Vasárnap van, a Zóna rutinosabb olvasói már tudják, hogy ilyenkor háztájiban termelem meg az iráni híreket, mert a CTP (Critical Threats Project) pihenőnapokat tart, ma és holnap nem lesz ellenőrzött napi jelentés, de azért iráni sajtó így is van, érkeznek az információk, nem maradunk értesülések nélkül. Legfeljebb a tüntetésekről nem tudok beszámolni.
Azokat meg majd megkapjuk egy tételben kedden, esetleg szerdán, szóval ami késik, nem múlik. Iránban közben mélyül a krízis, a hatalom szeretné azt hinni, hogy ez csak kormányválság és nem a rendszeré, de egyre világosabb mindenki előtt, hogy a mostani bajokat már nem oldja meg néhány személyi változás, amivel be akarják tömni a nyomorgó és tiltakozó tömegek száját. Raisi elnök széke inog, de ha most menesztik, még mindig sokkal jobban jár, mint az utódja fog, amikor felelősségre vonják majd. Igaz, az se túl valószínű, hogy Raisi megússza büntetlenül a rosszabbnál rosszabb döntések sorozatát – de ha most leváltják, talán még módjában ál megszökni.
Mindenesetre az kifejezetten figyelemre méltó, hogy egy iráni kormányzati szerv által végzett kutatás eredményei szerint „az irániak többsége új kormányzati rendszert akar Iránban”.
Az Aftab News mérsékelt hírportál február 24-én idézte a „National Security Monitor” magazin januári számában megjelent jelentést, amely szintén ezt írta: „Az irániak kis százaléka hisz a hidzsábot „rosszul” viselő nőkkel szembeni kemény bánásmódban.”
Nem világos, hogy ki és mikor végezte a közvélemény-kutatást, de a médiában megjelentek érdekessége, hogy mindenképpen valamilyen kormányzati szerv készítette.
A kutatás arra a következtetésre is jutott, hogy a kormány beavatkozása olyan társadalmi és kulturális kérdésekbe, mint a nők öltözködési szokásai és életmódja, növeli az emberek bizalmatlanságát a kormány iránt.
Eközben, mint sok más értékelés az elmúlt hónapok iráni tüntetéseinek következményeiről, a kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a fiatal nő, Mahsa Amini szeptember közepén őrizetben bekövetkezett halála csupán kiváltó oka volt a tiltakozásoknak, és a régóta fennálló sérelmek voltak a fő okai a még mindig tartó zavargásoknak.
A kutatás eredményei alapján az emberek elégedetlensége és a kormányban való csalódottsága miatt alapvető reformokra van szükség a tiltakozó mozgalom lezárásához.
Az eredmények szerint, bár az irániak többsége új kormányzati rendszert akar, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyszerűen az elnöki adminisztráció leváltását szeretnék.
Az iráni társadalomban tapasztalható elkeseredés és kiábrándultság nem kizárólag a hatóságok gazdasági irányításával vagy a választások manipulálásával kapcsolatos, hanem a munkahelyi környezetben az emberekkel szembeni igazságtalan bánásmóddal is, amely akadályozza a munkahelyi előrehaladásukat.
A tanulmány azt javasolta, hogy a kormánynak demokratikus reformokat kellene követnie, miután helyrehozta megromlott kapcsolatát az emberekkel, tiszteletben tartva bölcsességüket és bátorságukat, és nem kellene a tiltakozásokat külföldi kormányoknak tulajdonítani, vagy késlekedve teljesíteni az emberek követeléseit, amikor a tiltakozások visszaszorulnak.
A hollandiai székhelyű Gamaan intézet 2022 decemberében online felmérést végzett, amelyben több tízezer iráni és külföldi válaszadó vett részt. A felmérés nagyon hasonló hozzáállást mutatott ki az országban és külföldön élők között. „Az „Iszlám Köztársaság: Igen vagy nem?” kérdésre az országon belüli válaszadók 81%-a válaszolt nemmel, az Iszlám Köztársaságra, 15% igennel, 4% pedig nem volt biztos a véleményében. A külföldön megkérdezett irániak 99%-a válaszolt nemmel, az iszlám köztársaság ellenében” – jelentette a Gamaan.
A „Nem” választ adóknak feltett kérdésben a felmérés a preferált demokratikus és szekuláris alternatív politikai rendszerre kérdezett rá. Közülük 28% Iránon belül és 32% Iránon kívül az elnöki köztársaságot, 12% Iránon belül és 29% Iránon kívül a parlamenti köztársaságot, 22% Iránon belül és 25% Iránon kívül pedig az alkotmányos monarchiát részesítené előnyben.
A National Security Monitor magazin szerint a kormány támogatói és kritikusai között egyaránt megtalálható szakértők úgy vélték, hogy a tüntetések a szisztematikus igazságtalanság, az elittel és az értelmiségiekkel szembeni méltánytalan bánásmód, a kormányzás különböző szintjein tapasztalható, széles körben elterjedt visszaélések, valamint a polgárok szabadságjogainak és méltóságának a kormány általi megsértése miatt zajlottak.
Eközben a tanulmány olyan demokratikus reformokat javasolt, amelyek az emberek választási részvételének fokozásához és az emberekkel való online kommunikáció megkönnyítéséhez vezetnének. A tanulmány szerint egyes iráni tisztviselők keményvonalas álláspontja az internet, a közösségi média, valamint az irodalmi és művészeti alkotások cenzúrázásával kapcsolatban azt mutatja, hogy nemcsak hogy nem hisznek az emberek jogaiban, hanem az irániak többségét éretlen egyéneknek tekintik, akiket könnyen befolyásol a külföldiek propagandája. Az ilyen bánásmód tönkreteszi a rendszer maradék hitelességét és legitimitását is – figyelmeztetett a tanulmány.
Ez bizony tanulságos, csak az iráni vezetés képtelen okulni belőle és a kormány összetételének megváltoztatásától várják, hogy lenyugodjanak a kedélyek. Iránból származó jelentések szerint a politikai hatalom a Raisi-kormányon belül valószínűleg két vezető keményvonalas konzervatív csoport között fog gazdát cserélni.
A jelentések a népszerű Telegram üzenetküldő alkalmazáson keringő pletykákat idézik, amelyek szerint a Mostazafan Alapítvány vezetője, Parviz Fattah, az ultrakonzervatív Paydari párt tagja valószínűleg Mohammad Mokhber alelnök helyére lép, akit az elmúlt héten támadások értek a nemzeti valuta gyors zuhanása miatt.
A parlament szombat reggeli zárt ajtós ülésén Mokhber állítólag nem volt hajlandó meggyőző választ adni a rial esésére, és azt mondta a törvényhozóknak: „Ez így alakult. Fogadjátok el vagy felejtsétek el!”
A Nameh News konzervatív hírportál, amely szombaton a Raisi-kormány legfelsőbb szintjén történő változás lehetőségéről számolt be, azt írta, hogy Mohsen Rezaei gazdasági ügyekért felelős alelnök helyére valószínűleg Zahedi Vafa, egy másik Paydari-tag is kerül.
Politikai megfigyelők az utóbbi időben azt mondják, hogy a kabinet összetételének rutinszerű megváltoztatása nem mentheti meg a kormányt, különösen azért, mert a keményvonalas konzervatív csoportok mindegyike egyformán eredménytelen és népszerűtlen. Mindazonáltal teheráni pletykák szerint az újonnan érkezők megerősítik Massoud Mirkazemi tervezési és költségvetési szervezeti vezető pozícióját és a jelenlegi káosz megfékezésére tett erőfeszítéseit.
Ebrahim Raisi elnök a közelmúltban az iráni vezetővel, Ali Khamenejjel folytatott nyilvános találkozón ígéretet tett arra, hogy a rialt meg fogják erősíteni. Azóta az elmúlt héten az amerikai dollár árfolyama 450 000 rial fölé, majd 570 000 rial fölé emelkedett.
Ugyanakkor, miközben a kormányra nyomás nehezedik a gazdaságpolitika kudarca vagy inkább hiánya miatt, a Sharq című reformista napilap egyik vezércikke azt jósolta, hogy teheráni politikai megfigyelők szerint, mivel az utcai tiltakozások visszaszorulni látszanak, Irán valószínűleg újabb zavargási hullámmal néz szembe, mivel a rial árfolyamának csökkenésével elkerülhetetlenül emelkednek az árak.
A Shargh újság szerint míg az 1401-es (2022-23-as) iráni évben a társadalmi tiltakozások komoly zavargásokhoz vezettek, addig az 1402-es (2023-24-es) évben a gazdasági ügyek valószínűleg politikai zűrzavart fognak okozni. A Shargh azt írta, hogy ez a lehetőség olyan erős, hogy még egyes kormányzati intézmények is aggodalmukat fejezték ki a valószínűség miatt.
Eközben Ghasem Mohebali politikai elemző a Rouydad24 honlapnak adott interjúban elmondta, hogy „olyan kormánnyal állunk szemben, amelynek vezetési stílusa a vágyálmokon és a szlogenek skandálásán alapul, nem törődve azzal, hogy az ilyen típusú vezetés ideje lejárt”. Mohebali hozzátette: „Ez egy olyan rendszer, amelynek minden politikai hatalom és pénzügyi forrás a rendelkezésére áll, és nincs szüksége a polgárokra ahhoz, hogy az újabb választási ciklusban megválasszák”.
„A kormány azt hiszi, hogy a fejleményekről, például az ománi szultán valószínűsíthető látogatásáról szóló „jó hírek” terjesztésével csökkentheti az árfolyamokat, de nem veszi észre, hogy ez a vágyálom nem old meg semmilyen problémát”
– tette hozzá Mohebali. Szerinte a kormány olyan helyzetben van, hogy nem tud visszalépni az álláspontjától, ugyanakkor nem folytathatja a jelenlegi politikáját.
Egy másik fejleményben Shiva Ghassemipour törvényhozó azt mondta: „bár a gazdasági helyzet Raisi előtt sem volt ideális, a Raisi-kormány alatt az emberek megélhetése egyre nehezebbé vált”. Rámutatva a politikai és gazdasági zsákutcára, azt mondta, hogy „valószínűleg akkor sem lett volna nagy különbség, ha valaki más, nem Raisi irányítja a kormányt”.
Ellenben a nemzeti valuta árfolyama valóban esik. Egy iPhone már több, mint egymilliárd rialba kerül.
A rial árfolyamának 575 ezerre zuhanása az amerikai dollárral szemben szombaton súlyosbította a káoszt Irán több nagy piacán, és számos üzletet szinte leállásra késztetett.
A kormány által szombaton a dollárral szemben hivatalosan 417,500-ban rögzített árfolyam nagyon keveset jelentett. Ezen az árfolyamon nagyon korlátozott a külföldi valuta elérhetősége, ami a vásárlókat a feketepiacra tereli.
A devizaárfolyamok ingadozása azonnali hatást gyakorol számos más árucikk árfolyamára is, beleértve az aranyat, az ékszereket és a járműveket – amelyeket sok iráni befektetési céllal vagy megtakarításai értékének megőrzése érdekében vásárol –, valamint az olyan elektronikus eszközök, mint a számítógépek és az okostelefonok, sőt még a háztartási gépek árát is.
Az ingatlanpiac általában körülbelül 30 nap elteltével tükrözi az árfolyamváltozásokat, de a vevők és az eladók egyaránt nagyon aggódónak tűnnek, mivel a rial árfolyama körülbelül egy hete naponta gyorsan csökken. Senki sem tudhatja biztosan, hogy meddig fog zuhanni a valuta, és nem lehet biztos az üzleti döntéseiben sem.
A rial mélypontra esése számos olyan üzletágat is érintett, ahol az árképzés nem tükrözi olyan nyilvánvalóan a devizaárfolyamokat, mint például a mobiltelefonok és az autók esetében.
A mobiltelefonok ára például szombaton meredeken emelkedett, mivel sok kiskereskedő inkább megtartotta készleteit a rial további árfolyamcsökkenésére számítva. Az Etemad újság szerint egy iPhone 13 Pro Max, amelyet tíz nappal ezelőtt egymilliárd riálért adtak, csütörtökön 1,2 milliárdért volt kapható, amikor a dollár 560 ezer körül forgott az utcán. Más márkák és modellek, például a Samsung telefonok ára is ennek megfelelően emelkedett.
A teheráni Nagy Bazárban például néhány textilkereskedő és aranyműves bezárta üzletét szombat délután, mivel a rial árfolyama tovább esett. Ilyen körülmények között a kiskereskedők és a nagykereskedők is túlságosan vonakodnak az eladástól, mert attól tartanak, hogy nem tudják feltölteni a készleteiket az „értéktelen” pénzzel, amit keresnek.
Az országot ráadásul jóval 50 százalék feletti infláció sújtja.
A parlament szombat délelőtt rendkívüli, zárt ülést tartott Mohammad Mokhber első alelnökkel a rial esése és az általa a vállalkozások számára okozott káosz miatt.
Mokhber ismét kitartott amellett, hogy a problémák, amelyek már Ebrahim Raisi elnök kormányának 2021 augusztusában történt hatalomátvételekor is fennálltak, „fokozatosan csökkennek”, és a devizapiac „hamarosan stabilizálódik”, míg az iráni központi bank (CBI) kormányzója, Mohammadreza Farzin azt mondta a törvényhozóknak, hogy csak a bank új portálján bejelentett árfolyamok „valósak”.
Sokan azonban úgy vélik, hogy a rial leértékelődése mindaddig folytatódni fog, amíg az iszlám köztársaság nem jut a világhatalmakkal olyan megállapodásra atomprogramjáról, amely feloldhatja a szankciókat, és nem provokálja tovább a nemzetközi közösséget elhamarkodott megjegyzésekkel és nyilatkozatokkal.
Ehsan Khandouzi gazdasági miniszter arról próbálta meggyőzni a parlamentet, hogy „rejtett kezek” felelősek a piaci káoszért, és hogy ezeket a „szabotőröket azonosították”. A biztonsági, hírszerzési és igazságügyi szervek hamarosan foglalkozni fognak ezekkel az emberekkel – mondta.
Az iszlám köztársaság időnként hasonló esetekben folyamodott olyan személyek felakasztásához, akiket gazdasági tevékenységükkel, köztük a deviza- és aranypiacok destabilizálásával összefüggésben „földi korrupcióval” vádolt meg. A tisztviselők általában külföldi kormányokat és „ellenségeket” is megvádolnak, amikor a piacokon tapasztalható zavarok a nép elégedetlenségét okozzák.
2018 novemberében Teheránban felakasztották Vahid Mazloumint, aki a médiában „az aranyrudak szultánja” néven vált ismertté, és egy másik üzletembert, Mohammad-Esmail Ghasemit, miután elítélték „az ország gazdasági, deviza- és pénzügyi rendszerének destabilizálását célzó hálózat létrehozásáért, és illegális tranzakciókért nagy mennyiségű deviza és aranyrudak csempészete révén.”
Ha már iPhone, különös döntés született a turistáknak járó szűretlen internetkapcsolatról, illetve nincsen abban semmi különös, hogy nem lesz ilyesmi Iránban. Irán kommunikációs minisztériuma – valószínűleg ideiglenesen – visszalépett attól a tervétől, hogy a turizmus ösztönzése érdekében korlátlan internet-hozzáférést biztosítson a külföldi látogatók számára.
A Miras-e Arya nevű, kulturális örökséggel és turisztikai hírekkel foglalkozó kormányzati hírportálnak adott csütörtöki interjújában a kommunikációs miniszter, Isa Zare’i azt mondta, hogy a WhatsApp és az Instagram blokkolása Iránban „egy kis nehézséget” okozott a külföldi turisták számára, és hogy minisztériuma azt tervezi, hogy speciális sim-kártyákat tervez számukra, hogy jobban és könnyebben hozzáférhessenek az ilyen platformokhoz.
