Oroszország teljes körű inváziója Ukrajna ellen eddig sem válogatott az eszközökben, de most már mintha átszakadt volna az utolsó morális gát Moszkvában, válogatás nélkül mindent bevetnek, mint az ISW mai jelentése írja, gyermekrablástól a NATO-tagállamok területén elkövetett szabotázsakciókig. De lássuk pontosan a híreket!
Az orosz erők április 29-től Avdiivkától északnyugatra és délnyugatra további csekély taktikai előnyöket szereztek, de az elmúlt 24 órában Avdiivka irányában nem haladtak előre jelentős mértékben. Az április 28-án és 29-én közzétett geolokációs felvételek szerint az orosz csapatok előrenyomultak Ocseretinye nyugati és északkeleti részén (Avdiivkától északnyugatra), a vasútvonal mentén Ocseretinye északnyugati peremén, valamint Netailove-ban (Avdiivkától délnyugatra). Orosz milbloggerek azt állították, hogy az orosz egységek Ocseretinyétől északnyugatra, Novoolekszandrivka felé is előrenyomultak egy területen. Egy orosz milblogger szerint az orosz csapatok 400-450 métert haladtak előre a C051801 (Orlivka-Netailove) országúttól nyugatra, Netailove és Umanszke (Avdiivkától nyugatra) között. Az ISW azonban nem észlelte ezen állítólagos orosz előrenyomulások vizuális megerősítését. Az orosz védelmi minisztérium hivatalosan azt közölte, hogy az orosz hadsereg elfoglalta Szemenivkát (Avdiivkától nyugatra), miután az ukrán főparancsnok, Olekszandr Szirszkij vezérezredes április 28-i kijelentése szerint az ukrán erők kivonultak a településről. Orosz milbloggerek azt állították, hogy az orosz egységek tisztogató műveleteket hajtanak végre Berdicsben (Avdiivkától nyugatra), valamint Ocseretinye, Novokalinove és Keramik (mindkettő Avdiivkától északnyugatra és Ocseretinye-től keletre fekszik). A harcok Avdiivkától északnyugatra Kalinove, Arkanhelske, Novobakhmutivka, Szolovjove, Szokil, Novopokrovszke és Novoszelivka Persha közelében is folytatódtak; valamint Avdiivkától nyugatra Orlivka és Umanske közelében is tűzharc folyik.
Az orosz haderőnek lehetősége van arra, hogy több taktikai irány közül válasszon az Avdiivka melletti további offenzív hadjáratokhoz, de továbbra sem világos, hogy a közeljövőben hová összpontosítják erőfeszítéseiket. Orosz milbloggerek találgatásokba bocsátkoztak arról, hogy az orosz csapatok milyen célokat követhetnek Avdiivkától északnyugatra, de nem jutottak egyértelmű konszenzusra. Több neves milblogger azt állította, hogy az oroszok támadó hadműveleteket folytatnak Keramik közelében, hogy előrenyomuljanak Arkanhelszke felé, de megpróbálnak Ocseretinye térségétől nyugatra, Szokil felé és délnyugatra, a Novoprokovszke-Novoszelivka Persha vonal felé is előrenyomulni. Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy az Avdiivkától északnyugatra lévő védvonal folyamatos orosz stabilizálódása az orosz parancsnokságot választás elé állítja, hogy vagy folytatja a nyugati nyomulást a bejelentett műveleti célja, Pokrovszk felé, vagy megpróbál észak felé haladni, hogy esetlegesen kiegészítő támadó műveleteket hajtson végre az orosz erőfeszítésekkel Csasziv Jar körül.
