Kicsit rendhagyó lesz ez az írás, ugyanis lényegében véve arról fog szólni, hogy kicsoda Yahya Sinwar, a Hamász új vezetője, aki állítólag női álruhában járja Gázát (ami azért kicsit érdekesen viszonyul a helyi szokásokhoz, szóval, ha tévedésből agyonkövezik, az nem az izraeli hadsereg lesz) és mit várhat tőle a világ? Röviden: semmi jót.
A Jamestown Alapítvány rövid elemzése szerint Yahya Sinwar az al-Kasszam Brigádok vezetőjével, Mohammed al-Deif-fel együtt irányította a Hamász 2023. október 7-én Izrael ellen indított „al-Aksza áradása” hadműveletét. Sinwar azóta az Izraeli Védelmi Erők (IDF) fő célpontja lett a dél-gázai Khan Younis városában folytatott katonai hadjárat során. Bár a hadművelet óta több mint hat hónap telt el, Sinwar továbbra is irányítja és figyelemmel kíséri a katonai helyzetet a helyszínen, és kommunikál a Hamász külföldi vezetésével. Sinwar többször is kifejtette véleményét az esetleges tűzszünetről szóló tárgyalásokról. Valójában a Gázai Övezet elleni izraeli megtorló offenzíva 2023. október 28-i kezdete óta Sinwar ragaszkodik ahhoz, hogy egy nagyobb fogolycserére van szükség, mielőtt bármilyen megállapodásba beleegyezne. A Hamász és az al-Kasszam Brigádok kulcsfigurájaként Sinwar egyedülálló módon befolyásolta a Hamász külső kapcsolatait (különösen Egyiptommal és Iránnal), az al-Fatah-val való megbékélési folyamatát és az Izraellel folytatott háborúját.
Ki az a Sinwar?
Sinwar 1962. október 29-én született a Gázai övezet Khan Younis menekülttáborában. Szülei az 1948-as arab-izraeli háború idején települtek ki Ashkelonból. Miután a Khan Yunis Középiskola fiú tagozatán végzett, az 1980-as évek elején beiratkozott a gázai Iszlám Egyetemre, ahol arab szakon tanult. Ekkor került az iszlamizmus hatása alá. Konkrétan az Iszlám Blokkhoz csatlakozott, amely a Muzulmán Testvériség palesztinai diákszervezete volt.
1982-ben, 19 éves korában tartóztatták le először Sinwart, mert részt vett egy iszlamista szervezet által szervezett tüntetéseken, bár hivatalos vádat nem emeltek ellene. A börtönben palesztin aktivistákkal barátkozott, és úgy döntött, hogy a palesztin ügynek szenteli magát. Rövid időre 1985-ben ismét letartóztatták. Ebben az időszakban szoros kapcsolatot alakított ki a Hamász alapítójával, Ahmed Yassin sejkkel, és részt vett az al-Majd, egy fiatal palesztin iszlamistákból álló hálózat létrehozásában, amely az Izrael által beszervezett palesztin informátorok után nyomozott és megtámadta őket.
Amikor 1987-ben megalakult a Hamász, az al-Majd bekerült a biztonsági erők közé. Az izraeli biztonsági erők 1988-ban felfedezték, hogy a hálózat fegyverekkel rendelkezik. Ez arra késztette Izraelt, hogy ismét letartóztassa Sinwart. Néhány hét múlva, 1989-ben Sinwart ismét letartóztatták, és négyszeres életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték az Izraellel való együttműködéssel vádolt palesztinok meggyilkolásáért.
Fordulópont
Sinwar 1989-es bebörtönzése fordulópontot jelentett a férfi életében. Hosszú büntetése alatt szabadidejének nagy részét Izrael és hadserege tanulmányozásával, izraeli újságok olvasásával és a héber nyelv elsajátításával töltötte. Fogva tartása alatt az izraeli börtönökben fogva tartott Hamász-foglyokat irányító legfelsőbb vezetőségi testület élére is került. A 2011-es nagyszabású fogolycsere részeként, amelynek során kiszabadult Gilad Shalit izraeli katona (akit az al-Kasszam Brigádok raboltak el 2006-ban), Sinwar végül 2011-ben szabadult. Ezt követően Sinwar az al-Kasszam Brigádok egyik vezetője lett.
2013-ban Sinwart a Hamász politikai irodájának tagjává választották a Gázai Övezetben. 2015 szeptemberében az Egyesült Államok külügyminisztériuma a globális szempontból is különösen veszélyes terroristák közé sorolta. 2017 februárjában Sinwart titokban megválasztották a Hamász gázai övezetbeli vezetőjének és a szervezet Politikai Hivatalának tagja lett.
