Ez a mai második rész arról fog szólni, miért is nevezheti át Putyin a háborút, mire nevezheti át és mire jó ez neki – ugyanis az beszélik Moszkvában, hogy a február 21-i beszédében, melyet a Szövetségi Gyűlés előtt tart, valami ilyesmire készül.
Sűrű pár nap lesz ez Moszkvában, ugyanis 21-én beszéd, 22-én összpárti népgyűlés a Luzsnyiki Stadionban, koncerttel egybekötve, amire úgy verbuválják a közönséget már most is, hogy aki odamegy, azonnal kap némi ajándéktárgyakat, és ötszáz rubelt. Ilyenformán, mivel legalább kétszázezer vendégre számítanak, csak a megjelenésük bele fog kerülni százmillió rubelbe, de így mulat egy orosz elnök.
Vagy nem. De hogy 21-22-én valami fontos történik, ami befolyásolni fogja a háború sorsát, az nagyon valószínű. A Moscow Times utánajárt a moszkvai mendemondáknak, és arra jutott, hogy bizony, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-re tervezett, a Szövetségi Gyűléshez intézett beszéde során bizony javasolhatja az ukrajnai katonai hadjárat státuszának megváltoztatását. A tisztázatlan jogi státuszú „különleges katonai művelet” helyett Putyin az orosz törvények szerinti „terrorellenes műveletet” hirdethet. Két, az elnöki adminisztrációval együttműködő politikai stratéga beszélt a The Moscow Timesnak egy ilyen lehetőségről.
„Maga az üzenet is a különleges művelet üzemmódjában fogalmazódik meg. Először is, sokáig titkolták, hogy a beszéd az év elején lesz. Másodszor, nyilvános találkozókat tartottak a rendszerváltó pártok vezetőivel – ez általában nem szokott megtörténni a beszéd előtt. Harmadszor, február 22-re tervezik a pártok közös koncerttel egybekötött népgyűlését az elnökkel. Persze itt nem a koncert, hanem a gyűlés a lényeg.”
– mondta egy névtelenséget kérő forrás, aki az elnöki adminisztráció belügyi igazgatóságának ülésein vesz részt és kezeli annak utasításait. Azt azonban senki sem tudja, hogy mi lesz a végső döntés az elnökön és a hozzá legközelebb állókon kívül – mondta.
Az orosz politikai elitben sokan optimisták a KTO-rendszerre való átállással kapcsolatban, amelyet a konfliktus de-eszkalációja követhet – mondta egy másik forrás.
A „terrorellenes művelet” (KTO) rendszerét a „Terrorizmus elleni küzdelemről” szóló törvény szabályozza, és olyan területeken vezetik be, ahol potenciálisan terrortámadásra vagy összecsapásokra kerülhet sor. A rendszer megszűnik, amint a fenyegetés megszűnik. Számos korlátozást ír elő a lakosok számára, és szélesebb körű jogokat biztosít a biztonsági erők számára, például azt, hogy akadály nélkül beléphetnek bármely helyiségbe, ellenőrizhetik az okmányokat és használhatják a polgári járműveket. A terrorellenes műveletet 1999-ben vezették be Csecsenföldön, és csak 2009 áprilisában szüntették meg.
Januárban a duma képviselőinek egy csoportja már javasolta a Putyin által az ukrajnai háború kezdetén javasolt „különleges katonai művelet” kifejezés elhagyását: Mihail Seremety és Jurij Svitkin, az Egységes Oroszország képviselői a teljes körű háború meghirdetését, míg Dmitrij Guszev, az Igazságos Oroszország képviselője a terrorellenes műveleti rendszer mellett foglalt állást.
Abbasz Galliamov politikai stratéga szerint Putyin a fronton kialakult helyzet alapján fog dönteni az ukrajnai háború formátumáról. Galliamov 2008 és 2010 között Putyin miniszterelnök beszédírója volt, a háború kitörése után elhagyta Oroszországot, és az orosz hatóságok „külföldi ügynökként” azonosították.
„Ha vannak erőforrások, akkor folytatni fogja a meggyőzőbb eredmények reményében, ha nem, akkor győzelmet fog hirdetni azzal, amije van. Most egyáltalán nem lehet kizárni semmit – az elnök teljes alkalmatlanságot mutat, de nem világos, hogy valóban alkalmatlan-e, vagy csak úgy tesz, abban a reményben, hogy meggyőzi az ukránokat, hogy legalább azokat a területeket adják neki, amelyeket ő ellenőriz”
– mondja Galliamov.
Konsztantyin Kalascsev politológus úgy véli, hogy a Kreml fő feladata most az, hogy Ukrajnát agresszor országnak állítsa be. Ez pedig azt jelenti, hogy az orosz hatóságok megpróbálnak olyan képet kialakítani, mintha Oroszország védekező akciókat hajtana végre. Mint megállapította:
„A különleges katonai művelet csak a donyecki és luhanszki területek közigazgatási határaira való visszavonulással fejeződhet be. Ezután, hogy ne tűnjön agresszornak, lehet az orosz határok védelméről beszélni. A specoperacija helyett egy védelmi műveletet lehetne javasolni. De ez pusztán hipotetikus.”
Nyilvánvaló, hogy a „különleges művelet” elmaradt, de a de-eszkalációs tervnek is vannak ellenzői – jegyzi meg Ilja Grascsenkov politológus. A KTO-ra való áttérést győzelemként lehet beállítani, hangsúlyozza: mivel a „különleges katonai művelet” céljait nem fogalmazták meg egyértelműen, és többször változtatták, lehet például azt állítani, hogy megvalósult Ukrajna elcsatolt régióinak „denazifikálása” és „demilitarizálása”.
Putyin beszéde a Szövetségi Gyűlésben február 21-én 12:00 órakor jelent meg a televíziós csatornák adásában. A Föderációs Tanács ülését a kormány kérésére március 1-jéről február 22-re halasztották – közölte korábban Valentina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke. A duma ugyanezen a napon tart soron kívüli ülést. Szintén február 22-én a hatóságok koncerttel egybekötött népgyűlést terveznek a Luzsnyiki Stadionban. Legutóbb 2022. március 18-án tartottak hasonló rendezvényt „Egy nácizmus nélküli világért” címmel. Az esemény egybeesett a Krím elcsatolásának 8. évfordulójával, és Putyin is részt vett rajta.
Shakespeare jut az ember eszébe: „Eh, mi a név? Mit rózsának hívunk, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos.” és a specoperacija is éppoly véres, mocskos és aljas, akár így hívjuk, akár amúgy.
De a hír kíváncsivá tett, azt a beszédet megnézem majd.
Ennyi fért a mai második részbe, holnap folytatódik a krónika.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!