Az iráni rendszer krízise tovább folytatódik, hiszen tegnap óta nem történt semmiféle csoda, ami helyrehozta volna a sok évtized alatt elkövetett hiba- és baklövés-sorozatot, ami az országot jelen, siralmas állapotába taszította. Mondjuk nehezen is lehetne ilyen mirákulumot elképzelni, meglepően sokoldalú kéne legyen, ahogy az ország válsága is kiterjed az élet minden területére.
Mondanom sem kell, a rial árfolyama már nem esik, hanem zuhan, tegnap már időnként hatszázezret kellett adni belőle egy dollárért, és ez minden iráni megélhetését befolyásolja: sztrájkol is, tüntet is a nép mindenfelé, hiszen alig múlt el a fagyhalál veszélye (ami télen fenyegetett a földgázhiány miatt), jön a tavasz, a szép idő, lehet majd éhen halni az ajatollahok felől: ők ugyan a nép sorsával nem fogják fájdítani a fejüket.
Iránban vasárnap újabb napi tüntetés- és sztrájkhullámnak lehettek tanúi, miközben a valuta árfolyama süllyedt, és az átlagemberek azon gondolkodnak, hogyan engedhetik meg maguknak a minimálisan szükséges dolgokat.
Többek között nyugdíjasok és a pékipari szakszervezet, az acélgyárak és a cukorgyárak dolgozóinak csoportjai folytatták a hét folyamán megkezdett sztrájkjaikat, mivel az emelkedő árakról szóló rossz hírek naponta sokkolták az átlagembereket.
A pékek Teheránban tartottak gyűlést, míg a délnyugati Khuzestan tartományban található Haft-Tappeh cukornádkomplexum, a közép-iráni Iszfahán acélvállalat, valamint több déli város – ahol a legtöbb olaj- és gázipari vállalat működik – dolgozói sztrájkoltak.
Az acélipari vállalatnál a szombaton kezdődött sztrájk egész éjszaka tartott, miközben a biztonsági erők vízágyúkkal oszlatták szét a tiltakozó munkásokat, de azok ismét összegyűltek, és több ágazatban, valamint az éjszakai műszakban is leállították a munkát a kiterjedt komplexumban – mondta az Iran Internationalnak egy tüntető. Elmondása szerint az iszfaháni acélipari vállalat egyes részeit lezárták, és a város kormányzója meglátogatta az acélművet. Hozzátette, hogy a vállalat területére nem engednek be kamerákat, és a helyszínen nyüzsögnek a biztonsági erők. A perzsa nyelven Zob Ahan néven ismert vállalat közvetlenül az ország ipari és bányászati minisztériumának ellenőrzése alatt áll, és Irán harmadik legnagyobb acélgyártója, valamint a legnagyobb építőipari acélgyártó üzem.
A vállalat nyugdíjasainak egy része vasárnap szintén a vállalat nyugdíjalapjának épülete előtt gyűlt össze, hogy tiltakozzon a körülményeik ellen. A tartományi fővárosban, Ahvazban tartott tüntetésről a közösségi médiában közzétett videókon hallható, hogy az emberek olyan jelszavakat skandálnak, mint „Hagyjátok el Szíriát, oldjátok meg a problémáinkat!”.
Az olajban gazdag tartomány néhány más városában, így Shushban, Shushtarban és Dezfulban, valamint Kerman központi városában is gyűléseket tartottak és jelszavakat skandáltak a nyugdíjasok.
Még az iraki-iráni háború veteránjai is gyűlést tartottak vasárnap, és kérték elmaradt nyugdíjukat.
Az elmúlt napokban egyre gyorsuló szabadesésen lévő rial vasárnap veszített értékéből, és 600 ezer fölé került az amerikai dollárral szemben, de kissé visszapattant, hogy aztán ismét visszaszoruljon. A rial szombati 575 000-re való zuhanása súlyosbította a káoszt Irán több nagy piacán, és számos üzletet szinte leállásra késztetett.
A kormány hivatalos árfolyama, amely szombaton 420 000 felett volt a dollárhoz képest, nagyon keveset jelentett. Az ilyen árfolyamon a deviza elérhetősége nagyon korlátozott, ami a vevőket a feketepiacra tereli, ami olyan spekulációkhoz vezetett, hogy az iráni központi bank vasárnap hatalmas összeget injekciózott a leértékelődés lassítása érdekében.
