Hétfő van, mivel tegnap vasárnap volt. Ezt a tényt – miszerint minden vasárnap után hétfő következik – nem most fedeztem fel, már kora gyermekkoromban figyelmes lettem rá, jelenleg annyi a fontossága, hogy mivel tegnap szabadnapot tartott a CTP nevű kutatócsoport, ma sem lesz tőlük hírösszefoglaló, ahogyan tegnap sem volt.
Hírek azonban nélkülük is vannak, mégpedig bőven: Iránt a mostani földrengéssorozat elkerülni látszik (egy hete nem úszták meg, akkor 5,9-es erősségű földmozgás volt Khoy városában), de anélkül is recseg-ropog az egész ország, a konzervatív politikusok próbálják menteni az iszlám köztársasági államformát akár reformok árán is, a Forradalmi Gárda rendületlenül sikkaszt, és a rendőrség a „szabálytalan hidzsábot” viselő (vagy nem is viselő) lányokat, asszonyokat kergeti, ahelyett hogy a sikkasztókkal, adócsalókkal foglalkozna.
Sőt, a most Törökországban és Szíriában pusztító, kivételesen erős, 7,7 – 7,8-as földrengéssorozatnak is vannak hatásai az iráni belpolitikára. Irán aleppói főkonzulja ugyanis a szíriai városban teljes támogatást ígért a lakosságnak a Törökországban, a szíriai határtól északra történt 7,8-as erősségű földrengés után.
Az első jelentések szerint több százan haltak meg Törökországban és Szíriában, és az áldozatok száma egyre nő, miközben a kutató- és mentőcsapatok az elpusztult épületeket vizsgálják át. (Az áldozatok számát jelenleg, magyar idő szerint 14:00 órakor körülbelül 1500 főre teszik).
Szalmán Navvab Núrit az IRNA hivatalos hírportál idézi: „Az Iráni Iszlám Köztársaság Aleppó népe mellett lesz, ahogyan a múltban is volt, és minden képességét beveti, hogy segítsen az áldozatoknak…”.
Izrael segítséget ajánlott fel Törökországnak, amely magas szintű riadót rendelt el, nemzetközi segítséget kérve.
A teheráni kormány egyelőre nem adott ki segélyt felajánló nyilatkozatot, de várhatóan Irán minden segítséget regionális szövetségesére, Szíriára összpontosít majd.
Teherán nehéz politikai feladvány elé nézhet, ha nagy összegű forrásokat ajánl fel Szíriának, mivel a múlt heti északnyugat-iráni földrengés áldozatai még mindig kétségbeejtő helyzetben vannak, a téli hideg közepette a fedél és az élelem hiányára panaszkodnak.
Az irániak többsége is kritikusan viszonyul az iszlám kormány évtizedes szíriai katonai beavatkozásához és a háborúra fordított több tízmilliárd dolláros kiadásokhoz.
Az iráni diplomata felajánlását Aleppó megsegítésére azért tette, mert a város 2015-2016-ban nagyrészt elpusztult, amikor Oroszország és Irán elsöprő erejű és válogatás nélküli bombázással igyekezett kiszorítani a szíriai lázadókat a területről. A harcokban civilek ezrei haltak meg.
Akkor lássuk a konzervatív kármentési kísérleteket, melyekről már tegnap is volt szó. Egyelőre Bahonar és Muszavi vitatkoznak és az ex-elnök Khatami is beszállni látszik a szorítóba. A közelmúltban Iránban lezajlott tüntetések a korábbinál szélesebb körűek voltak – ismerte el Mohammad-Reza Bahonar, aki a keményvonalasok egyik vezető személyisége, mikor egy televíziós műsorban ellentmondott annak, hogy az Iszlám Köztársaság szeptember óta korlátozott tiltakozásokként próbálja beállítani a tömegtüntetéseket.
Bahonar, aki egyben a rezsim Diszkriminációs Tanácsának is tagja, azt mondta, hogy a tiltakozások „szélesebb körűek és mélyebbek voltak, mint az elmúlt öt év tüntetései”, de mégis a „zavargások” szót használta a népmozgalom jellemzésére.
A klerikális rezsim nem volt hajlandó elismerni, hogy a békétlenség, amelyet egy fiatal nő szeptemberi őrizetben bekövetkezett halála váltott ki, az Irán előtt álló többszörös válság miatt érzett elégedetlenség valódi népi megnyilvánulása volt.
Azt azonban elismerte, hogy „vannak bizonyos sérelmek és hiányosságok a gazdaságban, a politikában, sőt a kultúrában és a diplomáciában is” az országban. Az elmúlt egy évben Bahonar, aki a parlament alelnöke volt, több alkalommal is kérte az iszlám köztársaság kormányzásának reformját, sőt 2022 februárjában közvetlenül Ali Khamenei legfőbb vezetőhöz fordult, hogy támogassa a „strukturális változásokat”.
Bahonar bizonyítottan sikeres a konzervatív csoportok szervezésében és mozgósításában. Ezt az iráni reformisták 1997-es elnökválasztáson és a 2000-es parlamenti választásokon aratott elsöprő győzelme után tette, és konszolidálta a konzervatív csoportokat. Ennek ellenére feltűnően hallgatott a fontosabb politikai kérdésekben, amíg Irán gazdasági helyzete meg nem romlott, és Ebrahim Raisi elnök első néhány hónapja sok konzervatív számára sokkoló csalódást nem okozott.
Legutóbbi nyilatkozatában megismételte korábbi álláspontját, miszerint „szükségünk van egy második köztársaságra”, vagyis alkotmányozó gyűlést kell létrehozni, amely új határokat szab a kormány hatalmának és a nép jogainak.
Első látásra ez nem sokban különbözik attól, amit Mir-Hoszein Muszavi, a házi őrizetben lévő reformpárti ellenzéki személyiség szombaton mondott. A rezsimet élesen bíráló Muszavi három feltételt fogalmazott meg: Szabad és zavartalan népszavazást arról, hogy szükség van-e az alkotmány megváltoztatására vagy új alkotmány megírására. Másodszor, a nép pozitív szavazata esetén szabad és tisztességes választások útján egy „a nemzet valódi képviselőiből” álló alkotmányozó gyűlés megalakítását. Harmadszor, egy második népszavazás az alkotmánytervezet jóváhagyására, hogy a jogállamiságon alapuló, az emberi jogokkal és a nép akaratával összhangban lévő rendszert hozzanak létre.
Bár Bahonar megismételte a hivatalos álláspontot, miszerint a tüntetések kirobbantásában az „ellenségek” játszották a főszerepet, szélesebb körű politikai részvételre szólított fel. Úgy érvelt, hogy a konzervatívok politikai riválisait nem szabad kizárni a választásokról, ahogyan az a 2020-as és 2021-es parlamenti és elnökválasztásokon történt. Emellett bírálta a politikai rendszert, amiért az gyengíti az ország politikai pártjait.
Ez ellentétes Khamenei politikájával, amely a keményvonalasok uralmának megszilárdítására irányul, mivel a parlamenti képviselők jelentős része a Forradalmi Gárdát képviseli, több száz más lojális képviselő kárára, akiket megakadályoztak abban, hogy induljanak a választásokon.
Bahonar bírálta a 2020-as egyoldalú szavazást, és azzal érvelt, hogy az alacsony választási részvételt eredményezett, és meggyőzte a külföldi hatalmakat arról, hogy az Iszlám Köztársaság elvesztette legitimitását.
A közelmúltbeli tüntetésekre utalva, és megjegyezve, hogy azok nem értek véget, Bahonar azt mondta, hogy a tiltakozások elmaradása után „nem szabad megfeledkeznünk az emberek sérelmeiről és tiltakozásáról, bár hajlamosak vagyunk elfelejteni panaszaikat, amint a helyzet megnyugszik”.
Lássuk azonban, mit mond Khatami! Irán exelnöke békés reformot akar, és káosz, polgárháború veszélyére figyelmeztet
Mohammad Khatami volt iráni reformpárti elnök vasárnap felszólította a kormányt, hogy tegyen eleget a nép követeléseinek, és akadályozza meg a forradalmi változást.
Khatami hosszú nyilatkozatot adott ki, ahogy néhány nappal az iszlám köztársaság február 11-i 44. évfordulója előtt néhány más reformpárti is kiadta a maga nyilatkozatát.
Az elmúlt napokban több reformpárti, mérsékelt és konzervatív iráni politikus, köztük Haszan Rouhani volt elnök, Mohammad-Reza Bahonar, a Miniszterelnöki Tanács expedíciós tagja, Mostafa Tajzadeh volt belügyminiszter-helyettes és Mir Hoszein Muszavi volt miniszterelnök rámutatott, hogy a kormánynak engednie kell a reformköveteléseknek, hogy megmentse az országot a pusztulástól.
E politikai szereplők mindegyike azonban a saját megoldását vetette fel, amely főként az alkotmány módosítása vagy annak teljes körű végrehajtása körül forgott.
Egyedül Muszavi volt az, aki népszavazáson alapuló, vadonatúj alkotmányt és a „reformizmus” megszüntetését követelte a változás stratégiájaként, de nem mondta ki, hogy először a jelenlegi politikai berendezkedést kellene eltávolítani.
Khatami, aki hivatalosan soha nem ismerte el a „reformisták” vezetőjeként betöltött szerepét, elfogadta, hogy „a reformok zsákutcába jutottak”. Ennek ellenére mégis amellett érvelt, hogy egy újabb kísérletnek a reformok útját kellene követnie anélkül, hogy megmondta volna, hogyan engedné meg a rendszer a szabad választásokat vagy a szabad véleménynyilvánítást.
A rendszerváltást követelő ellenzékiek régóta azzal érvelnek, hogy az iszlám köztársaság nem „megreformálható”, de az iszlám köztársaság koncepciójához hűséges politikusok, mint Khatami, soha nem fogadták el, hogy az érdemi változásra tett 25 éves erőfeszítéseik kudarcot vallottak.
Jamshid Barzegar európai politikai elemző, az Iran International TV munkatársa tweetsorozatban reagált Khatami nyilatkozatára, azt állítva, hogy az inkább a rezsim megsegítésére tett kísérlet, mintsem komoly terv a változásra. A volt elnök szavait szembeállította Muszavi szavaival, és azt mondta, hogy utóbbi valóban elvált a „reformizmustól”.
A volt elnök arra is figyelmeztetett, hogy Irán teljes válsággal néz szembe, amelynek gyökerei az országon belül vannak. Továbbá az iszlám köztársaság jelenlegi alkotmányának megváltoztatására szólított fel, hogy megbirkózzon a mindenütt látható hiányosságokkal.
Mások rámutattak, hogy az alkotmány módosítása nem megoldás, ha nem szüntetik meg a klerikális uralmat és nem biztosítanak teljes szabadságot.
Khatami azt is hangsúlyozta, hogy a társadalomban az az általános érzés uralkodik, hogy a helyzet rossz, és Irán ellenségei ezt kihasználják. Ugyanakkor a kormány korlátozza a polgári szabadságjogokat – mondta. Az eredmény: széles szakadék az emberek és a kormány között.
Az iráni fiatal tüntetők számára az olyan kifejezések használata, mint az „ellenségek”, úgy hangzana, mintha Khamenei szlogenjeit ismételgetnék. Ők az iszlám köztársaságot egy világi és demokratikus rendszerrel akarják felváltani, és nem hiszik, hogy az Egyesült Államok, Európa vagy akár Izrael ellenségük lenne.
Khatami arra figyelmeztetett, hogy az iszlám köztársaság összeomlása káoszhoz, polgárháborúhoz és vérontáshoz vezet, ezt az érvet a rendszer is gyakran használja.
A válságból kivezető útként a nemzeti szolidaritás megerősítését javasolta, azáltal, hogy szabad és tisztességes választások megtartásával minden eszmének, etnikai csoportnak és vallásnak esélyt ad a részvételre a politikai dinamikában.
Khatami harmadik javaslata az általános amnesztia meghirdetése volt minden fogoly számára. Negyedik javaslata az iráni igazságszolgáltatási folyamat javítása. Ötödik és hatodik javaslata a hírek terjesztésének szabadsága és a független média támogatása, valamint a rendszerben tapasztalható korrupció minden formája elleni kampány.
Khatami következő két javaslata a vezetésre vonatkozott. Minden tisztviselő elszámoltathatóságát szorgalmazta, anélkül, hogy Khamenei nevét említette volna.
A hadsereg politikai és gazdasági ügyekbe való beavatkozásának megakadályozása, a külpolitika megváltoztatása, valamint a biztonsági szervezetek ellenőrzésének megszüntetése a kormányzati alkalmazottak felvétele és elbocsátása terén – ezek voltak a további megoldások, amelyeket Khatami a jelenlegi iráni válságból kivezető útként javasolt.
Nem javasolt azonban stratégiát vagy taktikát e célok elérésére. Továbbra sem világos, hogy támogatná-e a tüntetéseket vagy a polgári engedetlenséget, hogy a kormányt engedékenységre kényszerítse. Röviden, sokan kifejezték a változás iránti vágyukat, de Khamenei és támogatói kitartanak a kormányzási módszereik mellett.
Közben nagyon komoly pénzügyi visszaélésekre bukkant az Iran International a Forradalmi Gárda háza táján, és ezeknek akár még külpolitikai következményei is lehetnek. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a tisztikar ellopta a Hezbollah és a többi iráni proxy-milícia zsoldját!
Az Iran International olyan információk birtokába jutott, amelyekből kiderül, hogy a Forradalmi Gárda vezetői korrupciót követnek el a regionális országokban működő proxy milícia harcosainak kifizetett javadalmazások terén.
Az IRGC dandártábornoka, Jamaleddin Aberumand, aki jelenleg Mohammad Bagher Ghalibaf (Qalibaf) parlamenti elnök segédjeként szolgál, és korábban az IRGC koordinációs ügyekért felelős parancsnokhelyettese volt, eltulajdonította azoknak a zsoldoknak egy részét, amelyeket az IRGC a milíciáinak szánt az olyan országokban, mint Szíria és Jemen.
Aberoumand volt az IRGC Bonyad Cooperative vezetője, amely szervezet a Forradalmi Gárda Szövetkezeti Alapítványa néven is ismert, és 2010 decembere óta az amerikai pénzügyminisztérium szankciói alatt áll. Nyilvánvalóan ő felelt az IRGC Quds (Qods) Erők milíciáinak – a területen kívüli katonai és titkos műveletekért felelős részleg – fizetésének kifizetéséért.
A Zainebiyoun Brigád – amelyet főként Iránban élő síita pakisztániakból toboroztak – és a Fatemiyoun Brigád – amelyet afgán menekültekből toboroztak Iránban és Afganisztánban – 2014-ben alakult, hogy Szíriában harcoljanak Bassár el-Aszad elnök erőivel együtt. Ezek az erők, a jemeni hutik és a libanoni Hezbollah-erők mellett, azon csapatok közé tartoznak, amelyeket valójában az IRGC alkalmaz és rendszeresen fizet.
Az IRGC egyik magas rangú parancsnoka, aki névtelenséget kérve beszélt az Iran Internationalnak, azt mondta, hogy a Fatemiyoun, a Zainebiyoun és a hutik 2018-ban havi 700 dolláros fizetést kaptak, de ez az összeg az elmúlt években csökkent. A milicisták 2022-re körülbelül 100-200 dollárt kapnak havonta. Ezen információk szerint a proxy erők közül a Hezbollah harcosai kapják a legmagasabb fizetést, körülbelül havi 1300 dollárt, míg a szíriai IRGC proxy erők maximális fizetése 250 dollár, a jemeni hutik pedig havi 100 dollárt kapnak.
A bökkenő azonban az, hogy bár a korábbi fizetéseknél lényegesen kevesebbet kapnak, Aberoumand – és valószínűleg más, vele együtt dolgozó IRGC-parancsnokok is – sokkal magasabb bérkiadásokat jelentenek a kormánynak, és a különbözetet zsebre teszik. A forrás az Iran Internationalnak elmondta, hogy harcosonként havi 500-1000 dollárral többet számláznak a kormánynak. Az állítólagos korrupciós rendszerben elveszett összeg évente több százmillió dollárra rúg.
Meg nem erősített hírek szerint a Quds Erők több mint 200 000 katonával rendelkezik szerte a Közel-Keleten, bár az IRGC által beismert szám ennek körülbelül a fele. Ezért, hogy a be nem jelentett alakulatok fizetéséhez szükséges pénzt előteremtsék, az ország manipulálja a költségvetési számokat, hogy a különbséget pótolja.
2022 elején kiszivárgott egy hangfájl az IRGC parancsnokainak egyik találkozójáról, amelyből kiderült, hogy Aberoumand kulcsszerepet játszott a teheráni önkormányzatnál egy mintegy 13 trillió riál (akkori árfolyamon 440 millió dollár) összegű korrupciós ügyben, amely pénzügyi szabálytalanságokra utal, amelyek Ghalibaf felügyelete alatt történtek, amikor 2005 és 2017 között ő volt a főváros polgármestere. A szabálytalanságokkal a Qudsz Erők zsoldját biztosíthatták. Az ügy miatt több, Ghalibafhoz közel álló tisztviselőt és tanácsadót letartóztattak, Aberoumandot azonban nem. 2018 januárjában Majid Farahani akkori városi tanácsos nyilvánosságra hozta, hogy Ghalibaf hivatali ideje alatt 5 milliárd dollárnyi teheráni önkormányzati pénz tűnt el.
A felvétel egy része közvetlenül Ghalibafot, a Quds Erők korábbi parancsnokát, Qasem Soleimanit, Aberoumandot és az IRGC hírszerző szervezetének akkori főnökét, Hossein Taebet keverte bele a teheráni önkormányzat és egy IRGC által ellenőrzött cég – a Yas Holding – közötti 80 trillió rialos (akkoriban mintegy 3 milliárd dollár) sikkasztás eltussolásába.
A felvételen kiderül, hogy Ghalibaf azt javasolta az IRGC-nek és a teheráni önkormányzatnak, hogy ugyanerről az összegről hamis szerződést írjanak alá, így igazolva a pénz eltűnését. Egy tisztviselő azt mondja, hogy Khamenei elrendelte, hogy a Yas Holding által keresett pénz 90 százalékát a Quds Erők finanszírozására fordítsák, a fennmaradó 10 százalékot pedig az IRGC kapja meg általános szükségleteire.
Az ilyen fiaskók jövőbeni megelőzése érdekében a jelenlegi kormányzat új gyógymóddal állt elő az ország állami költségvetésében. A március 21-én kezdődő következő iráni évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatban a kormány új engedélyeket adott egyes részlegeknek, például a fegyveres erők vezérkarának és más, a rendszerhez tartozó szervezeteknek, hogy a kormány nevében olajtermékeket értékesítsenek, és a bevétel egy részét megszerezzék.
A törvényjavaslat 1. jegyzete szerint – amelynek címe „Az olaj és a kormánnyal való kapcsolatai” – a Nemzeti Iráni Olajtársaság köteles „nyersolajat és gázkondenzátumokat” szállítani a végrehajtó szervek által bevezetett szervezeteknek. Az új intézkedések értelmében a fegyveres erők vezérkara 4,5 milliárd euró erejéig felhatalmazást kap a kőolaj értékesítésére és finomítására. Ez azt jelenti, hogy a fegyveres erők nyersolajat adhatnak finomítóknak, és olyan termékeket kaphatnak, amelyeket exportálni kellene.
Ez is komoly probléma, de ha nem lenne elég, kiderült, hogy a Forradalmi Gárda adót is csal.
Az iráni nemzeti adóhatóság (INTA) vezetője megfenyegetett egy riportert, aki arról kérdezte, hogy a Forradalmi Gárda egyik alárendeltsége miért nem fizet adót.
Egy vasárnapi sajtótájékoztatón az ILNA riportere Davoud Manzourt kérdezte arról, hogy a Khatam al-Anbiya építési főhadiszállás miért nem fizet adót 2017 óta.
Válaszul az INTA vezetője megfenyegette a riportert, mondván, hogy dokumentumokkal kell alátámasztania a kérdését, és ha a dokumentumokat nem mutatják be, az ügyész vádat emel ellene.
A sajtótájékoztatóról közzétett videón a riporter hangja hallható, amint Manzour azt mondja, hogy ezt Hossein Houshi al-Sadat, a Khatam al-Anbiya parancsnoka nyilatkozta.
Iránban számos, a rendszer bennfentesei által működtetett félig állami üzleti és „jótékonysági” szervezet mentesül az adófizetés alól, sőt egyesek még a kormánytól is kapnak támogatást.
Az IRGC Khatam-al-Anbiya Építőipari Főhadiszállása az IRGC mérnöki részlege, és Irán egyik legnagyobb ipari és fejlesztési projektekben részt vevő vállalkozója. A Khatam-al-Anbiya az 1980-88-as iraki-iráni háború idején jött létre, hogy segítse az ország újjáépítését, de az évek során gépgyártással, energiával, bányászattal és védelemmel foglalkozó vállalatokkal bővült.
Az IRGC üzleti szerepvállalása két évtizeddel ezelőtt kezdődött, és az országban rendkívül ellentmondásos kérdéssé vált. Hassan Rouhani volt elnök 2017-ben nyilvánosan bírálta a gyakorlatot, és a keményvonalasok gyors reakciójával találkozott. Akkor vissza kellett vonnia kijelentéseit.
Nagyon rossz kimenetelű főtárgyalásokat mutat az álmoskönyv, kérem, és esetleg nem is csak annyit, mert ha a Hezbollah vagy a többi milícia megunja, hogy se pénz, se posztó, és új gazdát keres magának, könnyen felbukkanhatnak akár Ukrajnában is a fegyvereseik.
Az iráni rendőrség azonban nem a pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozik, hanem a hidzsábviselettel, pedig amiatt már volt baj épp elég. Most például egy orvosi rendelőt zártak be Iránban a hidzsáb-vita miatt
Az északkelet-iráni Kasmár városában lezártak egy orvosi rendelőt, mert az orvos tiltakozott az ellen, hogy egy nő „nem megfelelő öltözködése” miatt zaklatott egy beteget.
A közösségi médiában közzétett videón látható, hogy az orvos elutasítja a hidzsáb-párti nő látogatását, mondván, hogy ez az ő magánrendelője, és nem tűrheti az ilyen megnyilvánulásokat.
A Forradalmi Gárdához kötődő Fars hírügynökség hétfőn jelentette, hogy az orvost beidézték és vádat emeltek ellene, rendelőjét pedig lezárták.
Az elmúlt hónapokban Mahsa Amini „erkölcsrendészet” őrizetében bekövetkezett halálát követő országos tiltakozások ellenére a klerikális rendszer igazságügyi és bűnüldöző szervei továbbra is szigorúan betartják a „kötelező hidzsáb” betartását.
Január 16-án a déli Bushehr rendőrségének parancsnoka bejelentette, hogy több „nem megfelelő hidzsábot” viselő lányt tartóztattak le „lefátyolozott hölgy bántalmazásának” vádjával.
A letartóztatásra azután került sor, hogy egy videófelvételen látható volt, amint a lányok összevesznek egy nővel, aki az utcán figyelmeztette őket a kötelező hidzsábra.
Az elmúlt hetekben számos jelentés jelent meg arról, hogy a rendőrség üzleteket, éttermeket, kávézókat, sőt egyes esetekben még gyógyszertárakat is bezáratott, mert az alkalmazottak nem tartották be a kötelező hidzsáb szabályait.
Az iszlám köztársaság fokozta a nőkre gyakorolt nyomást a kötelező hidzsáb be nem tartása miatt, olyan helyzetben, hogy az országban szeptember 16. óta országos tüntetések zajlanak.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója is.