Gaál Péter: A romlás virágai

MP airsoftpályás „tévedésére” sokan rárepültek, Bayer mester se hagyhatta ki. Én nem nézek politikai propagandát, végig különösen nem, ezt se láttam eddig, de most megnéztem. „Valahol Európában”, közelebbről „komlói bányák környezete”, így a képek aláírása. De ezeket, mondja a kritikus (még nem Zsoci), senki nem hagyta magukra, mert ezek egy airsoftpálya díszletei.

Hát akkor legyen. Legyen airsoftpálya. Mindössze egyetlen aprócska kérdést tennék fel hozzá, mint Orbán az emlékezetes Horn Gyulával folytatott „vitáján” az 1998-as választások előtt, azt tudniillik, hogy annak épültek? Ha igen, egy szavam sincs tovább. Ha nem, akkor viszont…

Akkor viszont teljesen irreleváns, hogy a romlás virágait, hogy Baudelaire-től is idézzek, ma minek használják. Az is irreleváns, hogy mik voltak azelőtt. Ami nem irreleváns, az a romlás.

A romlás, maga.

De hagyjuk is MP-t, hisz már a vízcsapból is ő folyik. Nézzük ezt a kedves, tényfeltáró újságírót, a bülbülszavú Mestert.

…nincs a világon hely, sehol, ahol amúgy ne lehetne elborzasztó felvételeket készíteni a körülményekről, az ott élők iszonyáról.

Az alábbiakban megnézhetnek öt különböző felvételt az Amerikai Egyesült Államok nagyvárosairól. Uramisten, hát micsoda világ, micsoda társadalom az, amelyik így néz ki s ahol ilyen zombik tengetik nyomorult életüket?

Kosz, mocsok, lepusztultság, emberek, akik már nem emberek.”

Hogy a bevezetés üti a befejezést – „nincs ebben semmi különös”, sugallja a Mester, mielőtt elborzadna –, szinte fel se tűnik. Egy „fizetett pártfogó” nem az ellentmondásokra van kihegyezve. Amerika különben is jó célpont. Komoly, nagy ország, amilyen nincs több a világon. Vagy van? Kár, hogy csak a világ harmadik legnagyobb országa. Kanada a második, az első viszont…. le se merem írni: Oroszország, a rend, józanság, létbiztonság, fejlődés birodalma. Egyetlen, óriási airsoftpálya, (méretéhez képest) kis oázisokkal.

Még egy kis sós uborkát, bátyuska, a vodka mellé?

Apropó, láttak már zombit? Nem álzombit, dülöngélő vagy álldogáló drogost, részeget, hanem valódit, a „halott ember jár” szlogen (még) élő megtestesítőjét? Ha nem, javaslom egy rövidfilm megtekintését a 2019 végi Vuhanból. Kína, tudják, a világ negyedik legnagyobb országa, közvetlenül az Amerikai Egyesült Államok után. Ott is nézegethetnek városokat, például a savas esőfelhőkbe burkolódzó Xiant (Hsziant). Ott van az agyaghadsereg, egy töredéke kivételével elásva, mert ha az az eső ráesik… Én Xiant (sem) csak videóról láttam. És a Bombay (Mumbai) vagy Delhi, Pretoria, Rio de Janeiro (Brazília a világ ötödik legnagyobb országa) szélén levő bádogtetős nyomornegyedeket sem, még olyanabb zombikkal, mint a Bayer mester által prezentált filmecskéken. Rio de Janeironak még a széléig se kellett mennem, elég volt egy kiadós séta a belvárosban. Megúsztam élve, hála a jó Istennek.

Egy utazás a transzszibériai vasúton? Na?

Node minek is nekünk olyan messzire utazni? Hisz itt van nekünk szeretett Magyarországunk. Nem kell ehhez Komlóra utazni Budapestről. Elég a Nyugatiba. Keletibe. Blahára. A Ferenc körúti aluljáróba. Az árkádok alá a Corvin mozi felé. Elég felülni a négyes-hatosra, szaglásvesztettek előnyben. Ha távolabbra vágynak, mondjuk Zalaegerszegre. Ózdra (mellette töltöttem fél évet egy buddhista elvonulóház gondnokaként). Csernely széle, my dear? Mintegy nyolc kilométerre a Mészáros mester betonlovardájával felékesített Szilvásváradtól, a lebetonozott Szalajka patakkal. Ha túl messze van, térjünk vissza a Rákóczi útra.

Hogy másutt is… ej, ej, ej, galambocskám. Hisz egy valamirevaló amerikai (orosz, kínai, brazil) metropoliszban annyian élnek, mint egész Magyarországon. Ott nem kunszt. Az is barokkos túlzás, hogy mindenhol ez van. Mert nincs mindenhol ez. Máltán például nincs. Prágában sincs, hogy közelebbi helyet mondjak. Kassán sincs. A gazdagabb régiókat, mint teszem azt Svájc vagy azon belül Liechtenstein, kihagyom. Van olyan hely, ahol nem lehet elborzasztó felvételeket készíteni. Meg lehetne ezeket is célozni. De hát Pangloss mester filozófiája sokkal kényelmesebb. A többi pedig, az egész Bayer-i életmű… hogy is mondaná Hamvas Béla?

Kenyőcs. Kenyőcs, kérem, kenyőcs.

 

Gaál Péter

Oszd meg másokkal is!

Ajánlott olvasnivaló:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük