Csodás volt az olimpia tegnapi nyitóünnepsége, valóban csodás, de – nem volt nyugodt. A látszólag felhőtlen ünnepséget terrorelhárítók ezrei biztosították, és vannak országok, melyeknek sportolói sajnos nem érezhetik magukat teljes biztonságban – erről ír a Moscow Times-ban Haim ben Jakov. Igen, Izraelről van szó.
Megkezdődtek az olimpiai játékok, és az izraeli küldöttség is részt vesz rajtuk. A delegáció 88 sportolóból áll, akik 14 sportágat képviselnek. Az izraeli küldöttség felkészülése egy olyan háború idején zajlott, amely a Hamász harcosainak 2023. október 7-én elkövetett terrortámadásával kezdődött, amelyet a Hezbollah terroristáinak Izrael északi részét bombázó támadásai és a jemeni Houthik rakétákkal való zaklatási kísérletei követtek.
Az elmúlt napokban az izraeli küldöttség néhány tagja fenyegető e-maileket kapott a szélsőséges terrorista „Népvédelmi Szervezettől”. Az arabbarát terroristák azzal fenyegetőznek, hogy bántani fogják az izraeli sportolókat, ha részt vesznek a párizsi olimpián. Valójában ez a szélsőséges szervezet jól ismert, néhány tagját nemrég tartóztatták le a francia bűnüldöző hatóságok.
Az izraeli küldöttség tagjainak írt levélben a szélsőségesek azt írják, hogy nem áll szándékukban eltűrni az izraeli jelenlétet az olimpián:
„A francia parlamentet irányító zsidó lobbi nem fog többé semmit sem meghatározni. A cionisták sorsa ugyanaz lesz, mint a Gázai övezetben élő palesztinoké, ha a cionisták továbbra is terrorizálják őket. Ezért nem látjuk szívesen 2024-ben Párizsban. Ha mégis eljönnek, legyenek tudatában annak, hogy az 1972-es müncheni események megismétlődnek. (Az akkori terrortámadás áldozatai az izraeli olimpiai csapat 11 tagja, 4 edző, 5 versenyző, két bíró és egy német rendőr voltak. A halott sportolók közül hárman – Ze’ev Friedman, Eliezer Halfin és Mark Slavin – nem sokkal korábban vándoroltak be a Szovjetunióból). Legyetek résen, minden pillanatban veszélyben vagytok – a repülőtéren, a szállodában és a kizárólag hozzánk tartozó utcákon. Még a szervezetünk tagjainak letartóztatási hulláma sem fog megakadályozni bennünket terveink megvalósításában, ez sem ment meg titeket az intifáda elől!”
De nem érték be egy levéllel. Az olimpia kezdetéhez közeledve az izraeli küldöttség sportolói, edzői és funkcionáriusai elkezdtek sértő és fenyegető szöveges üzeneteket és hívásokat kapni, amelyek többnyire héberül, de sok nyelvtani és helyesírási hibával voltak írva.
De nem csak a terroristák figyeltek fel az izraeli küldöttség érkezésére, hanem a politikusok is. Thomas Portes, a francia parlament szélsőbaloldali képviselője („Féktelen Franciaország”) „mozgósításra” szólított fel az izraeliek ellen, és azt javasolta, hogy az izraeli küldöttséget ugyanolyan intézkedéseknek kellene alávetni, mint az orosz küldöttséget. Az izraelieket meg kellene akadályozni abban, hogy zászlójuk alatt lépjenek fel, és az izraeli himnuszra kitüntetéseket kapjanak – állította Porte. Stephane Sejournet francia külügyminiszter azonban tiltakozott: „Franciaország üdvözli az izraeli delegáció érkezését”. Gérald Darmanin belügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, hogy a teljes izraeli küldöttséget a nap huszonnégy órájában francia rendőrök fogják őrizni.
A „Féktelen Franciaországot” általában Izrael-ellenes retorika jellemzi – nem minden franciaországi baloldali egyetért a párt álláspontjával. Jerome Gedge szocialista képviselő megszakította a kapcsolatot az LFI-vel az Izrael és a Hamász közötti háború kitörése után, és elítélte az izraeli sportolók elleni szankciók követelését.
Az 1972. szeptember 5-i, a Fekete Szeptember szervezet palesztin terroristái által a müncheni olimpián elkövetett terrortámadás megütötte Németország elképzelését, hogy megmutassa a világnak barátságos, megújult arcát. A játékokat a „béke ünnepének” szánták, mindössze 27 évvel a háború és a holokauszt tragédiája után, amikor a németek hatmillió zsidót gyilkoltak meg. 1972-ben ismét zsidókat öltek meg német földön, és Németország megújult demokratikus állama képtelen volt megvédeni őket.
Ötven évvel az események után, egy ünnepélyes gyászszertartáson, amelyen Yitzhak Herzog izraeli elnök jelenlétében Frank Walter Steinmeier német köztársasági elnök mondta:
„Az izraeli olimpikonok a vendégeink voltak. Bíztak bennünk, annak ellenére, hogy tudták, hogy egy olyan országba utaznak, ahol szörnyű bűnöket követtek el zsidók ellen. Az izraeli olimpiai csapat tagjai között voltak a Shoah túlélői. Hazánk nem igazolta a bizalmat. Az izraeliek nem kaptak megfelelő védelmet. Német földön terroristák fogták el, kínozták és ölték meg őket. Felkészületlenek voltunk egy terrortámadásra, holott fel kellett volna készülnünk bármilyen fenyegetésre. Nem feltételezhettük, hogy a terroristák az olimpiát arra használják fel, hogy élőben jelenjenek meg a világ előtt. A foglyok kiszabadítására tett kísérlet kudarcba fulladt, és a müncheni olimpiai falu a gyűlölet és az erőszak színhelyévé vált. Ennek nem lett volna szabad megtörténnie.”
Herzog izraeli elnök pedig megjegyezte:
„Számunkra, izraeliek számára a müncheni mészárlás nemzeti tragédia volt. A gyilkosok meggyalázták az olimpiai eszméket, és az olimpiai zászlót – egy fehér kendőt öt sokszínű gyűrűvel – München után másként érzékeljük, mint előtte. A német hatóságok és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság évekig kerülte a 11 izraeli sportolóról való megemlékezést. A gyászoló családok gyászához, traumájukhoz hozzáadódott a szívtelenség és a közöny okozta fájdalom. Elutasították őket, nem hallgatták meg őket. Úgy tűnik, hogy valaki kitartóan nem akarta megérteni az egyszerű igazságot: ami Münchenben történt, az több mint zsidó vagy izraeli tragédia, hanem az egész emberiség tragédiája. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a terror elleni harcot csak akkor nyerhetjük meg, ha együtt, határozottan és megalkuvás nélkül harcolunk a baráti nemzetek családjában az évek során.”
Miki Zohar, az izraeli kormány kulturális és sportminisztere és Yael Arad, az olimpiai bizottság elnöke azt mondta, hogy az izraeli küldöttség biztonsága példátlan lesz. Az izraeli általános biztonsági szolgálat arról tájékoztatott, hogy az izraeli küldöttség biztonsági költségei négyszer magasabbak lesznek, mint az előző, tokiói olimpián.
Mindannyian szeretnénk remélni, hogy a béke és a sport ünnepe jól sikerül, és természetesen jól megérdemelt érmeket hoz a világ legjobb sportolóinak.
Hogy is írta Coubertin báró? „A Béke vagy te, Sport…” Akkor legyen is úgy.
Szele Tamás
