A modern hadviselésben minden korábbinál nagyobb szerepet játszik a propaganda – időnként úgy érzi az ember, hogy fontosabbá vált, mint maguk a harci cselekmények. Az ukrán Detektor Media az elmúlt hetek orosz propagandatevékenységét elemezte.
2024. június 6-án volt a 80. évfordulója a normandiai partraszállásnak, a világtörténelem legnagyobb tengeri inváziójának, amelyben Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország és a Hitler-ellenes koalíció 14 másik országának 156 000 katonája vett részt, és amely Franciaország és több más nyugat-európai ország felszabadítását kezdeményezte.
A normandiai partraszállásról való korai megemlékezések kezdetben szerények voltak, és nem használták őket diplomáciai fórumként. A 21. századra azonban az évforduló megünneplése jelentős eseménnyé nőtte ki magát. A Hitler-ellenes koalíció egykori tagjainak vezetőit meghívják, és az ünnepségek során gyakran politikai párbeszédekre és konzultációkra kerül sor. Vlagyimir Putyint 2004-ben és 2014-ben meghívták a 60. és 70. évfordulóra, utóbbit annak ellenére, hogy Oroszország hibrid katonai agressziót követett el Ukrajna ellen, és illegálisan annektálta a Krímet.
2004-ben Putyin Normandiában beszédet tartott, és olyan szemléletet képviselt, amely Oroszország birodalmi ambícióit hangsúlyozta, miközben lekicsinyelte vagy figyelmen kívül hagyta más országok hozzájárulását a kollektív győzelemhez – például a Lend-Lease fontosságát, az európai Hitler-ellenes ellenállást és az olasz front megnyitását 1943-ban. Később, amikor Ukrajna az európai integrációra törekedett, Putyin azt állította, hogy a Szovjetunió az ukránok nélkül is megnyerte volna a második világháborút: „Mindenképpen győztünk volna, mert mi a győztesek nemzete vagyunk”.
2014-ben létrejött a „normandiai formátum” – Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország politikai vezetőinek találkozója. Akkor a nagy nyugati országok vezetői még reménykedtek a konfliktus gyors és békés rendezésében. Céljuk az volt, hogy a lehető leghamarabb helyreállítsák az üzleti kapcsolatokat Oroszországgal, viszonylag enyhe szankciókat bevezetve. A nyugati politikusok személyes találkozót szerveztek Putyinnal, amelynek eredményeképpen az újonnan megválasztott ukrán elnökkel, Petro Porosenkóval is kezet fogtak. Később, 2019-ben a „normandiai négyek” találkozója jelentette az első hivatalos személyes találkozót a következő ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és Putyin között.
A normandiai partraszállás újabb évfordulójának hátterében az orosz propaganda megpróbálja manipulálni e történelmi események emlékét, és átírni a történelmet a saját céljai érdekében. A Detector Media a normandiai partraszállás 80. évfordulójának előestéjén és a megemlékezések során közvetített üzeneteket vizsgálta át.
SS Zelenszkij
Június 5-én, közvetlenül a szövetségesek normandiai partraszállása évfordulójának megemlékezése előtt Putyin személyesen nyilatkozott arról, hogy nem vett részt a franciaországi ünnepségen, amelyre Oroszországot nem hívták meg. „Nem zárkózunk el. Az amerikaiak és az európaiak teszik ezt. Mi mellette vagyunk. Nem mi vetettünk ki szankciókat Európára, ők vetnek ki szankciókat ránk” – mondta Putyin, egyúttal kitérve arra a témára, amely valóban foglalkoztatja az orosz diktátort – a Nyugat által kivetett szankciókra. Putyin ugyanakkor megkérdőjelezte Zelenszkij jogát, hogy részt vegyen a franciaországi ünnepségeken: „Hogyan lehet a nácizmus elleni harc ilyen ünnepélyes alkalmát azokkal ünnepelni, akik a neonácikat dicsőítik és nemzeti hősöknek állítják be őket?” – kérdezte.