Sinwar közvetlenül megválasztása után létrehozta a Gázai Övezet irányításával és ellenőrzésével foglalkozó adminisztratív bizottságot. Népszerűsége folyamatosan növekedett az Izrael és a Hamász közötti 2021- ben fellángoló konfliktus folyamán. Ennek eredményeként 2021 márciusában Sinwart egy második négyéves ciklusra is újraválasztották a gázai politikai iroda vezetőjének. A Hamász megalakulásának évfordulóját ünneplő 2022-es nagygyűlésen arra szólított fel mindenkit, hogy „álljanak készen arra, hogy áradatként keljenek fel az Al-Aksza mecsetért”, ha Izrael nem egyezik bele a palesztin foglyok szabadon bocsátásába. A 2023. október 7-i Al-Aksza áradat hadművelet után Sinwar ennek megfelelően az Izrael által leginkább keresett emberré vált, az al-Kasszam Brigádok vezetőjével, Muhammad Al-Deiffel együtt.
Következtetések
Sinwar jelenleg a legmagasabb rangú Hamász-tisztviselő Gázában, a Gázai Övezet de facto ura, és a Hamász második legbefolyásosabb tagja. Sinwar a börtönben töltött idő alatt tapasztalatot és tekintélyt szerzett, ami lehetővé tette számára a ranglétrán való gyors felemelkedést. A börtön szintén biztosította számára a szükséges társadalmi ismeretanyagot ahhoz, hogy kompromisszumok révén egyesítse a Hamász frakcióit. A Shin Bet (izraeli hírszerzés) beszámolói úgy írják le Sinwart, mint egy nagyra becsült, elismert és köztiszteletben álló vezetőt, valamint szilárd, művelt, karizmatikus és intelligens embert, aki nem fél az ellenségétől, és odáig ment, hogy megfenyegette az őt kihallgató izraeli tiszteket. Ugyanezek a beszámolók nagyon vallásos embernek, írónak és értelmiséginek is jellemzik.
Miután megválasztották a Hamász gázai vezetőjévé, azonnal nagyon pragmatikusan közelítette meg a palesztin politikát. Maga a Hamász 2017-ben megbékélési megállapodást kötött a Palesztin Hatósággal, közeledést kezdeményezett az al-Fatahhal, és javította a kapcsolatokat Egyiptommal, ami a korlátozások enyhítéséhez vezetett az Egyiptom és Gáza közötti határátkelőn. Sinwar javította a Hamász és Irán közötti kapcsolatokat is, túllépve azokon a nézeteltéréseken, amelyek 2015 után a kommunikáció megszakadásához vezettek, és elérve azt a pontot, amikor a Hamász már nagy mennyiségű támogatást kapott Irántól. Végezetül Sinwar a Hamász határokról alkotott koncepciója megváltoztatásának egyik kezdeményezője volt, amelyben elismerte a Ciszjordániára és a Gázai Övezetre korlátozott palesztin államot. Miközben az új pártvonal támadta a „cionizmust”, úgy tűnt, hogy Izrael méltatlankodó, közvetett elismerését javasolja. A gázai inváziót követően Sinwar al-Deif-el együtt az al-Kasszam Brigádok köré tömörítette az ellenállás sorait, és elutasított minden megállapodást vagy ideiglenes fegyverszünetet. Ehelyett mindketten teljes és átfogó tűzszünetet követelnek Gázában.
Sinwar népszerűsége óriási mértékben megnőtt annak a döntésének köszönhetően, hogy nem hagyja el a Gázai Övezetet. Sinwar továbbra is elutasít mindenféle ideiglenes megállapodást, mivel meggyőződése, hogy az al-Kasszam Brigádok, valamint a Palesztin Közös Műveleti Terület más frakciói már jelentős katonai eredményeket értek el. Sinwar véleménye szerint a Hamász többet ért el, mint amire Izrael számított, és úgy véli, hogy még több hónapig folytathatják a harcot. Sinwar jelentősége vitathatatlan, ezért az IDF rengeteg embert és erőforrást fektet abba, hogy kiiktassa őt az egyenletből.
Különös jellem, de kicsit sem rokonszenves: minden tehetségét pusztításra használja fel. Épp ezért bizonyos, hogy nem ő fogja megoldani a közel-keleti béke kérdését – ő csak tovább bonyolíthatja a már meglévő, nagyon súlyos problémákat.
És bonyolítja is.
Szele Tamás
