Iránban minden eddigi rekordot megdöntött az infláció, egy dollárért most már félmillió rialt kell adni, mármint annak, aki hozzájut, de senki sem jut hozzá. Ez az élelmiszer-ellátáson is meglátszik: a vörös húsok fogyasztása a lakosság körében egy év alatt a felére esett vissza, a nyugdíjasok körében pedig egészen egyszerűen megszűnt. A csirkehús forgalma is visszaesett harmadával: képtelenség megfizetni a húsfélék árát.
Nem is csoda, hogy tegnap egész este és éjjel komoly tüntetések zajlottak – ezeknek mértékét jelenleg nem tudom megmondani, ugyanis ma sincs CTP-jelentés, ellenben a részeleteikről be tudok számolni az Iran International tudósításai alapján. Említésre méltó még, hogy abban az országban, amely nem képes megetetni lakosait, drónok és nukleáris fegyverek fejlesztésére ezzel szemben akad pénz – Khamenei egyszer kipróbálhatná, milyen dúsított uránt ebédelni, rántott drónszárnnyal. Ihatna rá nyersolajat, abból akad bőséggel.
De lássuk a részleteket, első sorban a gazdaság állapotáról. Az iráni rial hétfőn új mélypontra esett, áttörve egy döntő küszöböt, annak ellenére, hogy a kormány többször ígéretet tett arra, hogy „hamarosan” megerősíti a nemzeti valutát.
A rial több mint 500 000-re esett az amerikai dollárral szemben az alig egy héttel ezelőtti 460 000-ről és az augusztus végi 300 000-ről. A párhuzamos piacok, beleértve az aranyat, az aranyrudakat, sőt a hazai és külföldi gyártású járműveket is, azonnal magasabb árakkal fogják követni a változást. Az alapvető élelmiszerek, például a vörös húsok ára máris soha nem látott magasságokba emelkedett, ami az emberek többsége számára megfizethetetlenné teszi őket.
A brit font 600 000 rialra emelkedett, az euró pedig 535 000 körül mozgott.
Számos vállalkozás, például az autókereskedések már leállították a kereskedelmet, miközben a lakosság megpróbálja a lehető legjobban megőrizni megtakarításai értékét, és kisebb befektetéseket eszközölni tartós fogyasztási cikkekbe.
A rial további leértékelődése a következő évben sokak szerint biztosra vehető, ha a helyzetet valahogy nem sikerül orvosolni. Ali Khamenei legfelsőbb vezető rezidenciáján szombaton a polgári és katonai tisztségviselők és külföldi nagykövetek előtt tartott beszédében Ebrahim Raisi elnök ismételten megígérte, hogy ellenőrzés alá vonja az inflációt és a nemzeti valuta értékvesztését, de nem fejtette ki a problémák tervezett megoldásait.
Két hónappal ezelőtt, amikor egy dollárért mintegy 390 000 rialt adtak, Mohammad Mokhber kormányszóvivő azzal próbálta megnyugtatni a közvéleményt, hogy a rial árfolyamának esése csak „átmeneti”. Más tisztviselők, köztük az Iráni Központi Bank (CBI) illetékesei továbbra is hasonló nyilatkozatokat és ígéreteket tettek.
Shiva Ravoshi, a CBI tisztviselője vasárnap azt mondta, hogy „a devizapiaci buborék” mindenképpen ki fog pukkanni, és azt tanácsolta az embereknek, hogy ne hozzanak elhamarkodott döntéseket a devizavásárlással kapcsolatban. Azt is állította, hogy a CBI által „hamarosan” bevezetendő új politikákkal és változtatásokkal az ország összes devizaszükségletét ki fogják elégíteni, és a helyzet javulni fog.
De ezt mondják a tisztviselők 2018 eleje óta, amikor a valuta esni kezdett, miután a piacok előre jelezték, hogy az USA kilép a JCPOA nukleáris megállapodásból.
Néhány szakértő, például Hossein Raghfar konzervatív közgazdász, azt gyanítja, hogy a kormány szándékosan nyomja felfelé a devizát, hogy magasabb árfolyamon adja el saját készleteit, és ezzel ellensúlyozza a költségvetési hiányt. „Ezt a játékot a kormány saját maga játssza, mert itt az év vége, és nincsenek forrásaik az alkalmazottak bónuszainak és bérének kifizetésére” – mondta pénteken.
Az iráni valuta árfolyama 14-szeresére esett azóta, hogy az Egyesült Államok kilépett a 2015-ös atomalkuból, és súlyos gazdasági szankciókat vezetett be. Mivel a további nukleáris tárgyalások bizonytalanok, a gazdasági alapfolyamatok a rial ellen dolgoznak. A kormány ugyan nagy, titkos olajexporttal büszkélkedik, főként Kínába, de tény, hogy több mint 50 százalékos költségvetési hiánnyal kell szembenéznie.
A rial értékének csökkenése várhatóan sok iráni életét fogja megkeseríteni, ahogy a naptári év a végéhez közeledik, és a fogyasztók felkészülnek a márciusi-újévi bevásárlásokra.
Vasárnap a fix nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasok, akiknek életszínvonala soha nem látott szintre esett vissza, a délnyugati Shush és Ahvaz városokban gyűléseket tartottak a Szociális Jóléti Szervezet előtt. „Elég az elnyomásból! Nincs étel az asztalunkon!” és „Az infláció, a magas árak megölik az embereket!” – skandálták a nyugdíjasok. Ez csak egy apró jele volt annak, hogy mi jöhet még az emberek lázongó hangulata közepette.
A rial meredek esésének hatása nagymértékben tükröződik majd a kormány által a jövő évre javasolt 20 százalékos minimálbér-emelés tényleges értékében. Január eleje óta, amikor a költségvetési törvénytervezetet a parlament elé terjesztették, a riál árfolyama mintegy 20 százalékkal esett. Sok árucikk már most legalább 20 százalékkal többe kerül, mint a március 21-től életbe lépő béremeléskor.
Ami a húsféléket illeti, pontos adataink vannak. Az iráni élelmiszerárak hirtelen emelkedéséről szóló hírek közepette a tisztviselők szerint az elmúlt évben 50 százalékkal csökkent a vörös hús iránti kereslet.
Az iráni Hús- és Fehérjeipari Szövetség vezetője, Maszúd Raszuli az ILNA hírportálnak vasárnap elmondta, hogy „a tavalyi iráni évhez képest (mely 2022. március 20-án zárult) a vörös hús iránti kereslet 50 százalékkal csökkent, míg a baromfi iránti kereslet szintén 30 százalékos visszaesést mutat”.
Az iráni valuta, a rial vasárnap minden idők legalacsonyabb szintjére, 500 ezerre esett az amerikai dollárhoz képest.
A halakkal kapcsolatban elmondta, hogy a legtöbbet exportálják, mivel a nemzeti valuta értékének csökkenése miatt az export jövedelmezőbbé vált, és kevés a belföldi kereslet iránta.
Rasouli megjegyezte továbbá, hogy Iránban a hústermelő egységek egy része bezárt, hozzátéve, hogy „a 700 húscsomagoló vállalatból mindössze 120 működik, és 20 százalékuk tavaly meg is szűnt”.
Az iráni média jelentése szerint a kicsontozott birkahús ára elérte az 5 000 000 rialt, azaz 10 dollárt kilogrammonként. A 42 000 000 rialos havi minimálbérhez képest, ami a mai árfolyamon közel 84 dollár, a munkások nem engedhetik meg maguknak a húst.
Az elmúlt években különböző jelentések jelentek meg arról, hogy Iránban mindenféle hús ára emelkedik, és csökken a magas fehérjetartalmú élelmiszerek fogyasztása.
Ebben a helyzetben Ebrahim Raisi kormánya azt ígérte, hogy „jóváhagyott áron” szállítja a húst és a csirkét az embereknek, de a kormány a múltban már sok hasonló ígéretet tett.
Jóváhagyott ár, hatósági ár, „ársapka” – nem mindegy, melyik nem működik? Tény, hogy Iránban kezd általánossá válni az éhezés, és emiatt komoly tüntetések zajlottak le tegnap.
Az dühös és éhes polgárok vasárnap ismét rendszerellenes tüntetéseket tartottak és tiltakozó akciókat hajtottak végre Teheránban és más városokban.
A főváros, Teherán több negyedében ismét kormányellenes jelszavakat hangoztattak az éjszaka folyamán a tüntetők.
A Teherántól nyugatra fekvő Dzsannat Abadban az emberek házaikból és lakókomplexumaikból olyan jelszavakat skandáltak, mint „Halál a diktátorra” és „Szabadság, szabadság, szabadság”.
A fővárostól nyugatra fekvő Baqeri városában, ahol az IRGC számos alkalmazottja él, szintén kormányellenes jelszavak hangzottak el. „Halál Khameneire”, „Halál az IRGC-re” voltak a tüntetők éjszakai jelszavai ebben a városban.
A Teherántól nyugatra fekvő Ekbatanban a tüntetők szintén „Halál a diktátorra” és „Halál Khameneire” jelszavakat skandálták. Mindezt azután, hogy a biztonsági erők ellenőrzőpontokat állítottak fel Ekbatan bejáratainál vasárnap este.
A lakosok nagyarányú letartóztatásai ellenére Ekbatan az iszlám köztársaság elleni zavargások kezdete óta, Mahsa Amini szeptemberi őrizetben bekövetkezett halála óta a fővárosi tüntetések egyik fő csomópontja.
A keleti Narmak negyedben az emberek azt skandálták, hogy „Halál a diktátorra”, „Halál a gyermekgyilkos rezsimre” és „Halál Khameneire, átkozott Khomeini”.
Az északi Rasht és a déli Bandar Abbas városokban a tüntetők szintén jelszavakat írtak a falakra, a délnyugati Yasoujban pedig felgyújtották a rezsim plakátjait, köztük egy nagy transzparenst, amelyen Ali Khamenei legfelsőbb vezető képe volt látható.
Mint látjuk, az iráni gazdaság a legmélyebb válságot éli át, ami csak elképzelhető – mibe fektet tehát Khamenei és Raisi? Nem, nem az élelmiszeriperba, az logikus lenne. A nukleáris fegyverek és drónok fejlesztésébe! Ráadásul hazudnak is, mintha könyvből olvasnák: azt mondják, hogy a drónok hajtóműveit Irán egymaga állítja elő.
Igen, az Iszlám Köztársaság azt állítja, hogy nincs szüksége külföldön gyártott alkatrészekre a katonai drónok gyártásához, annak ellenére, hogy számos jelentésből kiderül, hogy UAV-inak számos alkatrésze külföldi eredetű.
Afshin Khajefard dandártábornok, az Iráni Repülőgépipari Szervezet (IAIO) vezérigazgatója egy szombat esti tévéműsorban azt mondta, hogy az ország önellátó a drónok és cirkálórakéták motorjainak gyártásában.
„Elértük az önellátás olyan szintjét a hajtóművek terén, hogy ma már tízféle hajtóművet tudunk gyártani az országban, amelyek nagy részét drónokban és cirkálórakétákban használják” – mondta. „Védelmi iparunk természetesen a nehéz hajtóművek tervezése és gyártása terén is elérte az önellátást” – jegyezte meg.
Hozzátette: „Különböző osztályú rakétáink, precíziós csapásmérő bombáink, elektronikai hadviselési avionikánk és felderítő drónjaink vannak. Ugyanakkor igyekszünk polgári célú drónokat is fejleszteni, mert a drónok felhasználhatók a mezőgazdaságban, a térképezésben és a tűzoltásban” .
Azt állította, hogy Irán a szankciókkal dacolva önellátó a kereskedelmi repülőgépek nagyjavítása és az alkatrészek gyártása terén, hozzátéve, hogy az iszlám köztársaság a helikopterek építése és nagyjavítása terén is önellátó, és az ország termelésének nagy része hazai gyártású.
Az iráni tisztviselők közismerten olyan állításokat tesznek katonai képességekről, amelyeket nem lehet függetlenül ellenőrizni.
Irán kidolgozta a drónok vagy UAV-k (pilóta nélküli légi járművek) programját, tekintettel arra, hogy a nemzetközi szankciók miatt nincs hatékony légiereje. Bár az iráni tisztviselők és parancsnokok ezt a hazai gyártás vívmányaként ünnepelték, Irán gyakran titokban szerezte be a külföldön gyártott alkatrészeket.
A 2013 óta gyártott iráni Shahed drónok a széles körben elterjedt hírek szerint Rotax 914-es motorral működnek. Egy évtizeddel ezelőtt olyan hírek láttak napvilágot, hogy Irán lemásolta egy általa lelőtt amerikai drón egyes elemeit.
A québeci székhelyű Bombardier Recreational Products (BRP) meglepetését fejezte ki, hogy az osztrák leányvállalata, a Rotax által gyártott motorokat állítólag az Ukrajnában lelőtt iráni gyártású drónokban találták meg. A vállalat logója szerepelt a drón roncsairól készült fényképeken. Míg a Rotax motorokat hószánokban, vízi járművekben és polgári légitársaságoknál használják, az Egyesült Államok MQ-1 Predator drónjában, az izraeli Heron drónokban és néhány orosz drónban is megtalálhatóak. A drónok gyártása az elmúlt években megugrott a Közel-Keleten, a fő gyártók Izrael és Törökország.
Miután a jelek szerint egy Rotax motort találtak egy, az ukrán erők által lelőtt Mohajar–6 drónban, amelyet októberben a CNN-en mutattak be, a BRP október 21-én kijelentette, hogy nem adott engedélyt a forgalmazóknak arra, hogy „katonai UAV-gyártóknak szállítsanak Iránban vagy Oroszországban”.
Januárban a leginkább vízisílécekről és motoros szánokról ismert BRP azt mondta, hogy egy három hónappal ezelőtt indított „alapos vizsgálat” során megállapította, hogy a Mohajer–6 drónban talált motort nem adták el közvetlenül sem Iránnak, sem Oroszországnak. A Bombardier 2019-ben beszüntette a motorok szállítását Iránba, bár a teheráni Mahtabal cég továbbra is a Rotax motorok hivatalos képviselőjeként hirdeti magát. A dátum – 2019 – arra utal, hogy ez válasz volt az Egyesült Államok által 2018-ban bevezetett „maximális nyomásgyakorlású” szankciókra, amelyek büntetőintézkedésekkel fenyegették az Iránnal üzletelő harmadik feleket. Az elsősorban szabadidős célokra gyártott motorokra nem vonatkozott volna az ENSZ Iránnal szembeni, 2020 októberében lejáró részleges fegyverembargója.
Február elején több tucat amerikai törvényhozó levélben fordult Joe Biden elnökhöz, hogy aggodalmukat fejezzék ki az Ukrajnában előkerült, iráni gyártmányú drónok Egyesült Államokban gyártott alkatrészeit tartalmazó jelentések miatt.
A hónap folyamán később az Axios két uniós tisztviselőt idézett, akik szerint az Európai Unió várhatóan szankciókat fog bevezetni hét, az IRGC-vel kapcsolatban álló szervezet ellen, amelyek a csoport szerint részt vesznek a drónok Oroszországba történő szállításában.
Körülbelül ugyanebben az időben a Biden-kormányzat aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy olyan országok, mint Irán és Észak-Korea támogatást nyújtanak Oroszországnak embargóval sújtott áruk, például mikrochipek szállítása révén. Thea Candler, a kereskedelmi minisztérium exportigazgatásért felelős helyettes államtitkára elmondta: „Oroszország más országokhoz fordult, ha lehetséges Iránt és Észak-Koreát partnereinek nevezni, hogy bizonyos hiányosságokat pótoljanak a beszerzéseikben, amelyek azáltal keletkeztek, hogy a mi termékeink elhagyják az orosz piacot”. Ezen túlmenően az Egyesült Királyság bizonyítékokat nyújtott be az ENSZ-hez, amelyek bizonyítják, hogy az IRGC megsérti a Biztonsági Tanács határozatait. Teheráni források a múlt héten azt mondták a Guardiannek, hogy Irán hajókat és egy állami tulajdonú légitársaságot használt, hogy új típusú, fejlett, nagy hatótávolságú fegyveres drónokat csempésszen Oroszországba.
A nukleáris fejlesztések botránya még nagyobb, az már nemzetközi hullámokat is vet. A NAÜ (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) vasárnap közölte, hogy tárgyal Iránnal a közelmúltban végzett ellenőrzési munkák eredményeiről, miután egy jelentés szerint fegyver minőségűvé dúsított urániumot észleltek.
Vasárnap a Bloomberg News magas rangú diplomatákat idézett, akik szerint az ENSZ felügyelőszervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nemrégiben 84 százalékosra dúsított uránt észlelt Irán nukleáris létesítményeinek ellenőrzése során.
Irán 2021 áprilisa óta dúsít 60 százalékos tisztaságú uránt. Három hónappal ezelőtt kezdte meg a dúsítást erre a szintre egy második telephelyen, a hegyekbe vájt Fordowban. A fegyver minőségű urán 90 százalék körüli.
„A NAÜ tudomást szerzett az iráni urándúsítási szintekkel kapcsolatos legutóbbi médiajelentésekről” – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a Twitteren. „A NAÜ megvitatja Iránnal az ügynökség közelmúltbeli ellenőrzési tevékenységeinek eredményeit, és adott esetben tájékoztatni fogja a NAÜ kormányzótanácsát.”
Az iráni nukleáris létesítményeket ellenőrző NAÜ az iráni tevékenységekben bekövetkezett jelentős fejleményeket vagy a 35 országot tömörítő kormányzótanácsnak címzett ad hoc jelentésekben, vagy a testület ülései előtt rendszeresen, negyedévente kiadott jelentésekben jelzi.
Diplomaták vasárnap este közölték, hogy a NAÜ eddig nem adott ki ilyen jelentést.
Az iszlám köztársaság 2021 eleje óta csökkentette a NAÜ ellenőrzési hozzáférését tevékenységéhez, és megsértette a 2015-ös nukleáris megállapodásban (JCPOA) meghatározott korlátokat, amelyek 5 százalék alatt tartották a dúsítást. Teherán 2019-ben kezdte megszegni a korlátot, amikor az Egyesült Államok a JCPOA-ból való kilépést követően teljes körű olajexport-szankciókat vezetett be.
Az alku helyreállítására tett közel kétéves diplomáciai kísérletek kudarcba fulladtak, miközben a Nyugat kritikával illette Iránnak a tömegtüntetések elleni véres fellépését és azt is, hogy katonai drónokat szállít Oroszországnak.
A JCPOA három európai aláírója, az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Németország bármelyike beindíthatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának a megállapodásban rögzített mechanizmusát, hogy visszaállítsa az Iránnal szembeni nemzetközi szankciókat a dúsítással kapcsolatos jogsértések miatt.
A NAÜ kormányzótanácsának következő ülése március 6-án lesz, és megvitatják az Iránról szóló jelentést. Ha az ülésen újabb jogsértésről számolnak be, a nyugati országok dönthetnek úgy, hogy a Biztonsági Tanács elé viszik a kérdést.
Izrael többször figyelmeztetett, hogy nem fogja megengedni az Iszlám Köztársaságnak, hogy atomfegyverhez jusson. Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter február 17-én azt mondta, hogy „minden lehetséges eszköz” rendelkezésre áll annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyvert építsen. A nukleáris tárgyalások megszakadása óta amerikai tisztviselők többször is kijelentették, hogy Joe Biden elnök nem fog eltűrni egy atomfegyverekkel rendelkező Iránt.
A Bloomberg vasárnap korábban két magas rangú diplomatára hivatkozva arról számolt be, hogy a NAÜ megpróbálja tisztázni, hogyan dúsította Irán 84%-ra az uránt.
„Az ellenőröknek meg kell állapítaniuk, hogy Irán szándékosan állította-e elő az anyagot, vagy a koncentráció véletlen felhalmozódás volt az izotópok szétválasztására használt több száz gyorsan forgó centrifugát összekötő csőhálózatban” – jelentette a Bloomberg.
Hozzátette, hogy az észlelt anyag „tévedésből halmozódhatott fel a centrifugakaszkádok működtetésének technikai nehézségei miatt – ez már korábban is előfordult”, az egyik diplomatára hivatkozva.
Az Iráni Atomenergia Szervezet szóvivője a Bloomberg jelentését „a tények elferdítéseként” utasította vissza, és azt mondta: „Eddig nem dúsítottunk uránt 60 százalék feletti tisztasági szintre”. Hozzátette, hogy a NAÜ arról tájékoztatta Teheránt, hogy „a 60 százalék feletti tisztaságú uránrészecskék jelenléte gyakori a mintavételek során”.
Ilyenkor kellene igen kooperatív és defenzív külpolitikai lépéseket tenni, de erről szó sincs: a már tegnapi is idézett Abbas Araqchi nukleáris főtárgyaló az „elrettentés eszközének” bevetését javasolja.
Abbas Araqchi volt nukleáris főtárgyaló elismerte, hogy Irán a Nyugattal folytatott nukleáris tárgyalások során erős nyomásgyakorló eszközként használta rakétáit. Mint mondta:
„Ami az Egyesült Államokat, a három európai államot, valamint Oroszországot és Kínát a tárgyalóasztalnál tartotta, az nem egyszerűen a diplomáciai erőnk volt. Hanem a rakétáink is, amelyek nem tették lehetővé, hogy bárki is megtámadja nukleáris létesítményeinket.”
A reformpárti Dzsamaran hírportálnak adott interjújában, amelyet több más iráni hírportál is közölt, Araqchi az IRGC-t és Mohammad Dzsavád Zarif volt külügyminisztert is dicsérte a tárgyalásokban játszott szerepükért.
Mindezt annak ellenére, hogy Zarif legalább egyszer már beszélt az IRGC-nek az iráni diplomáciában betöltött kontraproduktív szerepéről, és megkérdőjelezte annak Oroszországgal való kapcsolatát. Araqchi azt is állította, hogy Zarif határozottan védelmébe vette az IRGC-t.
Irán száz közepes hatótávolságú rakétából, újabban pedig drónokból álló arzenállal bizonyította, hogy képes kárt okozni a közel-keleti országoknak, például a szaúd-arábiai olajlétesítmény elleni 2019-es támadással. Ez nagyon idegessé tette Izraelt és az arab államokat, akik eltökéltek Teherán rakétaprogramjának megfékezésében, amely akár atomfegyverek hordozására is alkalmas lehet.
Közben arra figyelmeztetett, hogy „azok, akik Iránt és politikai rendszerét fenyegetésként próbálják bemutatni, valójában tönkreteszik Irán külkapcsolatait, és tevékenységük Irán más országokkal való együttműködésének romlásához vezet.”
Egyébként az iráni keményvonalasok és az IRGC vezető tisztjeinek szokásos fenyegetései Izrael és más regionális szereplők ellen, valamint a Hormuzi-szoros lezárásával való kérkedésük növeli a feszültséget Irán és a regionális országok között.
Araqchi szerint mind Irán lejáratása, mind delegitimálása „nagyon veszélyes”. Hozzátette, hogy „nem szabad megengedni az Irán elleni állandó tüntetéseket Európában és más országokban. Ez olyan légkört teremt, amelyben más országok kezdenek kételkedni az Iránnal való együttműködésben”. Azzal vádaskodott, hogy Izrael áll az ilyen lépések mögött.
Közben Araqchi a „Sem kelet, sem nyugat” jelszót az Iszlám Köztársaság alapítója, Ruhollah Khomeini ajatollah értékes örökségének nevezte. A semlegesség dicsérete egy nappal azután hangzott el, hogy Ebrahim Raisi elnök visszatért kínai látogatásáról, hogy erősítse Irán „keletre tekintő” politikáját.
Az interjú egy másik részében Araqchi bírálta a keményvonalasokat, akik szerint Iránnak nem előnyösek a nukleáris tárgyalások. Ezt mondta:
„Azért léptünk be a tárgyalásokba, mert nem akartunk a Nyugat uralma alá kerülni. Aggódtak Irán atomprogramja miatt, és azt akarták, hogy állítsuk le a programot. Mindig is azt mondtam, hogy bárcsak filmre vettük volna a tárgyalásokat, hogy megmutassuk a nemzetnek, hogyan álltunk ellen a zsarnokságnak”.
Araqchi elmondta, hogy az amerikai nukleáris tárgyalásokon olyan jelentős politikai személyiségek vettek részt, mint William Burns jelenlegi CIA-főnök, Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. „Tárgyaltunk velük. Tehát van önbizalmunk” – mondta.
Az iráni keményvonalasokat bírálva, amiért összekeverik az interakciót a barátsággal, Araqchi azt mondta, a kritikusoknak tudniuk kellene, hogy a diplomaták protokollok alapján járnak el. Hozzátette:
„A külpolitika elveit és stratégiáját máshol határozzák meg (feltehetően Ali Khamenei legfelsőbb vezető), de a taktikát a külügyminisztériumban tervezik. A barátság és az ellenségeskedés értelmetlen a külpolitikában és a nemzetközi kapcsolatokban.”
Araqchi dicsérte Irán elrettentő erejét, és azt mondta: „A biztonságunkkal kapcsolatos stabilitásunkat nagyrészt az elrettentő erőnknek és a védelmi iparunk képességeinek köszönhetjük.”
Az 1962-ben született Araqchi karrierdiplomata, aki még az 1980-as években, az iráni-iraki háború idején került az iráni külügyminisztériumba. Letette a külügyminisztériumi főiskola felvételi vizsgáját, ott tanult, és a háború végén diplomázott. Irán finnországi nagykövete (1999-2003), Irán japán nagykövete (2007-2011), a külügyminisztérium szóvivője (2013) és politikai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes (2017-2021) volt.
Fenyegetőzés ide vagy oda: attól nem telik meg a kamra, nem lakik jól senki.
Mindenesetre ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója.