Szele Tamás: Kivonulás Bakhmutból?

Nézzünk szembe a tényekkel: az ukrán hadsereg valószínűleg kivonul Bakhmutból. Nem azonnal, nem pánikszerűen menekülve (az orosz szokás volt Harkiv alatt), de ha tovább romlik a város helyzete, nincs minek védeni. Tegyük hozzá: Bakhmutnak mostanra alig van néhány lakosa, azok maradtak ott, akik egyébként is az oroszokat várták, most lehet részük bennük, kiélvezhetik a megszállás összes „örömét”.

Ami a brjanszki incidenst illeti, arról Putyin feltűnően hallgat, mint a sír, és az állami propaganda is összevissza locsog. Nem tudni, volt-e halottja a portyának, hány sebesültje volt (két határőrről tudunk azért), hány civilnek esett baja. Nemzeti hőssé avatták viszont az állítólag a tűzharcban megsebesült, tíz éves Fjodor Temirovot, magas kitüntetést kapott és háborús jelkép lett belőle: nagy kár, hogy az Oroszországi Föderáció serdületlen hőse sajnos nem orosz, mint a neve is mutatja, hanem tádzsik, a szülei az 1990-es években menekültek a Brjanszki Területre, a tádzsikisztáni polgárháború elől. Erre mondják, hogy „senki sem tökéletes”, legközelebb majd etnikai orosz fog megsebesülni. Remélem, nem gyermek lesz.

De lássuk a konkrét hireket, melyeket ma is az ISW napi jelentése alapján válogattam össze.

Úgy tűnik, hogy az ukrán hadsereg kialakítja a Bakhmut egyes részeiről való ellenőrzött harci kivonulás feltételeit. Az orosz erők nagyjából 2022 májusa óta harcolnak a háború előtt nagyjából 70 000 lakosú Bakhmut város elfoglalásáért, és eközben pusztító veszteségeket szenvedtek. A március 3-án közzétett geolokációs felvételek megerősítik, hogy az ukrán csapatok két kritikus jelentőségű hidat romboltak le Bakhmut térségében – egyet a Bakhmutivka folyón átívelő Bakhmut északkeleti részén, egyet pedig a Khromove-Bakhmut útvonalon, Bakhmuttól nyugatra. A hidak megelőző jellegű lerombolása valószínűleg azt jelzi, hogy az ukrán csapatok arra törekszenek, hogy meggátolják az orosz mozgást Bakhmut keleti részén és korlátozzák a Bakhmutból nyugatra vezető potenciális orosz kijutási útvonalakat. Olekszandr Rodnyanszkij ukrán elnöki tanácsadó korábban, február 28-án kijelentette, hogy az ukrán erők szükség esetén visszavonulhatnak a bakhmuti állásokból. Rodnyanszkij azt is megjegyezte, hogy Ukrajna megerősítette a Bakhmuttól nyugatra fekvő területet, így még ha az ukrán csapatok meg is kezdenék a visszavonulást, az orosz csapatok nem feltétlenül lennének képesek gyorsan elfoglalni az egész várost. Ha az ukrán katonai vezetés szükségesnek tartja a kivonulást Bakhmutból, akkor az ukrán nyilatkozatok és a jelentett ukrán akciók alapján ítélve valószínűleg korlátozott és ellenőrzött kivonulást fog végrehajtani Bakhmut keleti részének különösen nehéz szektoraiból. Az ISW továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és frissített értékeléseket ad a lehetséges orosz lépések következményeiről, ha és amikor az ukrán hadsereg megkezdi a visszavonulást.

Az orosz tisztviselők továbbra is korlátozott információkat közöltek a március 2-i brjanszki területre történő behatolásról, de nem sikerült tisztázni, hogy mi is történt valójában. Az orosz Állami Duma képviselője, Alekszandr Hinstejn március 2-án azt állította, hogy az Orosz Nemzeti Gárda (Roszgvargyija) egyik járműve aknára futott a terület megtisztítása közben a Brjanszki Területen található Szusany közelében, és négy személy könnyebb sérüléseket szenvedett. Az orosz hatóságok korábban azt állították, hogy az elkövetők aláaknázták a területet, mielőtt távoztak volna. Az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) március 3-án szerkesztett felvételt tett közzé az állítólagos utóhatásról, amelyen két, golyó ütötte jelentős károkat szenvedett civil gépkocsi és elhunyt sofőrök, valamint ember által hordozható katonai felszerelés és aknák láthatók, mindez állítólag a Brjanszki terület határvidékén. A felvételen nagyrészt hiányoznak a terület azonosítására szolgáló jellemzők, amelyek igazolhatnák az FSZB állításait, és nem kerültek geolokációra. Az Orosz Önkéntes Testület vezetője, amely magára vállalta a felelősséget a behatolásért, március 3-án azt állította, hogy ukrán tisztviselők zöld utat adtak a behatolásnak. Az orosz Nyomozó Bizottság nem erősítette meg az Önkéntes Testület állítását, ehelyett bejelentette, hogy vizsgálatot indított az „ukrán szabotőrök” akcióival kapcsolatban. Orosz tisztviselők és milbloggerek további állításokat tettek, amelyekben nyugati államokat vádoltak a behatolásban való közvetlen részvétellel. Az orosz külügyminisztérium azt állította, hogy az elkövetők a NATO által biztosított fegyvereket használták a behatolás során, és azzal vádolta a NATO-államokat, hogy „cinkosai” voltak a műveletnek. Az állami média, az RT felerősítette egy milblogger állítását, miszerint az orosz önkéntes alakulat közvetett kapcsolatban áll az Egyesült Királysággal az Azov-ezred révén, és az Egyesült Királyságot vádolta az érintettséggel. Az ISW továbbra sem tudja megerősíteni az orosz fél vagy az orosz önkéntes alakulat állításait arról, hogy mi történt valójában a helyszínen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz Biztonsági Tanács március 3-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyve szerint nem foglalkozott a Brjanszki Területen kialakult helyzetről szóló jelentésekkel. Orosz források széles körben azt állították, hogy Putyin azért tartotta az ülést, hogy megvitassa a terrorizmus elleni biztonsági intézkedéseket a brjanszki incidensre válaszul, de az ülés jegyzőkönyve ehelyett a Kreml számos megfáradt beszédtémáját dolgozta fel, és nem használta fel ezt a platformot arra, hogy új célokat vagy eszközöket mutasson be az ukrajnai orosz katonai műveletekre vonatkozóan. Putyin arra használta fel a beszédet, hogy új, bár korlátozott támogatási intézkedéseket vázoljon fel az Ukrajnában szolgáló orosz katonák számára, és bejelentette, hogy az Ukrajnában elesett katonák minden családja megkapja a törvény által előírt szokásos biztosítási fedezetet, egy egyszeri, egyösszegű, 7,4 millió rubelt (98 143 USD). Putyin emellett „megfelelő kifizetésekre” szólított fel az Ukrajnában megsebesültek számára biztosítási kifizetések és egyszeri sérülési kifizetések formájában. Putyin továbbra is arra használja a nyilvános szerepléseket, hogy kiterjessze a meglévő katonáknak nyújtott szociális támogatásra vonatkozó ígéreteket, potenciálisan a belföldi elégedetlenség csillapítása és a már harcolók ösztönzése érdekében, de ezt ahelyett teszi, hogy konkrét célokat fogalmazna meg, vagy további forrásokat vagy intézkedéseket vázolna fel a háború jövőjére vonatkozóan.

Az orosz hatóságok továbbra is arra törekedtek, hogy Oroszországot a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) egyetlen biztonságos üzemeltetőjeként tüntessék fel, valószínűleg azért, hogy korlátozzák a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelenlétét a ZNPP-nél, és kikényszerítsék a ZNPP orosz tulajdonjogának de facto elismerését. A Roszenergoatom orosz atomenergia-üzemeltető vállalat vezetőjének tanácsadója, Renat Karchaa azt állította, hogy az ukrán személyzet március 2-án a ZNPP-nél állomásozó IAEA személyzetének rotációja során az orosz személyzetre géppisztollyal lőttek. Karchaa azt is állította, hogy az orosz biztonsági személyzet több aknát is felállított, miközben a NAÜ személyzetét kísérték. A NAÜ nem erősítette meg Karchaa állítását, ehelyett a március 2-i személyzeti váltást „sikeresnek” minősítette, miután korábban biztonsági aggályok miatt a váltást több mint egy hónapig halogatták. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója arról számolt be, hogy március 1-jén egy héten belül harmadszor is megsérült a ZNPP utolsó megmaradt tartalék áramvezetéke, amit a ZNPP-nél tartózkodó NAÜ-kontingens úgy jellemzett, hogy „valószínűleg a Dnyeper folyó túloldaláról érkező lövések miatt”. Az Energoatom ukrán atomenergia-üzemeltető március 3-án arról számolt be, hogy az orosz erők géppuska-tüzelőállásokat létesítettek és homokzsákos erődítményeket emeltek a ZNPP létesítményeinél. Az ISW részletesen beszámolt a ZNPP militarizálására irányuló orosz erőfeszítésekről, beleértve korábbi felvételeket, amelyek megerősítik, hogy az orosz erők katonai felszerelést, köztük lőszert, páncélozott személyszállító járműveket, légvédelmi fegyvereket és egyéb fegyverzetet tároltak a ZNPP területén.

A legfontosabb hírek röviden:

      • Úgy tűnik, hogy az ukrán hadsereg kialakítja a Bakhmut egyes részeiről való ellenőrzött visszavonulás feltételeit.
      • Az orosz tisztviselők továbbra is korlátozott információkat közöltek a március 2-i brjanszki területre történő behatolásról, de nem sikerült tisztázni, hogy mi is történt valójában.
      • Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén nem foglalkozott a Brjanszki Területről jelentett helyzettel az ülés jegyzőkönyve szerint.
      • Az orosz hatóságok továbbra is arra törekedtek, hogy Oroszországot a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) egyetlen biztonságos üzemeltetőjeként tüntessék fel, valószínűleg azért, hogy korlátozzák a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelenlétét a ZNPP-nél, és kikényszerítsék a ZNPP orosz tulajdonjogának de facto elismerését.
      • Az orosz hadsereg folytatta a Kupjanszk-Szvatove-Kreminna vonal mentén folytatott támadó hadműveleteket.
      • Az orosz csapatok folytatták a szárazföldi támadásokat a Donyecki terület frontvonala mentén, miközben az ukrán alakulatok úgy tűnt, hogy felkészülnek az ellenőrzött visszavonulásra legalábbis Bakhmut egyes részeiről.
      • A Kreml folytatja erőfeszítéseit az orosz védelmi ipari bázis (DIB) kormányzati felügyeletének fokozására.
      • Az orosz megszálló hatóságok folytatják a megszállt területek előkészítését a szeptember 10-i orosz regionális választásokra.

Orosz fő erőfeszítések – Kelet-Ukrajna

Orosz alárendelt főerő #1- Luhanszki terület (orosz célkitűzés: Luhanszki terület fennmaradó részének elfoglalása és az offenzív műveletek folytatása a keleti Harkivi területen és az északi Donyecki területen):

Az orosz hadsereg március 3-án folytatta a Kupjanszk-Szvatove-Kreminna vonal mentén az offenzív hadműveleteket. A nyugati média arról számolt be, hogy ukrán tisztviselők elrendelték a veszélyeztetett civilek kötelező evakuálását Kupjanszkból a területet ért orosz ágyútűz miatt. Egy orosz forrás azt állította, hogy az orosz csapatok előrenyomultak Szinkivka térségében (Kupjanszktól 8 km-re északra), és megerősítette Andrej Marocsko, a Luhanszki Népköztársaság (LNK) tisztjének állításait, miszerint a város közelében zajló orosz támadó hadműveletek előtt a civilek tömegesen hagyják el Kupjanszkot. Szerhij Hajdaj ukrán luhanszki területi vezető arról számolt be, hogy az ukrán csapatok március 2-áról március 3-ára virradó éjszaka Szvatove közelében csapást mértek egy orosz haditechnikai oszlopra, aminek következtében az orosz erők jelentős felszerelésveszteséget szenvedtek a térségben. Haidai azt is megjegyezte, hogy az orosz egységek Kreminna térségében egyre gyakrabban folyamodnak nehézgépek, például BMPT Terminátorok használatához, mivel nem tudtak eredményes kiscsoportos támadásokat végrehajtani. Egy orosz milblogger felvételeket tett közzé, amelyeken állítólag a 76. és 98. légideszant (VDV) gárdahadosztályok elemei láthatóak Kreminna térségében, és azt állította, hogy a BARS–13 (harci tartalékos) elemek is aktívak a front ezen szektorában. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz csapatok sikertelen támadó akciókat hajtottak végre Bilohorivka közelében (10 km-re délre Kreminnától).

Orosz alárendelt főerő #2-Donyecki terület:

Az orosz hadsereg folytatta a szárazföldi támadásokat Bakhmutban és környékén, miközben úgy tűnt, hogy az ukrán csapatok március 3-án a város legalábbis egyes részeiből való ellenőrzött kivonulásra készülnek. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán alakulatok visszaverték a támadásokat magára Bakhmutra; Bakhmuttól északra, Vaszjukivka közelében (13 km északra); és Bakhmuttól északnyugatra, Dubovo-Vaszilivka (6 km északnyugatra), Orikhovo-Vaszilivka (10 km északnyugatra), Hrihorivka (10 km északnyugatra) és Bohdanivka (8 km északnyugatra) közelében. A március 3-án közzétett geolokációs felvételeken látható, hogy az ukrán egységek lerombolnak egy hidat a Bakhmutivka folyón Bakhmut északkeleti részén, valamint egy másik hidat a Khromove-Bakhmut útvonalon Bakhmuttól nyugatra, ami arra utal, hogy az ukrán csapatok talán ellenőrzött visszavonulásra készülnek Bakhmut egyes részeiről. Orosz és ukrán források megerősítettek egy ukrán katona által közzétett videót, aki szerint az egysége azt a parancsot kapta, hogy azonnal vonuljon ki Bakhmutból és vonuljon át egy új harci zónába. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport finanszírozója azt állította, hogy a Wagner-erők szinte teljesen bekerítették Bakhmutot, és az ukrán csapatok csak egy megmaradt út mentén tudnak megvalósíthatóan visszavonulni (valószínűleg a Khromove-Bakhmut útvonalra utalva). Orosz milbloggerek azt állították, hogy összecsapások folynak Bakhmut északi részén az AZOM ipari üzem közelében, valamint Bakhmut déli és keleti részén lévő városi területeken. Egy orosz forrás azt állította, hogy a Wagner-erők áttörték az ukrán védelmet Ivanivskénél (Bakhmuttól 5 km-re nyugatra, a T0504-es Kosztyantyinivka-Csasziv Jar-Bakhmut út mentén), és Ivanivszke térségéből fenyegetik Bakhmut nyugati külterületét. Ezt az állítást nem erősítették meg.

Az orosz hadsereg március 3-án folytatta a szárazföldi támadásokat Avdiivka-Donyeck város térségében. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok sikertelen támadásokat hajtottak végre magánál Avdiivkánál és Avdiivka térségében Krasznohorivka és Kamjanka közelében, valamint Donyeck város délnyugati külterületén Marinka és Pobjeda közelében. A március 3-án közzétett geolokációs felvételek szerint az orosz egységek fokozatos előrenyomulást hajtottak végre Donyeck város északnyugati külterületén, Vodyane közelében. Orosz források továbbra is beszámoltak az orosz erőfeszítésekről, amelyek Marinka maradék nyugati részének elfoglalására irányultak.

Az orosz haderő március 3-án nem hajtott végre megerősített szárazföldi támadásokat Donyeck megye nyugati részén. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz csapatok folytatták a nem részletezett támadó műveleteket Vuhledar irányában (Donyeck várostól 30 km-re nyugatra). Egy orosz forrás azt állította, hogy az orosz egységek folytatják a pozícióharcokat a Vuhledartól délkeletre fekvő dácsa-területen, egy másik orosz milblogger pedig felvételeket tett közzé, amelyeken állítólag a 40. haditengerészeti gyalogosdandár elemei támadják az ukrán állásokat Vuhledar közelében.

Támogató erőfeszítések – déli tengely (orosz célkitűzés: A frontvonalbeli állások fenntartása és a hátsó területek biztosítása az ukrán csapásokkal szemben):

Az oroszok március 3-án továbbra is rutinszerű tüzelést folytattak Huljajpolétól nyugatra, valamint Herszon, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékben. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz alakulatok Zaporizzsja és Herszon irányában megpróbálták javítani taktikai pozícióikat, hogy a jövőbeni potenciális támadó műveleteket folytathassák.

Az orosz mozgósítás hírei:

A Kreml folytatja az orosz védelmi ipari bázis (DIB) kormányzati felügyeletének fokozására irányuló erőfeszítéseket. Vlagyimir Putyin orosz elnök március 3-án rendeletet írt alá, amely lehetővé teszi a hadiállapot alatt álló védelmi vállalatok „külső irányítását”. A rendelet kimondja, hogy az orosz kormány felfüggesztheti a DIB-et ellátó vállalatok részvényeseinek és vezető testületeinek hatáskörét a katonai ellátásban bekövetkező zavarok esetén. A rendelet azt is kimondja, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium határozza meg a vállalat új vezetését, és felszólított egy munkacsoport létrehozására a Katonai Ipari Bizottság keretében, amely az ilyen vállalatokkal foglalkozik. Az orosz hatóságok többször kijelentették, hogy nem tervezik a hadiállapot kihirdetését az egész országban, és csak a megszállt Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon területeken vezették be. Ez a rendelet valószínűleg nagyobb felügyeletet és közvetlen hozzáférést biztosít az orosz kormánynak az Ukrajna megszállt területein lévő védelmi vállalatokhoz, így a Kreml számára lehetővé teszi a kritikus iparágak kripto-államosítását.


Az orosz védelmi minisztérium a jelentések szerint továbbra is toboroz elítélteket a börtönből, hogy Ukrajnában harcoljanak. A Versztka független orosz hírportál március 2-án arról számolt be, hogy az orosz bíróságok tömegesen kezdték elhalasztani a munkaügyi büntetések kiszabását orosz foglyok számára Moszkva, Szaratov, Perm, Amur és a Zsidó Autonóm Területeken, ha a rabok beleegyeznek, hogy Ukrajnában harcoljanak. A hadügyminisztérium elítéltek toborzására irányuló erőfeszítései arra utalnak, hogy az orosz hadügyminisztérium a Wagner-csoport büntetés-végrehajtási toborzási modelljét igyekszik újjáteremteni az erőgenerálási erőfeszítések fenntartása érdekében, miközben egyidejűleg elvágja a Wagnert a fő toborzási bázisától. A Wagner-csoport finanszírozója, Jevgenyij Prigozsin február 9-én bejelentette, hogy a Wagner teljesen leállította a foglyok toborzását.

A megszállt területek hírei:

Az orosz megszálló hatóságok folytatják a megszállt területek előkészítését a szeptember 10-i orosz regionális választásokra. A Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetője, Denis Pusilin március 3-án azt állította, hogy a megszállt Donyecki Terület lakói részt vesznek a szeptember 10-i orosz regionális választásokon, és megválasztják a DNK néptanácsának 90 képviselőjét és 435 képviselőt a megszállt Donyecki Terület 20 településén. Pusilin azt állította, hogy a DNK Választási Bizottságának 12 tagja március 2-án találkozott először, hogy megvitassák a számlálóbizottság, a DNK Választási Bizottsága elnökének, elnökhelyettesének és titkárának megválasztását. Pusilin bejelentette, hogy a résztvevők Vlagyimir Viszockijt választották a Választási Bizottság elnökévé. Pusilin köszönetet mondott az orosz Központi Választási Bizottság vezetőségének a megszállt Donyecki Területen folytatott választási erőfeszítésekhez nyújtott támogatásáért.

