Bártfai Imre: Egy különutas jelölt: Robert F. Kennedy Jr. esélyei az elnökségre

„A küldetésem a kampány következő 18 hónapjában és elnökségem alatt az lesz, hogy véget vessek az állam és a vállalati hatalom korrupt összeolvadásának, amely azzal fenyeget – most fenyeget azzal –, hogy egy újfajta vállalati feudalizmust kényszerít országunkra; kiárusítja gyermekeinket, lila hegyünk fenségét; megmérgezi gyermekeinket és lakosságunkat vegyszerekkel és gyógyszerekkel; teljesen kizsákmányolja a kincseinket; kiüresíti a középosztályt, és állandó háborús állapotban tart majd bennünket.”¹

Robert Kennedy Jr. kampányindító beszéde.

Április 19-én Robert F. Kennedy Jr. bejelentette az indulását az amerikai elnökválasztáson, természetesen demokrata párti színekben.

Jól csengő név, vajon van-e jelentősége?

Kennedy Jr a meggyilkolt Robert F. Kennedy főügyész és elnökjelölt fia, 1954-ben született. Gyerekkorában meg kellett tapasztalnia nagybátyja, az elnök, és saját apja erőszakos halálát is. Mint Kennedy, Amerika egyik leghíresebb és legszerencsétlenebb politikus-dinasztiájának a sarja, akikkel még számolni kell. (Másik nagybátya, Ted Kennedy, bár nem lett elnök, nagyrészt egy titokzatos chappaquiddicki baleset következtében², mégis jelentős politikai szereplő volt, még Obama elnök oldalán is.)

Az eddigi pályafutásának fő ügyei a környezetvédelmi és kisebbségjogi aktivizmus. Az általa alapított Environment Litigation Clinic sikeresen küzdött például a Hudson-folyót mérgező cégekkel szemben.

Az ő jogi cége segítette a ramapough-hegyi indián törzset a területüket szennyező Ford céggel szemben is, tehát ezen a területen, a kisebbségek érdekeinek képviseletében is hitelt szerzett magának. Hosszú listája van azoknak az ügyeknek amikbe beleállt, környezetvédelmi és kisebbségek érdekvédelmi terén, New Yorktól Kubáig, és eközben szembekerült még a hadsereggel és magával az amerikai állammal is. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Kennedy Jr. egy zöld jelölt, az egyik legzöldebb az ismert és befolyásos amerikai politikusok között. (America’s Toxin Avenger-így nevezte el a People’s Magazin.³) Emellett az amerikai külpolitikát is gyakran bírálta, leginkább az intervencionizmusa miatt.

Kennedy kétesebb oldala az oltáskritikus aktivizmusa, ami miatt rengeteg támadás érte, és ő is kihívta maga ellen a fősodratú egészségügy-politikát. Így például elnöke egy szervezetnek, amely azt autizmusért a vakcinákat és más egészségügyi intézkedéseket (mint pl. a víz fluorozása) tesz felelőssé, Bill Gates-et és Dr. Faucit többször is megvádolta, hogy nyerészkednek a covidból és a demokrácia aláásására használják fel. Ezekben és környezeti témákban számos kritikus könyvet írt már.

Kennedy Jr. felszólalt a Covid -lezárásokkal szemben is, és egy 2022-ben tartott beszédében szerencsétlen hasonlattal a Holokauszthoz hasonlította a covid rossz kezelését.⁴ (Ami az USA-ban nagyon fontos téma, Dr. Fauci jelentős ellentáborral rendelkezik, és nem is republikánus, aki nem csukatná le…) Na már most a covid-lezárásokkal és úgy általában a covid-helyzet politikai és médiakezelésével szemben szerintem jogos kritikát megfogalmazni, ez nálunk is jelentős téma, lásd Hont Andrást vagy a Gemist cikkeit. Azonban nekem úgy tűnik, itt már veszélyes vizeken hajózik Kennedy Jr, mert az oltás és Big Pharma-kritikák gyakran váltanak át vad összeesküvés-elméletekbe, és olyan teóriákba, amik az oltás és a modern orvostudomány ellen irányulnak. Ez pedig gyakran emberek halálához és a sötétség terjedéséhez vezet. Mivel azonban nem tanulmányoztam Kennedy Jr. ez irányú nézeteit, nem tartom etikusnak, hogy értékeljem őket. Talán jobb helyen kapizsgál Kennedy Jr. amikor a koronavírus-járvány kirobbanásának körülményeit és annak eltussolását, az ekörül lévő gyanús ügyeket kutatja.

Hogy Kennedy Jr. most indul az elnökségért az egyfajta kinyilvánítása annak, hogy van egy olyan liberális irányzat, amely különválasztja magát a Trumppal és a populista republikánusokkal szembeni identitásharctól. Egyúttal a Corporate America-val összefonódott politika kritikusa is. Ez a tábor most bejelentkezett az elnökségért.

Azt itt következő gondolatok kapcsán fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem követem a nálunk szokásos amerikai politika-elemzést, azt, amely a magyar politikai oldalakat és problémákat azonosítja az amerikai megfelelőkkel. (És, mint jó bolsevik, az irányvonal megállapítása után, harcosan állást foglal a saját oldala szerint.

Mi Kennedy Jr. programja?

A legambiciózusabb programpontja az, hogy megkeresi az amerikaiakat egyesítő morális értékeket, hogy egy felülről egyesítő politikus lesz, aki leszereli a törzsi harcost mindkét oldalon. Ez nagyon merész, imponáló, de azért kétséges felvetés. Az biztos, hogy alapvetően helyes felismerése, hogy az igazság nem csak egy oldalon van, hogy nem a vidéki redneck, a „hillibilly trumpistának” ábrázolt konzervatívok állnak szemben a felvilágosult, morálisan megigazult liberális Amerikával szemben. (Amely vice versa úgy ábrázoltatik, hogy a degenerált, komcsi, woke elitista a patrióta, vérbő amerikaival, a néppel magával szemben.) Ám egy ilyen felismerés gyakorlati politikába átüteltése, a valódi egyesítés nagy korszakokban aktív larger than life politikus-héroszok munkája szokott lenni, kis korok ványadt embereinek a szibarita-sors jut sajnos. És hát kérdéses, milyen korban él ma az emberiség.

A kormányzat kapcsán a véleményszabadság, a polgári jogok támogatója a jelenlegi, aktivistább, „néptanító”-jellegű kormányzattal szemben, amiként a covid-ügyekben is kifejtette már. A covid-kezelés során volt egy véleményterror Kennedy Jr. szerint, ráadásul a lezárások miatt bezárt 3,4 millió üzlet soha többé nem fog kinyitni valószínűleg. A kormányzat és a Big Tech összefonódása, úgy általában a véleményszabadság korlátozása is a kritikája tárgyát képezi. A rendőrség „defundolása” helyett a reformálását támogatja, és a börtönreformot is, hogy a nem erőszakos cselekmények miatt elítélt rabokat rehabilitálják inkább. Az amerikai börtönviszonyok számos kérdést vetnek fel: nemrég elhunyt egy kevéssé súlyos ügyben elítélt fekete férfi egy iszonyúan lepusztult börtöncellában, és a börtönök tele vannak, főrészt feketékkel.

Hangsúlyos a környezetpolitikája: a zero-waste, tiszta energia, tiszta agrikultúra támogatása, egyúttal a tengerek kitisztítása ész esőerdők védelme. A gazdaság területén a Wall Street-típusú politika helyett a kis- és középvállalkozások támogatása, akár a szabad kereskedelmet is korlátozó politika mellett áll ki.

„Felszabdaljuk a »túl nagy hogy csődbe menjen« típusú bankokat és monopóliumokat, és amikor válság beüt, kimentjük helyette a lakástulajdonosokat, az adósokat és a kisvállalkozások tulajdonosait.”⁵

Hogy az egészségüggyel mit fog kezdeni, azt még pontosan nem derült ki, egy konkrét egészségügyi reform az USA egyik legfontosabb politika kérdése már vagy fél évszázada. Ezen a téren vívják a legnagyobb csatákat a fegyvertartás mellett. És végzetül: Kennedy Jr. nagyon kritikus a jelenlegi, beavatkozós, demokrácia-terjesztős amerikai külpolitikával szemben, egészen konkrétan az ukrán háború kapcsán is. Itt ahelyett, hogy Amerika öntené a dollár milliárdokat egy háborúba a saját lakossága elhanyagolása mellett, egy békefolyamatot akar elindítani, aminek a vége valamiféle általános leszerelés és az amerikai birodalom és hegemónia békés elengedése lenne.

Idézem, mert fontos:

„Felajánljuk csapataink és nukleáris képességű rakétáink kivonását Oroszország határairól. Oroszország kivonja csapatait Ukrajnából, és garantálja szabadságát és függetlenségét. Az ENSZ békefenntartói garantálják a békét az orosz ajkú keleti régiókban. Véget vetünk ennek a háborúnak. Véget vetünk az ukrán nép szenvedésének. Ez az összes ország szélesebb körű demilitarizálási programjának kezdete lesz.”⁶

Sajnos nem fogadnék arra egy kóla áránál nagyobb tétben, hogy ez kivitelezhető, főleg azért mert Oroszországtól is függ, aki nagyon komolyan profitálni akar a háborúból, vannak ellenérdekelt körök is, akár Amerikában is, és úgy általában a külpolitika mocsara nagyon járhatatlan terület, olyanoknak is akik Kennedy Jr.-nél tapasztaltabbak ezen a téren. Amellett, hogy az USA nem vonulhat olyan könnyen vissza a pozícióiból (már Trumpot is bírálták hasonló ötletek miatt) Kína és mások nem hasonló détente-alapon fogadnák ezt a folyamatot, hanem inkább benyomulnának a kiürülő térbe.

Mindent összevetve: az elnökjelölt látja a valódi problémákat és nem fél beszélni róluk, nem fél attól, hogy kilépjen a fősodorból, de megoldásai sok helyütt még elnagyoltak vagy nem meggyőzőek.

Kennedy tehát, programját tekintve legalábbis ígéretes.

De felmerül a kérdés: lehet-e esélye?

Végeredményben nem számítok arra, hogy Kennedy sikere lehet Bidenékkel szemben. Azon oldalon van a pénz, a befolyás, a tribalizmus felhajtó ereje, ott fognak összegyűlni azok, akik Kennedyvel ellentétben valóban deplorables-nek azaz szánalomra méltó suttyóknak tartják a konzervatív Amerika nagyobb részét. Oda teszi majd le a garast Hollywood és a liberális értelmiség jelentős része is a feltételezésem szerint, és a befolyásos Clinton-dinasztia is. Kennedynek ezzel szemben a neve lesz és pár mohikánja, a tömegeket még nem látom az oldalán. Ha Trump indul, és minden bizonnyal igen, a liberálisok minden erejüket mozgósítani akarják majd vele szemben, és a covid-lezárás, Ukrajna-politika és finoman woke-kritikus Kennedy nem lesz a kedvencük. Konzervatív és üzleti oldalon pedig Kennedy Jr neve aligha cseng jól, számtalanszor pert nyert már a legjelentősebb amerikai cégekkel szemben. Nem fogadnék arra, hogy a lobbisták nem fognak mesebeli összegeket összegyűjteni bárkinek aki ellen indul…Tegyük még hozzá hogy kampánytéma lehet Kennedy Jr. fiatalkori heroinizmusa, illetve volt felesége 2012-es öngyilkossága is. Ilyen problémás magánélettel ritkán lesz elnök valaki.

Még ha le is győzne Bident, ahogy Sandersnek nem sikerült, fennmarad a kérdés lehet-e hiteles azoknak, akik már kiábrándultak a mainstream politikából? Hihető lesz-e az egyesítő szerep, amit magának követel, és amit minden amerikai politikus, talán Trumpot kivéve, már kikövetelt eddig is magának. Ehhez nagyon erős személyiség és ügyesség kell. Kennedy már bizonyította, hogy érdekli az emberek ügye, a környezet, a szabadság és a jogok, és valódi vezető. Egyúttal azonban van egy olyan kétes oldala, ami Trumppal és a más, renitens vadócokkal rokonítja, mint Németországban Sarah Wagenknecht. Ez lehet előny, de hátrány is. Kennedy – jegyezte meg Steve Bannon, a Trump-közeli figura –, nagy és elszánt követőtáborral rendelkezik.

Emellett, ha nem is meggyőző minden, amit Kennedy képvisel, azért érdemes odafigyelni rá: a körülbelül a hetvenes években eltűnt régi Demokrata Párt hangja szól hozzánk. A woke, a Big Tech és a gazdasági konszernek teljhatalma előtti Demokrata Párt, az, amelyik még nem szítja a faji és társadalmi megosztottságot, és nem a szoborrombolókkal tart. Kennedy maga természetesen JFK-t és Franklin D. Rooseveltet nevezi meg elődeiként. De a témák a klasszikusak, befektetés az időközben leromlott amerikai infrastruktúrába, társadalmi és külpolitikai béke, tehát nem is valami jobboldali jelöltről beszélünk.

Kár lenne ezt a hangot nem meghallani. Ebből még lehet valami. Talán nem elnökség, de valami fontos és szükségszerű.