iráni elnök az incidens „átfogó kivizsgálására” szólított fel, és részvétét fejezte ki Azerbajdzsánnak és a halott férfi családjának, akit Orkhan Rizvan oglu Teymurov főhadnagyként azonosítottak. Az azeri kollégájával folytatott telefonbeszélgetés során szombaton késő este Raisi kijelentette, hogy Teherán és Baku történelmi kapcsolatai elválaszthatatlanok, és nem fogják hagyni, hogy ezeket a kapcsolatokat a két ország rosszindulatú gyűlölködői befolyásolják.
Ali Nikzad, az iráni parlament elnökségének tagja megígérte, hogy a támadással kapcsolatban elvégzik a szükséges vizsgálatokat. Az iráni külügyminiszter emellett telefonbeszélgetést folytatott azeri kollégájával, és felszólította az ország iráni nagykövetét, hogy térjen vissza.
Az incidensre a szomszédos országok közötti feszültségek fokozódása közepette került sor, amelyet az Azerbajdzsán és Örményország, illetve Jereván közötti területi konfliktus váltott ki, valamint Baku e havi döntése miatt, amellyel történetében először nagykövetet nevezett ki Izraelbe. Irán veszélyesen belekeveredett az Azerbajdzsán-Örményország körüli regionális feszültségekbe, amelyeket az ukrajnai orosz háború következményei súlyosbítanak.
Novemberben, a „Középső folyosó mentén” című bakui konferencián Ilham Alijev azeri elnök széleskörű támadást intézett Irán ellen, az eddigi legkeményebbet azóta, hogy a kapcsolatok elmérgesedtek Iránnak a 2020-as azerbajdzsáni-örmény háborúban játszott szerepe miatt, amikor a közeli iráni hadgyakorlatok azt követően zajlottak, hogy az azerbajdzsániak elfoglalták a vitatott Hegyi Karabah-enklávé körüli területeket és az iráni határ mentén fekvő területeket. A Teherán-Baku közötti feszültségek a 2020-as háború óta lappanganak, amikor Irán mérsékelte a főként keresztény Örményországnak nyújtott korábbi támogatását, részben a belföldi nyomás miatt, amelyet mind az azeri etnikumú, mind a muzulmán társait támogató síita papok gyakoroltak.
„Három iráni elnökkel dolgoztunk együtt, Mohammad Khatamival, Mahmúd Ahmadinezsáddal és Hasszán Rouhanival” – mondta Alijev. „Ennyi év alatt nem volt a mostanihoz hasonló helyzet. Soha nem volt még Iránnak két hadgyakorlata a határaink közelében néhány hónapon belül. Soha nem hangzottak el ilyen gyűlölködő és fenyegető kijelentések Azerbajdzsán ellen” – mondta, utalva Ebrahim Raisi elnök és más vezetők figyelmeztetéseire a határmódosítások ellen, illetve a 2020-as változások óta sebezhető iráni tranzitútvonal Örményország felé történő fenyegetésére. Irán októberben több hadgyakorlatot tartott a határ mentén, amikor Hoszein Amir-Abdollahian külügyminiszter is Jerevánba látogatott.
Szóval, nem várható nagy barátkozás, de ez jelen állapotok között természetes is. A dróntámadáson kívül volt még egy légitámadás is. Az izraeli támadások – ha Izrael áll mögöttük egyáltalán, bár sok más lehetőség nem mutatkozik – üzenetet jelenthetnek Teheránnak az amerikai hadgyakorlatok után
Az iráni katonai létesítmény elleni szombati dróntámadást követően bizonyos harci repülőgépek célba vették az Irakból Szíriába tartó, iráni rakományt szállító teherautók konvoját is.
Úgy tűnik, mindkét támadást Izrael hajtotta végre, és az iráni illetékesek a károk tagadásán kívül eddig nem tették közzé szokásos fenyegetéseiket Izrael ellen. Bár az IRGC parancsnokai még mindig folytatják a kardcsörtetést Izrael ellen, a támadás kínos nyilvános következményei közepette eddig hallgattak.
Azok az irániak, akik több mint négy hónapja tiltakoznak a klerikális rezsim ellen, gyorsan rámutattak arra, hogy a Forradalmi Gárda képtelen megvédeni saját katonai létesítményeit több száz kilométerre a legközelebbi határtól.
Nem világos, hogy mi volt a szerepe az iszfaháni katonai létesítménynek. Az iráni védelmi minisztérium szerint lőszergyártó központ volt, míg más jelentések drón- és esetleg rakétagyártásra utaltak.
Az iráni keményvonalasok által ellenőrzött média azonban továbbra is a palesztinok elleni izraeli „barbárságról” közölt híreket. Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott a Hamász és az Iszlám Dzsihád palesztin militáns vezetőivel, hogy kifejezze támogatását az elmúlt napok véres eseményei után – jelentette a Forradalmi Gárdához köthető Tasnim hírügynökség.
Ziyad al-Nakhalah az Iszlám Dzsihád vezetője megköszönte Amir-Abdollahiannak „az Iszlám Köztársaság elvi álláspontját a palesztin nép és az iszlám ellenállás védelmében”. Hozzátette: „Büszkék vagyunk az Iszlám Köztársaság által képviselt álláspontra”.
A kormány által ellenőrzött teheráni média azt állította, hogy az iraki-szíriai határon megtámadott 25 kamionos konvoj lisztet és élelmiszert szállított, miközben az útvonal a szíriai és libanoni iráni ügynököknek és proxyknak történő fegyverszállítások szokásos vonalával egyezett meg. A feltételezett izraeli támadások célpontjai többször is teherautók és raktárak voltak az iráni ellenőrzés alatt álló al-Kaim határátkelő közelében.
A támadásról elsőként beszámoló Al-Arabiya szerint a repülőgép először figyelmeztető lövést adott le, így adva esélyt a kamionsofőröknek, hogy elhagyják járműveiket. Egy Európában élő szíriai aktivista és kutató arról számolt be, hogy a teherautók iráni proxy milíciákhoz tartoztak, és a támadás célpontja volt egy iráni parancsnoki találkozó is a szíriai határvidéken belül.
A Wall Street Journal vasárnapi beszámolója nyomán a New York Times is amerikai tisztviselőket idézett, akik szerint a szombati iszfaháni dróntámadás a Moszad műve volt.
A NYT azt is megemlítette, hogy a létesítménynek köze lehetett a rakétagyártáshoz, és utalt arra, hogy Irán az Ukrajna ellen használt drónokkal látja el Oroszországot, valamint említette a jövőben lehetséges rakétaszállításokat is Moszkvába.
A nagy amerikai médiumok amerikai tisztviselőket idézve arról, hogy Izrael hajtotta végre a támadást, úgy tűnt, hogy ezzel azt próbálták hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államoknak nem volt köze a támadáshoz. Az iráni médiában azonban a múlt héten Izraellel közös nagy hadgyakorlatokat emeltek ki. Az Iszlám Köztársaság minden bizonnyal az amerikai-izraeli szoros együttműködés bővülésének részeként tekint a támadásra.
Mindezen körülmények között mi a legfontosabb Teheránnak? Nem a diplomácia, hanem az egyetemek megtisztítása az ellenzékiektől. Öt hónappal az iszlám köztársaság elleni országos felkelés után a rendszer az egyetemeket vette célba, a professzorok kényszernyugdíjazása és elbocsátása révén.
Az Iran International által kapott jelentések szerint a teheráni Azad Egyetem politológiai karán legalább kilenc professzor tevékenységét szüntették meg.
A keleti Khoraszan Razavi tartományban Mahshid Gohari, a mashhadi Firdauszi Egyetem irodalomtanára az Instagram-oldalán jelentette be, hogy hét év tanítás után az egyetem kirúgta őt.
Dzsavad Atefeh drámaíró, rendező és színházi oktató Instagram-oldalán jelentette be, hogy „olyan okokból, amelyeket bizonyára tudtok”, a következő félévben nem ajánlják fel neki, hogy tanítson az egyetemeken.
Korábban olyan egyetemi tanárok felfüggesztéséről és elbocsátásáról érkeztek hírek, akik támogatták az iszlám köztársaság elleni tiltakozásokat Mahsa Amini szeptember közepén őrizetben bekövetkezett halálát követően.
Számos egyetemi tanár ellen bírósági eljárást is indítottak, és letartóztatták vagy beidézték őket.
A nyugati Kordestan tartományban például Mohammad Sadeq Amirit, a Sanandaj Azad Egyetem professzorát december 7-én tartóztatták le a biztonsági erők.
Zahra Khoshkjant, a kermani Shahid Bahonar Egyetem politológia professzorát a fegyelmi bizottság elé idézték, mert december 5-én, 6-án és 7-én nem tartott órákat a tüntetések támogatása érdekében, és most megtiltották neki, hogy belépjen az egyetemre.
Egyébként az iráni ellenzék is vajúdik, keresi az útját, és sajnos a vezéreit is. Azért sajnos, mert egy demokratikus-szekuláris várható forradalomnak nem volna okvetlenül szüksége markáns vezéregyéniségekre, folyhatna népi alapon is, de az irániak tudják, mit akarnak. A rendszer propagandája mindeközben „Irán felbomlásával” riogatja a közvéleményt (hogyne: hogy lehessen a mozgalmat nemzetiségi ellentétekké degradálni). Egy vezető aktivista arra szólította fel az irániakat, hogy egyesüljenek és tegyék félre a diktatúrától vagy Irán feldarabolódásától való „irreális” félelmet a rendszer bukása után.
