Szele Tamás: Tajvan – közeleg a vihar?

Újra sikerül kicsit időt szakítani a Zóna írására, szerkesztésére, hogy adjon némi életjelet: sajnos napi szinten egyelőre nem vagyok képes foglalkozni vele, de alkalmanként fel-felélesztem, hogy lássák, nem halott, csak most alszik. Nagy kár pedig, hogy pont most nem tudok rendszeres híradásokat ígérni, mikor a lehető legriasztóbb külpolitikai jeleket tapasztalom.

Elárulok ugyanis egy titkot: az elmúlt pár évben a külpolitikai válság közeledtét a tapasztalt sajtómunkás nem madarak röptéből, villámok cikázásából, üsző beleiből vagy kávézaccból, esetleg kristálygömbből prognosztizálja, ezek elavult módszerek: mostanság onnan tudjuk meg, hogy valahol komoly válság kezd kialakulni, hogy rovatot nyit róla az Institute for the Study of War, az ISW. Így volt ez Afganisztánnal, Ukrajnával, így van Iránnal, így a szalafi-dzsihadista mozgalmakkal és mától így van Tajvannal is. Pedig én erről a szigetről azt szoktam mondani, hogy konfliktusforrásként sokkal hasznosabb Kínának, mint zsákmányként, mert most akármikor zsarolhat vele, ha egyszer meghódítja, már nem lesz jó erre – de akárhogyan is van, heti rovatot már kapott a valamikor Formosa az ISW-n, jó lesz figyelni rá. Még ha nem is ígérhetem, hogy napi rendszerességgel írok a területről, de lássuk a mostani helyzetet az ISW alapján.

Vegyük a legfontosabb híreket röviden:

• • • A május 1-jén hatályba lépett katonai szolgálati törvény reformja lehetővé teheti a kínaiak gyorsabb mozgósítását konfliktus esetén.
    • Li Ganjie április 26-án váltotta le Csen Hszi-t a Központi Szervezési Osztály (COD) igazgatói posztján, valószínűleg azért, hogy elősegítse Hszi azon céljának megvalósítását, hogy Kína technológiailag önállóvá váljon.
    • A Tajvani Néppárt (TPP) elnökének, Ko Wen-je-nek a vonakodása attól, hogy részt vegyen a KMT vezette „ellenzéki szövetségben”, erősítheti a Demokratikus Progresszív Párt helyzetét a közelgő elnökválasztáson.
    • A KMT potenciális elnökjelöltje, Hou Yu-ih retorikája az amerikai-tajvani kapcsolatokról és a nemzetbiztonságról tovább erősíti a népszerű belföldi vitát az Egyesült Államok Tajvan nemzetbiztonságában betöltött szerepéről.
    • A Demokratikus Progresszív Párt (DPP) törvényhozói a kémkedés szigorúbb büntetését fontolgatják, ami növelheti a Kínai Kommunista Párt (KKP) által irányított kémkedési kísérletek kockázatát Tajvanon.

Akkor nézzük kicsit részletesebben is. Például mi újság a szárazföldi Kínában?

A KKP (Kínai Kommunista Párt) vezetőinek tevékenysége

A május 1-jén hatályba lépett katonai szolgálati törvény reformja lehetővé teheti a kínaiak gyorsabb mozgósítását egy konfliktus esetén. A katonai szolgálati törvény reformja kimondta, hogy a kormányzat minden szintjének a katonai ügynökségekkel együttműködve kell végrehajtania a reformokat és egységesítenie kell a helyi sorozási intézményeket. Ez azt jelzi, hogy a KKP bürokratikus apparátusának célja, hogy javítsa az információk időben történő átadásának képességét olyan helyszíneken, mint az egyetemek és a helyi pártirodák. A megreformált katonai szolgálati törvény hangsúlyozta a „kiváló minőségű katonák” toborzását is, akik megfelelő technológiai képességekkel rendelkeznek, különösen a főiskolai hallgatókét. A reformnak ez a része illeszkedik a PLA meglévő erőfeszítéseihez, hogy technológiailag modernizálják a haderőt és annak személyzetét. A katonai szolgálati törvény reformja nem utal arra, hogy Hszi utasította volna a Népi Felszabadító Hadsereget (PLA), hogy készüljön fel a Tajvan körüli közelgő katonai konfliktusra.