Áprilisban Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy a Kreml „nem kapott meghívást”. Később megemlítette, hogy a „Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 80. évfordulójának” jövő évi megünneplése sokkal jelentősebb Oroszország számára. „Ez a fő prioritásunk az emlékpolitikában, erre összpontosítunk”. Moszkva tehát ismét elutasított egy olyan eseményt, amelyre nem hívták meg.
A Telegram-csatornák propagandistái már azelőtt „egyértelmű következtetéseket” vontak le, mielőtt Putyin megjegyzései nyilvánosságra kerültek volna. Egy névtelen, több mint 2,5 millió előfizetővel rendelkező Telegram-csatorna azt állította, hogy Franciaország „ukrán szövetségesei” parancsára utasította el az orosz delegáció meghívását. A csatorna egy Sztálinnak tulajdonított cinikus idézetet említett, amellyel a nyugati diplomaták állítólag Putyin távolmaradását indokolták az eseményekről: „Nincs nép, nincs probléma”. Emellett a Reuters egyik, több mint 500 ezer alkalommal megtekintett riportját kommentálva, amely szerint Franciaország a szövetségesei aggályai miatt nem hívta meg az orosz képviselőket, azt állította: „A Nyugat mindent megtesz azért, hogy minket (Oroszországot) kizárjon a nácizmus győztesei közül”. A propagandisták Joe Biden amerikai elnököt a történelem átírásával vádolták, azt állítva, hogy a második világháborúban Németország felett aratott győzelemben játszott amerikai szerepről szóló megjegyzései „a szovjet katona hősiességét csorbítják a nyugati emberek szemében”.
Utalások hangzottak el a „galíciai (Galicsina) SS-hadosztályra” is. Több moldovai Telegram-csatorna is figyelemmel kísérte a helyzetet, és gyorsan összekötötték Zelenszkij normandiai látogatását egy „nácival folytatott párbeszéddel”. Megkérdőjelezték, hogy „kivel” kellene Bidennek találkoznia, azt sugallva, hogy míg Macron „legalább a francia ellenállást és de Gaulle tábornok V. Köztársaságát képviseli”, addig nem világos, hogy Zelenszkij kit képvisel – „kivéve a Galíciai SS-hadosztályt”. Ez jól példázza az orosz propaganda történelmi revizionizmusát, amely megtagadja az ukránoktól, hogy részt vegyenek a második világháborús eseményekről való kollektív megemlékezésben.
Emellett említést tettek Arszenyij Jacenyuk volt ukrán miniszterelnökről, akit névtelen Telegram-csatornák azzal vádoltak, hogy azt állította, miszerint a Szovjetunió „hazaáruló módon megtámadta Ukrajnát és Németországot”. Ezek a narratívák abban a következtetésben csúcsosodtak ki, hogy a Nyugat állítólag hajlandó eltűrni egy „náci Ukrajnát”, és az emlékünnepségeket arra használja fel, hogy normalizálja ezt az álláspontot.
Hogyan készült Macron „lerohanni” Ukrajnát
Az ünnepségek során Macron bejelentette, hogy Franciaország Mirage 2000 repülőgépeket ad át Ukrajnának, pilótákat képez ki, és felkészíti az ukrán fegyveres erők egy dandárját. Macron nyilvános tevékenysége és kezdeményezései kapcsán jelentős üzenetblokkot szenteltek Franciaországnak a normandiai partraszállás 80. évfordulójának megemlékezései és az ünnepségek során az USA, Ukrajna és Franciaország elnökeinek találkozói előestéjén.
Elhangzott az a tézis, hogy ha Putyint nem hívták meg, akkor „nem akarnak egyetlen orosz embert sem látni Franciaországban”. Emellett egy Telegram-csatorna (több mint 1 millió feliratkozóval) szerzői azt írták, hogy a francia vezető „azt kockáztatja, hogy rávilágít elszigeteltségére”, ha a szövetségesek egységének szentelt ünnepségen bejelenti a francia csapatok Ukrajnába küldését. A propagandisták azt a gondolatot közvetítették, hogy Franciaországot a „kísérleti léggömb” szerepével bízták meg, hogy felmérjék Oroszország reakcióját a NATO-csapatok „hivatalos részvételére a konfliktusban” (az orosz-ukrán háborúban). Egy másik csatorna (több mint 1,7 millió előfizetővel) ezt az elképzelést bővítette ki, a The Washington Post egyik írására hivatkozva. A több mint 400 ezer ember által megtekintett bejegyzés azt állította, hogy Emmanuel Macron blöfföl, így „súlyos és kiszámíthatatlan következményekkel” nézhet szembe, ha az orosz vezetés agresszívan reagál a francia kiképzők Ukrajnába küldésére vonatkozó elképzeléseire. Azt azonban nem részletezte, hogy pontosan mik lehetnek ezek a „különböző fegyverrendszerek szállításának következményeinél is súlyosabb” következmények a francia elnökre nézve.
A propagandisták azt a hagyományos taktikát is alkalmazták, hogy marginális, szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali európai politikusokat idéznek. Ezúttal egy névtelen csatorna egy Volodimir Zelenszkijről készült fotókollázst terjesztett, amely Bonaparte Napóleon kalapjához hasonló kalapban és golyóálló mellényben ábrázolta. A képet egy részleges idézet kísérte (hivatkozás nélkül) Florian Philippot francia politikustól, a Hazafiak párt vezetőjétől (amely néhány éve vált le Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Front pártjáról). A poszt szerint a francia politikusnak „szégyellnie kellene magát, hogy Zelenszkijt egyáltalán meghívták a normandiai ünnepségre”.
Franciaországgal kapcsolatos kijelentések tömbjét egy, a balti országok orosz nyelvű propagandacsatornáinak figyelése közben észlelt posztban lehet összefoglalni. Ezek a csatornák egy orosz információs oldalról származó cikket tettek közzé újra, saját „feldolgozásban”, és hangsúlyozták: „Ha Emmanuel valóban bejelenti Ukrajna lerohanását a normandiai partraszállás 80. évfordulójának szentelt ünnepségeken, az nagyon szimbolikus lesz. Lényegében az V. Köztársaság önpusztítását jelentené”.
A propagandisták egy ilyen bejelentés esetén a „Macron-rezsimet” a második világháború kollaboráns kormányához, a Németországgal együttműködő francia Vichy-bábkormányhoz hasonlítják: „Az új rezsim, amelynek nem de Gaulle örökségéből, hanem a vichy francia államból kell levezetnie történelmét”. Korábban a propagandisták Macront de Gaulle tábornok utódjának és az V. Köztársaság hagyományai folytatójának bélyegezték. Most ezt tagadják, és „vichystának” állítják be. Ez a példa jól szemlélteti, hogy minden olyan politikust, aki az orosz agresszióval szembeni ellenállás terveiről mer beszélni, az orosz propagandisták azonnal „illegitimnek” minősítenek és „nácinak” vagy „fasisztának” bélyegeznek.
Biden elmozdítja a „vörös vonalakat” Moszkva felé
Röviddel a június 15-16-ra tervezett svájci békecsúcs előtt Volodimir Zelenszkij egy sor külföldi látogatást tett, hogy megerősítse a nemzetközi támogató koalíciót. Május végén Zelenszkij Spanyolországba, Belgiumba és Portugáliába látogatott, amelyekkel bővült azon országok listája, amelyek kétoldalú biztonsági megállapodásokat írtak alá Ukrajnával.
Június elején Zelenszkij kiterjesztette diplomáciai tevékenységét az ázsiai országokra. Június 1-jén Szingapúrba érkezett, hogy részt vegyen a Shangri-La párbeszédben, amely az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsági megbeszéléseinek fóruma. A konferencián részt vett többek között Lloyd Austin amerikai és Dong Jun kínai védelmi miniszter is. Június 2-án este Zelenszkij hivatalos látogatásra érkezett a Fülöp-szigetekre, június 5-én pedig Katarba is ellátogatott.
Az orosz propaganda könyörtelenül igyekezett aláásni mind Zelenszkij e nemzetközi körútját, mind a közelgő békecsúcsot, azt állítva, hogy annak kudarca eleve elrendeltetett. Ennek ellenére több mint 100 ország küldött delegációt a csúcstalálkozóra, Kína azonban nem vesz részt rajta. Az USA sem képviselteti magát a legmagasabb szinten, mivel Kamala Harris alelnök vezeti majd a delegációt. Korábban Zelenszkij videoüzenetben sürgette az Egyesült Államok és Kína vezetőinek személyes részvételét a csúcstalálkozón.
A „Zelenszkij-formula” tíz pontjából, amelyet Kijev a fenntartható béke útiterveként hirdet, csak háromról volt szó (nukleáris biztonság, élelmezésbiztonság és a foglyok szabadon bocsátása). A propagandisták hangsúlyozták az USA és Kína vezetőinek távolmaradását, valamint a csúcstalálkozó tematikus szűkítését, hogy több országot vonzzanak. Az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Maria Zakharova például a következőképpen gúnyolódott a közelgő csúcstalálkozón:
„Zelenszkij arra kérte a Fülöp-szigetek elnökét, hogy küldjön mentálhigiénés szakembereket Ukrajnába. Eközben Ausztrália külügyminisztériuma bejelentette, hogy az országot a közszolgáltatásokért és a rokkantsági biztosítási rendszerért felelős miniszter képviseli majd a Svájcban megrendezésre kerülő Ukrajnával foglalkozó találkozón. Végül is Zelenszkij igazat mondott, és a Nyugat ezt elismerte. Pontosan ezekkel a kérdésekkel kellene foglalkozniuk az úgynevezett „svájci konferencia” résztvevőinek.”
Mielőtt Zelenszkij Franciaországba látogatott volna, a propaganda az ukrán elnök kudarcos diplomáciájáról szóló elképzelést hirdette. Az egyik oroszbarát forrás azt írta, hogy az ukrán elnök „külföldre menekül” a fronton kialakult kritikus helyzet közepette – és egy ilyen egybeesés gyors véget sejtet számára.
Zelenszkij diplomáciai tevékenységének egy másik állomása a franciaországi látogatás volt a szövetségesek normandiai partraszállásának napja alkalmából rendezett eseményekre, ahol az ukrán elnök Joe Biden amerikai elnökkel is találkozott. Biden és Zelenszkij következő találkozóját június 13-15-én, az Olaszországban megrendezésre kerülő G7-csúcstalálkozó keretein belülre tervezték. A találkozók hátterében az állt, hogy más nyugati országok után az Egyesült Államok is részlegesen feloldotta az Ukrajnának szállított fegyvereknek az orosz területre irányuló csapásokhoz való felhasználására vonatkozó korlátozásokat. Ez elsősorban az Ukrajna elleni támadások és bombázások céljából a határon felgyülemlett ellenséges csapatok elleni csapásokra vonatkozik. Kijev a korlátozások további feloldását és a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek használatának engedélyezését kéri, hogy mélyen, több száz kilométerre fekvő orosz területekre csapást mérhessen. A normandiai amerikai temetőben Biden felvázolta az Ukrajnára vonatkozó kiigazított korlátozásokat: „Nem engedélyezünk csapásokat 200 mérföld mélyen Oroszországba, és nem engedélyezünk csapásokat Moszkva és a Kreml ellen”.
Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok enyhítettek az Ukrajna fegyverellátására és -használatára vonatkozó korlátozásokon. Két évvel ezelőtt a vita középpontjában a nyugati típusú harckocsik szállítása állt, de mostanra Ukrajna kapott ilyeneket és nagy hatótávolságú rakétákat is. Emellett a közeljövőben F-16-os vadászgépek szállítása várható, és részben feloldották az agresszor területére irányuló csapásokra vonatkozó korlátozásokat.
„De a válasz Putyinnak Washingtonból érkezett. Az USA magának vindikálja a jogot, hogy eldöntse, ki kapjon engedélyt a Moszkvát érő csapásra. A vörös vonalak eltolódnak” – kommentálta egy több mint 800 ezer előfizetővel rendelkező propagandacsatorna Bidennel kapcsolatban. Korábban, június 5-én, egy nemzetközi újságírókkal tartott találkozón Putyin nyugati politikusokat fenyegetett meg válaszul arra, hogy Kijev jóváhagyta az orosz területre saját fegyverekkel végrehajtott csapásokat, és azzal fenyegetőzött, hogy hasonló fegyvereket szállít a Nyugattal ellenséges erőknek „az Oroszország ellen fellépő országok érzékeny célpontjai elleni támadásokhoz”.
