Lezajlott az oroszországi elnökválasztás, és egészen pontosan a várható eredménnyel járt, kár, hogy fogadni nem lehetett rá, de úgysem fizetett volna túl jól: egyetlen esélyes jelölt volt, Putyin, szóval még a hintalovak versenye is izgalmasabb lett volna ennél. Ellenben a háború továbbra is zajlik, annak híreiről számolok be most, éspedig a Zóna hagyományainak megfelelően az ISW napi jelentése alapján.
Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy az európai országoknak továbbra is támogatniuk kell Ukrajna Oroszország elleni harcát az ukrán és az európai biztonság garantálása érdekében. Macron az 1+1 és a My-Ukraina ukrán tévécsatornáknak adott március 16-i interjújában kijelentette, hogy „nem lesz béke Európában, ha Ukrajna kapitulációra kényszerül.” Macron felszólította az európai országokat, hogy gyorsítsák fel az Ukrajnának szánt katonai segélyszállítmányok indítását, és kijelentette, hogy a „tartós béke” helyreállítja Ukrajna területi integritását és szuverenitását, és garantálja Ukrajna és egész Európa biztonságát. Macron arra is utalt, hogy a békekötéshez mind Oroszországnak, mind Ukrajnának tárgyalásokat kell folytatnia, kiemelve, hogy Oroszország nem hajlandó legitim és jóhiszemű egyeztetést folytatni Ukrajnával, mint egyenrangú féllel. Macron kiemelése, miszerint csak Oroszország és Ukrajna folytathat legitim tárgyalásokat, közvetlenül megkérdőjelezi a folyamatban lévő orosz dezinformációs műveletet, amelynek célja, hogy a Nyugatot az egyetlen értelmes tárgyaló félként állítsa be, hogy meggyőzze a Nyugatot: fogadja el a Kreml feltételezését, miszerint Ukrajna nem rendelkezik független vezetéssel, és hogy olyan engedményeket csikarjon ki a Nyugattól, amelyek aláássák az ukrán szuverenitást és területi integritást. Macron a Le Parisien című francia lapnak adott március 16-i interjújában azt is kijelentette, hogy „talán egy bizonyos ponton” szükség lenne arra, hogy francia csapatok tevékenykedjenek a szárazföldön Ukrajnában az orosz erőkkel szemben, de ő „nem szeretné ezt.” Orosz források túlhangsúlyozták Macron válaszát egy kérdésre, amelyben megerősítette, hogy a 2024 nyári párizsi olimpia idejére tűzszünetet kezdeményezne Oroszországnál Ukrajnában. Orosz hivatalos források nagyrészt elutasították Macron tűzszüneti ajánlatát, arra hivatkozva, hogy Franciaország továbbra is támogatja Ukrajnát. Macron kijelentette, hogy Franciaország az olimpiai mozgalom szellemének megfelelően ragazskodik a béke üzenetéhez, de a béke és a tolerancia nem zárja ki azt, hogy Ukrajnának teljes mértékben helyre kell állítania szuverenitását és területi integritását.
Az Ukrán Állambiztonsági Szolgálat (SBU), a különleges erők (SOF) és a pilóta nélküli rendszerek erői állítólag sikeres dróncsapást hajtottak végre egy orosz olajfinomító ellen a Krasznodari Területen március 16-ról 17-re virradó éjszaka. Az SBU forrásai a Suspilne ukrán hírügynökségnek elmondták, hogy az ukrán SBU, a SOF és a pilóta nélküli rendszerek erői csapást mértek a Krasznodari területen található Szlavjanszk-an-Kubanyéban lévő Szlavjanszki Olajfinomító atmoszférikus desztillációs oszlopaira, aminek következtében nagy tűz keletkezett. A Krasznodari Terület operatív parancsnoksága azt állította, hogy több drón próbált csapást mérni a szlavjanszki olajfinomítóra, és az orosz erők semlegesítették őket, bár a lezuhanó drónok tüzet okoztak. Egy orosz milblogger azt állította, hogy a szlavjanszki olajfinomítót célba vevő 17 drón közül kettő eltalálta a létesítményt. A Suspilne arról számolt be, hogy az SBU drónjai a közelmúltban 12 olajfinomítóra mértek sikeres csapást Oroszországban. Egy orosz milblogger azt állította, hogy a szlavjanszki olajfinomítót ért ukrán csapás a kilencedik ukrán támadás orosz olajfinomítók ellen az elmúlt héten. Egy másik orosz milblogger azt írja, hogy az olajfinomítók elleni ukrán csapások súlyosabbak, mint az üzemanyagraktárak elleni csapások, mivel az Oroszország elleni nemzetközi szankciók megnehezítik Oroszország számára a technológiailag összetett olajfinomító létesítmények javítását.
Meg nem nevezett személyek március 17-én dróntámadást indítottak egy katonai bázis ellen Transznisztriában, az oroszbarát szakadár moldovai köztársaságban, a becslések szerint folyamatban lévő, orosz hibrid művelet közepette, amelynek célja Moldova belső destabilizálása. A transznisztriai kiadványok március 17-én azt állították, hogy egyetlen drón csapott le egy helikopterre egy meg nem nevezett transznisztriai katonai egység területén, videofelvételeket tettek közzé a dróncsapás pillanatáról, és azt állították, hogy a drón az Odesszai Terület irányából érkezett. Sem a transznisztriai, sem az orosz hatóságok nem vádolták meg az ukrán erőket a csapás kivitelezésével e sorok írásáig, de ez a jövőben megtörténhet (azóta megtörtént). A Dnyeszteren túli Legfelsőbb Tanács korábbi elnöke, Alekszandr Scserba azt állította, hogy a csapás „ukrán jegyeket” viselt, és hogy a „fő haszonélvezője” Ukrajna volt. A Moldovai Reintegrációs Iroda azt állította, hogy a megtámadott helikopter évek óta nem repült, és a csapás célja szándékosan az volt, hogy félelmet és pánikot keltsen Dnyeszteren túli területeken, utalva arra, hogy a művelet egy Moldova ellen irányuló ellenséges információs művelet része volt, bár a Reintegrációs Iroda nem vádolta meg kifejezetten a Dnyeszteren túli vagy oroszbarát erőket a támadás végrehajtásával. A moldovai hatóságok kijelentették, hogy kapcsolatban állnak az ukrán kormánnyal. Andrij Juszov, az ukrán katonai főhadviselés (GUR) szóvivője orosz provokációnak minősítette a helyzetet. Az Ukrán Dezinformációellenes Központ azzal vádolta Oroszországot, hogy a csapást az információs tér manipulálása érdekében hajtotta végre. Az ISW nem tudja függetlenül ellenőrizni a Dnyeszteren túli dróncsapás részleteit vagy azonosítani a felelős szereplőket, de a csapás során használt korlátozott eszközök és a jelentéktelen célpont miatt nem valószínű, hogy ukrán erők hajtották végre a csapást. Ukrán tisztviselők nemrégiben azt is kijelentették, hogy Dnyeszteren túli terület nem jelent katonai fenyegetést Ukrajnára. A Dnyeszteren túli hatóságok nemrégiben nem részletezett „zascsita”-t (védelmet/oltalmat) kértek Oroszországtól Moldova ellen, és Oroszország vagy az orosz kötődésű szereplők valószínűleg kedvezményezettjei lennének ennek a provokációnak, mivel elősegítenék a Kreml azon erőfeszítéseit, hogy olyan információs feltételeket teremtsen, amelyek igazolják a különböző orosz hibrid műveleteket, amelyek célja Moldova destabilizálása, amire az ISW már többször figyelmeztetett.
Az összoroszországi ukránbarát önkéntes erők a jelentések szerint elfoglaltak egy orosz közigazgatási épületet a Belgorodi Terület határvidékén, a Belgorodi Területre irányuló folyamatos, határokon átnyúló rajtaütések közepette. Az összorosz pro-ukrán Szabad Oroszország Légió és a Szibériai Zászlóalj március 17-én azt állította, hogy erőik behatoltak a Belgorodi területen lévő Gorkovszkij nevű, határ menti településre, és elfoglalták a település közigazgatási hivatalának épületét. Az orosz milbloggerek vagy tagadták ezt az állítást, vagy azt állították, hogy a település már évekkel ezelőtt elnéptelenedett. Orosz források, köztük az orosz védelmi minisztérium megerősítette azokat a felvételeket, amelyeken állítólag látható, hogy az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán helikoptert a Szumi területen található Lukasivka közelében, amely feltehetően Belgorod területére tartott. Az orosz milbloggerek kezdetben azt állították, hogy az orosz erők egy nyugati gyártmányú helikoptert lőttek le, de az orosz Védelmi Minisztérium később azt állította, hogy a helikopter egy szovjet gyártmányú Mi–8-as volt. Az ukrán katonai főhadiszállás (GUR) tagadta az orosz állításokat, és a hírt a Kreml dezinformációs műveletének részeként jellemezte. Az orosz milbloggerek azt állították, hogy a korlátozott gyalogásgi tevékenység folytatódott Kozinka és Szpodariuszino közelében, a Belgorodi Területen.
Az orosz védelmi minisztérium jelezte, hogy meg kívánja védeni az orosz Fekete-tengeri Flottát az ukrán támadásokkal szemben, és ennek részeként lecserélte a flotta parancsnokát. Az orosz védelmi minisztérium március 17-én jelentette, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter meglátogatta a flotta parancsnokságát a megszállt Krímen fekvő Szevasztopolban, ahol beszámolót kapott az ukrán műveletekről és a flotta teljesítményéről. Sojgu hangsúlyozta, hogy a flottának naponta gyakorlatokat kell végeznie a légi és pilóta nélküli tengeri járművek elleni csapások visszaverése céljából, és minden orosz egység legénysége készen álljon az ilyen csapások elleni védekezésre. Sojgu elrendelte, hogy a flotta további fegyvereket, köztük nagy kaliberű rendszereket és géppuskákat telepítsen a különböző, nem részletezett egységeire, hogy növelje a védelmet. Sojgunak jelentést tett Szergej Pincsuk orosz ellentengernagy is, aki egyes orosz források szerint nemrég Viktor Szokolov tengernagyot váltotta fel a flotta parancsnokaként.
Az ukrán drónhadjárat arra kényszerítette a Fekete-tengeri Flottát, hogy haditengerészeti eszközeinek többségét a szevasztopoli fő bázisáról kisebb és kevésbé alkalmas bázisokra helyezze át Novorosszijszkban és máshol. Az Ukrán Fegyveres Erők Stratégiai Kommunikációs Központja (StratCom) jelentése szerint az ukrán dróntámadások 2024. február elejéig a Fekete-tengeri Flotta hadihajóinak nagyjából 33 százalékát, köztük 24 hajót és egy tengeralattjárót tettek harcképtelenné. Sojgu magatartása a flotta védelme érdekében megteremti a feltételeket ahhoz, hogy Sojgu vagy magáénak tudhassa az érdemeket, ha az hatékonyabban védekezik az ukrán csapásokkal szemben, vagy más parancsnokokat hibáztasson, ha kudarcot vall ebben a törekvésében.
Az orosz hatóságok folytatják a megszállt Ukrajnában a gyermekek militarizálását az ukrán gyermekek oroszosítására irányuló erőfeszítések részeként, és Oroszország jövőbeli haderő-generálási igényeihez szükséges erőforrásként. Az ukrajnai Luhanszki Terület katonai közigazgatásának vezetője, Artyem Lyszohor március 17-én kijelentette, hogy az orosz hatóságok jóváhagyták a Luhanszki Kadét Testület létrehozását az Orosz Nyomozó Bizottság (durván az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda orosz megfelelője) égisze alatt, valószínűleg még az idei évben. Lyszohor kijelentette, hogy a Luhanszki Kadét Testület az ukrán gyerekeket oroszbarát elvekre fogja tanítani, beleértve azt is, hogy róják le az orosz „anyaországgal” szembeni „adósságukat”. Az Ukrán Ellenállási Központ március 17-én kijelentette, hogy az orosz hatóságok egy évtizeden át dolgozták ki tervüket arra, hogy a megszállt Krímben orosz szövetségi katonai kiképzési rendszert vezessenek be a civilek számára, és ugyanezt a katonai kiképzési rendszert tervezik bevezetni a megszállt Herszon és Zaporizzsja megyékben. Az Ukrán Ellenállási Központ azt is jelezte, hogy a Kreml elrendelte a katonai-hazafias nevelési és katonai kiképzési központok létrehozását a civilek számára Oroszország minden egyes önkormányzati egységében és a megszállt Ukrajnában, és hogy a megszálló hatóságok ezen erőfeszítések részeként a Fiatal Kadétok Nemzeti Mozgalmának (Junarmija) kiterjesztésére összpontosítanak. Az Ukrán Ellenállási Központ közölte, hogy a megszálló hatóságok 2025-2027-ben a megszállt Szevasztopolban egy, az „Avangard” hálózathoz tartozó katonai-hazafias oktatási központot terveznek építeni, amely évente mintegy 5000 ukrán gyermeket fog kiképezni. Az „Avangard” központok állítólag együttműködnek az Orosz Önkéntesek Társaságával az orosz hadsereg, légierő és haditengerészet támogatására (DOSAAF), és az orosz Fekete-tengeri Flotta állítólag az új szevasztopoli „Avangard” központot fogja használni a megszállt Krímről származó személyzet toborzására. Jelena Gyemidova, a jevpatoriai megszállási adminisztráció vezetője 2023 októberében bejelentette, hogy az orosz megszálló tisztviselők „Avangard” központot nyitottak a megszállt jevpatoriai „Gagarin” gyermekegészségügyi táborban, amely állítólag 2023. október elején fogadta az első, 100 kilencedikes-tizenegyedikes diákból álló csoportot, hogy az ukrán gyerekeknek orosz katonai alapképzést tanítsanak, és „hazafias szabadidős tevékenységeket” szervezzenek. Az orosz ellenzéki Versztka 2023 augusztusában arról számolt be, hogy az orosz Nyomozó Bizottság és annak vezetője, Alekszandr Basztrikin játékokkal, ruhákkal és iskolai felszerelésekkel vette rá az oroszországi árvaházakban élő ukrán gyerekeket, hogy csatlakozzanak az orosz kadét-hadtestekhez, és hogy Basztrikin utasított néhány orosz kadéthadtestet, hogy már 2022. február 25-én készüljenek fel a megszállt Ukrajnából érkező ukrán gyerekek fogadására.
Az orosz hatóságok továbbra is pénzügyi eszközökkel ösztönzik az orosz civileket arra, hogy önként írjanak alá katonai szolgálatra vonatkozó szerződést az orosz védelmi minisztériummal. A Kommerszant című orosz lap március 11-én arról számolt be, hogy a tatárföldi regionális hatóságok március 25-ig ideiglenesen 305 000 rubelről (kb. 3300 dollár) 400 000 rubelre (kb. 4300 dollár) emelték az orosz hadsereghez való csatlakozásra vonatkozó szerződés aláírási bónuszát. Egy orosz bennfentes forrás március 17-én azt állította, hogy a taxisok arról számoltak be, hogy szakmai fórumaikon egyre több olyan hirdetés jelenik meg, amelyben pénzbeli juttatást kínálnak az orosz hadsereghez való csatlakozásért.
A legfontosabb hírek röviden:
– Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy az európai országoknak továbbra is támogatniuk kell Ukrajna harcát Oroszország ellen az ukrán és az európai biztonság garantálása érdekében.
– Az Ukrán Állambiztonsági Szolgálat (SBU), a különleges erők (SOF) és a pilóta nélküli rendszerek erői a jelentések szerint sikeres dróncsapást hajtottak végre egy orosz olajfinomító ellen a Krasznodari Területen március 16-ról 17-re virradó éjszaka.
– Meg nem nevezett személyek március 17-én dróntámadást indítottak egy katonai támaszpont ellen Transznisztriában, a Moldovában található oroszbarát szakadár köztársaságban, becslések szerint a Kreml egyik folyamatban lévő hibrid műveletének keretében, amelynek célja Moldova belső destabilizálása.
– A jelentések szerint az összoroszországi ukránbarát önkéntes erők elfoglaltak egy orosz közigazgatási épületet a Belgorodi Terület határvidékén, folyamatos határátlépések közepette.
– Az orosz védelmi minisztérium jelezte, hogy meg kívánja védeni az orosz Fekete-tengeri Flottát az ukrán dróncsapásoktól, és ennek részeként valószínűleg leváltotta a flotta parancsnokát.
– Az orosz erők a közelmúltban megerősített előrenyomulást hajtottak végre Avdiivka és Donyeck város közelében.
– Az orosz hatóságok folytatják a helyi gyermekek militarizálását a megszállt Ukrajnában az ukrán gyermekek oroszosítására irányuló erőfeszítések részeként, hogy erőforrást teremtsenek Oroszország jövőbeli haderő-generálási igényeihez.
Mint láthatjuk, a harcok tovább folynak és semmi jele annak, hogy bármelyik fél sokkal közelebb lenne a győzelemhez, mint a másik. De a gyerekeket ki kéne hagyni a háborúból.
Szele Tamás
