Szele Tamás: „Orosz évszakok Berlinben”

Ez a mai második rész tulajdonképpen a berlini Orosz Házon kívül egy régi viccről szól, mely szerint: „Hol áll a Szovjet Kultúra Háza? A csehszlovák tenger partján.” Tény, ami tény, a berlini orosz intézmény alapvetően propagandaterjesztő és diverziós tevékenységet folytatott az elmúlt évben, annyira volt az kultúrház, amennyire van csehszlovák tenger.

A történetet a The Insider kiváló írása alapján mutatom be, egyes szereplőivel, például Schlunddal és Kolbasznyikovával foglalkoztam pár hete egy másik lapban, de akkor nem tudtam még, hogy a fedőszervezetük egy kultúrház volt. Azt, hogy ügynökök, viszont már akkor is lehetett látni. De térjünk a tárgyra.

A berlini ügyészség megkezdte az Orosz Tudomány és Kultúra Háza (RDNK), ismertebb nevén az „Orosz Ház” vizsgálatát a külkereskedelmi és pénzügyi törvények betartása érdekében a szankciós korlátozások idején. Korábban már az orosz számvevőszék is sok pénzügyi szabálytalanságot talált az RDNK-nál. Formálisan ez a szervezet az országok közötti kulturális interakciót hivatott elősegíteni, de valójában a hibrid hadviselés, az ideológiai propaganda és a politikai beavatkozás egyik eszközévé vált Németországban. Ugyanakkor az RDNK munkatársai gyakran alkalmaznak bűnözőket is különlegesebb feladatokra. Az Orosz Ház fizette például Maxim Schlund német állampolgár oroszországi látogatását, aki tavaly szeptemberben a Kreml politikáját támogató kölni tömeggyűlés egyik szervezője volt. Időközben ugyanis a „német” Schlundról kiderült, hogy egy korábban elítélt orosz, Rosztiszlav Teszljuk.

Az Orosz Ház elleni panaszt Volker Beck, a Zöldek képviselője nyújtotta be. Az ügyészséghez intézett felhívásában azt mondta, hogy „egyszerűen elfogadhatatlan, hogy egy németországi szervezet Kreml-propagandát folytat, miközben az ukrajnai háborúban nap mint nap emberek halnak meg”.

A berlini RDNC a Rossotrudnicsesztvo legnagyobb egysége, és évente mintegy 10 millió dollárba kerül az orosz adófizetőknek.

A The Insider birtokába jutott moszkvai „titkos feljegyzések” ajánlásokat adnak az orosz háznak arra vonatkozóan, hogy miként lehet a soft powert Németországban előmozdítani:

Az RDNK-nak motiváló keretet kell jelentenie egy világos ideológia előmozdításához, mint olyan irányadó értékelvek rendszerének, amely megkülönbözteti az RDNK tevékenységét a puha hatalommal foglalkozó versenytársaitól. Az új ötleteknek inkább rendezett halmazt kell alkotniuk, mint kaotikus halmazt. Fontos, hogy olyan koherens képet hozzunk létre, amelyet a befogadó társadalom még tudatalatti szinten is érzékel. Itt nem felesleges elemezni a legjobb szovjet gyakorlatokat anélkül, hogy közvetlenül lemásolnánk őket.”

A világjárvány előtt az RDNK évente 300-400 propaganda-rendezvényt tartott Németországban, például „Hétvége az Orosz Házban”, „A történelmi és kulturális örökség megőrzése külföldön és a fiatalabb generáció nevelése”, „Az orosz szentek szerepe a fiatalok szellemi és erkölcsi nevelésében”, „Helló, Oroszország”, „Orosz évszakok Berlinben”, stb.

Ide tartozott az orosz nyelv fizetett oktatása, a Németországban élő fiatal honfitársak számára kvóták biztosítása orosz egyetemeken való tanuláshoz, valamint az ifjúsági delegációk oroszországi látogatásainak finanszírozása. Az orosz csapatok ukrajnai támadása után az RDNK átállította az orosz nyelvtanfolyamokat az internetre, és leállította a rendezvények megtartását. A bevételek zuhantak, és nem volt pénz a német biztonsági és közüzemi szolgáltatások kifizetésére. Moszkvába riasztó üzeneteket küldtek, amelyekben pénzt kértek.

Két hónappal ezelőtt azonban az „Orosz Ház” ismét aktívvá vált, és elkezdte meghívni az embereket a szovjet filmekre a mozijába. Az EU szankciós listáján szereplő Rossotrudnicsesztvo strukturális alosztályaként az „Orosz Ház” nem jogosult arra, hogy Németországban nyereséget termeljen a rendezvényeire szóló jegyek eladásából vagy az alárendelt helyiségeinek bérbeadásából.

Berlinben az RDNK örökös használatban van egy 0,68 hektáros telek és egy 29000 négyzetméteres épület, ahol 64 lakást és műszaki létesítményeket találunk. Ezenkívül van egy kétszintes villája a drezdai Zittauer Strasse 29. szám alatt (0,12 ha területű telek, 303 négyzetméter alapterületű épület), amely korábban a németországi szovjet erők nyugati csoportjának tulajdonában volt. Az RDNK lakóterületeinek nagy részét német cégeknek adják bérbe. A bérlők között volt az Escada divatcég, a Crist, a Kulturverein Tolstoi e.V., az Ada Reisen utazási iroda, a Thyssen-Krupp, a GelikonsEuropa, a Trofimov-Medien és a Német-Orosz Kulturális Intézet, amely egy drezdai villát foglalt el. És néhány esetben a bérleti díjak indokolatlanul alacsonyak voltak.

