Nos, ma is lesz harctéri jelentés, de mindenekelőtt egy nagyon jó hírről kell beszámolnom: ha a múltkor egy „kicsit” támadt fel a Zóna, mert tárhelye már lett, tegnap estétől rendesen, teljesen is feltámadott, ugyanis felkerült a tárhelyre a meglévő archívum, benne az elmúlt három év több, mint ezernégyszáz írásával. Lehet böngészni, keresni, remekül működik.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelezte Oroszország szándékát, hogy egy jövőbeli jelentős orosz támadó hadművelet során elfoglalja Harkiv városát, és ezzel ő lett az első magas rangú Kreml-tisztviselő, aki nyíltan lehetséges orosz hadműveleti célként jelölte meg a várost, miután a közelmúltban Ukrajna arra figyelmeztetett, hogy az orosz erők 2024 nyarától kezdve megkísérelhetik elfoglalni azt. Lavrov április 19-én egy több neves orosz állami propagandistának adott rádióinterjúban kijelentette, hogy Harkiv város „fontos szerepet játszik” Vlagyimir Putyin orosz elnök azon elképzelésében, hogy Ukrajnában egy demilitarizált „egészségügyi övezetet” hozzanak létre, amely megvédi az orosz határ menti településeket az ukrán csapásoktól. Lavrov leszögezte, hogy Putyin nagyon világosan közölte: az orosz erőknek elég mélyen be kell tolniuk a frontvonalat Ukrajnába – amit Lavrov kifejezetten a Harkivi Területként definiált –, hogy az orosz települések az ukrán csapás hatósugarán kívülre kerüljenek. Ez a követelmény egy nagyon homályos meghatározást jelent, hiszen egész Ukrajna területét magában foglalhatja, amíg létezik független ukrán állam, és hajlandó is megvédeni magát. Lavrov arra a kérdésre válaszolva, hogy az orosz erők hová fognak vonulni az „egészségügyi zóna” létrehozása után, kijelentette, hogy az orosz hatóságok „teljességel meg vannak győződve” arról, hogy Oroszországnak folytatnia kell az Ukrajna elleni háborút. Lavrov láthatóan egyetértéssel válaszolt az egyik beszélgetőpartner megjegyzésére, aki azt sugallta, hogy Lavrov korábbi megjegyzései szerint az orosz erőknek az „egészségügyi övezet” létrehozása után tovább kell majd támadniuk Ukrajnát, hogy megvédjék a településeket, amelyek ezután az övezeten belül és az ukrán csapások hatótávolságában lesznek. Lavrov megjegyzései arra utalnak, hogy a Kreml valószínűleg egy folyamatosan változó demilitarizált „egészségügyi övezet” gondolatát fogja felhasználni arra, hogy igazolja az Ukrajnába egyre beljebb és beljebb irányuló orosz támadó hadműveleteket.
Olga Szkabejeva prominens orosz propagandista és állami televíziós műsorvezető egy április 19-i megszólalásában a Harkivi terület elleni orosz drón- és rakétacsapásokat az „egészségügyi övezet” létrehozására irányuló orosz törekvések részeként határozta meg, ami arra utal, hogy a Kreml további prominens szócsövei is megteremtik az információs alapokat a folyamatban lévő orosz csapások és egy jövőbeli, Harkiv város elleni támadó művelet igazolására az orosz állampolgárok védelmének ürügyén. Ukrán illetékesek, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a közelmúltban jelezték egy esetleges nyári orosz támadó hadművelet veszélyét, amelynek célja Harkiv elfoglalása lesz. Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy egy Harkiv város elfoglalására irányuló orosz támadó hadművelet rendkívül ambiciózus vállalkozás lenne, amely jelentős kihívások elé állítaná mind az erőfeszítésért felelős orosz erőket, mind a szélesebb körű ukrajnai orosz hadjáratot. Az ISW továbbá úgy értékeli, hogy az amerikai katonai segítség létfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát bármilyen nyári orosz támadó hadművelettel szemben, beleértve Harkiv városát is.
Ukrán illetékesek bejelentették, hogy az ukrán haderő lelőtt egy orosz repülőgépet, amikor az április 18-ról 19-re virradó éjszaka először hajtott végre rakétacsapásokat Ukrajna ellen, ezzel olyan képességet demonstrált az ukrán fél, amely korlátozhatja, hogy Oroszország hogyan folytatja az Ukrajna elleni csapásmérő kampányát. Az ukrán légierő parancsnoka, Mykola Olescsuk altábornagy április 19-én bejelentette, hogy az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz Tu–22M3 stratégiai bombázót, amely H–22-es cirkálórakétákat indított Ukrajna ellen. Az ukrán katonai főhadiszállás szerint az ukrán erők a Tu–22M3-ast Ukrajnától 300 kilométeres távolságban lőtték le ugyanazzal az eszközzel, amellyel Ukrajna két orosz A–50-es nagy hatótávolságú radarfelderítő repülőgépet is megsemmisített. Az RBK-Ukraina ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy ukrán biztonsági források szerint az ukrán erők az S–200-as légvédelmi rendszereket használtak a Tu–22M3 lelövéséhez. A jelentések szerint a Tu–22M3-as Sztavropol közelében zuhant le. Andrij Juszov, a GUR szóvivője kijelentette, hogy a Tu–22M3 lezuhanása egy másik orosz Tu-22M3-ast is visszafordulásra kényszerített, és megjegyezte, hogy Oroszország számára „gyakorlatilag lehetetlen” új Tu–22M3-as bombázók gyártása. 2023-tól az orosz erők állítólag nagyjából 60 Tu–22-es stratégiai bombázóval rendelkeztek. Az orosz védelmi minisztérium (Védelmi Minisztérium) elismerte a repülőgép lezuhanását, de inkább műszaki meghibásodásnak tulajdonította, mint az ukrán erőknek, és az orosz milbloggerek nagyrészt a Védelmi Minisztérium narratívája köré csoportosultak. A Sztavropoli Terület tisztviselői jelentették, hogy a balesetben egy orosz pilóta meghalt, két másik pedig nem életveszélyes sérüléseket szenvedett, és a személyzet egy negyedik tagja eltűnt.
Az ukrán légvédelmi képességek azonban továbbra is korlátozottak és eléggé leromlott állapotban vannak, ami lehetővé teszi, hogy az orosz légierő gépei szabadon, fenyegetés nélkül tevékenykedjenek a front egyes kritikus területein. Az orosz milbloggerek a közelmúltban több olyan videofelvételt is megerősítettek, többek között április 19-én, amelyeken orosz Szu–25-ös és Szu–34-es repülőgépek alacsony magasságban repülve a Donyecki Területen található Csasziv Jar közelében ukrán állásokat támadnak, hogy támogassák az orosz előrenyomulást a térségben. Az orosz milbloggerek dicsérték az orosz légierőt, amiért lehetővé tette a viszonylag gyors orosz előrenyomulást a térségben – legalábbis 2024 márciusának vége óta. Az orosz repülőgépek azon képessége, hogy több mint 100 kilométer mélyen az ukrán légtérben, a frontvonal közelében jelentős veszteségek elszenvedése nélkül tevékenykedjenek, azt jelzi, hogy a térségben lévő ukrán légvédelem jelenleg nem elegendő ahhoz, hogy az orosz légi tevékenységet elriassza vagy megakadályozza a frontvonalon való bevetéseket. Az ukrán képesség, hogy nagy hatótávolságú csapásokat hajtson végre a harci műveleteket végrehajtó orosz stratégiai repülőgépek lelövésére, átmenetileg korlátozhatja az orosz légi műveleteket, ahogyan azt a taktikai repülőgépek korábbi lelövése is elérte. Ez az ukrán csapásmérő képesség azonban nem képes ellensúlyozni Ukrajna kritikus légvédelmi hiányosságait a hadszíntér egész területén. Az ukrán erőknek még mindig gazdálkodniuk kell a hadianyaggal, és prioritásként kell elosztaniuk korlátozott légvédelmi eszközeiket a hadszíntér egyes területein más területekhez képest nagy nehézségekkel megküzdve.