A kormány azonban szintén képtelen nagyobb piaci változásokra, mivel maga is pénzszűkében van, ezért Hossein Amir-Abdollahian külügyminisztert a szomszédos országokba küldte, hogy keressen módot a deviza átirányítására rajtuk keresztül.
Egy jól értesült iraki forrás csütörtökön az Iran Internationalnak elmondta, hogy Amir-Abdollahian legutóbbi bagdadi útja arra irányult, hogy miként lehetne a szomszédos országból származó devizaáramlást visszatartani. Washington új korlátozásokat vezetett be az Irakba irányuló dollárátutalásokra, mivel az arab ország banki tisztviselői szerint széles körben elterjedt a pénzmosás, amely Iránba és Szíriába küld pénzeszközöket.
Az Iran International forrásai szerint az IRGC Quds erői az iszlám köztársaság nagykövetségének és több fedőcégnek az együttműködésével pénzt mosnak a rezsim számára, hogy az olaj- és gázexportból származó bevételeket visszavigyék Iránba. A pénzmosó hálózatot Hamed Abdollahi, az IRGC 400-as Qudsz Erő egységének parancsnoka irányítja, aki a külföldi terrorista műveleteket irányítja. Családjának néhány tagja és Mahmoud Hassani-Zadeh, az IRGC korábbi tisztviselője is részt vesz a műveletekben.
A hónap elején az Iran International olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint az Iszlám Köztársaság súlyos pénzügyi veszteségeket szenved el, mert az amerikai bankszankciók miatt nagy mennyiségű pénzét blokkolják Irakban.
A rial árfolyama 35 000-ről több mint 600 000-re esett az amerikai dollárral szemben pontosan öt év alatt. Ez nagyon magas, hivatalosan több mint 50 százalékos inflációhoz vezetett, ami irániak tízmillióit nyomorította el. Egy iráni közgazdász szerint az amerikai szankciók szerepe jelentős volt az iráni gazdasági káosz előidézésében.
Zahedan is forrong, amit úgy kíván orvosolni Teherán, hogy kinevezték a legújabb rendőrfőnököt a tartomány élére. Azért a legújabbat, mert két hónappal ezelőtt már kineveztek egy újat a régi, pontosabban legrégebbi helyére, aki ősszel a tömegbe lövetett.
Az Iszlám Köztársaság rendőrfőnöke új parancsnokot nevezett ki Szisztán-Beludzsisztánba, az elmúlt hónapokban már a másodikat egy olyan tartományba, ahol szeptember óta nem enyhültek a tüntetések.
Mivel a tüntetések és sztrájkok valószínűleg új lendületet kapnak a nemzeti valuta, a rial szabadesése miatt, Ahmad-Reza Radan rendőrfőnök vasárnap Doustali Jalilian-t nevezte ki Mohammad Ghanbari helyére, aki mintegy két hónapig töltötte be a posztot a nyugtalan tartományban.
Ghanbari maga novemberben váltotta Ahmad Taherit, aki a tartományi fővárosban, Zahedanban szeptember 30-án a tüntetők ellen elkövetett mészárlás idején volt a rendőrség parancsnoka. A „véres péntek” során, ahogyan az ismertté vált, a biztonsági erők tüzet nyitottak és több mint 80 embert öltek meg. A tartomány biztonsági tanácsa a helyzet megnyugtatása érdekében elbocsátotta a rendőrparancsnokot és a város egyik rendőrségi bázisának vezetőjét, de eredménytelenül. Zahedan szunnita imámja, Maulana Abdol Hamid a lépést „nem megfelelőnek”, de „helyes lépésnek” nevezte (értsük úgy, hogy legalább történt valami), követelve egy független tényfeltáró bizottság felállítását a véres pénteki mészárlás ügyében. Abdol Hamid azóta szinte minden pénteken megismételte az incidens kivizsgálására irányuló felhívását.
Dzsalilian, az új rendőrfőnök a Teherán tartományban található, viszonylag magas bűnözési rátával rendelkező Shahr-e Rey város parancsnoka volt. Az új kinevezés a biztonsági intézkedések fokozásának részeként értékelhető, tekintettel az emelkedő árakra és a rial leértékelődésére, amelyek a rendszeres tiltakozások új hullámát vetítik előre.