„Ne féljünk attól, hogy a jövőben diktatúra lesz. Ne féljünk Irán feldarabolódásától. Ezek a félelmek nem valósak… Egyezzünk meg a minimális követeléseinkben, és ássuk meg ennek a rothadó hullának a sírját”
– írta a Kanadában élő Hamed Esmaeilion egy vasárnapi Instagram-bejegyzésben. A kommentet Ruhollah Khomeini ajatollah 1979-es teheráni száműzetésből való visszatérésének és az Iszlám Köztársaság megalapításának évfordulóján írta. A posztot eddig közel 200 ezren kedvelték.
Hosszú kommentárjában Esmaeilion az országon belül és kívül is összefogásra szólította fel az irániakat, legyenek köztársaságpártiak vagy monarchisták, vallási vagy etnikai kisebbségekhez tartozók, a politikai spektrum jobb vagy bal oldalán állók.
„A múlt számos hibája nem fog megismétlődni, ha a politikai vitákat a démoni Khomeini leszármazottainak megbuktatása utánra hagyjuk” – írta, hozzátéve, hogy az ésszerűtlen viták csak késleltetnék a tüntetések hullámait Iránban, ahol az emberek már nem félnek a rendszer elleni harctól.
A száműzetésben élő Reza Pahlavi herceghez, Maszih Alinezsád, Nazanin Boniadi aktivistákhoz és Ali Karimi labdarúgóhoz hasonlóan a közösségi médiában sokan támogatásukról biztosították, hogy Esmaeilion tagja legyen az iszlám köztársaságból való átmenet érdekében létrehozandó ellenzéki tanácsnak.
Múlt héten Reza Pahlavi herceg is összefogásra szólította fel a demokráciapárti erőket. „Ismét kezet nyújtok az együttműködés céljából minden demokráciapárti erőnek, beleértve az egyéneket, pártokat és csoportokat, hogy támogassák az iráni nemzeti forradalmat” – állt a közösségi média fiókjain keresztül közzétett nyilatkozatában.
A száműzött herceg kérése nem sokkal azután hangzott el, hogy támogatói kampányt indítottak, hogy megerősítsék őt az iráni nép megbízottjaként a világi uralomra való áttérésben. A január közepén indított petíciót eddig több mint 433 ezren írták alá.
Esmaeilion és mások a közelmúltban heves támadások kereszttüzébe kerültek a közösségi médiában, amiért nem csatlakoztak a kampányhoz, hogy meghatalmazást adjanak a száműzött hercegnek. A kampány kritikusai szerint megosztó szerepet játszott, szakadékot okozott az ellenzék körében, és az iráni utcákon a forradalmi lelkesedés kihűléséhez vezetett.
A száműzött herceg nemrégiben tett nyilatkozatában három előfeltételt szabott a másokkal való együttműködéshez: Irán területi integritásának és a nép azon jogának elfogadását, hogy szabad szavazás útján határozhassa meg a jövőbeli politikai rendszer formáját, valamint az emberi jogokon alapuló világi demokráciába vetett hitet.
Egyes kurd, beludzs, török nyelvű csoportok és egyének, valamint a föderalizmust támogatók szerint a területi integritás említése megosztó, és a föderalizmus elutasításának jele. Mások, különösen a száműzött herceg támogatói szerint a föderalizmus követelése csak a szeparatizmus és Irán feldarabolásának álcája.
Az elmúlt négy hónapban a tüntetők országszerte, különösen a kurd és a beludzsisztáni városokban gyakran skandáltak olyan jelszavakat, mint „Beludzsisztántól (vagy Kurdisztántól) Teheránig, életünket áldozzuk Iránért”, hogy visszautasítsák a szeparatizmusra vonatkozó állításokat, és hangsúlyozzák minden iráni egységét a rendszer ellen.
Irániak százezrei üdvözölték Reza Pahlavi herceg, Alinezsád, Karimi, Boniadi és Esmaeilion, valamint Golshifteh Farahani színésznő december 31-én tweetelt újévi üzenetét, amelyben ezek az ellenzéki személyiségek azt kívánták, hogy a további szolidaritás és szervezkedés révén 2023 legyen a klerikális uralom utolsó éve Iránban.
Sokan úgy vélték, hogy a tweet egy olyan száműzetésben működő forradalmi tanács megalakulásának előhírnöke, amely az iráni forradalom vezetésének szerepét veheti át, mivel az országban nincsenek erős demokratikus politikai pártok és vezetők.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója.