Iránban mindig is volt nemzetiségi probléma – ahogyan vallási is, hiszen az ország népei távolról sem ugyanahhoz a felekezethez tartoznak – de a kisebbségi jogok körül most kezd fellángolni a vita, ugyanis bár egyik népcsoportnak sincsenek szeparatista tervei (talán a kurdok egy szűk körét kivéve) de mindegyik követeli azokat a jogait, amelyeket a mostani rendszer tökéletesen semmibe vesz.
Ilyen például az anyanyelvi oktatáshoz való jog, melyekről a többségi nemzetek előszeretettel feledkeznek meg. Mivel pedig a legaktívabb ellenállás jelenleg épp a beludzsok lakta Szisztán-Beludzsisztán tartomány fővárosában, Zahedanban mutatkozik, ráadásul a város és a terület lakosságának többsége szunnita, az ottani tiltakozásoknak elkerülhetetlenül más a jellege, mint mondjuk a teherániaknak. De a Golestan tartományi tiltakozásoknak is van nemzetiségi színezetük, csak ott kevesebb beludzs és sokkal több türkmén él. Mindenesetre okos volna, ha az iráni ellenzék vezetői jó előre tisztáznák, hogy minden kisebbségi jogot garantálnak, mert így felbecsülhetetlenül értékes szövetségesekre tennének szert.
Ezzel még bőven fogunk foglalkozni, most lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Az iráni rendszer biztonsági erői február 24-én a hónapok óta tartó viszonylagos visszafogottság után fokozták a támadást a prominens szunnita lelkész, Moulana Abdol Hamid ellen. A biztonsági erők körülvették Zahedan nagy Makki mecsetét, ahol Abdol Hamid heti pénteki prédikációit tartja, megtámadtak néhány hívőt, és állítólag megpróbáltak behatolni a mecsetbe. A rendszer állítólag mesterlövészeket állomásoztatott Zahedan körül, és megzavarta a helyi internetszolgáltatást is. Abdol Hamid a közösségi médiában arról panaszkodott, hogy a korlátozások súlyossága miatt nem tudta élőben közvetíteni pénteki prédikációját. 2023 januárja óta a rendszer jelentősen növelte biztonsági jelenlétét Zahedanban, hogy elrettentse Abdol Hamidot a hatalom kritikájától. Ezek a biztonsági erők azonban eddig nagyrészt tartózkodtak attól, hogy beavatkozzanak Abdol Hamid heti prédikációjába és az azt követő tüntetésekbe, valószínűleg azért, hogy elkerüljék a belföldi zavargások további fellángolását. A biztonsági erők 2022. szeptember 30-án brutális leszámolást hajtottak végre Zahedanban a polgárokkal szemben, ami az elmúlt öt hónap során a heti pénteki tüntetések kezdeti mozgatórugója volt.
A pénteki eszkalációra több tényező is késztethette a rendszert. Az iráni vezetők talán magabiztosabbnak érzik magukat a belső zavargások elfojtására való képességükben, miután Irán-szerte hetekig viszonylag alacsony volt a tiltakozási aktivitás. Azt is érzékelhetik, hogy megújult a késztetés érzése, hogy szembeszálljanak Abdol Hamiddal, aki továbbra is megkérdőjelezi a rendszer legitimitását és kritizálja annak teljesítményét, miközben az ország jelentős problémákkal néz szembe, mint például a gazdaság rossz irányítása, ami az iráni lakosság széles rétegei körében visszhangra talál.
Abdol Hamid pénteki prédikációjában visszafogta a rendszerrel szembeni kritikáját, valószínűleg válaszul a kormány agresszívabb biztonsági megközelítésére. Abdol Hamid kifejezetten az Ebrahim Raisi-kormányt támadta ahelyett, hogy az egész Iszlám Köztársaságot ítélte volna el, mint korábbi prédikációiban. Kijelentette: „Világszerte előfordul, hogy elnökök, miniszterelnökök és más magas rangú tisztviselők lemondanak, és a problémák megoldódnak. A mi országunkban sajnos nem tudják, hogyan kell lemondani.” Ez a kritika annyiban figyelemre méltó, hogy az elnököt vette célba anélkül, hogy azt sugallta volna, hogy az Iszlám Köztársaságot le kellene váltani. Ez a keretezés elfogadható a rendszer hivatalos közbeszédében, és viszonylag mérsékelt a korábbi retorikájához képest. Abdol Hamid korábban támogatását fejezte ki Mir Hoszein Muszavi reformista vezetőnek, aki február 4-én nyilatkozatot tett közzé, amelyben az Iszlám Köztársaságról szóló népszavazást és új alkotmány kidolgozását követelte, ha a népszavazás kudarcot vall. Abdol Hamid talán azért szólította fel Raisit lemondásra, hogy megőrizze népszerűségét hívei körében, ugyanakkor ne lépje át a rendszer kereteit, és ne kockáztasson erőszakos fellépést Zahedanban. Az is lehet, hogy az volt a célja, hogy prédikációjával az iráni társadalom más elemeihez is szóljon, akik a Raisi-kormányt hibáztatják Irán gazdasági problémáiért.
Abdol Hamid felszólította a hívőket, hogy prédikációját követően „teljes nyugalomban térjenek haza”. 2022 szeptembere óta Abdol Hamid gyülekezete jellemzően közvetlenül prédikációi után nagyszabású tüntetéseket tart. Abdol Hamid nyugalomra való felhívása arra utal, hogy el akarta kerülni a biztonsági erők provokálását.
Néhány klerikus Abdol Hamid körén belül agresszívebb álláspontot foglalt el a zahedani eszkalációval kapcsolatban. Moulana Abdol Ghaffar Naghshbandi raszki szunnita pénteki imavezető hivatala közleményt tett közzé, amelyben tömeges tüntetésekre szólított fel válaszul a biztonsági erők „ostromára” a Nagy Makki mecset ellen. Naghshbandi figyelmeztetett, hogy „történelmi fatvát” fog kiadni, ha a biztonsági erők folytatják ezt a „brutális akciót.” Naghshbandi nem részletezte, hogy ez a fatva mit tartalmazna, de egyértelműen a rezsimre irányuló fenyegetésnek szánta. Abdol Hamid és Abdol Ghaffar üzeneteinek ellentéte arra utal, hogy közöttük némi eltérés van. Nem világos, hogy ezt az ellentétet le fogják-e küzdeni, vagy további súrlódásoknak néznek elébe.*
*A zahedani eseményekről van egy helyszíni tudósítás is, melyet majd közlök alább.
Az iráni állami média arról számolt be, hogy Teherán február 24-én valószínűleg légvédelmi eszközöket, például radarokat és föld-levegő rakétákat fog eladni Szíriának. Az iráni védelmi és fegyveres erők logisztikai minisztere, Mohammad Reza Gharaei Ashtiani dandártábornok február 22-én Teheránban találkozott a szíriai légvédelmi erők parancsnokával, Salahuddin Kaser al Ghanemmel, hogy megbeszéljék ezeket az eladásokat. A Bashar al Asszad-rezsimnek történő eladás a hírek szerint az iráni gyártmányú 15-Khordad légvédelmi rendszerhez szükséges lőszereket is tartalmazni fogja, amelyet Irán 2019-ben mutatott be. Nem világos, hogy az Asszad-rezsim hogyan tervezi kompenzálni Iránt ezért a felszerelésért. Egyes rendszerellenes kiadványok arról számoltak be, hogy Irán már 2020-ban 15-Khordad rendszereket küldött Szíriába, bár a CTP nem tudja ellenőrizni ezeket a jelentéseket.
Ezek a potenciális eladások részei lennének az iráni erőfeszítésnek, hogy bővítsék és erősítsék a rendszer légvédelmi képességeit Szíriában az izraeli légicsapások visszaverése érdekében. Iráni és szíriai tisztviselők 2020 óta tárgyalnak ilyen együttműködésről. Az iráni állami médium, a PressTV, amely angol nyelven közvetíti a rendszer üzeneteit a nyugati közönség felé, megjegyezte, hogy a 15-Khordad rendszer képes vadászgépek és harci drónok észlelésére. A hírnek az állami, angol nyelvű PressTV-n keresztül történő kiadása arra utal, hogy a rendszer az Egyesült Államok, Izrael és esetleg az európai országok számára is hangsúlyozni kívánja az eladást. Az iráni vezetők azzal számolhatnak, hogy Izrael kevésbé hajlandó célba venni egy olyan Szíriába érkező fegyverszállítmányt, amely egy hivatalos államközi fegyvereladás része. Irán talán saját légvédelmi rendszereit próbálja bevezetni Szíriába, hogy helyettesítse az S-300-as rendszereket, amelyeket az oroszok állítólag 2022-ben vontak ki Szíriából.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az iráni rendszer biztonsági erői a hónapokig tartó viszonylagos visszafogottságot követően, miközben Zahedanban összpontosították erőiket, eszkalálódtak Moulana Abdol Hamid neves szunnita lelkész ellen. Abdol Hamid pénteki prédikációjában enyhén de-eszkalálódott, valószínűleg válaszul a rezsim agresszívabb biztonsági megközelítésére. Néhány klerikus Abdol Hamid köréből agresszívebb álláspontot képviselt a rezsim zahedani eszkalációjával kapcsolatban.
- Az iráni állami média arról számolt be, hogy Teherán légvédelmi eszközöket, például radarokat és föld-levegő rakétákat fog eladni Szíriának.
- Két tartomány két városában legalább két tüntetés zajlott.
- Az iráni rial új rekordalacsony szintre esett, 540 000 rial körüli árfolyamon értékelve az amerikai dollárt.
- Abdol Hoszein Khosrou Panah, a Legfelsőbb Kulturális Forradalmi Tanács titkára felszólított egy egységes állami médiagépezet létrehozására a rendszer narratíváinak gyors és hatékony nyilvános népszerűsítése érdekében.
-
Belső biztonság és tiltakozó tevékenység:
Február 24-én két tartomány két városában legalább két tüntetésre került sor. A CTP nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Galikash, Golestan tartomány
Méret: Kicsi
Zahedan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Közepes és nagy
Az iráni rial február 24-én új rekordalacsony szintre esett, körülbelül 540 000 rialra értékelve az amerikai dollárt. Ez a leértékelődés 2,5 százalékos csökkenést jelent február 23-hoz képest, amikor egy dollárt körülbelül 526 000 riálért adtak el.
Abdol Hoszein Khosrou Panah, a Legfelsőbb Kulturális Forradalmi Tanács titkára február 24-én a rendszer narratíváinak gyors és hatékony nyilvános népszerűsítése érdekében egy koherens állami médiagépezet létrehozására szólított fel. Khosrou Panah azzal érvelt, hogy ez javítaná az iráni médiumok közötti üzenetküldés koordinációját. Khosrou hozzátette, hogy ez a koordináció szükséges a nyugati hibrid háborúval szemben, amely a rendszer tisztviselői szerint a média és az online platformok felhasználását jelenti a népi elégedetlenség szítására Iránban. A Legfelsőbb Kulturális Forradalmi Tanács az államhatalom politikai szerve, amely a kulturális, vallási és szociális ügyekkel kapcsolatos határozatok előkészítéséért felelős, majd ezeket a javaslatokat jóváhagyásra a parlament elé terjeszti.
Külső biztonság és katonai ügyek:
Iráni és Irán által támogatott erők három repülőtéren összpontosultak az M5 autópálya mentén Szíriában, valószínűleg azért, hogy támogassák a Szírián keresztül vezető fegyverellátási vonalakat. Ezek az erők február 21-én Damaszkusz város Aqraba negyedében lévő raktárból fegyverkészletet telepítettek át a damaszkuszi nemzetközi repülőtérre, amely a jelentések szerint iráni föld-föld rakétákat tartalmazott, egyéb fegyverek és lőszerek mellett. Az IRGC küldöttsége a jelentések szerint február 22-én a Hama katonai repülőtéren találkozott a Hama repülőtér parancsnokával, Youssef Ramadan dandártábornokkal és a szíriai rezsim más tisztviselőivel, hogy megvitassák az iráni milíciák Hama tartományban folytatott műveleteit. A találkozót követően nem meghatározott, Irán által támogatott milíciák érkeztek a Hama katonai repülőtérre. Az iraki Népi Mozgósítású Erők személyzetének konvoja végül február 22-én érkezett meg az aleppói nemzetközi repülőtérre. 60 katonai járműből álló konvojról számoltak be. Az aleppói nemzetközi repülőtér, a hamai katonai repülőtér és a damaszkuszi nemzetközi repülőtér mind a szíriai M5-ös autópálya mentén található, amelyet az Irán által támogatott milíciák arra használhatnak, hogy ezen az észak-déli tengelyen fegyvereket csempésszenek.
Az IRGC parancsnoka, Hossein Salami február 24-én találkozott a 4. Vahdati légibázis parancsnokával, Dzsavad Valadi dandártábornokkal. Az Artesh légierő üzemelteti ezt a légibázist, amely a Khuzestan tartománybeli Dezfoulban található. Valadi tájékoztatta Szalamit a légibázis „teljesítményéről és katonai erejéről”.
Lássuk az Iran International zahedani tudósítását. Eszerint az iráni rezsim a biztonsági erők erőteljes bevetésével akarta megakadályozni, hogy Zahedan szunnita lakossága pénteken újabb tüntetéseket tartson.
A hívők azonban az imát követően megtartották szokásos pénteki tiltakozó gyűlésüket Szisztán-Beludzsisztán tartományi fővárosában, ahol „Halál Khameneire” és „Halál az IRGC-re” jelszavakat skandáltak.
A kormány által leállított internet miatt a szókimondó szunnita vezető, Moulana Abdol Hamid prédikációját nem közvetítették élőben. A NetBlocks internetfigyelő szervezet megerősítette, hogy a valós idejű hálózati adatok szerint Zahedanban jelentős fennakadás volt a kapcsolatrendszerben. „Az incidensre a pénteki tüntetések idején növekvő biztonsági jelenlét közepette került sor” – közölte a NetBlocks.
A Makki Nagymecsetet, ahol Abdol Hamid általában megtartja pénteki prédikációit, péntek kora hajnal óta ostrom alatt tartották, és a biztonsági erők megpróbáltak behatolni a szunnita mecsetbe, de dühös emberek álltak velük szemben. Egyes közösségi médián közzétett videókon a környéken lévő épületek tetején és dombokon állomásozó mesterlövészek láthatók.
„Bajtársaink vérére esküszünk, hogy a végsőkig kitartunk” – hangoztatta több száz tüntető egy videón, amely a villámháború sújtotta városban készült. Egy másik, széles körben terjesztett videón az látható, amint a biztonsági erők megvertek és letartóztattak egy beludzs férfit, aki megpróbált bejutni a Makki mecsetbe.
Hasonló tüntetésekről számoltak be a tartomány más városaiból, például Khashból és Raskból is.
A pénteki imaórákról készült hanganyagot később a nap folyamán adták ki a médiának, amelyben Abdol Hamid elítélte az országszerte több mint öt hónapja tartó elnyomást, és a rendszer erőit önmérsékletre szólította fel.
„Hallgassátok meg az embereket és az ellenzéket, és ha nem tudjátok megoldani az emberek problémáit, távozzatok, és engedjetek előre valakit, aki meg tudja oldani” – mondta, utalva az alapvető változás szükségességére.
„Problémák vannak a belpolitikával, és ezek a problémák vezettek az emberek tiltakozásához” – mondta Abdol Hamid, hozzátéve, hogy az ország „súlyos válságban” van, és sok gondolkodásra van szükség, hogy kikerüljön belőle.
A növekvő infláció és a nemzeti valuta elértéktelenedése miatt az emberekre nehezedő gazdasági nehézségeket elítélve azt mondta, hogy Irán gazdag ország, és az ilyen problémák a rossz bel- és külpolitikából fakadnak. Ez annak az eredménye, hogy számos országgal feszült a viszony – jegyezte meg.
„Fogadjátok el, hogy a politikátok rossz… nem vagyunk az ellenségeitek, sajnáljuk azokat az embereket, akiknek nincs erejük kenyeret és húst venni” – tette hozzá.
Beszélt a városban szeptember 30-án történt, Véres Péntek néven ismert mészárlásról is, amikor a biztonsági erők több mint 80 embert, köztük nőket és gyerekeket öltek meg.
Az igazság tisztázására szólítva fel, elmondta, hogy négy irányból lőttek az emberekre, és közel 100 embert, köztük 18 gyermeket öltek meg; 300-an megsebesültek, közülük 80-an még mindig kórházban vannak; 17 embert szemen lőttek.
Abdul-Ghaffar Naqshbandi, Rask városának imavezetője pénteken közleményt adott ki, amelyben „történelmi fatvával” fenyegette meg a rezsimet. A fatva olyan iszlám jogi döntés, amely tükrözi a változó gazdasági, társadalmi és politikai körülményeket, és amelyet általában betartanak a muszlimok.
A nemzetiségi kérdéshez tartozik, méghozzá nagyon szervesen az anyanyelvi oktatás ügye is. A közösségi médiában terjed a követelés, hogy az oktatást ne csak perzsául, hanem az Iránon belüli számos közösség anyanyelvén is oktassák.
Az anyanyelvek világnapja, február 21. alkalmából Irán számos nyelvének, köztük a türk, a kurd, a beludzs és az arab nyelvnek a beszélői követelik, hogy anyanyelvükön is részesülhessenek oktatásban.
A heves viták elárasztották a közösségi médiát, különösen az ellenzék körében, és szeparatizmus vádjával illették a kormány politikáját, amely kizárólag perzsa nyelvű oktatást kíván érvényesíteni.
Az anyanyelvi oktatás hívei azzal érvelnek, hogy a csak perzsa nyelven történő oktatás károsan hat sok olyan gyermek fejlődésére, akiknek az anyanyelve más. Egyesek szerint ez pszichológiai nyomást gyakorolhat a kisgyermekekre, amikor elkezdik az oktatást, ami hátráltatja a fejlődésüket.
Egy 2016-ban a második Development and Educational Equality Conference (Fejlesztés és oktatási egyenlőség) konferencián bemutatott tanulmányában Mohsen Renani neves közgazdász elmondta, hogy az első és második évfolyamot megismétlő gyermekek több mint 65 százaléka olyan kilenc tartományból származik, ahol az anyanyelv nem a perzsa.
„A perzsa nyelvű oktatás erőltetésével az ország lakosságának mintegy felének szellemi és személyes fejlődésének sebességét csökkentjük, és megfosztjuk őket a lehetőségektől a perzsa anyanyelvű gyerekek javára”
– írta Renani. Hivatalos adatok hiányában Renani az összes iráni 42-49 százalékára becsülte a nem perzsa anyanyelvűek számát.
Az Iszlám Köztársaság alkotmányának 15. cikke a perzsát ismeri el „Irán hivatalos nyelveként és írásmódjaként, népének lingua francájaként”. Ugyanakkor elismeri „a regionális és törzsi nyelvek használatát a sajtóban és a tömegtájékoztatásban, valamint irodalmuk iskolai oktatásában”.
Az állami műsorszolgáltató helyi állomásainak egyes műsorai más nyelveken, köztük türk és kurd, arab és gilaki nyelven is sugároznak, de Irán számos nyelve közül egyiket sem szabad tanítani az iskolákban, sem az állami, sem a magániskolákban, az alkotmány ellenére. A klasszikus arab nyelv tanulása azonban vallási okokból kötelező az általános iskola után.
A hatóságok gyakran bezárják a más nyelvek népszerűsítésére alakult kulturális és irodalmi társaságokat, és az olyan tanárokat, mint Zahra Mohammadi, egy kurd nyelvtanár, gyakran vádolják nemzetbiztonság elleni tevékenység vádjával. Mohammadi, aki ötéves büntetését töltötte, nemrég szabadult a börtönből.
A rezsim különösen szigorúan veszi az ország peremterületein beszélt nyelvek, például a kurd és a türk nyelvek tanítását, és szeparatizmussal vádolja azokat, akik ezeket a nyelveket népszerűsítik.
A korlátozások nem csak a más nyelvek oktatását és az ezeken a nyelveken történő publikálást érintik. Neveket csak a jóváhagyott perzsa és arab (vallási) nevek listájáról lehet választani. Mahsa Amini, akinek őrizetben bekövetkezett halála az elmúlt hónapok zavargásait váltotta ki, a családjától a Jina nevet kapta, de a születési anyakönyvi kivonatát Mahsa néven kellett kiállítani.
A Gamaan Intézet egy évvel ezelőtti felmérése szerint a megkérdezettek 85%-a a perzsa nyelvet tartja a legmegfelelőbb hivatalos vagy közös nyelvnek Irán számára, és 65%-uk egyetért azzal, hogy az iskolákban a perzsa mellett az anyanyelveket is oktassák, míg a válaszadók 19%-a nem ért egyet ezzel a lehetőséggel. Másrészt 61% nem értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy „Jobban szeretném, ha gyermekem inkább az anyanyelvén kapna felsőoktatást, mint fárszi nyelven”, míg 18% egyetértett.
A felmérést 2022. február 17–27. között végezték. A felmérésben több mint 20 000, 19 év feletti válaszadó vett részt. A jelentésben felhasznált végső minta 16 850 Iránon belül élő iráni állampolgárból állt.
Az állam vezetése persze jó érzékkel megtalálja, mivel kéne foglalkoznia a valódi problémák helyett. Irán gondjait szerintük az oldaná meg, ha megölnék Donald Trumpot. Én ebben kételkedem, de ha a Forradalmi Gárda vezetésének is ez a véleménye…
Irán kifejlesztett egy 1650 kilométer hatótávolságú cirkálórakétát – állította pénteken az IRGC egyik vezető parancsnoka, miközben Donald Trump volt amerikai elnök megölésével fenyegetőzött.
A Forradalmi Gárda légierejének vezetője, Amirali Hajizadeh arról beszélt, hogy Irán gyakran megismételt fenyegetése szerint megbosszulja Kasszem Szoleimáni, Teherán közel-keleti katonai és hírszerzési vezetőjének amerikai meggyilkolását, és kijelentette: „Meg akarjuk ölni Donald Trump volt amerikai elnököt”.
Az IRGC provokatív kijelentései egy olyan időszakban hangzottak el, amikor a nyugati hatalmak újabb szankciókat vetnek ki az iszlám köztársaságra, Irán gazdasága pedig lefelé ívelő spirálban van.
Szombaton az iráni valuta, a rial újabb történelmi mélypontra, 565 ezerre esett az amerikai dollárral szemben, ami csaknem 100 százalékos leértékelődést jelent szeptember óta, amikor az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Franciaországgal és Németországgal folytatott nukleáris tárgyalások zsákutcába jutottak.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság rakétaarzenáljába bekerült az 1650 km hatótávolságú cirkálórakétánk” – mondta Hajizadeh az állami televíziónak.
A televízió az új Paveh cirkálórakétát bemutató első felvételeket sugározta, amelyekről azt állította, hogy azok az első felvételek.
A négy nyugati hatalom keményebb álláspontra helyezkedett Teheránnal szemben, amióta Oroszország október elején elkezdte használni az Irán által szállított kamikaze drónokat Ukrajna ellen. Ugyanakkor az iszlám köztársaság véres leszámolása a lakossági tüntetésekkel szemben és több mint 500 civil meggyilkolása felháborodást váltott ki Európában és Észak-Amerikában.
Hajizadeh szerint Iránnak nem állt szándékában „szegény katonákat” megölni, amikor ballisztikus rakétatámadást indított az Egyesült Államok vezette erők ellen Irakban, néhány nappal azután, hogy 2020. január 3-án Bagdadban egy amerikai dróncsapásban megölték Szoleimáni iráni katonai parancsnokot.
„Ha Isten is úgy akarja, meg fogjuk ölni Trumpot. Mike Pompeo volt külügyminisztert… és a katonai parancsnokokat, akik kiadták a parancsot Soleimani megölésére, szintén meg kell ölni”
– mondta Hajizadeh a televíziós interjúban. Az iráni vezetők gyakran fogadkoznak határozottan, hogy bosszút állnak Soleimaniért.
Irán az Egyesült Államok ellenkezése, valamint az európai és regionális országok aggodalmának kifejezése ellenére bővítette rakétaprogramját, különösen ballisztikus rakétáit. Teherán szerint a program pusztán védelmi és elrettentő jellegű.
Ugyanakkor az iráni külügyminisztérium szóvivője, Nasszer Kanáni az orosz Szputnyik honlapnak azt mondta, hogy Teherán kész a nukleáris tárgyalások folytatására. Azt is állította, hogy bármilyen fegyvereket is szállított Oroszországnak, azok az ukrajnai háború előttiek voltak – ezt korábban a külügyminiszter is állította.
Irán azt mondta, hogy az ukrajnai háború előtt szállított Moszkvának drónokat. Oroszország a drónokkal erőműveket és polgári infrastruktúrát vett célba. Több jelentés azonban arra utal, hogy a drónok szállítása folytatódik, és a nyugati hatalmak aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Irán rakétákat szállít Oroszországnak, amely a precíziós, nagy hatótávolságú arzenáljának nagy részét felhasználta.
Novemberben a Pentagon közölte, hogy az Egyesült Államok szkeptikusnak tartja azokat a jelentéseket, amelyek Hajizadehet idézik, aki szerint Irán hiperszonikus ballisztikus rakétát fejlesztett ki.
Iráni tisztviselők gyakran tesznek eltúlzott állításokat katonai és hírszerzési képességeikről, amelyeket nem lehet függetlenül ellenőrizni.
Az nem teljesen világos, hogy az új rakétának mi köze van Trump és Pompeo megöléséhez, hiszen az Egyesült Államok a hatósugarán kívül fekszik, de ezt már csak Hajizadeeh parancsnok érti.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.