A kinevezés bejelentésére rendezett ünnepségen Radan, akit januárban maga is kiválasztottak a posztra, megismételte a tüntetések megtartása elleni fenyegetéseket. Sok más hírszerzési és rendőri tisztviselőhöz hasonlóan Radan is az 1980-as évekbeli iráni-iraki háború veteránja, lényegében az IRGC tisztje.
Zahedan biztonságát illetően nem lesz semmiféle megbékélés – mondta, hozzátéve: „Nem engedjük, hogy bárki átlépje a vörös vonalunkat, mert az ilyen ügyek (tüntetések) megállítják a fejlődés mozgó vonatát”.
Az új főnök kinevezését alig két hónappal a korábbi leváltása után próbálva igazolni, azt állította, hogy Ghanbarit „ideiglenesen” nevezték ki e tartomány rendőrparancsnokságának élére. Ghanbari megbízatásának ideiglenes jellegéről azonban nem jelent meg jelentés.
Annak ellenére, hogy szeptember óta minden pénteken nagy tömegek gyűlnek össze az iszlám köztársaság elleni tüntetésre Zahedanban, Radan azt állította: „Ma ez a tartomány minden biztonsági mutatót tekintve jó állapotban van”.
Múlt pénteken, február 24-én az iráni rezsim eltökélten igyekezett megakadályozni a tüntetések újabb fordulóját azzal, hogy erősen bevetette biztonsági erőit. A hívők azonban az imákat követően megtartották szokásos gyűlésüket, és a „Halál Khameneire” és „Halál az IRGC-re” skandálták.
A Makki Nagymecsetet, ahol Abdolhamid általában megtartja pénteki prédikációit, pénteken a kora reggeli órák óta ostrom alatt tartották, és a biztonsági erők megpróbáltak behatolni a szunnita mecsetbe, de a feldühödött emberek szembeszálltak velük. Egyes közösségi médián közzétett videókon a környéken lévő épületek tetején és dombokon állomásozó mesterlövészek láthatók.
Az Amnesty International pénteken közölte, hogy Ebrahim Rigi, egy 24 éves beludzs tüntető a hét elején a rendőrség őrizetében elszenvedett verések és sérülések következtében halt meg. Az Amnesty hozzátette, hogy „a kínzásra utaló bizonyítékok ismét azt mutatják, hogy az iráni hatóságok szörnyű támadást intéznek az élethez való jog ellen”. Egy nappal korábban a volt rendőrparancsnok úgy reagált Rigi meggyilkolására, hogy azt állította, hogy néhány, az áldozattal vitába keveredett személy megverte és a rendőrőrsre vitte, miközben már eszméletlen volt.
Az Egyesült Államok viszont kezd olyan lenni, ha Iránra tekint, mint Rózsa Sándor: egyre jobban összevonja a szemöldökét. Oroszország azt javasolja, hogy segítse Iránt rakétaprogramjában – mondta William Burns, a CIA igazgatója a CBS vasárnapi műsorában, – miközben Teherán urándúsítási programja messze előrehaladott állapotban van.
A Face the Nation című műsornak adott interjúban Burns azt mondta Margaret Brennannek, hogy Irán katonai kapcsolatai Oroszországgal „jelenleg elég gyors ütemben haladnak egy nagyon veszélyes irányba…”.
Ugyanakkor azt mondta, hogy annak ellenére, hogy Irán urándúsítási programja messzire előrehaladott, és hetek alatt bombaanyagot képes előállítani, az Egyesült Államok szerint még nem született döntés atomfegyverek előállításáról.
A bomba előállítása a dúsításhoz képest sokkal titkosabb folyamat lehet, amelyet az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (NAÜ) némileg felügyel az országon belül. Míg a dúsító létesítményeket figyelemmel kísérik, addig a bombakészítés folyamata teljesen különálló és titkos helyen történhet.
Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Irán 2003-ban állította le születőben lévő fegyverkezési programját, amikor a titkos atomprogramjáról szóló hírek nyilvánosságra kerültek, és a nyugati hatalmak nyomást kezdtek gyakorolni Teheránra.
„Legjobb tudomásunk szerint nem hisszük, hogy az iráni legfelsőbb vezető eddig meghozta volna a döntést a fegyverkezési program folytatásáról, amelyet megítélésünk szerint 2003 végén felfüggesztettek vagy leállítottak” – mondta Burns az interjú során.
