Régen volt már a Zónán napi harctéri jelentés, talán a múlt héten, vagy az azelőttin, pedig az ilyesmire is szükség van – akármit is ír az ember a politikáról, gazdaságról, kultúráról, a háború mégis a fronton dől el, ahol néha meglepő, néha pedig könnyen megjósolható események zajlanak. Lássuk, mi áll az ISW mai összefoglalójában a tegnapi hírekről!
Az ukrán erők az orosz légvédelem lebontására irányuló kísérletet hajthatnak végre, ami, ha sikerrel jár, lehetővé teheti Ukrajna számára, hogy hosszú távon hatékonyabban használja ki a pilóta nélküli, merevszárnyú légierejét. Az ukrán vezérkar június 12-én jelentette, hogy az ukrán erők június 11-ről 12-re virradó éjszaka a megszállt Belbek és a krími Szevasztopol közelében egy Sz–300-as légvédelmi üteget és két Sz–400-as légvédelmi üteget vettek célba, és a csapások legalább két Sz–300/S–400-as orosz légvédelmi radarrendszert semmisítettek meg, valamint másodlagos lőszerrobbanásokat okoztak, és az ukrán hadsereg tisztázza a harci károkat. A június 12-én közzétett geolokációs képek a megszállt Jevpatoria északi részén sérült és megsemmisült orosz S–300-as eszközöket, valamint a megszállt Dzsankojtól délre egy megsemmisült orosz S–400-as radarrendszert mutatnak, ami alátámasztja az ukrán vezérkar június 10-i jelentését az orosz légvédelmi eszközök elleni csapásokról ezeken a területeken. Egyes orosz források azt feltételezik, hogy az ukrán erők ATACMS-t használtak a június 11-12-i csapás során, bár az ISW nem tudja megerősíteni, hogy az ukrán erők mely rendszert alkalmazták. Kosztyantyin Nyemicsev, az ukrán Katonai Főhírszerző Igazgatóság (GUR) „Kraken” ezredének alapítója június 12-én megerősítette, hogy az ukrán erők HIMARS-t vetettek be négy orosz S–300-as rendszer megsemmisítésére a Belgorodi Területen egy meg nem határozott időpontban, és a Suspilne ukrán hírügynökség úgy hivatkozott Nyemicsev kijelentéseire, mint az első hivatalos ukrán megerősítésre a június 1-jén vagy 2-án Belgorodi Területen egy orosz S–300-as üteg elleni csapásokról. A Belgorodi Területen lévő orosz légvédelmi rendszerek megsemmisítése az ukrán erők által állítólag arra késztette az orosz parancsnokságot, hogy 2024. június elején a Krímből légvédelmi eszközöket telepítsen a Belgorodi Területre, ami rontotta az orosz légvédelmi lefedettséget a Krím térségében. Andrij Juszov, a GUR szóvivője június 12-én azt is tisztázta, hogy a június 7–8. között az Asztraháni Területen lévő ahtubinszki repülőtér elleni ukrán dróncsapások két orosz Szu–57-es vadászgépet rongáltak meg a korábban közölt egy gép helyett. Az Sz–300/S–400-as légvédelmi rendszerek és a Szu–57-es vadászgépek fontos orosz légvédelmi és légi eszközök, amelyek megfosztják Ukrajnát annak lehetőségétől, hogy a front közelében repülőgépeket üzemeltessen és támogassa az ukrán hadsereg támadó műveleteit.
Az ukrán csapatok arra törekedhetnek, hogy aktívan leépítsék az orosz légvédelmet, mielőtt Ukrajna jelentős számú repülőgépet kapna, hogy megteremtse feltételeket ahhoz, hogy a jövőben a frontvonalhoz közelebbi területekre telepíthesse a pilóták által vezetett merevszárnyú légierejét. Megpróbálhatják megsemmisíteni az orosz légvédelmet az F–16-os vadászrepülőgépek közeljövőben várható Ukrajnába szállítása előtt, amely a hírek szerint kis mennyiségben 2024 nyarán és őszén kezdődik. Az ukrán hadsereg végül képes lehet olyan műveleti koncepció kidolgozására, amely a földi hadműveleteket támogató merevszárnyú légierőt alkalmazz, a, ha az ukrán hadsereg elegendő számú vadászgépet kap, a nyugati partnerek elegendő kiképzett pilótát képeznek ki, és ha Ukrajnának sikerül az orosz légvédelmi képességeket lebontania.
Nyugati tisztviselők jelezték, hogy Ukrajnának továbbra is anyagi és képzési nehézségekkel kell szembenéznie, ami valószínűleg megakadályozza Ukrajnát abban, hogy 2024-ben a merevszárnyú légierőt széles körűen alkalmazza. Ukrán és nyugati illetékesek már korábban jelezték, hogy jelentős időbe telik majd elegendő ukrán pilóta megfelelő kiképzése és az ukrán haderő felszerelése azzal a nagyjából legalább 150 F–16-os repülőgéppel, amely szükséges a szárazföldi műveletek támogatásához szükséges légi fölény megszerzéséhez. Ukrán tisztek az F–16-osok és más merevszárnyú repülőgépek tervezett használatát is megnevezték az orosz légi műveletek korlátozása érdekében, és az ukrán légierő szóvivője, Ilja Jevlash megjegyezte, hogy mindössze két F–16-os század, azaz nagyjából 18 repülőgép elegendő lenne ahhoz, hogy jelentősen befolyásolja a helyzetet az ukrán légtérben. Ezek a megszorítások azonban nem korlátozhatják alapvetően Ukrajna képességét arra, hogy hosszú távon a légierőt széles körben kihasználja, amennyiben Ukrajna nyugati partnerei légterének és mélycsapás-képességének támogatása felé hajlanak.
Az orosz Északi Flotta hadihajói június 12-én érkeztek a kubai Havanna kikötőjébe a tervezett ötnapos kikötő-látogatásra. Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az Északi Flotta különítménye – köztük az Admiral Gorskov fregatt, a Kazany nukleáris meghajtású cirkálórakéta-hordozó tengeralattjáró, a Pasin Akadémikus utánpótlásszállító tartályhajó és a Nyikolaj Csiker mentőhajó – azután érkezett Havannába, hogy a Kazany és az Admiral Gorskov befejezte a tervezett nagy pontosságú rakétagyakorlatokat. A Kreml hírügynöksége, a TASZSZ jelentése szerint az Admiral Gorskovot június 15-ig látogathatja a havannai közönség, a kikötői látogatás június 17-én ér véget. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kikötő-látogatás kapcsán június 12-én Moszkvában találkozott Bruno Rodríguez Parrilla kubai külügyminiszterrel is, hogy megvitassák az orosz-kubai kapcsolatokat és a külpolitikai irányvonalat. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy a havannai orosz kikötő-látogatás valószínűleg része egy nagyobb orosz erőfeszítésnek, amely a kubai rakétaválság történelmi emlékére hivatkozik az amerikai önelrettentés ösztönzése érdekében. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy a havannai orosz kikötő-látogatás valószínűleg része egy nagyobb orosz kísérletnek, amelynek célja a kubai rakétaválság történelmi emlékének felidézése az amerikai önmegtartóztatás ösztönzése érdekében. Az atomfegyverrel rendelkező Kazany tengeralattjáró jelenléte az amerikai felségvizekhez ilyen közel, egy olyan kikötőben, amely az USA számára terhes történelmi emlékeket őriz, valószínűleg kifejezetten arra irányul, hogy félelmet keltsen az USA-ban és a Nyugaton az önmegtartóztatás kikényszerítése és a Nyugat Oroszországgal szembeni ellenállásának gyengítése érdekében. Mind amerikai, mind kubai tisztviselők hangsúlyozták, hogy ez a kikötői látogatás nem jelent konkrét fenyegetést az USA-ra.
Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök június 12-én az Örmény Nemzetgyűlésben tartott azonnali kérdések órája során kijelentette, hogy Örményország „ki fog lépni” és „maga fogja eldönteni, hogy mikor lép ki” az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetből (CSTO), miközben továbbra is igyekszik elhatárolódni az Oroszországgal fenntartott biztonsági és politikai kapcsolatoktól. Ararat Mirzojan örmény külügyminiszter tisztázta, hogy Pashinyan nem azt állította, hogy Örményország kilép a CSTO-ból, hanem azt, hogy Örményország „eldönti, hogy mikor lép ki a CSTO-ból, és sosem fog visszalépni.” A nyugati és az orosz média nagyrészt úgy állította be Pasinjan nyilatkozatát, mint annak megerősítését, hogy Örményország kilép a CSTO-ból. Pasinjan azt is közölte, hogy a CSTO nem teljesítette kötelezettségeit Örményországgal szemben, és hogy annak tagállamai Azerbajdzsánnal együtt „háborút terveznek” Örményország ellen.
Pasinjan 2024 májusában közvetve Oroszországot és közvetlenül Fehéroroszországot vádolta azzal, hogy segített Azerbajdzsánnak a 2020-as hegyi-karabahi háború előkészítésében. 2024 februárjában elismerte, hogy Örményország „lényegében befagyasztotta” részvételét a CSTO-ban, mert az „nem teljesítette a biztonság terén vállalt kötelezettségeit” Örményországgal szemben, különösen 2021-ben és 2022-ben. Úgy tűnt, hogy Örményország arra is törekszik, hogy csökkentse kétoldalú biztonsági kapcsolatait Oroszországgal, és Pasinjan 2024 márciusában azt is jelezte, hogy az orosz határőrök 2024. augusztus 1-jéig elhagyják a jereváni nemzetközi repülőteret. Örményország kilépése a CSTO-ból nagyrészt egy de facto status quo-t formalizálna, tekintettel arra, hogy Örményország gyakorlatilag tartózkodik a szervezetben való részvételtől, mivel Pasinjan és az örmény képviselők 2023 közepétől-végétől kezdve több egymást követő CSTO eseményen sem vettek részt. Örményország hivatalos kilépése a CSTO-ból jelentősebb csapást jelentene Oroszország számára, mivel Oroszország a CSTO-t a volt szovjet államok szuverenitásának gyengítésére és a volt Szovjetunió egész területére való hatalom projekciójára használta fel.
A grúziai ellenzéki Mtavari című kiadvány arról számolt be, hogy a grúz kormány a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét tervezi Oroszországgal. A Mtavari jelentését a cikk megjelenéséig nem erősítették meg hivatalosan. A június 11-i hír arról számolt be, hogy meg nem nevezett források azt állították: a kormányzó Grúz Álom párt a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására készül Oroszországgal, és a grúz és az orosz kormány jelenleg a moszkvai grúz nagykövetség munkatársainak kiválasztásán dolgozik. A Mtavari szerint a Grúz Álom párt tagadta ezt az információt, és „alaptalannak” nevezte. Az orosz Külügyminisztérium is azt állította a Kreml hírügynökségének, a TASZSZ-nek június 12-én, hogy grúz ellenzéki források hamis információkat terjesztenek az üggyel kapcsolatban. Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy a Grúz Álom vezetői valószínűleg szándékosan akarják kisiklatni Grúzia hosszú távú, euroatlanti integrációs erőfeszítéseit, ami belejátszik a Grúzia megosztására, destabilizálására és gyengítésére irányuló folyamatos orosz hibrid műveletekbe.
A legfontosabb hírek röviden:
– Az ukrán erők az orosz légvédelem lebontására irányuló kísérletet folytathatnak, ami, ha sikerrel jár, lehetővé teheti Ukrajna számára, hogy hosszú távon hatékonyabban használja ki a pilóta nélküli, merevszárnyú légierejét.
– Az orosz Északi Flotta haditengerészeti hajói június 12-én érkeztek a kubai Havanna kikötőjébe a tervezett ötnapos kikötői látogatásra.
– Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök június 12-én az Örmény Nemzetgyűlésben tartott kérdezz-felelek órán kijelentette, hogy Örményország „ki fog lépni” és „el fogja dönteni, hogy mikor lép ki” az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetből (CSTO), miközben továbbra is igyekszik elhatárolódni az Oroszországgal fennálló biztonsági és politikai kapcsolataitól.
– A Mtavari grúziai ellenzéki irányultságú médium arról számolt be, hogy a grúz kormány a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét tervezi Oroszországgal.
– Az orosz erők megerősített előrenyomulást hajtottak végre Vovcsanszk, Sziverszk és Avdiivka közelében, valamint a nyugati Zaporizzsjai területen.
– Vlagyimir Putyin orosz elnök a június 11-i „Oroszország napja” alkalmából tartott beszédében kiemelte az orosz védelmi vállalatok tisztviselőit a közelmúltban munkaügyi kitüntetésben részesítettek listáján, jelezve, hogy Putyin továbbra is nagy hangsúlyt fektet az orosz védelmi ipari bázis megerősítésére.
Mint láthatjuk, Ukrajna őszig valószínűleg rombolni fogja az orosz légvédelmet és a Kreml hadseregének fő erőit a belgorodi térségben tartja, ám nem engedi, hogy mélyebben behatoljanak az országba. Hogy aztán ősszel mi várható? Emberi logika szerint a Krím visszafoglalása, ahonnét a belgorodi harcok miatt majdnem minden erőt el kell vonjon Moszkva addigra.
Vagy nem: nem látok bele a vezérkari koponyákba. De könnyen meglehet, hogy a Krím kulcsa Belgorodban van.
Szele Tamás
