Megsokasodtak az orosz olajfinomítók elleni támadások az elmúlt napokban, minden amerikai rosszallás ellenére, és ez felveti a kérdést: ez a harcmodor eldöntheti a háború menetét? Hogy a végén kezdjem: csak ez nem, de erősen befolyásolhatja a harci cselekményeket. De lássuk először a híreket a Moscow Times nyomán.
Május 12-én éjjel egy ukrán drón támadta meg a volgográdi olajfinomítót – közölte Andrij Bocsarov, a Volgográdi Terület vezetője.
Elmondása szerint a drón a finomító területén landolt és felrobbant. Ez tüzet okozott, amelyet gyorsan felszámoltak. Áldozatok és sérültek nincsenek – hangsúlyozta a kormányzó.
A drón lezuhanása következtében az AVT–1 és AVT–6 elsődleges olajfinomító egységek megsérültek. Megsérült továbbá a léghűtők vezérlőkábele és a P–1 kemence kéménye is – közölték az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának forrásai.
Összesen adataik szerint ezen az éjszakán drónok három „katonai” célpontot támadtak Volgográd, Kaluga és Lipeck régiókban. A volgográdi finomító mellett a Ljudinovo városában található Kaluganefteprodukt olajraktárat és a novolipecki kohászati üzemet is eltalálták.
Ezt megelőzően február 3-án a Lukoil tulajdonában lévő volgográdi finomítót támadta drón. Akkor 300 négyzetméteres volt a tűz kiterjedése, és olajfinomító egységek rongálódtak meg. A finomító Oroszország déli szövetségi körzetének egyik legnagyobb kőolajtermék-előállítója. A finomító kapacitása évi 14,8 millió tonna kőolaj.
A Novolipeck kohászati üzemet viszont az év eleje óta kétszer – februárban és áprilisban – támadták meg ukrán drónok. A vállalkozás azért vált az ukrán fegyveres erők célpontjává, mert nyersanyagokat állít elő a nukleáris fegyverekkel és ballisztikus rakétákkal foglalkozó orosz vállalatok számára.
Az AFU 2024 eleje óta az orosz üzemanyag- és energiakomplexum (FEC) létesítményei elleni csapásokra összpontosít. Négy és fél hónap alatt több mint 20 alkalommal támadtak orosz finomítókat és olajraktárakat. Oroszország európai részén lévő összes jelentős finomítót támadás érte.
Egy napja egy ukrán drón támadta meg a kalugai régió legnagyobb finomítóját, Pervij Zavodot. Két nappal korábban pedig a Gazprom tulajdonában lévő baskíriai Salavtnefteorgsintez üzemet találta el egy drón.
A Reuter számításai szerint április végéig a finomítói kapacitás közel 10 százaléka – napi 87,1 ezer tonna – állt kihasználatlanul balesetek és külső hatások miatt. Az olajfinomítás teljes leállása a tervezett javításokkal együtt elérte a teljes orosz kapacitás 17%-át, azaz 4,527 millió tonnát.
Emiatt az oroszországi olajtermékek exportja összeomlott: áprilisban a tavalyi év azonos hónapjához képest 24%-kal kevesebb fűtőolajat, 20%-kal kevesebb nyersolajat és 28%-kal kevesebb gázolajat exportáltak külföldre a Kpler adatai szerint.
De hogyan elemzi mindezt az IntelliNews? Kissé szembeszállva minden kincstári állásponttal, de alaposan. Úgy gondolják, hogy az orosz olajfinomítók elleni ukrajnai csapások azt teszik, amit az olajkereskedelem elleni szankciókkal nem sikerült elérni: csökkentik a Kreml olajtermelésből származó bevételeit, korlátozzák a hadsereg üzemanyag-ellátását, és felhajtják a hazai árakat, de nem befolyásolják a nemzetközi olajpiacokat. Az amerikai félelmek ellenére a támadások hatására a nemzetközi olajárak nem emelkednek, hanem csökkennek.
Az év eleji drónháború kezdete óta az új, nagy hatótávolságú drónok legalább 20 célpontra mértek csapást mélyen az orosz hátországban, ami tüzeket okozott és azzal fenyeget, hogy a finomítók hetekre leállnak, mivel egyre nehezebben kivitelezhető javításokat kell elvégezni.
A támadások nem pusztítják el a finomítókat. A hidegháborús örökségnek köszönhetően a legtöbb finomítót úgy építették, hogy ellenálljon a támadásoknak, és légvédelemmel rendelkezik, ahogy arról az IntelliNews is beszámolt már egy cikkében, amely azt vizsgálta, mekkora kárt okozhatnak az olajfinomítók elleni ukrajnai dróntámadások.
Ennek ellenére Oroszország olajtermék-termelése ennek következtében január és március között becslések szerint 14%-kal csökkent, ami hiányt okoz a polgári lakosságnak, ha az ipar és a hadsereg számára nem is; Oroszország jelentős túltermelési kapacitással rendelkezik, hogy lehetővé tegye az exportot, és becslések szerint finomítóinak csak 40%-a van az ukrán drónok hatótávolságán belül. A támadások azonban máris a kőolaj és a gázolaj hazai árának ugrásszerű emelkedését okozták.
A támadások arra kényszerítették Moszkvát, hogy hat hónapos benzinexport-tilalmat vezessen be, és benzint importáljon Fehéroroszországból, valamint arra kérte Kazahsztánt, hogy vészhelyzet esetére hozzon létre 100 000 hordónyi tartalékot. A világ egyik legnagyobb olajtermelője kénytelen volt csökkenteni finomítói kapacitását, ami károsítja a gazdaságot, amelyre az Ukrajnában folyó háború finanszírozása miatt támaszkodik.
Az ukrajnai csapások elérték azt, amit a nyugati szankciók nem: csökkentették Oroszország azon képességét, hogy a nyersolajat a hadseregének működtetéséhez szükséges üzemanyaggá alakítsa át.
A stratégia azonban nagyon nyugtalanná tette az Egyesült Államokat: Lloyd Austin védelmi miniszter aggodalmának adott hangot, hogy a csapásoknak „a globális energiahelyzetre is kihatása lehet”, mivel felfelé nyomják az olaj világpiaci árát. Ez nem történt meg.
Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz finomítók elleni támadások inkább a nemzetközi olajárakat fogják lefelé húzni. Azáltal, hogy Ukrajna korlátozza Oroszország kőolaj-finomítási képességeit, Moszkvát gyakorlatilag arra kényszeríti, hogy több nyersolajat exportáljon, ami növeli a kínálatot és csökkenti az árakat.
„Oroszország több nyersolajat exportál, miközben finomított exportja közel történelmi mélypontra süllyedt” – írta egy tweetben Timofij Mylovanov, a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) rektora, volt gazdasági miniszter.
„Moszkva április utolsó hetében alig több mint 712 ezer tonna gázolajat és más kőolajtermékeket exportált, ami a 2023-as év azonos hetének több mint 844 ezer tonnájához képest csökkenést jelent” – tette hozzá Mylovanov. A nyersolaj havi exportja azonban februárról márciusra 9 százalékkal nőtt, és ezzel kilenc hónapja a legmagasabb szintet érte el, és a harmadik legmagasabbat az orosz nyersolajra vonatkozó nyugati szankciók 2022. decemberi életbe lépése óta.
