Iránban folytatódnak az iskolák elleni, vegyi anyagokkal történő támadások és az egekig csapnak az indulatok. Az eddigi bajokra mégis lehetett valamiféle, bár nem feltétlenül kormánypárti magyarázatot adni, például a gazdasági válságra azt, hogy alkalmatlan vezetőket nevezett ki a keményvonalas Raisi kormány, a női jogok megsértésére azt, hogy bigott, vaskalapos vénember áll az ország élén – de erre nincs magyarázat.
Erre még sértő vagy ellenzéki magyarázat sincs, ugyanis őrültséget látunk. Nincs a világon az az épelméjű politikai erő, amelyik gyerekekre, fiatalokra támadna, életkor és nem alapján diszkriminálva őket, ugyanis ezeknek előbb vagy utóbb szükség lehet a szavazatára, ahogy a szüleikére, rokonaikéra is. Már persze, míg le nem bukik az első támadó, akiből aztán kiszedik honnan jött, ki küldte, kik a társaik – és akkor elszabadul a Pokol. Ez bármelyik pillanatban várható, és a felzúdulás valószínűleg elsöpri az Iszlám Köztársaságot is, mindenestől.
De lássuk azz elmúlt nap eseményeit, mert bőven vannak. Az iráni híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A napi iráni aktualitások jelen különkiadása továbbra is az iráni vegyi támadásokkal foglalkozik. Térképeket és jellemzéseket tartalmaz a március 4-i, 5-i és 6-i iráni, valamint a március 5-i iraki tüntetésekről.
-
-
- Március 6-án több mint 110 különálló diákmérgezés történt Irán-szerte. Egyesek ezeket az incidenseket „tömeghisztériának” minősítették. Nem azok. Valaki szándékosan mérgezi az iráni gyerekeket – csak azt nem tudjuk biztosan, hogy ki.
- A diákok – elsősorban iráni diáklányok – több száz vegyi támadásról számoltak be az elmúlt hetekben, különösen március 1. óta. A tünetek között szerepel fejfájás, szédülés, légszomj, hányinger, hányás és zsibbadás.
- Egyesek ezeket a közelmúltbeli jelentéseket a „tömeges szociogén betegségek” korábbi eseteihez hasonlították, amelyekben a tünetek megjelenését nem – ebben az esetben – vegyi támadások, hanem szorongás okozta.
- A tömeges szociogén megbetegedés nem teljesen valószínűtlen Iránban. Az Iszlám Köztársaság valóban félelmet, sőt terrort gerjeszt az iráni lányokkal szembeni brutális bánásmódjával, különösen azokkal, akik részt vettek a Mahsa Amini tüntetéseken.
- Senki sem akarja elhinni, hogy bárki szándékosan mérgezne meg iskoláslányokat, de az országos, hónapokig tartó vegyi támadásokat pszichogénnek tekinteni nem elégséges.
- A rendszer tisztviselői maguk is elismerték, hogy az iráni iskolákban előfordul valamilyen formában szándékos mérgezés, bár tagadják e jelentések mértékét és nagyságrendjét.
- A vegyi támadásokról szóló jelentések mostanra egyetlen demográfiai csoporton – az iráni diáklányokon – túl kiterjedtek a célzott iskolák fiú tanulóira és tanáraira.
- Iráni tisztviselők ma kijelentették, hogy a vizsgált minták többféle vegyi anyagból álltak, ami összhangban van az intenzív osztályon mérgezett betegeket kezelő teheráni orvosok jelentéseivel.
- Az iráni média és a közösségi média beszámolói szerint a mérgezések után több személy is intenzív osztályon szorult kezelésre, és egyes kórházak zsúfolásig vannak áldozatokkal.
- Az iráni iskolákban történt tömeges mérgezésekre adott rendszerszintű válasz szintén nem hasonlít ahhoz, ahogyan bármely civilizált ország reagálna a lakossága legsebezhetőbb rétegei ellen országszerte elkövetett támadásokra.
- Az iráni rendőrség csak ma – három hónappal az első bejelentett mérgezés után – jelentette be, hogy biztonsági személyzetet fog vezényelni az iskolák védelmére.
- A biztonsági személyzet és az iskolai tisztviselők normálisan viselkedve nem bánnának erőszakosan a támadást követően kétségbeesett állampolgárokkal, ahogyan azt egyes iráni tisztviselők tették.
- Néhány diák arról számolt be, hogy a támadást követően azonnal vissza kellett térniük az osztályba – ami a legtöbb országban szinte elképzelhetetlen reakció.
- Nem világos, hogy ki követi el ezeket a vegyi támadásokat az iráni gyerekek ellen. De valaki mégis végrehajtja őket. És a rendszer tisztviselői furcsán viselkednek.
- Az iráni lányok nem hisztérikusak. Az iráni tisztviselők nem mind szörnyetegek. Valami furcsa és szörnyű dolog történik Iránban. Reméljük, hamarosan megértjük.
- És persze reméljük, hogy azonnal véget ér.
-
Irakban március 5-én tüntetések törtek ki a síita koordinációs keretrendszer (SCF) – az Iránnal szövetséges politikai pártok ernyőszervezete – ellen. A CTP legalább öt városban jegyzett fel tüntetéseket, amelyek az SCF által támogatott választási reformtörvényre reagáltak, amelyet az iraki parlament jelenleg tárgyal. A független és kisebbségi iraki politikai pártoknak március 4-én nem sikerült levenniük a jogszabályt a parlament napirendjéről. A jogszabály ratifikálása számos korábbi, a parlamenti arányos képviselet előmozdítását célzó reformot fordítana vissza, amelyeket Irak a 2019 végi tishreini tüntetések után fogadott el. A Jogállam párt – Nuri al Maliki volt miniszterelnök pártja – valószínűleg növelné politikai befolyását e javasolt reformok miatt, néhány független és kisebbségi párt rovására. A tüntetések szervezői felszólították a polgárokat, hogy égessék el a főutak mentén az SCF-hez köthető táblákat, és figyelmeztettek, hogy a tüntetések folytatódni fognak, ha a választási törvényt elfogadja az iraki parlament.
Irak öt tartományának öt városában legalább öt tüntetés zajlott március 5-én. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Hamza, Babil tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tüzeket gyújtottak az utcán; nyilatkozatot tettek közzé az SCF ellen.
Sadr City, Bagdad tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Gumiabroncsokat gyújtottak fel az utcán, akadályozva a forgalmat; nyilatkozatot tett közzé az SCF ellen.
Kufa, Nadzsaf tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: A közlekedés akadályozása
Diwaniyah, al Qadisiyyah
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tüzeket gyújtottak az utcán, akadályozva a forgalmat
Kut, Wasit tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzrakás az utcán
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Március 6-án több mint 110 különálló diákmérgezés történt Irán-szerte. Egyesek ezeket az incidenseket „tömeghisztériának” nevezték. Ez nem így van. Valaki szándékosan mérgezi az iráni gyerekeket – csak azt nem tudjuk biztosan, hogy ki.
- Irakban tüntetések törtek ki a síita koordinációs keretrendszer (SCF) ellen – amely az Iránhoz közel álló politikai pártok ernyőszervezete.
- Március 4-én legalább kilenc, március 5-én legalább öt, március 6-án pedig legalább kilenc tüntetés zajlott.
-
Belső biztonság és tiltakozó tevékenység:
Március 4-én négy tartomány négy városában legalább kilenc tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Iszfahán város, Iszfahán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Diákmérgezések ellen tiltakozó személyek
Megjegyzések: A tüntetők azt skandálták: „Savval való permetezés és mérgezés, mindkettő bűncselekmény”.
