Szele Tamás: Afrikai hadjáratok

Nem tudom, ki volt az, aki valamikor, legalább száz, de inkább több évvel ezelőtt kitalálta azt a szlogent, miszerint „Afrika a jövő kontinense”, csak magyarul 66 900 találatot ad rá a Google, szóval tövig koptatták már ezt a közhelyet, ami jelenleg ráadásul nem is igaz. Afrikáért minden nagyhatalom nyújtogatja a kezét, sőt, még a terrorszervezetek is, tehát minden esélye megvan arra, hogy ne a jövő kontinense, hanem a jövő csatatere legyen.

Ha megnézzük a heti ISW-jelentést  az ottani eseményekről, láthatjuk: minden várható arrafelé, csak béke, stabilitás, prosperitás és fejlődés nem. Beruházások vannak bőven, sőt, nagyon komolyak is, de ezeket is akadályozzák a harcok: ahol nem az oroszok és a kínaiak ármánykodnak az amerikaiak vagy a franciák ellen, ott az Iszlám Állam üti fel a fejét. De lássuk az eseményeket!

A legfontosabb hírek röviden:

– Szomália. Az Afrikai Unió (AU) és az ENSZ tervezi egy AU által vezetett szomáliai békefenntartó misszió létrehozását, miután az AU jelenlegi missziója 2024 végén lejár. Az új misszió a folyamatban lévő béketeremtő intézkedéseket helyezi előtérbe, és az államépítési erőfeszítéseket a nemzetközi partnerekre és a szomáliai szövetségi kormányra (SFG) bízza. Egyiptom első alkalommal tervezi, hogy hozzájárul az AU-misszióhoz, míg az öt jelenlegi csapatot biztosító ország közül négy – köztük Etiópia – nem erősítette meg részvételét.

Burkina Faso. Az al-Kaida száheli tagszervezete, a JNIM augusztus elején végrehajtotta eddigi leggyilkosabb támadását a burkinai erők ellen, ami növeli a burkinai junta vezetőjének, Ibrahim Traorénak a megbuktatására irányuló belső nyomást. Az, hogy a burkinai junta a felkelésellenes műveletek helyett a rezsim stabilitására összpontosít, csökkenti a felkelőket támogató zónákra nehezedő nyomást, ami lehetővé teszi a fegyveresek számára, hogy továbbra is destabilizáló, nagyszabású támadásokat hajtsanak végre.

Részletek:

Szomália

Az AU és az ENSZ az AU által vezetett szomáliai békefenntartó misszióra vonatkozó terveket sző, miután az AU jelenlegi missziója 2024 végén lejár. Az Afrikai Unió (AU) 2024 júniusában jóváhagyta az utódmisszióra vonatkozó terveket, augusztus elején elfogadta a stratégiai műveleti koncepciót (CONOP), és augusztus közepén továbbította az új szomáliai AU támogató és stabilizációs misszió (AUSSOM) CONOP-ját az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásra. Nebiyu Tedla etióp külügyi szóvivő szerint az AU és az ENSZ valamikor október és december között szeretné véglegesíteni a politikai, pénzügyi és logisztikai intézkedéseket.

Az új misszió a folyamatban lévő béketeremtő intézkedéseket – például a szomáliai polgárok biztonságának megteremtését és az al-Shabaab leépítését – helyezi előtérbe, miközben meghagyja a nemzetközi partnereknek és a szomáliai szövetségi kormánynak, hogy az államépítő munkát folytassák. Az új misszió biztonsági céljai közvetlenül az Afrikai Átmeneti Szomáliai Misszió (ATMIS) megbízatásából kerülnek át, és a jelenlegi ATMIS-misszióhoz hasonló létszámú erőkkel fognak rendelkezni. 2022-ben az ATMIS több mint 20 000 katonával indult, de 2023 óta fokozatos létszámcsökkentést hajtott végre így most 12 626 tagja van, akik a misszió befejezéséig, 2024 végéig az országban maradnak. Az AUSSOM CONOPs szerint az újy misszió 11 911 főből áll majd.Négy szektorból fog állni, ami megköveteli, hogy az AU-erők a hat ATMIS-szektorban egyesítsék a területeket, vagy átadják azokat szomáliai ellenőrzés alatt álló tartományoknak.

Az AU felszólította a többi partnert, hogy vállaljanak vezető szerepet az államépítési feladatokban, és az új missziót az ilyen erőfeszítések elősegítőjeként fogalmazta meg. A nemzetközi szervezetek a béketeremtést úgy értelmezik, mint „a konfliktuskezeléshez szükséges nemzeti kapacitások … megerősítését” a konfliktus kockázatának csökkentése érdekében, míg az államépítés „az állam és a társadalom közötti kapcsolatok által vezérelt, az állam kapacitásának, intézményeinek és legitimitásának javítását célzó endogén folyamat.” Az új misszió béketeremtő célkitűzései és az államépítés egyes aspektusai között jelentős átfedés van, például a szomáliai erők kapacitásának javítása, az újjáépítés és fejlesztés támogatása, valamint az erős polgári-katonai kapcsolatokat ösztönző helyes gyakorlat előmozdítása. Az AU azonban hangsúlyozta, hogy az új misszió béketeremtési és konfliktus utáni fejlesztési céljai az SFG-vel és más partnerekkel összehangolva „lehetővé teszik” a szélesebb körű államépítési célokat, és kifejezetten felszólított az SFG-nek nyújtott támogatás „növelésére”, hogy forrásokat mozgósítson ezen törekvésekhez. Ez a megfogalmazás eltér az ATMIS és az AU szomáliai missziójának (AMISOM) keretrendszerétől, amely közvetlenül magát a missziót bízta meg azzal, hogy „koordinálja” az államépítési tevékenységeket és segítse az SFG-t „kormányzati funkcióinak ellátásában”.

Egyiptom első alkalommal tervezi, hogy hozzájárul az AU-misszióhoz, míg az öt jelenlegi csapatot biztosító ország közül négy – köztük Etiópia – nem erősítette meg további részvételét. Az AU augusztus 1-jei levelében közölte, hogy elfogadta Egyiptom ajánlatát, és Abdel Fattah el Sisi egyiptomi elnök megerősítette, hogy Egyiptom csapatokkal fog hozzájárulni, amikor augusztus 14-én Kairóba látogatott Haszan Sejk Mohamud szomáliai elnök.

Egyiptom részvétele az AU-misszióban tükrözi az Egyiptom és Szomália közötti növekvő kapcsolatokat a jelenlegi SFG-kormányzat 2022-es hivatalba lépése óta, és valószínűleg Egyiptom pozíciójának megerősítését célozza Etiópiával szemben Afrika szarván. Egyiptom célja, hogy szomáliai támogatást szerezzen Egyiptomnak az Etiópiával vitás kérdésekben – például az etiópiai Nagy Etiópiai Reneszánsz Gát (GERD) projektben – képviselt álláspontjához. A GERD azóta komoly vitapont Egyiptommal, hogy Etiópia 2011-ben megkezdte az építkezést a Níluson. Egyiptom új nagykövetséget is nyitott Mogadishuban, és 2024 augusztusában védelmi paktumot írt alá Szomáliával.

Etiópia nem erősítette meg, hogy csapatokat bocsát rendelkezésre, annak ellenére, hogy legalább 3000 katonával járul hozzá az ATMIS-hez, és több ezer további katonát állomásoztat Szomáliában az SFG-vel kötött kétoldalú megállapodások részeként. Hussein Sheikh Ali szomáliai nemzetbiztonsági tanácsadó júniusban azt mondta, hogy az SFG az ATMIS lejárta után kiutasítja az etióp erőket, hacsak Etiópia nem vonja vissza a vitatott kikötői megállapodást, amelyet a de facto független, szakadár Szomáliföld régióval kötött. Etiópia szinte biztosan fenntartja jelenlétét Szomáliában, mert erői pufferzónát hoznak létre az al Shabaab ellen, amelyet Etiópia nemzetbiztonsági szempontból alapvető fontosságúnak tart. Továbbá a helyi szomáliai erők és vezetők azokon a területeken, ahol az etióp erők állomásoznak, támogatásukról biztosították az etióp csapatok megtartását az országban, ami még inkább aláaknázza az SFG azon képességét, hogy nyomást gyakoroljon Etiópiára a távozás érdekében.

Dzsibuti az egyetlen megerősített visszatérő csapattámogató. Dzsibuti járult a legkisebb kontingenssel az ATMIS-csapathoz és az ATMIS-t megelőző AU-misszióhoz mind az öt ország korábbi hozzájárulását összeszámolva. Dzsibuti 960 katonával járult hozzá, szemben a másik négy ország legalább 3600 katonájával. Burundi, Kenya és Uganda nem erősítette meg, hogy részt vesz az új AU-misszióban.

Az AU azt tervezi, hogy a missziót az ENSZ által meghatározott hozzájárulásokból finanszírozza ahelyett, hogy konkrét adományozókra támaszkodna. Az ENSZ által meghatározott hozzájárulások a tagállamok között a bruttó hazai termékük alapján megosztott pénzalapok, amelyeket az ENSZ Közgyűlése határoz meg az engedélyezett kiadások finanszírozásához. A nyugati partnerek aggályokat fogalmaztak meg egy új misszió további támogatásával kapcsolatban a hosszú távú finanszírozással és fenntarthatósággal kapcsolatos gondok miatt, ezért az AU és az EU a tagállami hozzájárulásokból történő finanszírozást szorgalmazta. 2023 decemberétől ez lesz az első olyan új ENSZ-határozat, amely lehetővé teszi, hogy az AU által vezetett béke- és biztonsági műveletekre korlátozott hozzájárulásokat használjanak fel.

Az AU megismételte figyelmeztetését, miszerint a folyamatban lévő ATMIS visszavezetése és az AUSSOM esetleges átalakítása réseket teremt az al-Shabaab számára, hogy megtámadja vagy elfoglalja azokat a területeket, amelyeket az ATMIS átad a felkészületlen vagy túlterhelt szomáliai erőknek. Az AU és az SFG már márciusban közös értékelést adott ki arról, hogy az ATMIS személyzetének „elhamarkodott leépítése” hozzájárul a kapacitáshiányhoz és az ebből eredő biztonsági vákuumhoz, ami miatt a kivonási ütemtervet kiigazították, és megbeszéléseket folytattak a misszió folytatásáról. Az AU augusztus 1-jei nyilatkozata kifejezetten felszólított arra, hogy a biztonsági vákuum elkerülése érdekében szeptemberig készítsenek belső értékelést a folyamatban lévő ATMIS-leépítés hatásáról és következményeiről.

Az Al Shabaab hadjáratot folytat olyan bázisok ellen, amelyeket az AU-erők szomáliai ellenőrzés alá helyeznek át. A csoport június 30-án öngyilkos járművekre alapuló improvizált robbanószerkezetes támadást hajtott végre egy közép-szomáliai regionális központban lévő bázis ellen, azon a napon, amikor a dzsibuti erők átadták a bázist a Szomáliai Nemzeti Hadseregnek (SNA). Az Al Shabaab augusztus 13-án szintén rövid időre elfoglalt egy közép-szomáliai katonai bázist, amelyet az ATMIS-erők nemrég adtak át az SNA-nak.

Burkina Faso

A JNIM augusztus elején végrehajtotta eddigi leggyilkosabb támadását a burkinai erők ellen, ami növeli a burkinai junta vezetőjének, Ibrahim Traore-nak a megbuktatására irányuló növekvő belső nyomást. A Jama’at Nusrat al Islam wa al Muslimeen (JNIM) harcosai augusztus 9-én Burkina Faso Est régiójában rajtaütöttek egy burkinai katonai konvojon. Helyi médiaforrások szerint több mint 140 burkinai katona és közel 50 civil halt meg. A JNIM azt állította, hogy a támadás válasz volt a burkinai junta állítólagos, civilek elleni bűncselekményeire.

A támadás része a JNIM folyamatban lévő hadjáratának, amely egyre gyilkosabbá válik, mivel a csoport elszigetelt, a kormány ellenőrzése alatt álló városokat vesz célba Burkina Faso délkeleti részén. A JNIM számos várost – köztük tartományi székhelyeket – ostromol Burkina Faso körül. A JNIM nagyszabású támadásokat hajt végre az ezen területek utánpótlását és megerősítését célzó nagy burkinai konvojok ellen, és e hadjárat részeként elárasztja a meggyengült és elszigetelt városokat. A csoport májusban legalább három nagyszabású támadást hajtott végre, amelyek során körülbelül 20 ember halt meg Burkina Faso keleti részén és a nigériai határ mentén. A JNIM július 12. és 16. között egy támadássorozatot is végrehajtott, amelyben legalább 46 polgári személy vesztette életét.

A támadás növeli a burkinai junta megdöntésére irányuló növekvő belső nyomást. A junta június elején túlélt egy lehetséges puccsot. Június 12-én, egy nappal azután, hogy a JNIM több mint 100 burkinai katonát ölt meg a burkinai erők elleni legsúlyosabb támadásban, a katonák tüzet nyitottak az elnöki palota és a nemzeti rádióállomás közelében. Ibrahim Traore, a junta vezetője a következő héten eltűnt a nyilvánosság elől a hadsereg elégedetlenkedő csoportjaival folytatott állítólagos tárgyalások miatt, és mali, valamint orosz szövetségesei nagyjából 100 katonát küldtek Traore védelmére. A burkinai junta azt is állította, hogy 2023 szeptemberében és 2024 januárjában meghiúsította a Traore ellen irányuló merénylet- és puccskísérleteket.

A felkelők nagyarányú támadásai 2022 óta több puccskísérlethez is hozzájárultak Burkina Fasóban. Komoly áldozatokkal járó militáns támadások előzték meg mindkét sikeres burkinai puccsot, 2022 januárjában és októberében. A junta azt állította, hogy meghiúsította a 2023. szeptemberi puccskísérletet, miután a JNIM több mint 50 főnyi burkinai katonát és civil segédszemélyzetet ölt meg egy szeptember eleji támadásban Burkina Faso északi részén.

Az, hogy a burkinai junta a rendszer stabilitására összpontosít a felkelés elleni műveletekkel szemben, csökkenti a nyomást a felkelőket támogató zónákra, ami lehetővé teszi a fegyveresek számára, hogy továbbra is destabilizáló nagyszabású támadásokat hajtsanak végre. A burkinai rezsim júniusban kihasználta a puccsal kapcsolatos aggályokat, többek között több elit gyorsreagálású zászlóalj átcsoportosításával a felkelők által sújtott területek közelében lévő regionális bázisokról a fővárosba június 19-én éjjel. A júniusi viszály után érkező mali és orosz erősítés szintén azt mutatja, hogy a junta a Száhel-államok szövetségét és annak orosz támogatását inkább a rezsim biztonságának érdekében használja fel, mint a közös terrorellenes műveletekre.

A JNIM és az IS Száhel Tartomány (ISSP) egyre nagyobb léptékű támadásokat hajt végre Burkina Faso-szerte, ami meghosszabbítja a belső instabilitást, és azt a kockázatot hordozza magában, hogy nagyobb tere nyílik a felkelőknek. A JNIM és az ISSP 2024 első hét hónapjában 43 olyan támadást hajtott végre, amelyekben a biztonsági erők és a civilek legalább 20 vagy annál több embert öltek meg. 2023-ban a csoportok 29 ilyen támadást hajtottak végre. 2024 első hét hónapjában a csoportok nyolc olyan támadást is végrehajtottak, amelyekben több mint 50 ember vesztette életét, ami már több, mint a 2023-as hat ilyen támadás. 2024 első hét hónapjában ez a tendencia tovább szítja majd a burkinai juntával szembeni elégedetlenséget, ami a rendszer biztonságával kapcsolatos további aggodalmakhoz vezet, és ezek elvonják a figyelmet a felkelésellenes harc prioritásáról.

Akárhogyan is nézem, nem csak az olajfák és a nyírfák alatt nem lesz béke egyhamar, de a pálmafák alatt sem.

 

Szele Tamás

Oszd meg másokkal is!

Ajánlott olvasnivaló:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük