Mint tudjuk, az orosz propaganda a világon mindent felhasznál így vagy úgy, miért is lenne kivétel ez alól az ukrán hadsereg kurszki áttörése? Hazudni a világon mindenről lehet, így erről is, sőt, vannak, akiknek egyenesen kötelező. Az ukrán Detector Media az elmúlt hét orosz propagandáját elemezte, a teljesség igénye nélkül.
A Telegram orosz szegmensében a múlt héten a kurszki régió helyzete volt a fő téma. Akkor pánikot és zűrzavart lehetett megfigyelni az orosz Telegram-csatornákon. Ezen a héten a jelentések még ellentmondásosabbá váltak, mivel az Ukrán Fegyveres Erők (UAF) által ellenőrzött terület és a harci műveletek földrajzi kiterjedése bővült. A propaganda megpróbálja elfedni az orosz veszteségeket, beleértve az elesettek és foglyok számát is, győztes képet mutatva. Azonban egyre nehezebben tudják fenntartani a sikeres ellenállás képét és bagatellizálni az ukrán offenzíva következményeit.
A Kurszki Területen zajló hadművelet eredményeként augusztus 13-ig az ukrán fegyveres erők 74 települést foglaltak el – derül ki az ukrán elnök Telegram-csatornáján közzétett nyilatkozatából. Egy nappal korábban Olekszandr Szirszkij a Legfelsőbb Főparancsnoki Törzs ülésén arról számolt be, hogy több mint 1000 négyzetkilométernyi orosz terület került az UAF ellenőrzése alá. Ukrajnának egy hét alatt sikerült átvennie az ellenőrzést egy olyan terület felett, amely egyenértékű azzal, amit Oroszország 2024 eleje óta elfoglalt.
A nyugati média a kurszki offenzívát „háborús fordulópontnak” és Putyin utolsó vörös vonalának eltörlésének tekinti. A Bloomberg arról ír, hogy így leépül Putyinnak „az egyszerű oroszok védelmezőjének” hamis imázsa, és azt sugallja, hogy ez „megerősíti Kijev érvelését, miszerint az amerikai és európai szövetségeseknek nem kell félniük a Kreml eszkalációs fenyegetéseitől, és meg kell engedniük, hogy bármilyen módon felvegye a harcot Putyinnal, ahogyan azt jónak látja”.
Az orosz propaganda a médiában egy sajátos narratíva kialakításával igyekszik csökkenteni az ukrán offenzíva jelentőségét. A pánik minimalizálása érdekében olyan kifejezéseket használnak, mint az „önkéntes evakuálás”; a kurszki, belgorodi és brjanszki területeken a hadiállapot helyett terrorellenes műveleti (CTO) rendszert vezetnek be. A CTO-rendszer bevezetése kiterjeszti az FSZB hatáskörét, ami azt jelenti, hogy a hadsereg helyett ez a különleges szolgálat viseli a teljes felelősséget a CTO menetéért és eredményeiért. Ez felháborodást és elégedetlenséget váltott ki az orosz katonai bloggerek körében, akik azzal vádolták a hatóságokat, hogy eltitkolják az invázió mértékét, miután Maria Zaharova megjegyezte, hogy „a Kurszk elleni támadás csak egy újabb terrorcselekmény”.
Az ukrán közönségnek szánt ellenséges propaganda célja az ukrán „öngyilkos támadásról” szóló narratívák terjesztése és a „médiafigyelem felkeltésének” szükségessége mellett az ukrán hadvezetés „be nem teljesült elvárásairól” szóló állítások népszerűsítése más frontvonalak meggyengülésével, Ukrajna állítólag megzavart békekezdeményezéseivel és a civilek állítólagos lemészárlásával kapcsolatban.
„Kurszk után nem lesz több tárgyalás Ukrajnával”
Augusztus 8-án, a biztonsági szolgálatok képviselőivel és a regionális kormányzókkal tartott, a kurszki térségben történt eseményekre összpontosító találkozón Putyin kijelentette, hogy véleménye szerint Ukrajna „a jövőbeli tárgyalási pozícióját igyekszik javítani” azzal, hogy orosz terület egyes részei fölött átveszi az ellenőrzést. Az orosz elnök az ukrán hadsereg e lépéseire reagálva megkérdőjelezte az Ukrajnával folytatott tárgyalások megvalósíthatóságát:
„De milyen tárgyalásokat lehet folytatni olyan emberekkel, akik válogatás nélkül támadják a civileket, a polgári infrastruktúrát, vagy megpróbálják veszélyeztetni az atomenergetikai létesítményeket? Egyáltalán miről lehet velük tárgyalni?”
A Kreml és Putyin retorikája távol áll Oroszország valódi tetteitől. A békére való hajlandóságról szóló nyilatkozatok ellenére Putyin folytatja az újabb támadó hadműveleteket. A Kreml szerint azonban a béke kizárólag Ukrajna kapitulációja esetén lehetséges, és a kurszki harcok megkezdése előtt sem voltak jelei a valódi orosz tárgyalási hajlandóságnak. Másrészt Ukrajna készen áll az igazságos békére, és kidolgozott egy formulát ennek elérésére, amit az orosz propaganda még mindig megpróbál ellehetetleníteni.
Putyin szavait felkapták az ukrán közönséget megcélzó oroszbarát csatornák, amelyek olyan állításokat kezdtek terjeszteni, hogy a kurszki offenzíva állítólag lehetetlenné tette a béketárgyalásokat. Egy egymillió követővel rendelkező Telegram-csatorna arról számolt be, hogy „Zelenszkij kurszki kalandjának egyik fő célja a béketárgyalások megzavarása. Zelenszkijnek nem a békére van szüksége, mert akkor elveszítené a hatalmát; neki egy hosszú háborúra és örökös, egyszemélyi uralomra van szüksége”. Ez a narratíva folytatta az ukrajnai állítólagos hatalombitorlás és a Zelenszkij vezette állítólagos autoriter rezsim létrehozásának témáját is.
Egy másik hasonló üzenet azzal vádolta az ukrán elnököt, hogy szándékosan szabotálja a Kína és Magyarország által javasolt alternatív béketerveket. E propagandacsatorna szerint Zelenszkij „hazudott a béketárgyalásokról”, és az offenzíva fő célja állítólag a konfliktus további eszkalálása volt. Ugyanez a csatorna azt is állította, hogy a helyzet eszkalálásával Ukrajna taktikai atomfegyverek bevetésére próbálja provokálni Oroszországot, ami arra kényszerítené a Nyugatot, hogy növelje Kijev támogatását.
Egy másik, több mint egymillió előfizetővel rendelkező csatorna egy üzenetben „a Bankova utca geopolitikai kudarcának” nevezte az UAF kurszki offenzíváját, és azt állította, hogy „az elnöki hivatalnak a meghirdetett második békecsúcs előtt a globális déllel való produktív kapcsolatok kialakítására tett minden kísérlete meghiúsult”. A csatorna azt jósolja, hogy egy ilyen invázió után Ukrajna „szinte az egész Globális Délt maga ellen fordítja, amely most Oroszország oldalára áll”. A propagandisták azonban nem adtak világos indoklást arra vonatkozóan, hogy a Globális Dél országai miért változtatnák meg álláspontjukat Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Az egyetlen indoklás erre a jóslatra az volt, hogy az offenzíva után Ukrajna „agresszor lett” a Globális Dél szemében.
A propagandisták tehát azzal próbálják befolyásolni az ukrán közönséget, hogy olyan narratívákat hirdetnek, amelyek szerint Oroszország, Magyarország, Kína és a Globális Dél országai a béke megteremtésében érdekeltek, míg Ukrajna és a Nyugat a konfliktus „szándékos eszkalálását” kívánja elérni Oroszország meggyengítése és az erőszak körforgásának elmélyítése érdekében.
„Az orosz hadsereg nem tervezi más frontvonalak meggyengítését”
Az ukrán médiában olyan találgatások jelentek meg, hogy a kurszki hadművelet célja, hogy Oroszországot arra kényszerítse, hogy más frontvonalakról vezényeljen át harci alakulatokat. Válaszul az ellenséges propaganda vagy egyenesen tagadta az orosz csapatok Kurszk térségébe történő átcsoportosítását, vagy szándékosan lekicsinyelte annak jelentőségét. Egy egymillió előfizetővel rendelkező oroszbarát Telegram-csatorna például azt állította, hogy „Zelenszkij és Jermak stratégiai tervével ellentétben a kurszki régióban Oroszország nem fog erőket átcsoportosítani a frontról”. Ez az állítás hamis: a Politico elemzői augusztus 13-án megerősítették, hogy Oroszország valóban átcsoportosította csapatai egy részét a zaporizzsjai és a herszoni szektorból. Ennek cáfolataként azonban a propagandisták az Economist augusztus 11-i cikkére hivatkoztak, amely az ukrán vezérkar forrásai szerint megemlítette, hogy Oroszország sokkal kevesebb csapatot vonultatott fel a „létfontosságú donbásszi frontról”, mint a harkivi szektorból.
Az orosz csapatok átcsoportosításának elmaradásáról szóló állítások ellenére a propagandisták hallgatnak arról, hogy az orosz sorkatonákat szerződéskötésre és harcba vonulásra kényszerítik. Ennek bizonyítéka az orosz elnökhöz intézett petíció, amelyben a sorkatonák édesanyjai azt követelik, hogy Putyin azonnal intézkedjen a fogolycseréről, és adja meg a volt foglyoknak a „harci veteránok” státuszát. A petíció a sorkatonák fogságba eséséért is az Ahmat egység harcosait teszi felelőssé: „Ez a bűnös gyávaság (mármint az Ahmaté) vezetett az orosz terület egy részének elfoglalásához és a sorkatonák fogságba eséséhez”.
„A hadművelet kudarca küszöbön áll”
A propagandisták a kurszki offenzívát is „kudarcra ítéltnek” írják le, logisztikai problémákra hivatkozva és az orosz invázió kezdetéhez hasonlítva. Két Telegram-csatorna, amelyek együttes elérhetősége 2 millió felhasználó, azt a narratívát népszerűsíti, hogy az ukrán hadsereg megismétli Oroszország hibáját azzal, hogy gyorsan nyomul az ellenséges területre, és megnyújtja az utánpótlási vonalait, így oldalai „könnyű célponttá” válnak. Ezek a propagandisták arról próbálják meggyőzni közönségüket, hogy Ukrajnának, akárcsak Oroszországnak 2022-ben, végül vissza kell vonnia erőit a kedvezőtlen kurszki állásokból. Egy ilyen forgatókönyv, állításuk szerint, „katasztrófa lenne Ukrajna számára”, valamint „a front és a morál összeomlását” jósolják.
A kurszki hadművelet végső kimenetele továbbra sem ismert, ahogyan az sem, hogy milyen konkrét célt tűzött ki maga elé Ukrajna katonai és politikai vezetése. Ezért az olyan érvek, mint „az ukrán csapatok kivonása Kurszkból katasztrófa lenne”, nem állják meg a helyüket. A csapatokat például a célok teljesítése után is ki lehetne vonni.
Emellett több Telegram-csatorna azt állítja, hogy a kurszki offenzíva a Bankova utca (ott van az ukrán köztársasági elnöki hivatal) utolsó kísérlete a háború megfordítására, vagy hogy ez egy „agónia, amely visszafordíthatatlanul végzetes következményekkel jár”. Ezek az üzenetek arra irányulnak, hogy a kurszki régióból történő csapatkivonás esetén a közvéleményt az ukrán kormány ellen uszítsák, és destabilizálják a helyzetet az országban. A propagandisták kénytelenek okokat gyártani az elégedetlenségre, és továbbra is megpróbálják közönségüket Ukrajna elnöke, csapata és a katonai vezetés ellen fordítani, különös tekintettel arra, hogy Ukrajna hivatalosan nem jelentette be a kurszki hadművelet céljait.
Ezzel szemben a politikai célok, amelyeket Mikhailo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója említett interjújában, nagyrészt megvalósultak: az ukrán offenzíva orosz területre vitte a háborút, és megmutatta Oroszország polgári és katonai vezetésének inkompetenciáját. Ráadásul a hadművelet eredményeként több száz fogságba esett orosz katonát, köztük kadirovistákat és az FSZB tisztjeit lehet majd ukrán hadifoglyokra és fogságba esett civilekre cserélni. Az orosz hadsereg utánpótlási vonalainak elvágása és az orosz tüzérségnek az ukrán határtól való visszaszorítása azonban továbbra is folyamatban lévő feladat.
„Az ukrán katonák civileket gyilkolnak”
Az ukrán offenzív művelet augusztus 6-i kurszki kezdete óta az orosz Telegram-csatornák elkezdték az ukrán hadsereget civilek elleni bűncselekményekkel vádolni. Több propagandacsatornán olyan üzeneteket terjesztettek, amelyek egy ukrán fogoly kihallgatásáról szóltak, aki állítólag bevallotta, hogy „parancsot kaptak arra, hogy helyben lőjék le a kurszki lakosokat”. Ezek a csatornák azt is állították, hogy az ukrán katonák helyi lakosokat raboltak el, példaként említve két lakost Poroz faluból, akiket állítólag az Ukrán Fegyveres Erők (UAF) fogtak el.
Az állítólagos „ukrán hadsereg által elkövetett atrocitások” narratívájának alátámasztására az ellenséges propaganda az ukrán hadsereg démonizálásának és az „egyszerű oroszok” dicsőítésének taktikáját alkalmazta. Az előbbire példa egy 60 ezer feliratkozóval rendelkező csatornán közzétett üzenet, amely azt állította, hogy „ukrán nácik lelőttek egy agyi bénulásban szenvedő embert”. Az ukrán katonákat civilek gyilkosainak ábrázolták, akik állítólag a helyiek járműveire lőttek, és fogyatékkal élő embereket öltek meg.
Az orosz propaganda egy másik trendje az „egyszerű oroszok hőstetteinek” ábrázolása volt, amit jól példázott az RT In Russian Telegram csatornáján közzétett bejegyzés, amelyet később egy másik, 3 millió előfizetővel rendelkező propagandacsatorna is megosztott. Ez a poszt egy „sokgyermekes apa történetét mesélte el, aki 25 kilométert gyalogolt Szudzsába az UAF géppuskatüze alatt, hogy megmentse a családját”. Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) dezinformáció elleni központja a bizonyítékok hiányára hivatkozva már lebuktatta ezt és a hasonló valótlan történeteket. Az NSDC szerint az orosz propagandisták ezen vádjai nem ellenőrzött tanúvallomásokon és hamisított videókon alapulnak. Az NSDC arról számolt be, hogy ezek az üzenetek a Kreml információs stratégiájának részét képezik a kurszki térségben történt eseményekre adott válaszként.
Az orosz közösségi médiacsoportokban is megjelentek az ukrán fél elleni vádak, miszerint állítólag vegyi fegyvereket használtak, a propagandisták két állítólagos mérgezésről számoltak be. Ilyen fegyverhasználatra azonban a propagandisták – a kadirovisták állításain kívül – semmilyen bizonyítékot nem szolgáltattak.
Az orosz propagandisták azzal próbálják lejáratni az ukrán hadsereget, hogy civilek állítólagos lemészárlásával és vegyi fegyverek használatával vádolják, ezek ugyanis háborús bűnök lennének és megsértióenék a nemzetközi jogot. Ez a propagandatörekvés arra irányul, hogy Ukrajnát agresszornak állítsák be, amit koholt „szemtanú-beszámolók” és olyan videók támasztanak alá, amelyeken ukrán foglyok vallanak a helyiek elleni bűncselekményekről. Ezeknek az akcióknak az is a célja, hogy befolyásolják a nyugati közvéleményt, és nyomást gyakoroljanak Ukrajna nyugati partnereire, akiket közvetve, az ukrán hadsereg támogatása miatt vádolnak az állítólagos bűncselekményekkel.
Ukrajna kurszki hadművelete továbbra is központi témája az ellenséges propagandának, amely spekulációkhoz és hamisítványok gyártásához folyamodik, hogy megpróbálja lejáratni az UAF-ot. Az ukrán nyelvű oroszbarát Telegram-csatornák elsősorban a kurszki hadművelet kudarcának és a frontvonal elkerülhetetlen összeomlásának elméletére irányítják közönségük figyelmét. A kurszki eseményekről szóló beszámolók gyakran összefonódnak a Zelenszkij állítólagos önkényuralmáról, a békekezdeményezések semmibe vételéről és Ukrajna önálló cselekvésre való képtelenségéről szóló visszatérő állításokkal. Az orosz propagandisták eközben az ukrán hadsereg állítólagos bűneit és saját katonai ellenlépéseik sikereit hangsúlyozzák.
Emellett a propagandisták megpróbálják a határsértést az ukrán vezetés „megtévesztésének” beállítani, amely megadás helyett előrenyomul, állítólag ürügyet szolgáltatva Oroszországnak arra, hogy visszavonja korábban bejelentett békejavaslatait.
Mondjuk Oroszország eddig is csak a feltétel nélküli kapitulációt lett volna hajlandó elfogadni, de most, mikor már a saját területén folynak a harcok, Ukrajnának az eddiginél is kevesebb oka volna erre. Mindenesetre történhet bármi a harctéren, a propagandisták tovább fújják majd a mostani nótájukat, egészen addig, míg Oroszország egyértelműen nem veszít – az más kérdés, hogy az orosz vereség mikéntje határozza meg, hogy utána milyen kottából fognak danolászni.
Egy biztos van csak ezen a világon: orosz propagandisták voltak, vannak és lesznek is, míg csak áll Oroszország.
Szele Tamás