A katonai szolgálati törvény reformja azt jelzi, hogy Hszi megtanulta a mozgósításhoz szükséges bürokratikus koordináció szükségességét Putyin ukrajnai haderőfejlesztési problémáiból. A putyini mozgósítási értesítések rendszere az értesítések fizikai kézbesítésére támaszkodott az egyének számára, az idézések digitális kézbesítésének korlátozott kipróbálása mellett, ami megnyitotta az utat a mozgósítás megkerülése előtt.

Li Ganjie április 26-án váltotta le Csen Hszi-t a Központi Szervezési Osztály (COD) igazgatói posztján, valószínűleg azért, hogy megerősítse Hszi azon céljának megvalósítását, hogy Kína technológiailag önálló legyen. A leváltás a 2022 októberében tartott 20. pártkongresszusból eredő utolsó nagy személycserék egyike. A COD felügyeli a KKP személyzeti kinevezéseit. Li felhasználta nukleáris mérnöki diplomáját a pártszervekben, például az Állami Környezetvédelmi Hivatal Nukleáris Biztonsági Menedzsment Főosztályának főigazgatójaként, ami ellentétben áll Csennel, aki nem alkalmazta széles körben vegyészmérnöki hátterét, miután az 1990-es évek elején párttitkár lett a Csinghua Egyetemen. Hszi elképzelésének sikeres megvalósítása azonban rontaná a külföldi vállalatok üzleti környezetét Kínában, mivel a megvalósítás a kémkedés elleni törvény szelektív végrehajtásával jár. A törvény tartalmazza a „külföldi ügynökök” fogalmának széleskörű és meghatározatlan alkalmazását, ami lehetővé teszi a KKP számára, hogy nyomon kövesse és adatokat gyűjtsön a külföldi vállalatok üzleti titkairól és alkalmazottairól. A külföldi vállalatok számára kevésbé megengedő üzleti környezet csökkentené a külföldi tőke beáramlását, amelyet Xi szeretne a hazai technológiai termelés és fejlesztés javítására fordítani.

A személyi változás valószínűleg nem jelent változást Hszi ideológiai gondolkodásában, mivel Csen Hszi most kulcsszerepet játszik a pártkáderek képzésében, akik Hszi ideológiai kampányait fogják végrehajtani. Hszi felvázolta, hogy a legutóbbi pártoktatási kampány „Hszi Csin-ping eszméje: a szocializmus kínai jellegzetességekkel egy új korszakért” címmel a bürokrácia működésének javítását, az állítólagos korrupció visszaszorítását célozza, melyet nem szakaszosan, hanem egyszerre kell végrehajtani. Azt is hangsúlyozta, hogy a vezető pártkáderek előadásokat tartanak a párton belüli oktatás előmozdítása érdekében. Chen a kampány ezen részének teljesítését azzal segíti, hogy a pártkádereket képző tekintélyes Központi Pártiskola vezetője lesz. Chen eltávolítása a COD-ból, de bennhagyása a Központi Pártiskola vezetésében azt jelzi, hogy Hszi jóváhagyja Chen képességét arra, hogy értelmezze és közvetítse a főtitkárként megfogalmazott szándékát a felemelkedő elit pártkáderek felé.

Egyéb

Li Csangfu kínai védelmi miniszter találkozott Rajnath Singh indiai védelmi miniszterrel a Sanghaji Együttműködési Szervezet védelmi minisztereinek találkozója alkalmával, hogy megvitassák a kínai-indiai határvitákat. Az indiai védelmi minisztériumi találkozó felolvasása, amely hallgatólagosan azzal vádolta Kínát, hogy megsértette a meglévő megállapodásokat, a kínai állami médiában olyan állításokat generált, amelyek szerint India pontatlanul áldozatként tünteti fel magát a nemzetközi színtéren. Ezek a kínai állami médiában megjelent állítások nem teremtenek feltételeket a kínai-indiai határviták rendezésének érdemi előrelépéséhez. Li SCO-n való részvételéből nem származott új megállapodás.

Tajvani fejlemények

Választások

A tajvani (Kínai Köztársaság) politikai spektrum nagyrészt a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) és a Kuomintang (KMT) között oszlik meg. A DPP széles körben a tajvani autonómiát, a tajvani identitást és a Kínával szembeni szkepticizmust támogatja. A KMT a Kínával való szorosabb gazdasági és kulturális kapcsolatokat, valamint a kínai identitáshoz való szélesebb körű igazodást támogatja. A DPP Tsai Ing-wen elnök vezetésével 2016 óta ellenőrzi az elnökséget és a törvényhozást (törvényhozó jüan). Ebben az elnökválasztási ciklusban a Tajvani Néppárt jelöltje, Ko Wen-je is indul, aki mozgalmát a DPP és a KMT amorf alternatívájaként állítja be. A tajvani elnökválasztásokon szokásos, hogy vannak harmadik párt jelöltjei, de még soha egyikük sem nyert. A 2024-es tajvani elnök- és parlamenti választásokat 2024. január 13-án tartják, az új elnök pedig 2024 májusában lép hivatalba. Tajvanon az elnökjelöltek a szavazatok többségével nyerhetik meg a választásokat.

A TPP elnökének, Ko Wen-je-nek a vonakodása attól, hogy részt vegyen a KMT vezette „ellenzéki szövetségben”, erősítheti a DPP pozícióját a közelgő elnökválasztáson. Ez egy alacsony bizalmi értékelés, mivel a KMT még nem választotta ki elnökjelöltjét, és a választásokig még több hónap van hátra. A KMT elnöke, Chu Li-luan (Eric Chu) egy olyan szövetséget javasolt, amely nem DPP-s személyiségekből állna, és amelybe beleférne Ko is. A koalíció célja, hogy egyesítse a nem-DPP-s személyiségeket és pártokat, hogy megnyerje a 2024-es tajvani elnök- és parlamenti választásokat. Chu nem pontosította, hogy a lehetséges „koalícióban” lenne-e egységes elnökjelölt. Ko eredetileg azt mondta egy május 1-jei beszédében, hogy hajlandó beszélni Chuval, de később, május 2-án azt állította, hogy nem akar „kék-fehér együttműködésről” hallani. Ezt a retorikát május 3-án is fenntartotta, amikor a „kék-fehér együttműködést” a „hatalom zsákmányának felosztásához” hasonlította, és megjegyezte, hogy az ő TPP-je „nem esélytelen”, mivel a felmérések szerint a tajvaniak 20 százaléka támogatja a TPP-t. A „kék-fehér együttműködés” Ko és a KMT közötti lehetséges együttműködésre utal. A KMT és Ko közötti „ellenzéki szövetség” emlékeztet a 2004-es egyesített pán-kék elnöki jegyre a KMT jelöltje, Lien Chan és a Népi Első Párt elnöke, Soong Chu-yu (James Soong) között, amely megpróbálta megbuktatni a hivatalban lévő DPP elnököt, Chen Shui-bian-t. A koalíció nem nyerte meg a 2004-es választásokat.

Chu javasolt szövetsége elismeri Ko Wen-je népszerűségét a KMT szavazóblokk egyes szegmensei körében. Egy februári felmérés szerint Ko támogatóinak 47 százaléka támogatná a KMT potenciális jelöltjét, Hou Yu-ih-t, míg a DPP jelöltjét, Lai Ching-te-t 32 százalék támogatná. Míg Ko és a KMT egyaránt a Kínával folytatott, a szoroson átnyúló párbeszédre szólít fel, Ko eltér a KMT-től az 1992-es konszenzus kérdésében. A KMT azzal a meggyőződéssel támogatja az 1992-es konszenzust, hogy az az „egy Kínára” utal, „különböző értelmezésekkel.” Ko azt állította, hogy az 1992-es konszenzust „elkenték Tajvanon”, és hogy nem létezik konszenzus. Ezek az 1992-es konszenzussal kapcsolatos eltérő nézetek jelentős akadályt jelentenének egy egységes, a Tajvanon átívelő politikai megközelítést kialakító „ellenzéki szövetség” számára, és elidegeníthetik a „mélykék” KMT szavazóit. A KMT-vel való szövetség ellentmondana Ko kampányretorikájának is, amely „koalíciós kormányt” követelt Tajvan egyesítése érdekében, mivel Ko kifejezetten a tajvani politikai spektrum egyik szegmensének oldalára állna. Az esetleges „ellenzéki szövetség” megalakításának elmaradása segíthetné a DPP elnökjelöltjét, William Lai-t a KMT felé hajló pán-kék szavazók megosztásával.

A KMT potenciális elnökjelöltje, Hou Yu-ih retorikája az amerikai-tajvani kapcsolatokról és a nemzetbiztonságról tovább erősíti a népszerű belföldi vitát az Egyesült Államok Tajvan nemzetbiztonságában betöltött szerepéről. Hou felszólított arra, hogy Tajvan tartsa fenn „a nagyon jó kapcsolatot az Egyesült Államokkal” és a „stabilitást a Tajvani-szorosban.” A nemzetbiztonság fontosságát hangsúlyozta azzal is, hogy „csak a nemzetbiztonság megőrzésével folytatódhat a gazdasági fejlődés.” Hou álláspontja mérsékeltebb a KMT más potenciális elnökjelöltjeihez, például Gou Tai-minghez (Terry Gou) képest, aki megkérdőjelezte, hogy Tajvan szoros kapcsolatai az Egyesült Államokkal veszélyeztethetik-e Tajvan biztonságát. A KMT belső vezetőinek vitája akkor zajlik, amikor a kormányzó DPP jelöltje, Lai Ching-te a jelenlegi tajvani elnök, Tsai Ing-wen politikájának folytonosságát támogatja, amely az Egyesült Államokkal való szoros biztonsági, diplomáciai és gazdasági együttműködést támogatja. A biztonságra vagy az Egyesült Államok Tajvan iránti elkötelezettségére való összpontosítás a belső tajvani politikai vitákon belül a Tajvan és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokról szóló képletes népszavazást a közelgő 2024-es tajvani elnökválasztás fontos elemévé teszi.

Egyéb

A DPP törvényhozói a kémkedés szigorúbb büntetését fontolgatják, ami növelheti a KKP által vezetett kémkedési kísérletek kockázatát Tajvanon. Lo Chih-cheng, Liu Chao-hao, Tsai Yi-yu, Chuang Jui-hsiung és Wang Mei-hui DPP-s törvényhozók május 2-án szakértői meghallgatást tartottak „Javaslatok a nemzetbiztonság javítására a kommunista kémkedési ügyekben kiszabott ismételt enyhe büntetések kapcsán” címmel. A tajvani Nemzetvédelmi és Biztonsági Kutatóintézet igazgatója, Su Zi-yun a meghallgatáson kijelentette, hogy a tajvani kémkedéssel gyanúsítottak átlagos büntetése 18 hónap, míg az Egyesült Államokban és Európában a kémkedési ügyekben átlagosan 19 éves büntetést szabnak ki. A tajvani igazságügyi minisztérium helyettes minisztere, Tsai Pi-chung megjegyezte, hogy a bíráknak „súlyos büntetéseket kellene kiszabniuk”, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a gyanúsított Tajvan ellen kémkedett. A kínai ügynökök megpróbálnak nyugalmazott és szolgálatban lévő tajvani katonákat beszervezni, hogy informátorokká váljanak, és más tajvani katonákat szervezzenek be. A tajpeji kerületi bíróság korábban januárban elítélt egy vezérőrnagyot a tajvani légierőnél és egy alezredest a tajvani hadseregnél kémtevékenységért és kísérletért arra, hogy tajvani katonai személyzetet toborozzon a kémtevékenység támogatására. Mindkét gyanúsított két évnél rövidebb büntetést kapott. A tárgyalás annak elismerését mutatja, hogy a KKP kémkedési erőfeszítései fenyegetést jelentenek a tajvani biztonságra, és hogy a tajvani jogrendszer jelenlegi eszközei nem elégségesek a kémkedés elleni küzdelemhez. A tajvani kémkedési törvény esetleges felülvizsgálata nem az Egyesült Államokkal egyeztetve történik.

Hogy mi lesz ebből, annak én megmondhatója nem vagyok, de ha Hszi Csin-ping volnék, bármire is készülök, azzal megvárnám a választási kampány végét, mert ahogy látom, a tajvani politikusokat most jelenleg csak az érdekli, még a Kuomintang viszonylagos közeledését Pekinghez (Csang Kaj-sek forog a sírjában) is ez motiválja – no, ha így van, a kampányfinisben az orrukat is el lehet majd lopni az arcuk közepéről, azt sem fogják észrevenni. Aztán vagy igazam van, vagy sem.

Mindenesetre figyeljünk Tajvanra. Mostantól érdemes.