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajnának szüksége van a tüzérségi lőszerek, légvédelmi eszközök, nagy hatótávolságú tüzérségi és rakétarendszerek, valamint vadászrepülőgépek nyugati szállítására, mivel az amerikai katonai támogatás késedelme miatt Ukrajna továbbra is megszorításokat kénytelen alkalmazni. Zelenszkij április 19-én felszólalt az Ukrajna-NATO Tanács előtt, és megismételte, hogy Ukrajnának legalább hét további Patriot légvédelmi rendszerre van szüksége Oroszország folyamatban lévő rakéta- és dróncsapás-kampánya elleni védekezéshez, valamint felszólította a nyugati országokat, hogy teljesítsék ígéretüket, miszerint egymillió tüzérségi lövedéket szállítanak Ukrajnának. Zelenszkij hozzátette, hogy nagy hatótávolságú rakétákra és tüzérségi rendszerekre van döntő szükség az ukrán nagy hatótávolságú csapásmérő képességek javításához, és hogy Ukrajnának elegendő számú vadászgép is kell az orosz légierővel való küzdelemhez. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy az Ukrajna-NATO Tanács ülésén több meg nem nevezett NATO-tag nem részletezett kötelezettségvállalást tett arra, hogy további légvédelmi, tüzérségi, mélyreható precíziós csapásmérő és drónanyagot biztosít Ukrajnának.
Az ukrán tüzérségi eszközök hiánya lehetővé teszi az orosz gépesített erők számára, hogy marginális taktikai előnyöket érjenek el, Ukrajna leromlott légvédelmi képességei pedig megengedik az orosz légierőnek, hogy siklóbombás csapások révén jelentős károkat okozzon az ukrán védelemnek a front mentén. Az ukrán hatóságok kiemelték az ígért F-16-os vadászgépeket, mint egy olyan kombinált légvédelmi rendszer kulcsfontosságú elemét, amely több orosz rakéta- és dróncsapást képes feltartóztatni és korlátozni az orosz taktikai légi műveleteket. Az ukrán erők korábban a NATO 155 mm-es tüzérségi rendszereit és lőszereit, amelyek a szovjet eszközöknél nagyobb távolságból képesek célpontokat eltalálni fölényes ellentüzérségi tűz végrehajtására használták fel, és a hatékonyabb nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerek támogatnák a tartósan hatékony ukrán ellentüzérségi műveleteket. Az ukrán erők korábban több sikeres elhárítási műveletet hajtottak végre az orosz erők ellen a nyugatról biztosított rakétarendszerekkel is, és jelezték, hogy készen állnak a rendszeresített elhárítási műveletek folytatására, amennyiben Ukrajna elegendő mennyiségű nagy hatótávolságú rakétát kap. Az ISW értékelése szerint az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatás további amerikai késedelmei korlátozzák Ukrajna képességét hatékony védelmi műveletek végrehajtására, miközben az orosz erőknek egyre nagyobb rugalmasságot biztosítanak támadó műveletek végrehajtására – ez a dinamika az orosz erők számára olyan összetett és nem lineáris lehetőségekhez vezethet, amelyek a jövőben jelentős műveleti előnyök eléréséhez vezethetnek.
Az oroszbarát moldovai tényezők továbbra is olyan feltételeket teremtenek, amelyek igazolják az esetleges jövőbeli orosz agressziót Moldovában, mivel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moldovát Ukrajnához és Örményországhoz hasonlította egyik megszólalásában. A moldovai oroszbarát autonóm régió, Gagauzia népi gyűlése április 19-én a moldovai parlamenthez fordult, hogy az orosz nyelvnek adjon különleges jogi státuszt a moldovai interetnikus kommunikáció nyelveként. A Kremlhez közel álló Jevgenyija Gucul, Gagauzia kormányzója a Kreml TASS hírügynökségének adott nyilatkozatában azt állította, hogy a moldovai kormány „ruszofób” és ellenáll majd ennek a kezdeményezésnek. A gagauziai felhívás valószínűleg része a Kreml azon törekvésének, hogy olyan tájékoztatási feltételeket teremtsen, amelyek alapján Moldovát az orosz anyanyelvűek diszkriminációjával vádolják, és a jövőbeni orosz agressziót Moldovában azzal indokolják, hogy az szükséges Oroszország „külföldön élő honfitársainak” védelme érdekében. Lavrov az orosz állami médiának adott április 19-i rádióinterjújában azt állította, hogy a Nyugat rávette Maia Sandu moldovai elnököt, hogy „nyíltan belerángassa Moldovát a NATO-ba, akár közvetlenül, akár a Romániával való egyesülés révén”, és hogy a Nyugat ugyanezt tette Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. Lavrov mind Moldova, mind Örményország Nyugat felé tett lépéseit bírálta, és arra szólította fel őket, hogy gondolják át döntéseiket, azt állítva, hogy a Nyugat arra fogja kényszeríteni polgárait, hogy harcoljanak egy esetleges jövőbeli háborúban Oroszország ellen. Az, hogy Lavrov a moldovai kormányt az örmény és az ukrán kormányhoz hasonlította, valószínűleg egy nem is különösebben burkolt fenyegetésnek tekinthető. Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy a Kreml valószínűleg megpróbálja destabilizálni a moldovai társadalmat, megtámadni Moldova demokratikus kormányát, és megakadályozni Moldova csatlakozását az Európai Unióhoz.
A legfontosabb hírek röviden:– Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelezte Oroszország szándékát, hogy egy jövőbeni jelentős orosz támadó hadművelet során elfoglalja Harkiv városát, és ezzel ő lett az első magas rangú Kreml-tisztviselő, aki lehetséges orosz műveleti célként jelölte meg a várost, miután a közelmúltban ukrán figyelmeztetések szerint az orosz erők 2024 nyarától kezdve megkísérelhetik elfoglalni azt.
-Az ukrán hatóságok bejelentették, hogy az ukrán légvédelem lelőtt egy orosz repülőgépet, amikor az április 18-ról 19-re virradó éjszaka először hajtott végre rakétacsapásokat Ukrajna ellen, demonstrálva egy olyan képességet, amely korlátozhatja, hogy Oroszország miként folytatja az Ukrajna elleni csapásmérő kampányát.
– Az ukrán légvédelmi képességek azonban továbbra is korlátozottak és leromlott állapotban vannak, ami lehetővé teszi, hogy az orosz repülőgépek szabadon, fenyegetés nélkül tevékenykedjenek a front egyes kritikus területein.
– Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajnának szüksége van a tüzérségi lőszerek, légvédelmi eszközök, nagy hatótávolságú tüzérségi és rakétarendszerek, valamint vadászrepülőgépek nyugati szállítására, mivel az amerikai katonai támogatás késedelme miatt továbbra is kevés a lőszer, a hadianyag és megszorításokkal kell éljenek.
– Az oroszbarát moldovai tényezők továbbra is olyan indformációs környezetet teremtenek, amely igazolna egy esetleges jövőbeli orosz agressziót Moldovában, miközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ukrajnához és Örményországhoz hasonlította Moldovát.
– Az orosz erők a közelmúltban megerősített előrenyomulást hajtottak végre Bahmut, Avdiivka és Donyeck város közelében.
– Az orosz védelmi minisztérium folytatja az újonnan megreformált Leningrádi Katonai Körzet (LMD) bővítését, felkészülve a NATO-val várható jövőbeli nagyszabású hagyományos konfliktusra.
– Az orosz tisztviselők továbbra is erőszakkal deportálják és oroszosítják az ukrán gyermekeket, miközben az ukrán hatóságok azon dolgoznak, hogy a deportált gyermekeket visszamenekítsék az ukrán ellenőrzés alatt álló területre.
Csak remélhetjük, hogy a republikánus politikai diverzió csődöt mond, és az Egyesült Államok időben le tudja szállítani az ígért fegyvereket.
Szele Tamás
