Ez a mai második rész tulajdonképpen csak annyiról szól, hogy főbe lőtték ennek a háborúnak az egyik legundorítóbb figuráját, Igor Mangusevet, aki azonban ennek ellenére még életben van. Hogy meddig, az kérdéses, mert mintha senki sem igyekezne meggyógyítani, aminek oka lehet, de – még nem halt meg.
Pedig tarkón lőtték pisztollyal, felülről lefelé, a lövedék az agyában állt meg, ami kivégzésre utal, éspedig nagyon valószínű, hogy nem ukrán partizánok ítélhették azonnali halálra, mert azon a környéken partizántevékenység nincs, hanem a sajátjai közül akarhatta „kiiktatni” valaki.
Mangusev a Zónának „fogott figura”, akivel „lépni kell”, ugyanis idén augusztus 28-án írtam a sokkoló „politikai stand-upjáról”, amiben egyszerre volt népirtásra felszólítás, halottgyalázás, és általában hasonló embertelenségek. Az alig pár perces felvételen Igor Mangusev pózol egy emberi koponyával egy színpadon valahol Oroszországban – az „előadást” politikai stand-upnak nevezi – és állítása szerint a koponya az Azovsztal egyik védőjétől származik. De lássuk, mit mond, hogy igazán megborzadjunk:
„Mi élünk, ez a fickó pedig már halott. Hadd égjen a pokolban. Nem volt szerencséje. Majd csinálunk egy serleget a koponyájából. Nem hús-vér emberekkel állunk háborúban, egy eszmével háborúzunk. Azzal az eszmével, hogy Ukrajna létezik és oroszellenes állam – hiszen nem orosz. Ezért közöttünk sosem lehet béke. Ukrajnát mentesítenünk kell az ukránoktól.
Ez az ukrán katonák tragédiája. Nem érdekel minket, hogy hányat kell megölnünk. Ha emberekkel állnánk háborúban, akkor békét is tudnánk kötni velük. De mi az eszmével állunk háborúban, ezért az eszme minden hordozóját meg kell ölni, mint ezt a fickót. Valószínűleg nem akart Azovsztal közelében feküdni.”
Ez a fasiszta szónoklat csak egy állomása Mangusev kalandos életének (bár talán a legjellemzőbb stáció), eredetileg „politikai technológusnak” nevezte magát, és a Szvetlaja Rusz nacionalista mozgalomból, valamint a Katonai Hazafias Klubok Tartalékos Szövetségéből alakult Jenot („Mosómedve”) PMC egykori vezetőjeként ismert. A „mosómedvék” részt vettek a kelet-ukrajnai és szíriai katonai akciókban, és segítettek a Krím annektálásában. Nyíltan vállalta Jevgenyij Prigozsin „trollgyárához” való tartozását is. Prigozsin megbízásából a moszkvai városi dumaválasztás idején fizetett provokációt állított össze Ljubov Szobol ellenzéki politikus ellen, és egy földalatti „gyárról” szóló átverést talált ki, amely aláírásokat hamisított a jelöltségének támogatására. A Novaja Gazeta szerint a „Ljubov-művelet” mintegy 4200 dollárt hozott neki.
Nem tudni, hányszoros gyilkos lehetett, de Ukrajnától Szíriáig és Szentpétervárig sokan átkozhatták a nevét. Azt, hogy mi történt vele, a felesége (vagy barátnője) információi alapján tudjuk. Az orosz háborúpárti Telegram-csatornák és úgynevezett milbloggerek közzétettek egy videónyilatkozatot Tatjana Azarevics részéről, aki Igor „Bereg” Mangusev feleségének nevezi magát, és azt állítja, hogy férjét nem harcban támadták meg, de majdnem megölték. Azarevics azt is állítja, hogy Mangusev az orosz hadsereg századosaként az orosz fegyveres erők 8. hadserege 2. hadtestének 4. dandárjában szolgál. Korábbi jelentések szerint Mangusev zsoldosként harcolt Ukrajnában. Ezen a felvételen a következő hallható:
„2023. február 4-én éjjel a férjemet ismeretlen körülmények között, a hátországban, a Luhanszki Népköztársaság Sztahanov városában megsebesítették a fején. Az orvosok szerint lőtt sebet kapott, a golyó az agyában ragadt. Feltehetően egy 9 mm-es pisztolylövedékről van szó. Tudomásom szerint, bár már több mint 24 óra telt el azóta, hogy megtalálták a sebesültet és kórházba szállították, semmilyen lépést nem tettek az eset kivizsgálására. Még mindig nincs büntetőeljárás, annak ellenére, hogy a sérülése jellege életveszélyes merényletre utal. Vagy akár kivégzési kísérletre is. Az orvosok úgy vélik, hogy a lövést közelről, 45 fokos szögben lefelé, a tarkójára adták le. Ráadásul a férjemet még nem szállították megfelelő egészségügyi intézménybe, bár az orvosok szerint elég stabil ahhoz, hogy elszállítsák. A kórház, ahol jelenleg fekszik, nem hajlandó megoperálni, a technikai lehetőségek és a szükséges felszerelés hiányára hivatkozva.
Én, Tatiana Azarevics, az orosz védelmi minisztérium parancsnokságához, a katonai főügyészséghez, a nyomozó bizottsághoz, az FSZB-hez és minden illetékes hatósághoz fordulok azzal a kéréssel, hogy derítsék ki, miért nem folyik vizsgálat, és miért nem kap a férjem megfelelő orvosi segítséget. Kérem, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a megfelelő vizsgálat biztosítása, az elkövetők bíróság elé állítása és az incidens körülményeinek megállapítása érdekében. Kérem továbbá, hogy a férjem számára biztosítsák a szükséges orvosi segítséget.”
A gyilkostól tehát megpróbált valaki megszabadulni, nem sikerült ugyan tökéletesen, de most sem töri magát senki, hogy helyrehozzák, amiből én arra következtetek, hogy hagyni akarják elpusztulni, éspedig parancsra. Aki sok mocskos dolgot művel, előbb-utóbb sok hatalmas ember számára válik kínossá, akik korábban kényes ügyekkel bízták meg…
Egyelőre itt tart a Mangusev-ügy, valószínűleg elviszi az ördög, bár az lenne az igazi büntetés számára, ha így maradna és évtizedekig kéne tehetetlenül néznie a világot maga körül.
Ha lesz fejlemény, beszámolok róla. Ennyi fért a mai második részbe, holnap folytatódik a krónika.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!