Mind az ukrán hírügynökségek, mind az orosz ellenzéki orgánumok által végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy Oroszország megtagadja az erőszakkal deportált és örökbefogadott ukrán gyermekek törvényes gyámjaitól, hogy visszakapják ezeket a gyermekeket, ami még inkább megkérdőjelezi a Kreml azon állításait, hogy az ukrán gyermekek deportálása és örökbefogadása szükséges humanitárius tevékenység. A BBC Panorama és az orosz ellenzéki Vazsnije Istorii 2023 novemberében vizsgálatokat tett közzé, amelyek részletezték, hogy Szergej Mironov, az „Igazságos Oroszország” párt vezetője és felesége, Inna Varlamova 2022 őszén hogyan deportáltak egy tíz hónapos kislányt és egy kétéves kisfiút egy árvaházból a Herszon területen. 2022 őszén Mironov és Varlamova örökbe fogadta a kislányt, és megváltoztatta a nevét, vezetéknevét és születési helyét az új orosz anyakönyvi kivonatában, a kisfiú holléte pedig továbbra sem ismert. A TSN ukrán csatorna 2024. április 28-án közzétett egy vizsgálatot, amely további részleteket közöl a kislány Mironov általi örökbefogadásának körülményeiről, és felvételeket tartalmaz arról, hogy Mironov és felesége részt vesznek a gyermek keresztelőjén. 2024. április 28-án a TSN azt állította, hogy Mironov és Varlamova a kislányt és a fiút is Moszkva területére vitte, de a fiú beteg volt, és Mironov és Varlamova magára hagyta, ezért a holléte ismeretlen. A TSN arról is beszámolt, hogy az ukrán ombudsmani hivatal megállapította, hogy a most közel három éves kislánynak valójában van törvényes gyámja és egy Görögországban élő kisebb testvére, és közölte, hogy a lányok gyámja kéri a kislány visszaszolgáltatását. Az orosz ellenzéki TV Dozsgy hasonlóan arról számolt be április 27-én, hogy egy orosz nő örökbe fogadott egy deportált hatéves kisfiút a megszállt Donyecki Területről, és megváltoztatta a nevét és vezetéknevét, ami megnehezítette az újságírók és a fiú családja számára, hogy megtalálják őt. A TV Dozsgy megjegyezte, hogy a fiú tizenhat éves nővére megpróbálta megtalálni őt és az orosz bírósági rendszeren keresztül megszerezni a gyámságot, amely azonban megtagadta tőle ehhez való jogát.
A deportált ukrán gyermekek nevének és születési helyének megváltoztatásának és orosz családokba való örökbefogadásának gyakorlata valószínűleg azt a célt szolgálja, hogy eltüntessék a deportálásuk körülményeiről és valódi személyazonosságukról szóló papírokat, így az ukrán kormány vagy a gyámjaik számára nehezebbé tegyék megtalálásukat vagy hazatelepítésüket. Az orosz hatóságok, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Kreml által kinevezett gyermekjogi biztos, Maria Lvova-Belova gyakran próbálják humanitárius indokokkal igazolni az ukrán gyermekek deportálását és örökbefogadását, és az árván maradt ukrán gyermekek megmentésének álcájával leplezni azt, ami végső soron az ukrán identitás megsemmisítésére irányuló népirtó vállalkozás része. Azok a jelentések, amelyek szerint néhány ilyen gyermeknek van törvényes gyámja, aki kéri a visszatérésüket, kétségbe vonják az oroszok azon törekvését, hogy az ukrán gyermekek deportálását humanitárius szükségszerűségnek állítsák be, és rávilágítanak arra a tényre, hogy az orosz hatóságok a jelek szerint el akarják tüntetni a nyomokat, hogy a deportált gyermekeket nehezebb legyen megtalálni és visszaszállítani Ukrajnába.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár április 29-i váratlan kijevi látogatása során kijelentette, hogy Ukrajna nyugati szövetségeseinek hosszú távú, kiszámítható katonai támogatást kell nyújtaniuk Ukrajnának, és jelezniük kell a Kremlnek, hogy Oroszország nem „várhatja ki” az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást. Stoltenberg a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a nyugati katonai támogatás komoly késedelme súlyos harctéri következményekkel járt. Stoltenberg megjegyezte, hogy az ukránok „túlerőben vannak” és kevesebb orosz rakétát lőttek le az elmúlt hónapokban az anyaghiány miatt, mi több, az orosz erők jelenleg a frontvonal több területén is előrenyomulnak az ember- és anyaghiány miatt. Stoltenberg kijelentette, hogy arra számít, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei hamarosan további, nem részletezett katonai segítségnyújtási kötelezettségvállalásokat jelentenek be, és hangsúlyozta, hogy a NATO-tagállamoknak „jelentős”, több éves pénzügyi kötelezettségvállalásokat kell tenniük Ukrajna támogatására. Ezen kívül hangsúlyozniuk kell Moszkva számára, hogy Oroszország nem győzhet azzal, hogy „kivárja” az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás végét. Zelenszkij a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a NATO és Ukrajna továbbra is dolgozik erőik további interoperabilitásán, Stoltenberg pedig bizakodását fejezte ki Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
A kulcsfontosságú nyugati rendszerek következetes biztosítása Ukrajnának kritikus szerepet fog játszani Oroszország 2024-es és az azt követő kilátásaiban, valamint abban, hogy Ukrajna képes lesz-e megtámadni a hadszíntér egészére kiterjedő kezdeményezéseket, jövőbeli ellentámadó műveleteket végrehajtani, és felszabadítani ukrán területeket az orosz megszállás alól. Az Egyesült Államok és Európa kudarca a kritikus rendszerek időben történő biztosításának fenntartásában Ukrajna számára nem csak tovább fogja korlátozni Ukrajna képességét támadó és védelmi műveletek tervezésére és végrehajtására, hanem a Kreml számára gyengeséget mutat és az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás tétovaságát is jelzi. Ezek a jelzések viszont megerősítik a Kreml azon meggyőződését, hogy „kivárhatja” az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás végét, és elérheti az ukrán államiság megsemmisítésére és az ukrán nép leigázására irányuló céljait, miután a Nyugat elhagyja Ukrajnát, ezzel Putyint arra bátorítva, hogy folytassa agresszióját. A Kreml közelmúltbeli, a Nyugatot célzó információs műveletei kifejezetten azt az elképzelést hangsúlyozták, hogy Oroszország képes és hajlandó is kivárni az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás végét, valamint Ukrajna akaratának és képességének lanyhulását abban, hogy megvédje magát.
A Kreml hibrid hadjáratot folytat, amely közvetlenül a NATO-államok ellen irányul, beleértve a GPS-zavarást és a katonai logisztika szabotálását a NATO-tagállamok területén. A Financial Times (FT) április 29-én arról számolt be, hogy a balti miniszterek arra figyelmeztetnek: Oroszország áll a GPS-zavarás közelmúltbeli esetei mögött, amelyek megzavarták a kereskedelmi navigációs jeleket, és a múlt héten két Finnair-járatot is visszafordulásra kényszerítettek a Helsinkiből Tartuba tartó útjuk közepén. Az FT becslése szerint a GPS-zavarás „több tízezer” polgári járatot érintett az elmúlt hónapokban. A The Sun című brit lap április 23-án arról is beszámolt, hogy a feltételezett orosz GPS-zavarás több mint háromezer brit polgári járatot befolyásolt a balti térség felett, és brit tisztviselők szerint Oroszország zavarta a Királyi Légierő egyik repülőgépének műholdas jelét is, amely márciusban Grant Shapps brit védelmi minisztert szállította vissza az Egyesült Királyságba Lengyelországból. Margus Tsakhna észt külügyminiszter az FT-nek azt mondta, hogy Észtország a GPS-zavarás legutóbbi eseteit „Oroszország ellenséges tevékenységének részének” és „hibrid támadásnak” tartja. Az FT megjegyezte, hogy három feltételezett forrás van – orosz elektronikus hadviselési (EW) eszközök Kalinyingrádban; egy másik oroszországi forrás, amely GPS-zavart okoz Észtországban és Finnországban; és egy harmadik forrás, amely északabbra aktív, és Norvégia és Finnország északi részét érinti. Egy nyílt forrású hírszerzési beszámoló, amely a balti térség GPS-zavarására összpontosít, úgy értékelte, hogy az észt járatokat érintő GPS-zavaró Oroszországban van, nagyjából félúton Szentpétervár és az észtországi Narva között. 2023 decemberének vége óta az ISW széles körű GPS-zavarokat figyelt meg Lengyelországban és a Baltikumban.
A The Insider című orosz oknyomozó portál április 29-én közzétett egy jelentést, amelyben részletesen leírja, hogy az orosz vezérkar főigazgatóságának (GRU) ügynökei hosszú távú tevékenységet folytattak a Cseh Köztársaságban és Görögországban, hogy segítsék a hírhedt GRU 29155-ös egységének ügynökeit – amely korábban idegméreggel elkövetett merényleteket hajtott végre magas rangú személyek ellen, és állítólag az amerikai diplomáciai, katonai és hírszerzési személyzet elleni nem halálos energia- vagy akusztikus támadásokért felelős – szabotázsakciókat folytat az európai NATO-tagállamokban. Az Insider beszámolója szerint elsősorban két orosz állampolgárságú ügynök segített a GRU 29155-ös egységének a Cseh Köztársaságban és Bulgáriában található lőszerraktárak elleni támadások elősegítésében, beleértve 150 tonna lőszer megsemmisítését és két ember megölését 2014-ben Csehországban, azáltal, hogy a fegyverszállítmányokról és a GRU ügynökeinek menedékházáról szóló információkat szolgáltatott. Az Insider továbbá a két orosz ügynököt gyanúsította azzal, hogy segítettek elősegíteni a GRU 29155-ös egységének a bolgár EMCO fegyvergyártó vállalat vezetője, Emilian Gebrev elleni első merényletkísérletét, aki lőszert szállított Ukrajnának 2014-ben. Az Insider beszámolt arról, hogy a 29155-ös egység 2015-ben is megpróbálta megmérgezni Gebrevet, miután az első merényletkísérlet kudarcot vallott, de nem keverte bele a másik két orosz ügynököt a második merénylet elősegítésébe.
A Kreml az elmúlt évtizedben a NATO destabilizálására irányuló hibrid kampányt folytatott ezeken a különböző merényletkísérleteken, logisztikai szabotázsokon, valamint állítólag a kormányzati személyzet elleni akusztikai és energetikai támadásokon keresztül. A közelmúltbeli GPS-zavarási incidensek azt jelzik, hogy a Kreml valószínűleg folytatni kívánja ezt a műveletet.
A Telegram nemrégiben ideiglenesen blokkolta a chatbotokat, amelyek célja az orosz katonai tevékenységről szóló civil jelentések megkönnyítése volt a hivatalos ukrán csatornák számára, beleértve az ukrán biztonsági szolgálatok által működtetett egyes csatornákat is. A Telegram augusztus 27-én és 28-án blokkolta az ukrán katonai hírszerzés főigazgatóságának (GUR), a biztonsági szolgálatnak (SBU) és a digitális fejlesztési minisztériumnak a botjait, valamint a Krími szél és az Oroszország Szabadsága Légió ukrán csatornáihoz kapcsolódó chatbotokat. Az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ április 29-én jelentette, hogy a Telegram helyreállította számos csatorna chatbotjait, köztük a GUR és az SBU szolgáltatását. A Reuters jelentése szerint a Telegram szóvivője azt nyilatkozta, hogy a Telegram „ideiglenesen letiltotta” a botokat egy „téves pozitív eredmény” miatt, de azóta visszaállította őket. A Telegram-chatbotok lehetővé teszik a Telegram-felhasználók számára, hogy megjegyzéseket vagy kérdéseket küldjenek bizonyos Telegram-csatornák adminisztrátorainak, és az ukrán hatóságok ezeket a chatbotokat arra használták, hogy az ukránok közvetlenül az illetékes ukrán ügynökségeknek küldjenek információkat vagy tippeket Oroszország háborús erőfeszítéseivel kapcsolatban. Pavel Durov, a Telegram alapítója április 24-én kijelentette, hogy a Telegram tiltja azokat a fiókokat és botokat, amelyek katonai hírszerzési célú információgyűjtést végeznek, és hogy az Apple kérést küldött a Telegramnak, hogy az ukrán SIM-kártyát használó Telegram-felhasználók számára nem részletezett módosításokat végezzen a platformon. Az orosz milbloggerek kezdetben lelkesedésüket fejezték ki, miután jelentések jelentek meg az ukrán botok Telegram általi betiltásáról, de néhányan később kritizálták a Telegramot a döntés visszavonásáért. A Kreml korábban is nyomást gyakorolt a Telegramra, hogy cenzúrázzon bizonyos tartalmakat, többek között a március 22-i Crocus City Hallban zajlott támadás után, de a Kreml lehetséges szerepe a legutóbbi bot-tiltásokban egyelőre nem világos.
A legfontosabb hírek röviden:
– Az orosz erők április 29-től további marginális taktikai előnyöket biztosítottak Avdiivka északnyugati és délnyugati részén, de az elmúlt 24 órában Avdiivka irányában nem értek el jelentős előrenyomulást.
– Az orosz csapatoknak lehetőségük van több taktikai irány közül választani az Avdiivka melletti jövőbeli támadó hadműveletekhez, de továbbra sem világos, hogy a közeljövőben hová összpontosítják erőfeszítéseiket.
– Az ukrán hírügynökségek és az orosz ellenzéki orgánumok vizsgálatai arra utalnak, hogy Oroszország megtagadja az erőszakkal kitoloncolt és örökbefogadott ukrán gyermekek törvényes gyámjaitól a gyermekek hazatelepítésének lehetőségét, ami alaposan megkérdőjelezi a Kreml azon állításait, hogy az ukrán gyermekek kitoloncolása és örökbefogadása szükséges humanitárius intézkedés.
– Jens Stoltenberg NATO-főtitkár április 29-i váratlan kijevi látogatása során kijelentette, hogy Ukrajna nyugati szövetségeseinek hosszú távú, kiszámítható katonai segítséget kell nyújtaniuk Ukrajnának, és jelezniük kell a Kremlnek, hogy Oroszország nem „várhatja ki” az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás végét.
– A Kreml hibrid kampányt folytat, amely közvetlenül a NATO-államok ellen irányul, többek között GPS-zavarást alkalmaz és katonai logisztikát szabotál a NATO-tagok területén.
– A Telegram nemrégiben ideiglenesen blokkolta a chatbotokat, amelyek célja az orosz katonai tevékenységről szóló civil jelentések megkönnyítése volt a hivatalos ukrán csatornákon, beleértve az ukrán biztonsági szolgálatok által működtetett egyes csatornákat is.
– Az orosz erők a közelmúltban megerősített előrenyomulást hajtottak végre Avdiivka és Donyeck város közelében.
– Ukrán tisztviselők továbbra is arról számolnak be, hogy az orosz hatóságok arra kényszerítik a megszállt Ukrajnában élő ukránokat, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez.
Háború zajlik tehát már nem csak égen-földön, de még azoknak az államoknak a területén is, melyek részt sem vesznek benne – és mindenhol Oroszország az agresszor. Azért érdemes volna elgondolkodni ezen azoknak a „békepártiaknak” akik Ukrajna függetlensége árán képzelik elérni a világbékét – honnan tudják, hogy a Kreml nem támad meg más államokat is alkalomadtán?
Hiszen már most is támad.