A The Insider rendelkezésére állnak az Orosz Föderáció Számviteli Kamarájának (AC) zárójelentései a németországi Rosszotrudnicsesztvo 2015 és 2020 közötti pénzügyi ellenőrzéséről. Az ellenőrzések számos pénzügyi szabálytalanságot tártak fel az Orosz Háznál, valamint a számviteli dokumentumok hanyag elkészítésére és tárolására vonatkozó tényeket.

Például az RDNK lakásaiban lévő mosdókagylók és WC-k elhasználódott alkatrészeinek cseréjére egységenként 230 euróért vásároltak termékeket. Bár, mint az auditorok megállapították, az ilyen szaniteráruk nem drágábbak 50 eurónál a helyi üzletekben. Emellett a képviseleten nem vezettek belső pénzügyi ellenőrzési naplókat, nem nyújtották be időben az egyes tevékenységek költségeiről és teljesítéséről szóló jelentéseket, a közbeszerzési eljárások során durván megsértették a monopóliumellenes jogszabályokat, a keretösszegeket túlbecsülték, a bérelt helyiségek mérőszámait pedig alulbecsülték:

„Az ellenőrzés megállapította, hogy a Rosszotrudnicsesztvo központi irodája nem rendelkezett teljes körű és megbízható információkkal az ingyenesen használatba adott szövetségi vagyonról, ami a megfelelő ellenőrzés hiányát mutatja.”

A berlini Orosz Ház élén 2017 óta Pavel Izvolszkij áll. Sokat szerepel a médiában, és az Oroszország és Németország közötti kulturális párbeszéd részének tekinti magát. Egy moszkvai német–orosz lapnak adott interjújában Izvolszkij elmondta, hogy a Nyizsnyij Novgorodi Állami Egyetem történelem szakán és az orosz külügyminisztérium diplomáciai akadémiáján végzett. Ezt követően az Összoroszországi Kiállítási Központban és a Roszatomnál dolgozott, ahol nemzetközi projektekkel és azok személyzeti összetételével foglalkozott.

Izvolszkij életrajzában azonban nem szerepel, hogy egy időben a Golovacsev utca 190. szám alatti tiszti kollégiumban volt bejelentve, ahol a Moszkvai Felsőbb Katonai Parancsnoki Iskola (MVVKU) kadétjai laknak. Sok MVVKU-diplomás a GRU-nál szolgál, vagy az SVR tudományos és műszaki hírszerző szolgálatának kémkedik.

A Reuters szerint az Orosz Ház fizette Maxim Schlund és civil felesége, Elena Kolbasznyikova oroszországi útját, akik tavaly szeptemberben Kölnben Kreml-párti tüntetést szerveztek. Az oroszbarát aktivisták a Moszkva elleni szankciók feloldását és az Ukrajnába irányuló német fegyverszállítások embargóját követelték. A propagandagyűlést széles körben közvetítették az orosz szövetségi televíziós csatornák, és bár a résztvevők száma nem haladta meg az 1000 főt, a műsorvezetők a német nép tömeges tiltakozásaként mutatták be.

Köln mellett Schlund és Kolbasznyikova Düsseldorfban is megrendezte az úgynevezett zenei, étkezési és sportnapot. A dísztermet Ramzan Kadirovot ábrázoló zászlókkal díszítették, és az eseményről készült fotókat Ahmed Dudajev csecsen tájékoztatási miniszter tette közzé, aki Schlundot és Kolbasznyikovát jószolgálati nagyköveteknek nevezte. Emellett a házaspár gyakran adta ki magát hétköznapi németeknek, és kommentátorként szerepeltek a Rosszija-24 televíziós csatornán, valamint részt vettek egy propagandafilmben, amelyet Konsztantyin Malofejev, a Cárgrád TV tulajdonosa finanszírozott: „Németországi aktivisták jöttek Donbásszba az igazságért” – olvasható a közleményben.

Kolbasznyikova állítólag Ukrajnában született, míg Schlund a Rosztiszlav Teszljuk nevet viselte, mielőtt Oroszországból Németországba költözött. A Voronyezsi Katonai Légügyi Akadémián végzett, majd a légierőnél szolgált. A közösségi médiában megtalálható egy fotó, amelyen Teszljuk katonai pilótaegyenruhát és a radikális nacionalisták körében nagyon népszerű fekete „Orosz vagyok” pólót visel. (Ők még vagy már nem írják utána, hogy „nem turista”).


Közben a The Insider megtudta, hogy Teszljuk-Schlund szerepel a különleges rendőrségi nyilvántartásban, mert 2010-ben megsebesített egy férfit, amiért a bíróság egyéves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

A moszkvai belügyi osztály 2009. 01. 13-án kelt operatív jelentése szerint a Mikluho-Maklaj utcai „Hetedik kontinens” üzletben Teszljuk 1600 rubel 53 kopejka értékben lopott árut, de tetten érték (158532-es számú büntetőügy). A számvevőszéki jelentésekből ítélve Teszljuk üzletága, ipara azóta nem sokat változott, de a lépték nőtt.

Azt még kiírhatták volna az Orosz Ház homlokzatára öles gót betűkkel, hogy „Russische Spionage-Rezidentur”, de ez valamiért elmaradt. És a pesti ember felteszi magának a kérdést: ha egy orosz kultúrház is kémfészek, ugyan mi lehet egy orosz nemzetközi bankszékház?

Ennyi fért a mai második részbe, holnap folytatom a krónikát.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!


Oszd meg másokkal is!