A svájci csúcstalálkozón való amerikai részvétel már bejelentett formája és Biden programja ellenére (a Bloomberg szerint ezeken az időpontokon tart választások előtti rendezvényt Kaliforniában), a több mint 1 millió előfizetővel rendelkező oroszbarát csatorna június 6-án „saját bennfentesekre” hivatkozva azt állította, hogy Zelenszkij a Bidennel való személyes találkozót ismét arra fogja felhasználni, hogy kérje személyes részvételét a békecsúcson. Később a propagandisták azt hangsúlyozták, hogy Biden állítólag ismét elutasította Zelenszkijt.
Az ünnepségen tartott beszédében Biden Oroszország ukrajnai invázióját Franciaország náci megszállásához hasonlította. Az oroszbarát források jellemzően becsmérlő megjegyzéseket tettek Biden ünnepségen elhangzott beszédére. Az egyik Z-propagandista a több mint 140 ezer feliratkozóval rendelkező csatornáján a következő felirattal illette azt a videósorozatot, amelyen Biden a normandiai ünnepségen szerepel: „Egy öreg android kalandjai Franciaországban”.
A névtelen Telegram-csatornákon a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából rendezett eseményeken tett látogatásának előestéjén a Zelenszkij elnök látogatása előtt az orosz propaganda több kulcsfontosságú témára összpontosított. Különösen a francia kiképzők és más katonai személyzet esetleges ukrajnai állomásoztatásáról szóló állításokat terjesztette (néha megalapozott tényként tálalva). Macron szavait tetszés szerint értelmezve a propagandisták felvetették a nyugati fegyverek orosz területre irányuló csapásokhoz való felhasználásának lehetőségét (állítólag azt állítva, hogy „francia rakéták bombázzák majd a kurszki és belgorodi repülőtereket”). Emellett felhívták a figyelmet Volodimir Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök találkozójára, amelyen utóbbi állítólag „hivatalosan, nem titokban” engedélyezni fogja amerikai fegyverek bevetését orosz földön.
A francia fél hivatalos nyilatkozatában Putyin normandiai meghívásával kapcsolatban, és az orosz propagandisták narratívájával szembemenve arról számolt be, hogy Oroszország nem felel meg az ünnepségen való részvétel kritériumainak, mivel agresszív háborút folytat Ukrajna ellen, és semmi jele a de-eszkalációnak. Mindazonáltal Franciaország nem mondta le a szovjet katonák bátorságának és áldozatvállalásának szentelt megemlékezéseket, és külön történelmi kollokviumokat is szervezett, amelyek a keleti front jelentőségét hangsúlyozták.
Oroszország hagyományosan instrumentalizálja és „fegyverként” használja a történelmi események emlékét, megpróbálja eltorzítani és átírni a történelmet. Mindent, ami nem egyezik a Kreml narratívájával, a legjobb esetben nevetségessé teszik, a legrosszabb esetben pedig eltúlozzák és kiforgatják. Az agitációs propaganda spekulációi ellenére az ukrán elnök részvétele és Putyin távolmaradása a nácizmus elleni háború egyik kulcsfontosságú eseményének jelölésétől egyértelműen megmutatja, hogy ki a Hitler-ellenes koalíció igazi örököse.
Nos, ennyi propaganda-manipulációt szedett össze a Detector Media, és ha belegondolunk, hogy ez mennyi pénzébe kerülhet az orosz államnak, be kell látnunk: tényleg lehet annyira drága (ha nem drágább) ez az össze-vissza hazudozás, mint a tényleges fegyverkezés. De az oroszok tudják, mire költenek, mire nem. Csak félő, hogy egyszer annyira bele fognak gabalyodni a saját hazugságaikba, hogy attól dől majd össze az egész Putyin-rezsim.
Szele Tamás