2023-ban Oroszország körülbelül napi 10,1 millió hordó (bpd) olajat termelt – körülbelül ugyanannyit, mint a háború előtt –, amelynek felét belföldön finomították, hogy üzemanyagtermékeket, köztük benzint és dízelüzemanyagot állítsanak elő, amelyeket a hadsereg és a belföldi piac fogyaszt. A fennmaradó 50%-ot nyersolaj formájában exportálták külföldi finomítókba. Bár Oroszország továbbra is exportál üzemanyagtermékeket Törökországba, Kínába és Brazíliába, a legtöbb nyugati ország megszüntette az orosz finomított üzemanyagok importját. Az ukrajnai csapások miatt az orosz finomítókapacitásból akár 900 000 bpd is kieshetett, ami a bonyolult berendezések és a speciális alkatrészekhez való hozzáférést akadályozó nyugati szankciók miatt a javítás késedelméhez vezetett.
A korlátozott olajtárolási kapacitás miatt Oroszország nehéz választás előtt áll: vagy növeli a nyersolajexportot alacsonyabb áron, vagy bezárja a kutakat. Ha Oroszország leállítaná a kitermelést, a globális olajárak emelkednének, ami növelné Oroszország saját üzemanyagköltségeit, de csökkentené a csapás enyhítéséhez szükséges olajexport-bevételeket.
Oroszország már most is növeli a nyersolaj exportját, miközben a finomított termékek termelése csökken: február és március között a havi szállítások 9%-kal nőttek, és kilenchavi csúcsot értek el. Ezzel szemben az ország finomított üzemanyag-exportja zuhant. Az ukrán stratégia működik, és érezhető károkat okoz az orosz olajüzletágnak. A dízeltermelés 16%-kal, a benzintermelés pedig 9%-kal csökkent, mióta Ukrajna célba vette az orosz finomítókat.
Az oroszországi nagykereskedelmi üzemanyagárak a finomítókapacitás csökkenése miatt megugrottak. A statisztikák szerint a benzin ára 23%-kal, a gázolaj ára pedig 47%-kal ugrott meg Nyugat-Oroszországban 2023 vége és március közepe között. A benzin áprilisban hathavi csúcsot ért el, több mint 20%-kal emelkedett januárhoz képest, ami arra kényszerítette a Kremlt, hogy segítséget kérjen fehéroroszországi és kazahsztáni barátaitól.
Az orosz fogyasztókat eddig megóvták a nagykereskedelmi áremelkedéstől, de a dízelolaj kiskereskedelmi ára április utolsó hetében 10%-kal megugrott. Ez arra utal, hogy az olajtársaságok esetleg lenyelik az áremeléseket, csökkentve ezzel az árrésüket, vagy pedig arra, hogy a Kreml kiterjesztette az üzemanyag-támogatásokat.
A siker ellenére az olajfinomítók elleni támadások nem fognak egyhamar véget vetni a háborúnak; a nyersolaj exportja ugyan növeli a kivitelben való részesedését, de a jelenlegi magas olajárak, amelyeket az OPEC+ önkéntes termeléscsökkentése támogat, az orosz költségvetés bevételeinek ugrásszerű növekedéséhez vezettek.
Az egyetlen hely, ahol azonban már látszik a rendszer feszültsége, az az, hogy az Oroszország által a vevőknek kínált árengedmény ismét emelkedik, és a KSE szerint a tavalyi év végén elérte a 18 dollárt, az októberi 13,7 dolláros mélypontról. Korábban elemzők azt jósolták, hogy a kedvezmény idén akár 10 dollárra is csökkenhet, mivel Oroszország teljes olajexportját sikerül Európából Ázsiába irányítani.
Szóval, összegezve: önmagában csak ez a módszer nem fogja eldönteni a háború menetét. Azonban ha minden megígért nyugati fegyverszállítmány időben befutna és mindemellé az orosz hadseregben is üzemanyaghiány alakulna ki: lenne esély arra, hogy Ukrajna átvegye a kezdeményezést a harctéren, és sikereket érjen el.
Ahogy az angol (vagyis inkább amerikai) mondja: „nincs ezüst golyó”, tehát nincs csodafegyver, ami egy lövéssel megsemmisítené az ellenséget. De a kitartó harc elhozhatja győzelmet. Főleg, ha közben az ellenség is bajba kerül.
Szele Tamás