A közösségi médiában sokan dühösen reagáltak a miniszter megjegyzéseire, és azt mondták, hogy az irániaknak ugyanolyan joguk van ahhoz, hogy szabadon hozzáférjenek az általuk használni kívánt közösségi médiaplatformokhoz és weboldalakhoz.
„Igaz, hogy egy turistának, bárhol a világon, tiszteletet kell mutatnia a fogadó ország iránt, de az etnikai diszkrimináció és apartheid, ha a turistáknak speciális sim-kártyákat biztosítanak, hogy speciálisan rájuk szabott internet-hozzáférést kapjanak, miközben az adott ország népét megfosztják ettől” – tweetelte az egyik kritikus.
Egy másik twitterező felhasználó rámutatott, hogy az ilyen sim-kártyák kiadása ösztönözné a feketepiacot.
A minisztérium pénteki közleményében a terv indokaként azt jelölte meg, hogy az Iránba rövid időre látogató külföldieknek lehetővé kell tenni, hogy az általuk kedvelt, Iránban törvény által tiltott platformokon keresztül tarthassák a kapcsolatot családjukkal és barátaikkal, és azt állította, hogy az irániak egyre inkább a szűretlen, hazai fejlesztésű platformokra vándorolnak.
A minisztérium a továbbiakban elmondta, hogy érkeztek olyan kérések, hogy a turisták számára korlátozott ideig használható, az ország elhagyásakor lejáró SIM-kártyákat biztosítsanak, amelyek segítségével hozzáférhetnek bizonyos szűrt platformokhoz, hogy megoldják kommunikációs problémáikat. „A turista sim-kártyák kiadása csak egy javaslat, és még nem született döntés róla” – áll a közleményben.
A kormányzati portál Twitter-fiókja, a PadDolat mostanra eltávolította a tweetet, amely a miniszter eredeti megjegyzéseit idézte.
Irán évek óta cenzúrázza az internetet, és blokkolja a legtöbb jelentős közösségi médiaplatformot, például a Facebookot, a Twittert és a YouTube-ot. A közelmúltbeli tiltakozások közepette blokkolták az Instagramot is, az egyetlen szabadon hozzáférhető alkalmazást, amelyet milliók, köztük kisvállalkozások és gazdálkodók használtak árucikkeik népszerűsítésére és értékesítésére.
Az iráni közösségi média felhasználói nagyrészt elkerülik a hazai fejlesztésű közösségi médiaalkalmazásokat, például az Instagramot helyettesíteni hivatott Wisgoon és Nazdika, valamint az üzenetküldő Rubika alkalmazást, különböző okokból, többek között a minőségük és az adatvédelem hiánya miatt.
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy a hazai alkalmazások nagyon érzékenyek a kormányzati behatolásra, és komoly biztonsági és adatvédelmi aggályok merülnek fel, beleértve azt a félelmet, hogy a biztonsági szolgálatok képesek lehetnek kémkedni az emberek után rajtuk keresztül.
Iránban évek óta sokan támaszkodnak VPN-ekre és szűrésgátló szoftverekre, hogy át tudjanak navigálni a kormányzati cenzúrán és a blokkolt közösségi médián és weboldalakon. A VPN-ek használata drasztikusan megugrott a közelmúltbeli országos tüntetéseket követően. A Farhikhtegan újság nemrég arról számolt be, hogy egy felmérés alapján az irániak 42 százaléka rendszeresen használja a Telegramot, 38 százalékuk pedig a WhatsAppot és az Instagramot. Mindezek a platformok csak akkor érhetők el, ha a felhasználók szűrésgátló szoftvert vagy VPN-t telepítenek telefonjukra és számítógépükre, amiért havonta akár 2 millió rial (körülbelül 4 dollár) előfizetési díjat kell fizetniük.
Mohammad-Javad Azari-Jahromi volt hírközlési miniszter becslése szerint a VPN-ek piaca évente mintegy 160 000 milliárd rialt ér.
Irán a korábban tervezett iráni látogatások tömeges lemondásával is küzd, amióta szeptemberben országszerte tiltakozás tört ki a 22 éves Mahsa Amini őrizetben bekövetkezett halála után, akit azért tartóztattak le, mert nem viselte „megfelelően” a hidzsábját. Novemberben a szállodások szövetségének vezetője, Jamshid Hamzehzadeh azt mondta, hogy az összes iráni utazás 85 százalékát lemondták.
Ami a hidzsábot illeti, annak viseletét egyre komolyabban veszik a hatóságok. Az iráni Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság elrendelte, hogy a gyógyszertárak országszerte kötelezzék női alkalmazottaikat, hogy munkahelyükön fekete fátylat viseljenek.
Az iráni FDA, amely az egészségügyi minisztérium felügyelete alatt működik, egy új utasításban azt is elrendelte, hogy a gyógyszertárak a kötelező hidzsábviseleti „utasításokat” a vásárlóik számára is tegyék láthatóvá.
Az irányelv szerint a gyógyszertárak vezetői felelősek azért, hogy ellenőrizzék a női alkalmazottak eltakarásának módját. Mielőtt egy tulajdonos gyógyszertárat nyit, írásban kell vállalnia erre vonatkozó kötelezettséget.
Az elmúlt hetekben legalább két gyógyszertárat zártak le Teheránban és az északi Amolban, mert női alkalmazottaik „nem megfelelő” hidzsábot viseltek.
Egy másik fejlemény, hogy a Shirazi Egyetem „kötelező hidzsáb-tanácsadáson” való részvételre hívta be azokat a diáklányokat, akiknek a hidzsábját nem tartották megfelelőnek.
Az ország Diákszövetségi Tanácsának Telegram-csatornája szerint azokat a diáklányokat, akiknek „nem megfelelő hidzsábját vagy a hidzsáb eltávolítását” jelentették egy speciális bizottságnak, arra kérik, hogy vegyenek részt a tanácsadásokon.
Az elmúlt napokban több beszámoló is megjelent arról, hogy a hidzsábjuk miatt nyomást gyakorolnak és fenyegetik a diáklányokat.
A Teheráni Egyetem nemrégiben azzal fenyegetőzött, hogy a hidzsábszabályoknak nem megfelelő diákokat „fegyelmi eljárásnak” vetik alá.
És az az elfogott tüntetők számára meghirdetett amnesztia sem olyan általános, mint eleinte mondták. A jelentések szerint több, a lakossági tüntetések során Iránban őrizetbe vett diák nem térhet vissza az iskolába, miután kiengedték őket a börtönből.
Az Iran International által kapott jelentések szerint az oktatási hatóságok nem engedik, hogy ezek a diákok folytassák tanulmányaikat, és egyes iskolák igazgatói a biztonsági intézményekkel együttműködve megtiltották jelenlétüket az osztálytermekben.
Egyes családok szerint az iskolaigazgatók azt mondták nekik, hogy a tiltakozó gyerekek iskolai jelenléte „negatív hatással” lehet a többi diákra.
Asghar Baqerzadeh, az oktatási miniszterhelyettes azt mondta, hogy nem jelent problémát, hogy azok a diákok, akik „aktívan részt vettek a közelmúltbeli tüntetéseken”, folytassák tanulmányaikat.
Emellett a lányiskolákban különböző helyszíneken folytatódnak a sorozatos mérgezések, amelyek több száz gyermek életét veszélyeztették.
A legutóbbi esetben az iráni média arról számolt be, hogy egy boroujerdi középiskola diákjain súlyos mérgezési tünetek jelentkeztek, és 44 diákot szállítottak kórházba.
Az elmúlt héten ez már a harmadik eset, hogy tömeges mérgezésről számoltak be ebben az iskolában.
A diákok sorozatos mérgezése Iránban decemberben kezdődött a vallásos Qom városában, és több más városra is átterjedt.
A kormány nem állapította meg a mérgezések okát, de egyes helyi médiumok szerint vallási fanatikusok műve lehet, akik meg akarják akadályozni, hogy a lányok iskolába járjanak.
A kormányellenes tüntetésekhez tavaly tizenéves iskolás lányok is csatlakoztak, és sokan tiltakozásul levették hidzsábjukat.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.