Mivel most két napig Ukrajnával foglalkozott a Zóna, az egyensúly kedvéért nézzünk körül most kicsit a Közel-Keleten, ugyanis ez a két legfontosabb háborús övezet jelenleg a bolygón. Már persze, legalábbis a mi európai szempontunkból. A híreket szokás szerint az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.
Irán valószínűleg aggódik amiatt, hogy Örményország romló kapcsolatai Oroszországgal és Nyugat felé való közeledése növelheti a NATO jelenlétét északi határa mentén. Ebrahim Raisi iráni elnök március 19-én telefonbeszélgetés keretében megvitatta a kaukázusi biztonsági helyzetet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Raisi elmondta Putyinnak, hogy Irán „kész fenntartani a stabilitást” és megvédeni Irán stratégiai érdekeit a Kaukázusban. Irán kaukázusi érdekei közé tartozik a szárazföldi kereskedelmi útvonalak nyitva tartása, annak megakadályozása, hogy Izrael Azerbajdzsán területét használja fel Irán elleni akciókhoz, valamint az Iránban élő azeri kisebbség körében a szeparatista érzelmek terjedésének megelőzése. A Raisi és Putyin telefonbeszélgetéséről készült orosz jegyzőkönyvek nem említik, hogy a páros a Kaukázusról tárgyalt volna.
Iráni vezetők korábban aggodalmukat fejezték ki, hogy az Egyesült Államok és a NATO kihasználja az Ukrajnára irányuló orosz figyelmet, hogy növelje a nyugati befolyást a Kaukázusban. Ali Akbar Velayati, az iráni legfelsőbb vezető külpolitikai tanácsadója például 2023 júliusában figyelmeztette Oroszországot, hogy ne „hanyagolja el” a Kaukázust, mert „a rossz szándékú aktorok… megtámadnák Oroszország és az Iráni Iszlám Köztársaság érdekeit.” Velayati azt is állította, hogy Törökország egy Isztambultól Hszincsiangig húzódó „pántörök” övezet létrehozására törekszik, amely „északról körülveszi Iránt, délről pedig Oroszországot” és „kiterjeszti a NATO befolyását a térségben.”
Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök kormánya az elmúlt hónapokban szorosabb kapcsolatokra törekedett a NATO-val és a nyugati országokkal. Az örmény és a francia védelmi miniszterek február 2024. február végén írtak alá egy fegyverszállítási szerződést. Örményország külügyminisztere március 1-jén a törökországi Antalyában a török külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén tárgyalt a Törökországgal való kapcsolatok normalizálásáról. Pasinjan külön kijelentette a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel folytatott találkozóján Jerevánban március 19-én, hogy Örményország „folytatni és fejleszteni kívánja a meglévő politikai párbeszédet, és bővíteni a partnerséget a NATO-val és főként annak néhány tagjával”.
Raisi és Putyin március 19-i telefonbeszélgetése az orosz-örmény kapcsolatok megromlása idején történt, miután Oroszország nem támogatta Örményországot Azerbajdzsán kétnapos, Hegyi-Karabahot célzó offenzívája során 2023 szeptemberében. Azerbajdzsán ekkor egy kétnapos katonai offenzíva során elfoglalta Hegyi Karabahot – egy korábban nagyszámú örmény lakosságnak otthont adó azerbajdzsáni enklávét. 2023 szeptemberében Örményország az offenzíva után Oroszországtól – Örményország hagyományos biztonsági partnerétől – eltérő felektől kezdett külső biztonsági segítséget kérni, arra hivatkozva, hogy Oroszország nem segített Örményországnak megvédeni területét Azerbajdzsánnal szemben. Az elmúlt hetekben tovább romlottak Örményország és Oroszország kapcsolatai. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök 2024. február végén bejelentette, hogy Örményország „befagyasztotta” részvételét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (CSTO). A CSTO egy orosz vezetésű biztonsági szervezet, amely a NATO-hoz hasonlóan megköveteli a tagállamoktól, hogy egymás segítségére siessenek, ha egy tagállamot megtámadnak. Pasinjan később kijelentette, hogy a CSTO „fenyegetést jelent” Örményország „biztonságára és területi integritására.” Pasinjan felszólította Oroszországot arra is, hogy 2024. március elejéig távolítsa el határőreit Jereván nemzetközi repülőteréről.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) március 19-én folytatta rajtaütését az al-Shifa kórházban. Március 18-án az IDF arról számolt be, hogy értesülései szerint a Hamász magas rangú tisztviselői a Gázai Övezetben támadások végrehajtására és irányítására használják a területet. Az IDF 162. hadosztálya és a Shin Bet vezette az al-Shifa kórházat célzó rajtaütést, és a művelet során több mint 50 palesztin fegyverest megöltek, valamint 300 gyanúsítottat őrizetbe vettek. Az IDF őrizetbe vette az Iszlám Dzsihád és a Hamász palesztin rakétairányító- és hírszerző személyzetét. Az izraeli erők lőszert is lefoglaltak a kórház közelében. Palesztin milíciák, köztük a Hamász, legalább hat alkalommal támadták az al-Shifa kórháznál tevékenykedő izraeli erőket. (A kórházban betegek és orvosok már nem tartózkodtak a jelentések szerint).
