A tegnap esti, példátlan és valóban bestiális terrortámadás árnya rávetül a többi hírre, amelyek pedig megmutatják, milyen gondos, alapos és figyelmes állam is ez az Oroszországi Föderáció, mennyire vigyáz a polgáraira (ha kell, lakat alatt is tartja őket, mert a legfőbb érték az ember), ezt szeretném most bemutatni ezzel a kis orosz hírkaleidoszkóppal, melyet a tegnapi egyéb eseményekből állítottam össze – a terrortámadással ma már foglalkoztam máshol épp eleget.
Sajnos azonban csak sötét színek állnak össze ebben a kaleidoszkópban. Akárhogy tartom a fény felé, egyre sötétebbek. Kezdjük talán azzal, hogy az orosz állam mindenhol megtalálja ellenségeit és leszámol velük, rejtőzzenek azok akár még az óvodákba is. Igen, az óvodákba, ráadásul Hanti-Manysiföldön, ahol még madár is alig jár, és ha jár, megbánja, olyan hideg van. A Mediazona szerint ott esett meg, hogy két jugrai óvoda vezetőjét is „szélsőséges jelképek megjelenítésével” vádolták meg az óvodák honlapján található Facebook-ikonok miatt.
Olga Shikhalejeva, a Mortka településen található „Szolnyicsko” óvoda vezetője a Mediazonának elmondta, hogy az ellene és kolléganője elleni jegyzőkönyvek elkészítésének oka az intézmények honlapjain található Facebook-ikonok voltak. (Ehhez tudni kell, hogy az orosz hatóságok a Metát még 2022 tavaszán „szélsőséges szervezetté” nyilvánították).
A Hanti-Manysi Autonóm Körzet (más néven Jugra) Kondinszki Kerületi Bírósága megkapta a „szélsőséges szimbólumok bemutatása” (a közigazgatási törvénykönyv 20.3. cikkének 1. része) tárgyában indított közigazgatási ügyek anyagát a „Szolnyicsko” és „Rodnicsok” regionális óvodák vezetői ellen.
„A honlapjainkon a belépési űrlapokon, ahol a közösségi hálózatokon keresztül történő belépést javasolták, a VKontakte és az Odnoklassniki mellett egy Facebook ikon is volt. Nos, ezt a gombot azonnal eltávolítottuk” – mondta.
Shikhalejeva elmondása szerint közigazgatási ügyéről a regionális ügyészség ellenőrzésének eredményéből értesült.
„Nem, senki sem tett rám panaszt, nem jelentettek fel” – mondta a vezető. – „Vagy tervezett ellenőrzés volt, vagy kerületi utasítás alapján vették észre – nos, valami ilyesmi történhetett”.
A második jelentés a Mezsdurecsenszkij faluban lévő „Rodnicsok” óvoda vezetőjéről, Olga Melnikováról készült. Ő nem volt hajlandó még nyilatkozni sem.
Az óvodák tanterve egyébként meglehetősen hazafias, még a kiscsoportosok is meg kellett ünnepeljék a minap a Krím megszállásának évfordulóját, mindegy, hogy nem tudták, mit ünnepelnek. Mindenesetre jó tudni, hogy még a hanti és manysi óvodákat is védik az ellenség mételyétől.
Hanem a költészetet, irodalmat, azt nagyon szeretik orosz földön. Jutalmazzák is. Magyar író, költő ritkán kap olyan honoráriumot, mint Alkszendr Byvsev a napokban – de még kaphat, nyugalom, semmi sem lehetetlen.
Történt pedig, hogy a 2. Nyugati Kerületi Katonai Bíróság hét év általános fegyenctelepen töltendő szabadságvesztésre és kényszermunkára ítélte Alekszandr Byvsev orjoli költőt „terrorizmusra való nyilvános felhívások és a hadseregről szóló álhírek” miatt.
A büntetőeljárás oka a Facebookon tett háborúellenes bejegyzései voltak. Mint Byvsev elmondta Anasztaszija Sevcsenko aktivistának, az egyik posztja egy verset tartalmazott a következő sorokkal: „Rakéták csapódnak be Ukrajnában. // A Kreml elvetette a lelkiismeretet és az erkölcsöt // Tiszti becsület, hol vagy? Hol van a te orosz Stauffenberged?” (Ez oroszul rímel, magyarul nem, de most fontosabb volt az értelme, mint a formája).
Byvsev szerint az Adolf Hitler elleni sikertelen merénylet egyik résztvevője vezetéknevének említése miatt döntöttek úgy a nyomozók, hogy a vers a hatalom erőszakos megdöntésére és Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni merényletre szólított fel.