Irán az Obama-korszak megállapodásában, a JCPOA-ban előírt dúsítási korlátot azután kezdte megszegni, hogy a Trump-kormányzat 2019-ben teljes körű olajexport-szankciókat vezetett be. Teherán először 5 százalékra kezdett dúsítani, túl a megállapodásban rögzített 3,67 százalékos határon, de amikor a Biden-kormányzat jelezte, hogy kész feléleszteni az alkut, Irán 2021 elején bejelentette, hogy 20 százalékra dúsít 2021-ben.
Miközben abban az évben Bécsben zajlottak a tárgyalások, Irán 60 százalékra növelte a dúsítást, ami nagyon közel van a nukleáris fegyverekhez szükséges 90 százalékos tisztasághoz.
Ebben a hónapban a Bloomberg arról számolt be, hogy a NAÜ ellenőrei 84 százalékos dúsítású uránrészecskéket találtak egy iráni nukleáris létesítményben. Az ENSZ megfigyelőszervezete nem cáfolta a jelentést, míg Teherán azt állította, hogy a gyorsan pörgő centrifugákban néha előfordulhat a véletlen túldúsítás.
Burns arra is figyelmeztetett, hogy Moszkva és Teherán szoros katonai kapcsolatai nemcsak Ukrajnára, hanem a térség országaira is veszélyt jelenthetnek. Irán már több száz kamikaze drónt szállított, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen használt. Burns elárulta, hogy Irán lőszert is szállított Oroszországnak a tüzérséghez és a harckocsikhoz.
Irán már rendelkezik olyan közepes hatótávolságú rakétákkal, amelyeket nukleáris robbanófejek hordozására is átalakíthatnak, de bármilyen orosz segítség ebben a tekintetben rendkívül veszélyes lehet a térségre és esetleg azon túl is.
Izrael megfogadta, hogy nem tűr meg egy atomfegyverrel rendelkező Iránt, és arra készül, hogy szükség esetén katonai erőt is bevet, hogy semlegesítse nukleáris programját.
Amerikai tisztviselők is egyre inkább jelezték, hogy Joe Biden elnök nem fog eltűrni egy atomfegyverrel rendelkező Iránt, miután a JCPOA-tárgyalások szeptemberben zsákutcába jutottak. „Ha elkezdenek túl közel kerülni, túl közel ahhoz, hogy az még elfogadható legyen, akkor természetesen nem leszünk hajlandóak tétlenül nézni” – mondta Robert Malley, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja novemberben a National Public Radio-nak.
A kormány tovább szigorítja az ellenzéki vezetők felügyeletét. Mirhoszein Muszavi iráni ellenzéki személyiséghez közel álló források szerint a rendszer további korlátozásokat vezetett be vele szemben, miután nyilatkozatot tett a népi tüntetések támogatásáról.
A Muszavihez közel álló Kalameh weboldal arról számolt be, hogy házi őrizetét szigorították, miután közzétette a „Nő, élet, szabadság” mozgalmat támogató nemrégiben kiadott nyilatkozatát, valamint az iráni új politikai rendszer létrehozását célzó népszavazásra való felhívását.
A weboldal nem említette az új korlátozások részleteit, de hozzátette, hogy hamarosan további információkat tesz közzé.
Ardeshir Amir-Arjamand, Muszavi külföldön tartózkodó tanácsadója szintén tweetben erősítette meg a Muszavi és felesége, Zahra Rahnavard házi őrizetének szigorítását.
Mir-Hoszein Muszavi, aki a 2009-es vitatott választásokon elnökjelöltként indult, és 2011 óta házi őrizetben van, e hónap elején egy nyilatkozatában azt mondta, hogy Iránnak „alapvető változásra” van szüksége, amely „a nő, az élet, a szabadság” elvein és az alkotmányos változásokon alapul.
A tüntetők elleni kormányzati erőszakra utalva azt mondta, hogy az Iszlám Köztársaság vezetői „a legkisebb lépést sem hajlandók megtenni a nép követeléseinek teljesítése érdekében”.
Muszavi nyilatkozatában úgy tűnt, hogy elutasítja a reformot mint életképes alternatívát, alapvető változásokat, új alkotmányt és alkotmányozó gyűlést sürgetett.
Zahra Rahnavard korábban a kormány nőkkel szembeni erőszakát is „rendkívüli kegyetlenségnek” nevezte, amelyre „még a középkorban sem volt példa”.