Az orosz megszálló hatóságok továbbra is használják az egészségügyi infrastruktúrát, hogy a megszállt területeket integrálják az orosz egészségügyi rendszerbe. Leonyid Pasecsnik, a Luhanszki Népköztársaság (LNK) vezetője március 2-án azt állította, hogy kormánya megnyitotta az LNK Területi Kötelező Egészségbiztosítási Alapját, az első ilyen alapot a megszállt területeken, és kijelentette, hogy a szervezet szükséges lépés a megszállt Luhanszki Terület teljes integrálásához az orosz egészségügyi rendszerbe. Pasecsnik azt állította, hogy az LNK Területi Kötelező Orvosi Biztosítási Alapja fizetéseket fog eszközölni a nyújtott orvosi ellátásért, ellenőrizni fogja az ellátás minőségét, és megvédi a biztosítottak jogait. Pasecsnik megjegyezte, hogy egy március 1-jén közzétett orosz szövetségi törvény előírja, hogy a megszállt Luhanszki Terület minden lakosa ingyenes orvosi ellátásban részesüljön.


Az orosz tisztviselők és a megszálló hatóságok továbbra is ukrán gyerekeket visznek Oroszországba, hogy részt vegyenek ifjúsági programokban, a megszállt területeken a társadalmi ellenőrzés megszilárdítása érdekében. Leonyid Pasecsnik, az LNK vezetője március 3-án azt állította, hogy a Luhanszki Területen található megszállt Holubivka gyermekei a szibériai Irkutszkba érkeztek, hogy részt vegyenek a „A jövő a miénk” elnevezésű orosz ifjúsági programban, amely szervezet állítólag az egészséges életmód népszerűsítésére és a szintetikus drogok használatának megelőzésére törekszik. Pasecsnik azt állította, hogy a holubivkai gyerekek kirándulni mennek, órákra járnak, és érdekes eseményeken vesznek részt. Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy az orosz hatóságok az ifjúsági programok álcáját használják arra, hogy ukrán gyerekeket erőszakkal Oroszországba deportáljanak.

Jelentős tevékenység Belaruszban:

Az orosz hadsereg folytatja a csapat- és eszközrotációt Belaruszban. A The Hajun Project független belarusz megfigyelő csoport március 2-án arról számolt be, hogy legalább két orosz tehervonat legalább 17 T-62M harckocsit szállítva indult el a breszti területen található Baranavicsiből az oroszországi Szmolenszki Területre. A The Hajun Project arról is beszámolt, hogy új orosz erők érkeztek Belaruszba kiképzés céljából és a harci övezetekbe való telepítés céljából Belaruszt elhagyó kiképzett erők pótlására.

Az Orosz Légierő Beriev A–50-es Beriev A–50-es légi korai előrejelző és irányító repülőgépének (amelyet korábban a Minszkben, Belaruszban található Macsuliscsi légibázison telepítettek) jelenlegi státusza március 3-án még mindig nem tisztázott. A belarusz média március 2-án olyan felvételeket terjesztett, amelyeken az A–50-es felszállt a repülőtérről, annak bizonyítására, hogy a gép még mindig üzemképes, annak ellenére, hogy állítások szerint belarusz partizánok támadták meg a gépet. A belarusz Hajun Project azonban március 3-án megjegyezte, hogy az Orosz Légierő MiG–31K típusú repülőgépe az A–50-es nélkül szállt fel a macsuliscsi repülőtérről. A Hajun Project megjegyezte, hogy az A–50-es hiánya valószínűleg azt jelenti, hogy az orosz erők Kindzsal rakétáinak indítási valószínűsége Ukrajna ellen a belarusz légtérből némileg csökkent. Az ISW nem tudja ellenőrizni ezt az értékelést.

Ennyi harctéri hír jutott mára, de maradjanak még a Zónán, mert rövidesen érkezik az összefoglaló második része.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!


Oszd meg másokkal is!