A második poszt egy videó volt a Kijev környéki Velyka Dymyrka nevű, teljesen elpusztított faluról, ahol a költő nagynénje élt.
Byvsev 2023 februárja óta volt előzetes letartóztatásban. A Krím elcsatolása után többször is eljárás indult ellene a szélsőségességről szóló cikkely alapján az Ukrajnát támogató, az orosz hatóságokat bíráló versei miatt. A bűnüldözők 2017-ben azt tanácsolták Byvshevnek, hogy családjával – ágyhoz kötött szüleivel: vak édesanyjával és süket édesapjával – együtt „békésen” hagyja el Oroszországot. Ő azonban maradt, mert hát hova menjenek így?
Byvshev korábban német nyelvet tanított az Orel-vidéki Kromy faluban, de 2015-ben a bíróság eltiltotta az iskolai munkától. A Rosfinmonitoring felvette Byvshevet a szélsőségesek és terroristák listájára. A „Novaja Gazeta” a költőről szóló beszámolójában megjegyezte, hogy „több rendfenntartó generáció nőtt fel a szolgálatban az ő munkáján” (mármint: több generációnyi FSZB-s zaklatta már, mert bizony nem tegnap lett ellenzéki). A Memorial Emberi Jogi Központ Byvsevet politikai fogolynak tekinti.
Ez Byvsheven nem sokat segít, de jó, ha tudja, odakint, túl a tajgán hogyan vélekednek felőle.
Az orosz ember alapos is. Ha valamit elkezd, azt be is fejezi (egyszer, majd, vagy soha), lassan nyergel, gyorsan vágtat, ha valamit megcéloz, el is találja. Ha mást talál el, semmi baj: ő pont azt a másvalamit célozta meg igazából. Épp ezért, ha a Balti Flotta kilő egy halászhajót, arról nem a Balti Flotta tehet: biztos akadt ellenség a fedélzeten, a Flotta sosem téved!
Márpedig a hírek szerint valóban kigyulladt a Balti-tengeren egy halászhajó. A legénység egyik tagjának valamely hozzátartozója a Dozsgy tévécsatornának elmondta, hogy ez azért történt, mert a haditengerészet rakétája eltalálta a hajót.
A „Lobanov kapitány” nevű halászhajó március 19-én délután gyulladt ki. Ezekben a napokban, egészen tegnapelőttig az orosz haditengerészet gyakorlatokat tartott a Balti-tengeren. A hadsereg figyelmeztetéseket adott ki a gyakorlóterületre vonatkozóan, ezeket be is tartották, messze elkerülték a tiltott területet. Aztán mégis megesett a baj.
A kalinyingrádi regionális kormány sajtószolgálata azt állította, hogy a hajón tűz ütött ki, és hogy a hajót elvontatták. A tisztviselők egy halott és négy túlélő tengerészről beszéltek. Ugyanakkor a kormánypárti SHOT tévécsatorna azt írta, hogy a halott tengerészek többen voltak – három ember, ők bennégtek a kabinban.
Az Dozsgy beszélgetőpartnere szintén azt mondta, hogy a halottak hárman voltak. Elmondása szerint a rakéta a kapitányi kabint találta el, a robbanás előtt a halászhajó legénységének tagjai éppen lefeküdni készültek. Egy másik rakéta a legénység egyik tagjának hozzátartozója szerint az MRTC ipari halfeldolgozó hajó közelében lévő hálók közé zuhant.
A túlélő tengerészeket égési sérülésekkel szállították a pijonyerszki kórházba. A Dozsgy beszélgetőpartnere szerint az FSZB tisztjei a kórházban kikérdezték az áldozatokat, és megkérték a legénység tagjait, hogy „ne terjesszék” az esetet.
A diszkréció, mint látjuk, tökéletes volt, akárcsak orosz földön minden: senki nem szólt az ügyről egy szót sem, mi sem tudunk róla itt, messze a Baltikumtól. Ugyanis az oroszok mindenek felett a legjobbak pont a titoktartásban.
Hát, ilyen lett ez a kis orosz kaleidoszkóp. Nem pompázik harsány, rikító színekben, sőt, inkább sötét. Mégis van polgártársunk, aki ha belenéz, rajong érte, és azt kívánja, bárcsak nálunk is ilyen világ lenne. Ugyan még lehet, csak az nekünk többieknek lenne pokol, de az ilyeneket mi már nem érdekeljük. Csak a Szent Oroszhon, ahol rend van. A fentiek mutatják, miféle ez a rend.
Van, aki színvak, kérem, és van, aki azt is tarkának látja, ami sötét, mint az éjszaka.
Szele Tamás