Ahogyan arra sem, hogy a diáklányokat megmérgezzék. A sokadik eset után végre vizsgálat indult, és elkezdik komolyan venni ezt a vérlázító bűncselekményt. Irán oktatási miniszterhelyettese szerint „szándékos” volt a diáklányok sorozatos megmérgezése Qom szent városában és más városokban.
Younes Panahi vasárnap azt mondta, hogy „kiderült, hogy egyesek azt akarták, hogy minden iskolát bezárjanak, különösen a lányiskolákat.”
„Kiderült, hogy a diákok megmérgezésére használt vegyi vegyületek nem harci vegyszerek, a megmérgezett diákok nem igényelnek agresszív kezelést, és a felhasznált vegyi anyagok nagy százaléka kezelhető”
– mondta egy sajtótájékoztatón. Homayoun Sameh Najafabadi, a parlament egészségügyi bizottságának tagja szintén megerősítette a Didbaniran honlapnak adott interjújában, hogy Qom és Borujerd iskoláiban a diáklányok mérgezése szándékos volt.
Ezek a kijelentések olyan helyzetben hangzottak el, hogy korábban Youssef Nouri oktatási miniszter „pletykáknak” nevezte az iskoláslányok megmérgezéséről szóló jelentéseket, azt állítva, hogy a kórházba szállított diáklányoknak „alapbetegségeik” voltak.
Vasárnap azonban Majid Monemi, Lorestan tartomány kormányzóhelyettese azt mondta, hogy a nyugat-iráni Borujerd város egyik középiskolájának 50 diáklányát ismét megmérgezték.
A diákok sorozatos mérgezése Iránban decemberben kezdődött Qom városában, és több más városra is átterjedt.
A kormány nem állapította meg a mérgezések okát, de egyes helyi médiumok szerint vallási fanatikusok műve lehet, akik meg akarják akadályozni, hogy a lányok iskolába járjanak.
A kormányellenes tüntetésekhez tavaly tizenéves iskolás lányok is csatlakoztak, és sokan tiltakozásul levették hidzsábjukat.
Különösen érdekes a mai utolsó iráni hír, ugyanis régi ismerősökről hallunk: Maszúd afgán Nemzeti Ellenállási Frontjáról. Megvannak, élnek, sőt: az afganisztáni Nemzeti Ellenállási Front elítélte Irán lépését, amellyel átadta a teheráni afgán nagykövetséget a táliboknak.
A Nemzeti Ellenállási Front szóvivője, Sibghatullah Ahmadi által közzétett nyilatkozatban a csoport azt mondta, hogy a lépésre annak ellenére került sor, hogy a Front aggódik annak „káros következményei” miatt.
„Ennek ellenére Irán megengedte, hogy a tálibok illegitim és terrorista csoportjának képviselői belépjenek Afganisztán diplomáciai képviseletébe”.
Arra is figyelmeztetett, hogy a tálibok politikai jelenléte Iránban, annak „sötét történelmével” „veszélyes”, különösen a menekültek milliói számára, akik Iránban kerestek védelmet.
„Afganisztán iráni diplomáciai képviseletének átadása egy olyan csoportnak, amely gyilkosai az afgán népnek… kétes, és kellemetlen üzenetet tartalmaz Afganisztán és más országok népe számára”.
A közlemény sajnálatát fejezte ki a nagykövetség „bűnözői csoport” általi átvétele miatt, hozzátéve, hogy ez a helyzet nem fog sokáig tartani.
Irán jó kapcsolatokat ápol a tálibokkal, és több nem pashtu, perzsa anyanyelvű afgánokat tömörítő ellenállási fronthoz is kötődik.
Afganisztán teheráni nagykövetségét egy iráni afgán diplomata szerint vasárnap délután „hivatalosan” átadták a táliboknak.
Források szerint a tálibok Fazl Mohammad Haqqanit, Afganisztán korábbi iráni nagykövetének első titkárát nevezték ki a csoport teheráni ügyvivőjének.
Irán Pakisztán és Oroszország után a harmadik ország, amely átadta az afgán nagykövetséget a táliboknak.
Hogy Teherán és Kabul látszólagos közeledése valójában mit takar – ne feledjük, Irán fenntart egy disszidens afgán síitákból álló proxy-haderőt is, a Fatemiyount, és bizonyára nem jótékonyságból teszi – azt majd meglátjuk, mindenesetre mára ennyi iráni hír jutott, de maradjanak még a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.