A Hamász beszivárgása az al-Shifa kórház területére Izrael kezdeti tisztogató hadművelete után rávilágít a Hamász azon törekvésére, hogy újból megvesse lábát a Gázai Övezet északi részén. A Hamász tagjai március 18-án és 19-én legalább négy támadást hajtottak végre izraeli erők ellen az al-Shifa területén, ami azt jelzi, hogy a Hamász még mindig tart bizonyos harci erőket a kórház közelében. Az al-Shifa kórházban az izraeli erők által őrizetbe vett gyanúsítottak nagy száma is azt jelzi, hogy a Hamász és szövetségesei sikeresen újjáépítették harci erőiket az északi területen. Az izraeli erők először 2023 novemberében terjesztették ki az al-Shifa kórházra a tisztogatási műveleteket, célba véve a kórház alatt húzódó Hamász alagúthálózatot. 2023 decemberében az izraeli erők csökkenteni kezdték jelenlétüket a Gázai Övezet északi részén, arra hivatkozva, hogy a Hamász erői leépültek a területen. 2023 decemberében a Hamász arra törekedett, hogy az izraeli visszavonulást követően katonailag újjáépítse és újraépítse kormányzati hatalmát a Gázai Övezet északi részén. Az izraeli katonai rádió 2024 januárjában arról számolt be, hogy az izraeli katonai vezetés úgy értékeli, hogy a Hamász részben a helyi, Hamász által ellenőrzött milícia helyreállításával próbálja visszanyerni a civil lakosság feletti ellenőrzését a Gázai Övezet északi részén.
A legfontosabb hírek röviden:
– Kaukázus: Irán valószínűleg aggódik amiatt, hogy Örményország romló kapcsolatai Oroszországgal és Nyugat felé való közeledése növelheti a NATO jelenlétét az ország északi határa mentén. Iráni vezetők korábban aggodalmukat fejezték ki, hogy az Egyesült Államok és a NATO kihasználja, hogy Oroszország az ukrajnai inváziójára összpontosít, hogy növelje befolyását a Kaukázusban. Ali Akbar Velayati, az iráni legfelsőbb vezető külpolitikai tanácsadója például 2023 júliusában figyelmeztette Oroszországot, hogy ne „hanyagolja el” a Kaukázust, mert „rossz szándékú aktorok… támadnák Oroszország és az Iráni Iszlám Köztársaság érdekeit”. Velayati azt is állította, hogy Törökország egy „pántörök” övezet létrehozására törekszik, amely „északról körülveszi Iránt” és „kiterjeszti a NATO befolyását a térségben”.
– A Gázai Övezet északi része: Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) március 19-én folytatta rajtaütését az al-Shifa kórháznál. A Hamász beszivárgása az al-Shifa kórház területére Izrael kezdeti tisztogató művelete után rávilágít a Hamász azon törekvésére, hogy újra megteremtse a helyét a Gázai Övezet északi részén.
– A Gázai Övezet déli része: Az IDF Egoz és Maglan különleges műveleti erői március 19-én befejezték a tisztító műveleteket az északi Khan Younisban lévő Hamadban.
– Ciszjordánia: Az izraeli média március 19-én közölte, hogy az IDF mérnökökből és hírszerzőkből álló egységet hozott létre a ciszjordániai támadó alagutak felkutatására. Az egység az izraeli média szerint e cikk írásakor még nem fedezett fel támadó alagutakat Ciszjordániában.
– Libanoni Hezbollah Szíriában: Izrael valószínűleg több légicsapást is végrehajtott a Hezbollah dél-szíriai létesítményei ellen.
– Libanoni Hezbollah a régióban: A libanoni média szerint a Hezbollah vezető tisztségviselője, Wafiq Safa március 19-én az Egyesült Arab Emírségekbe utazott, hogy tárgyaljon a Hezbollahhoz való kapcsolattal gyanúsított libanoni fogvatartottak szabadon bocsátásáról.
Ami a Gázai Övezetet illeti, ott nem történik semmi meglepő: a Hamász vissza akar térni az északi régióba, az IDF nem hagyja, és így Hamász érzékeny veszteségeket szenved. Örményország helyzete viszont majdnem teljesen reménytelen, mai hír, hogy Pasinjan hajlandó lenne akár négy további falu átadására is, csak enyhüljön a nyomás, amit Azerbajdzsán gyakorol a kicsiny, és egyre kisebb országra. Egyébként is ellenségek veszik körül, eddig számíthatott Oroszországra, most már az is ellene fordul: örök szégyene lesz a nyugati kultúrának, ha valahogyan nem nyújt segítséget ennek a túl sokat szenvedett országnak és népnek. Most kéne támogatni, holnap már késő lesz.
Segítséget Örményországnak!
Szele Tamás