Kermanshah város, Kermanshah tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Diákmérgezések ellen tiltakozó egyének
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kb: Kicsi
Terület: 1. Kerület
Demográfiai összetétel: Egyének, akik a diákmérgezések ellen tiltakoznak
Megjegyzések: A tüntetők azt skandálták: „Halál a gyermekgyilkos kormányra”.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: 5. Kerület
Demográfiai összetétel: Diákmérgezések ellen tiltakozó egyének
Megjegyzések: A tüntetők azt skandálták: „Az ellenségünk itt van, hazugság, hogy azt mondják, Amerika az” és „A gyermekeink a mi vörös vonalunk”.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: 8. Kerület
Demográfiai összetétel: Diákmérgezések ellen tiltakozó személyek
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Diákmérgezések ellen tiltakozó anyák
A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Yasouj, Kohgilouyeh és Boyer Ahmad tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Önkormányzati dolgozók
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Kormányzati alkalmazottak
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: 4. Kerület
Demográfiai összetétel: A diákmérgezések ellen tiltakozó egyének
Március 5-én három tartomány öt városában legalább öt tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt biztonsággal úgy véli, hogy egy tüntetés a következő helyszínen történt:
Ahvaz, Khuzestan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Nyugdíjasok
A CTP alacsony valószínűséggel értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Kermanshah város, Kermanshah tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Nyugdíjasok
Shoush, Khuzestan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Nyugdíjasok
Shoushtar, Khuzestan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Nyugdíjasok
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Fogyatékkal élő személyek
Március 6-án nyolc tartomány kilenc városában legalább kilenc tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken került sor tüntetésekre:
Ilam város, Ilam tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Nyugdíjas távközlési dolgozók
Kermanshah város, Kermanshah tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Nyugdíjas távközlési dolgozók
Ahvaz, Khuzestan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Nyugdíjas távközlési dolgozók
Mahábád, Nyugat-Azerbajdzsán
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: A rendszer és a diákmérgezések ellen tiltakozó egyének
A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Iszfahán város, Iszfahán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Nyugdíjas távközlési dolgozók
Mashhad, Razavi Khorasan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai össtetétel: Nyugdíjas távközlési dolgozók
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Nyugdíjas távközlési dolgozók
Oroumiyeh, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Nyugdíjas távközlési dolgozók
Yazd város, Yazd tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Nyugdíjas távközlési dolgozók
Az iráni állami média március 3-án jelentette, hogy Mir Hoszein Muszavi reformpárti vezetőt influenzaszerű tünetekkel kórházba szállították. Muszavi korábban, február 4-én nyilatkozatot adott ki, amelyben az iszlám köztársaságról szóló népszavazást és új alkotmány kidolgozását követelte, ha a népszavazás nem sikerülne, amint arról a CTP korábban beszámolt. A rendszer röviddel a Zöld Mozgalom vége után házi őrizetbe vette Muszavit és azóta is ott tartja.
Nukleáris program:
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója Iránba utazott, és március 3-4-én magas rangú tisztviselőkkel találkozott, köztük Ebrahim Raisi elnökkel és Mohammad Eslamival, az iráni atomenergetikai szervezet igazgatójával. Grossi találkozóin többek között a NAÜ ellenőrző berendezéseinek az iráni nukleáris létesítményekben való újratelepítésére irányuló technikai együttműködésről tárgyalt.
Külbiztonság és katonai ügyek:
A védelmi és fegyveres erők logisztikai minisztere, Mohammad Reza Gharaei Ashtiani dandártábornok március 5-én Teheránban találkozott Ali Mahmoud Abbas szíriai védelmi miniszter altábornaggyal. Ashtiani a találkozó során légvédelmi berendezések esetleges eladásáról tárgyalhatott Szíriával. A Védelmi és Fegyveres Erők Logisztikai Minisztériuma felelős Irán védelmi iparának, valamint a fegyvereladásoknak és -beszerzéseknek az irányításáért. Ashtiani korábban február 22-én Teheránban találkozott a szíriai légvédelmi erők parancsnokával, Salahuddin Kaser al Ghanemmel, hogy megvitassák a légvédelmi berendezések lehetséges eladását, amint arról a CTP korábban beszámolt.
Mit tudunk a legutóbbi támadásokról, melyek a CTP lapzártája után zajlottak? Hétfő este folytatódtak a mérges gázzal elkövetett vegyszeres támadások a női hallgatók ellen: az Iszfaháni Orvostudományi Egyetem két női kollégiumát érte támadás.
A diákok szakszervezeti tanácsa szerint a támadás miatt a hallgatók este 11 óra körül kénytelenek voltak kijönni a kollégiumból, miután a rossz szag miatt a diákok olyan tüneteket mutattak, mint a november óta több tucatnyi iskolában és kollégiumban tapasztalt támadások során, nevezetesen hányingert, hányást és szédülést. A tanács szerint „még mindig nincs pontos információ a mérgezettek számáról”.
Az Egyesült Diákok Telegram-csatornája közzétett néhány fotót a kollégiumok körüli nyílt területen összegyűlt lányokról, a közösségi médiában megosztott képeken pedig több mentőautó és rendőrautó látható az épületek körül, ami arra utal, hogy nagy számban volt szükség orvosi segítségre.
A diáklányok kollégiumai elleni mérgezéses támadások csütörtökön kezdődtek újra, pontosan három hónappal azután, hogy az iskoláslányok elleni támadások elkezdődtek. Az első kollégiumi mérgezéseket a Karaji Műszaki és Szakképző Egyetemről jelentették. Ezt követően az Urmia Műszaki és Szakképző Egyetem egyik lánykollégiumát támadták meg vasárnap kora hajnalban. Legalább 29 hallgatót ápolnak kórházban, miután az urmiai klinikákra szállították őket.
A lányiskolák és kollégiumok elleni sorozatos vegyi támadások, amelyekről először a vallásos Qom városából érkezett jelentés, azóta Irán 30 tartományából legalább 21-re kiterjedtek.
Hétfőn Ali Khameini iráni vezető végül megszólalt, és azt mondta:
„Az ország tisztviselőinek komolyan ki kell vizsgálniuk a diákok megmérgezésének ügyét. Ez egy hatalmas bűncselekmény, amely megbocsáthatatlan. Ha bebizonyosodik a diákok megmérgezése, akkor az elkövetőkre a maximális büntetést kell kiszabni, kegyelem nélkül”.
És mit tudunk a legutóbbi tüntetésekről? Az irániak országszerte kormányellenes tüntetéseket tartottak az oktatási hivatalok előtt több tucat városban, a lányiskolák és kollégiumok biztonsági védelmét követelve, mivel továbbra is rejtélyes vegyi mérgezéses támadások zajlanak.
A tüntetők olyan jelszavakat skandáltak, mint „halál a gyermekgyilkos rezsimre” többek között Kashmar, Saqqez, Harsin, Aligudarz és Ardebil városokban, miközben a biztonsági erők több helyen feloszlatták a tüntetéseket, és a rendszer emberei könnygázt vetettek be az északi Rasht városában.
A fővárosban, Teheránban tüntetők egy csoportja a belvárosi Jomhouri utcában gyűlt össze tanárokkal és polgárokkal együtt az oktatási minisztérium egyik irodája előtt, hogy elítéljék a diákokkal, különösen az iskolás lányokkal szembeni brutalitást, akik szeptember óta a tüntetések élén állnak, és akiket láttak, amint a hajukat levágták, fejkendőiket és a legfelsőbb vezető fényképeit elégették.
A jelentések szerint a vallásos Mashhad városában az emberek a tisztviselők lemondását követelték, mivel még mindig hiányoznak a válaszok a novemberben kezdődött támadásokra, amelyek során azóta több tucat iskolát és egyetemi kollégiumot vettek célba ismeretlen vegyi mérgezéssel.
Az Iráni Tanárok Szakszervezetének Koordinációs Tanácsa kedden gyűlésre szólított fel, és szolidaritást vállalt a lányokkal, akik közül több százan betegedtek meg és kerültek kórházba olyan tünetekkel, mint hányinger, hányás és szédülés, valamint légzési problémák. „Mi, a dolgozó és nyugdíjas tanárok nem hagyjuk magára gyermekeinket egy ilyen fájdalmas helyzetben” – áll a közleményben.
Az Iszlám Köztársaság nem adott ki egyértelmű jelentést a felelősökről, a felhasznált vegyi anyagok típusáról, és nem hajtott végre letartóztatásokat sem. Félő, hogy a rezsim el akarja távolítani a női tüntetőket a tiltakozások támogatásától, amelyeket az erkölcsrendészet által a hidzsáb helytelen viselése miatt letartóztatott Mahsa Amini őrizetben bekövetkezett halála váltott ki.
Akkor lássuk, mit lehet tudni a részletekről? Egy egészségügyi miniszterhelyettes hétfőn azt mondta, hogy „irritáló anyagokat” használtak az iskolai gáztámadások során, és azt állította, hogy ezek a diákoknak csak „kevesebb mint 10 százalékát” érintették.
„Vizsgálataink azt mutatják, hogy valószínűleg az állítólag megmérgezett gyerekek kevesebb mint 10 százalékát érintették irritáló anyagok”
– mondta a minisztérium kezelési osztályáért felelős tisztviselő, Dr. Saeed Karimi a félhivatalos iráni diákhírügynökségnek (ISNA) hétfő este.
Hétfőn Irán 31 tartományából 25-ben legalább 120 iskolában folytatódtak a támadások. A bejelentett mérgezéses támadások száma országszerte jelentősen megnőtt az elmúlt napokban.
Dr. Karimi elmondta, hogy a minisztérium vizsgálatát egy pulmonológiai, toxikológiai, mikrobiológiai, infektológiai, pszichológiai és környezet-egészségügyi szakértőkből álló bizottság végezte, amely megvizsgálta a különböző tartományokból származó mérgezéses jelentéseket, valamint az áldozatok egy részét.
Elmondása szerint az „irritáló anyagok” 10-15 perccel azután hatottak a diákokra, hogy különböző szagú gőzöket éreztek, és égő érzést okoztak az áldozatok torkában, valamint köhögést, légszomjat és könnyezést, amelyet gyomorgörcsök, letargia és egyes esetekben a végtagok mozgásképtelensége követett.
Dr. Karimi azonban tagadta, hogy az általa „irritáló anyagoknak” nevezett anyagok „veszélyesek, fegyvernek minősülnek vagy halálosak” lennének, de azt mondta, hogy „szilárd, képlékeny, por vagy folyékony formában” egy hőforrásra, például egy radiátorra dobhatták őket, mielőtt füstté váltak és a levegőben elterjedtek volna.
„Ezek az irritáló anyagok nem feltétlenül egyféleképpen nevezhetők meg… Általában könnyen hozzáférhetőek” – mondta. „Az irritáló anyagok általában nem járnak hosszú távú hatásokkal, hatásuk múló, és nem arra használják őket, hogy maradandó károsodást okozzanak az áldozatok egészségében” – mondta.
Néhány egészségügyi szakértő, mint például Dr. Mohammadreza Hashemian, a teheráni Masih Daneshvari kórház tisztviselője, ahol sok áldozatot kezeltek, azonban azt mondta, hogy a gyaníthatóan használt gázok a jelek szerint különböző vegyi anyagokból állnak, amelyekhez az átlagemberek nem férnek hozzá.
A bizottság mintákat szerzett ezekből az irritáló anyagokból, de az eredményeket újra kell ellenőrizni a bizonyosság érdekében – mondta az egészségügyi miniszterhelyettes. Eközben a közösségi médiában megjelent hírek szerint a magánlaborok elutasítják a lakosság által beküldött minták átvételét, mert attól tartanak, hogy a hatóságokkal összetűzésbe kerülnek.
Az egészségügyi miniszterhelyettes azt is állította, hogy az esetek mintegy 90 százalékában a tüneteket a stressz és a szorongás okozta, amikor más diákok megbetegedtek, vagy a mérgezésekről szóló médiajelentések okozták.
Az elmúlt 24 órában egy karaji fiúgimnázium és egy iszfaháni fiú általános iskola, valamint a délnyugat-iráni Ahvazban egy bevásárlóközpont elleni támadásokról is érkeztek jelentések, amelyek során legalább 700 diákot szállítottak kórházba. Körülbelül tíz vásárlót, akiknek a jelentések szerint a vasárnap esti gázmérgezés áldozatainak tüneteihez hasonló tünetei voltak, szintén kórházba szállítottak.
A közösségi média beszámolói szerint néhány áldozatnak orrvérzése is volt, de az eset részleteiről egyelőre nem érkeztek további jelentések.
A közvélemény erősen gyanakszik a rendszer saját, belső érintettségére. Hétfőn letartóztattak egy újságírót Qomban, nyilvánvalóan azért, mert az elkövetőknek a klerikális rezsimhez hű keményvonalas csoportokkal való esetleges kapcsolatát vizsgálta. Iráni források szerint a támadások helyszínén jelen lévő rendőrök és civil ruhás ügynökök szigorúan megakadályozzák, hogy bárki filmezzen, feltehetően azért, hogy az elkövetőket ne lehessen azonosítani.
Egyes közösségi médiafelhasználók szerint attól tartanak, hogy Khamenei nyilvánosság előtt tanúsított felháborodása a támadások miatt az ellenzéki csoportok téves hibáztatását és ártatlan személyek megbüntetését eredményezheti, hogy elfedjék a szélsőséges vallási csoportok esetleges szerepét, akik meg akarják akadályozni, hogy a lányok az általános iskolai szintnél magasabb szintű oktatásban részesüljenek.
Iránon belüli ellenzéki csoportok országos tüntetésekre szólítottak fel keddre és szerdára. A keddiekről már be is számoltam fentebb.
A nemzetközi felháborodás is hatalmas. Miközben az Egyesült Államok „lelkiismeretlenségnek” nevezi a lányiskolák ellen elkövetett vegyigázmérgezéseket, egyre több a követelés a nemzetközi szervek felé, hogy vizsgálják ki az incidenseket.
Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az országszerte november óta több tucat iskolát és egyetemi kollégiumot érintő mérgezéseket „azonnal meg kell állítani”.
Utalva azokra a találgatásokra, amelyek szerint a rendszer bosszút akar állni az iskolás lányokon, amiért azok részt vettek a 22 éves Mahsa Amini erkölcsrendőrség őrizetében bekövetkezett halála után fellángolt tiltakozásokban, Price egy sajtótájékoztatón elmondta:
„Ha kiderülne, hogy ezek a mérgezések összefüggésben vannak a nők és lányok tiltakozásban való részvételével, akkor az ENSZ Iráni Iszlám Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi tényfeltáró missziójának hatáskörébe tartozna a vizsgálat lefolytatása.”
Price szerint az ENSZ-hez hasonló szerveknek válaszokat kell követelniük, mivel az iráni hatóságoktól eddig kevés információ érkezett. Mint mondta:
„Magán az ENSZ-en belül is van egy tényfeltáró mechanizmus… Ha megállapítást nyer, hogy volt indíték, és arra irányuló törekvés, hogy elnyomják az iráni nők és lányok ambícióit, képességeit, úgy gondoljuk, hogy helyénvaló lenne, ha ez a testület – a mandátumán belül – kivizsgálná a dolgot.”
Elmondta, hogy az Egyesült Államokat aggasztja, ahogyan az iráni hatóságok kezelik az ügyet, és megemlítette egy neves újságíró, Ali Pour-Tabatabaei letartóztatását, aki a mérgezések ügyében folytatott nyomozás miatt. Kedden az iszlám köztársaság igazságszolgáltatási szerve is pert jelentett be három médium és három magánszemély ellen, amiért azok megszólaltak a támadásokról, azzal vádolva őket, hogy „pletykákat terjesztettek és hazudtak” a mérgezésekről. Mint hangsúlyosan kijelentette:
„Aggasztóak számunkra azok a jelentések is, amelyek szerint az iráni hatóságok megfélemlítették a szülőket, és hallgatásra kényszerítették az egészségügyi szakembereket. Az egész világot nagyon aggasztják ezek a mérgezések. Az iráni hatóságoknak fel kellene hagyniuk a média elnyomásával, és hagyniuk kellene, hogy a média végezze a munkáját.”
Kedden 20 neves iráni jogász és emberi jogi aktivista közös levelet adott ki, amelyben felszólította a WHO-t, az UNESCO-t, az UNICEF-et és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy azonnal látogassanak el Iránba, és vizsgálják meg az iskoláslányok sorozatos mérgezéseit. Sürgetik a testületeket, hogy a hatáskörükbe tartozó minden eszközt használjanak fel annak biztosítására, hogy ezeket az eseteket a nemzetközi normáknak megfelelően haladéktalanul és átlátható módon kivizsgálják, valamint hogy az elkövetőket azonosítsák és felelősségre vonják.
A jogászok emellett az érintett diáklányok különleges támogatására is megoldást sürgettek. A támadások által érintett iskolák, lányok és városok számáról ellentmondásos jelentések vannak, nem utolsósorban a szabad média és az internet-hozzáférés országszerte történő elnyomása miatt.
Hétfőn Mohammad-Haszan Aszafari iráni parlamenti képviselő azt állította, hogy 25 tartományban több mint 5000 diákot és mintegy 230 iskolát érintettek a november 30-án Qomban kezdődött mérgesgáz-támadások. Az iszlám köztársasági hatóságok csak ígéretet tettek arra, hogy az ügynek utánajárnak, de csak azokat vonták felelősségre, akik jelentették a támadásokat vagy tiltakoztak ellenük.
Végül egy utolsó hír, ami nem kizárólag a mérgezésekkel kapcsolatos: az iszlám köztársaság igazságszolgáltatása megfenyegette azokat a nőket, akik hidzsáb nélkül mutatkoznak nyilvánosan, valamint az iskoláslányok ellen jelenleg is zajló vegyi támadások hulláma mögött álló személyeket.
Gholam-Hossein Mohseni-Ejei főbíró hétfőn Iszfahánban kijelentette, hogy az iszlám öltözködési előírásokat – vagyis a hidzsábot – megsértő nőket büntetni fogják, megerősítve, hogy a törvény még mindig érvényben van a hónapok óta tartó zavargások és a 22 éves Mahsa Amini őrizetben bekövetkezett halála miatt kirobbant tüntetések leverése után is. Az iráni nők polgári engedetlenségének egyik módja az elmúlt hat hónapban az volt, hogy nyilvános helyeken levették a fejkendőjüket.
„A hidzsáb levétele egyenértékű az iszlám köztársasággal és annak értékeivel szembeni ellenségeskedéssel. Az ilyen abnormális cselekedetre vállalkozó emberek büntetést fognak kapni”
– mondta Ejei, hozzátéve, hogy
„a hatóságok az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom segítségével minden rendelkezésre álló eszközt be fognak vetni azokkal szemben, akik együttműködnek az ellenséggel és elkövetik ezt a közrendet sértő bűnt”.
A hidzsáb az elmúlt hónapokban vitatott kérdés volt Iránban, sokan nem tartották be a szabályokat, és egyesek szembeszálltak azokkal, akik nyilvánosan leplezték le. Ugyancsak hétfőn Mehdi Bajati, a kormány „Erényes élet” munkacsoportjának titkára azt mondta, hogy Isten a Korán szerint kötelezővé tette a hidzsábot a muszlimok számára, bár ez régóta vita tárgya.
Ejei kitért a lányiskolák és kollégiumok elleni sorozatos vegyi támadások kérdésére is, amelyeket először a vallásos Qom városából jelentettek, és amelyek Irán 30 tartományából legalább 21-re terjedtek ki. A jelentések szerint november óta több mint 1000 iskolás gyermek szenvedett mérgezést.
Ejei a támadásokat „a földi romlottság egyértelmű példájának” nevezte, ami a saría értelmében halálbüntetéssel sújtható. Ha azonosítják és letartóztatják az akció elkövetőit, akkor a „földi romlottságot” fogják elítélni, és határozottan, tolerancia nélkül megbüntetik őket – mondta.
Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Ali Khamenei iráni vezető végre megszólalt az iskoláslányok elmúlt hónapokban történt megmérgezésével kapcsolatban, és tagadta, hogy a kormánynak bármilyen szerepe lenne a támadásokban. Ha a támadások ezentúl megszűnnek, az bizonyíték lehet arra, hogy az elkövetők Khamenei hívei, ami megerősíti azokat a találgatásokat, hogy a rendszerellenes tüntetéseken az utcára vonuló fiatalok „kis büntetéséről” szóló megjegyzései nyomán cselekedtek.
Khamenei megjegyzéseit követően a Kanadában élő Hamed Esmaeilion aktivista – akinek lánya és felesége meghalt, amikor az IRGC lövései 2020 januárjában lelőttek egy ukrán utasszállító repülőgépet – azt mondta, hogy „egy olyan bűncselekmény, mint a lányiskolák ellen Irán-szerte elkövetett széles körű vegyi támadások, nem lehetséges Khamenei tudta és egyetértése nélkül; ahogyan az sem, hogy egy repülőgépre lőttek, nem lehetséges az ő utasítása nélkül”. Esmaeilion hozzátette, hogy Khamenei az első számú gyanúsított, és a vádlottak elítélését vele kell kezdeni.
Az állami média és tisztviselők szerint november óta több mint ezer iráni lányt ért „enyhe mérgezéses” támadások különböző iskolákban, egyes politikusok szerint a lányok oktatását ellenző vallási csoportok célpontjai lehettek.
A közösségi médiában azonban a polgárok és a kritikusok azt kérdezik, hogy a kormány miért nem tartóztatta le egy ilyen nagyszabású és összehangolt akció elkövetőit, miközben a kormányellenes tüntetők megölésében és őrizetbe vételében hatékony volt. Mások szerint a keményvonalas intézmények állnak a támadások mögött, melyek bosszút akarnak állni azokon az iskolás lányokon, akik októberben és novemberben csatlakoztak a „Nő, élet, szabadság” tüntetésekhez.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.