Úgy tűnik, utóbbi időben nincs nap botrány nélkül, bár most nem Bese atya viselt dolgaira gondolok, nem is a pénzszórásra a kötcsei pikniken, hanem arra, hogy az Oroszországi Föderáció minden eddiginél szemtelenebb módon próbálta meg befolyásolni az amerikai választásokat – de le is buktak a szervezők, bár még a legmagasabb moszkvai körök is érintettek.
Mint a Vazsnije Isztorii írja, Oroszország egy új információs kampánnyal akarta felszítani a fasiszta érzelmeket az USA-ban, és létrehozta a „C-központot”, hogy propagandamémeket készítsen – derül ki az AP, vagyis az orosz elnöki adminisztráció módszertanából (metodicskájából).
Szeptember 4-én az amerikai igazságügyi minisztérium Margarita Szimonjant és más RT-alkalmazottakat, valamint az ANO Dialogue nevű jogi személyt is felvette a szankciós listára. Ezt a szervezetet azzal vádolják, hogy az elnöki adminisztráció nevében dezinformációs kampányt folytatott Nyugaton.
Egy New York-i bíróság vádiratot tett közzé az RT két alkalmazottja ellen, akik 10 millió dollárt költöttek az Egyesült Államokban többmilliós közönséggel rendelkező konzervatív bloggerek finanszírozására.
Egy amerikai médiavállalat számára videókat rögzítő influencerek közvetlenül az RT munkatársaitól kaptak utasításokat a videók tartalmára vonatkozóan. 2024 júniusában az RT hozzáféréssel rendelkezett a vállalat közösségi média-fiókjaihoz, és közvetlenül saját gyártású videókat tettek közzé.
Emellett egy pennsylvaniai bíróság egy 277 oldalas dokumentumot tett közzé egy FBI-ügynök tanúvallomásával, aki a Kreml nagyszabású „Doppelganger” információs kampányát vizsgálta, amelynek célja az Ukrajna iránti támogatás gyengítése és társadalmi feszültség keltése volt Nyugaton.
Tenet Media
Februárban egy amerikai producer megbízást kapott az RT munkatársától, Elena Afanaszjevától, hogy tegyen közzé egy történetet Tucker Carlson amerikai újságíróról, amelyben az utóbbi ellátogat egy moszkvai szupermarketbe, és elcsodálkozik az árakon. A meg nem nevezett producer nem volt hajlandó közzétenni a cikket, mert az „fizetettnek tűnt”. Hamarosan a videó mégis megjelenik a Tenet Media projekt közösségi hálózatain.
Afanaszjeva már márciusban, a moszkvai Crocus City Hallban elkövetett terrortámadás után azt javasolja, hogy az Amerikában dolgozók „összpontosítsanak az Ukrajna és az Egyesült Államok részvételéről szóló verzióra”, és állítsák, hogy a támadásban való részvételről szóló ISIS-kiáltvány hamisítvány volt.
A bírósági dokumentumok nem határozzák meg az RT alkalmazottai által működtetett médium nevét, de Arik Toler újságíró kiderítette, hogy a Tenet Mediáról, egy Tennessee-beli online médiumról van szó. Ez a kiadvány az elmúlt évben mintegy 10 millió dollárt kapott az RT-től és annak alkalmazottaitól, Konsztantyin Kalasnyikovtól és Jelena Afanaszjevától. A Tenet Media 2023 novembere óta mintegy 2000 videót tett közzé, amelyek 16 millió megtekintést értek el a YouTube-on.
Jelentős konzervatív bloggerek, például Dave Rubin, Laura Suthern, Benny Johnson, Tim Poole és Matt Christiansen is együttműködtek a Tenet Mediával – jegyzi meg Jan Veselov amerikai politológus.
„Nukleáris pszichózis”
Ezen túlmenően az amerikai hírszerző ügynökségek hozzáférést szereztek az orosz elnöki adminisztráció megbízottjának módszertanához és olyan találkozók feljegyzéseihez, ahol az Egyesült Államokban és Európában zajló dezinformációs kampány tervezését vitatták meg. Például Szergej Kirijenko vezérkari főnök-helyettes két mechanizmust javasolt a kampányhoz. Az első a „nukleáris pszichózis létrehozása” volt, vagyis annak a terjesztése, hogy az Egyesült Államok nagy háborúra készíti fel Európát Oroszországgal, a második pedig a problémák mértékének eltúlzása. A kampányolók kezdetben öt európai országra akarták kiterjeszteni a propagandát, de később úgy döntöttek, hogy Németországra koncentrálnak.
Az orosz ügynökök négy „tematikus vonalat” határoztak meg az ukrajnai propaganda számára: a katonai és politikai vezetés lejáratása, az elitek megosztása, az AFU (az ukrán hadsereg) demoralizálása és a lakosság dezorganizációja.
Az AP megbízottjának propaganda-alosztályát a belső dokumentumokban „C-központnak” nevezték el. A központ feladata a közösségi hálózatokon és a mémgyárakban az ukrán közönségnek szóló posztok létrehozása volt. Azt is tervezték, hogy „alvó” ukrán tematikájú regionális csoportokat hoznak létre a közösségi hálózatokon. Ezeknek közönséget kellett volna szerezniük, hogy a megfelelő pillanatban „az orosz fél számára kedvező hírek bedobásának pontjává váljanak”. Sikeres példaként az „Utro Dagesztán” nevű Telegram-csatornát említik, amelyet a módszertan szerzői a 2023. október 29-én a mahacskalai repülőtéren kitört zavargások okozójaként neveznek meg.
Good Old USA
Egy másik módszertan a franciaországi és németországi közvélemény befolyásolásának módjait vizsgálja. A szerzők azt javasolják, hogy az etnikumok közötti és vallási konfliktusokat használják fel az orosz propagandacélok elérésére. A narratív sorok között szerepel többek között a „Az ukrán menekültek felfalnak minket”, „Oroszországban egészséges társadalom él, ahol a családi érdekeket és a hagyományos értékeket védik” és mások.
Az Egyesült Államok esetében a propagandahálózat a lakosságnak a jó öreg USA elvesztésétől való félelmét tervezte kijátszani (a jó öreg USA-ról és az „amerikai álomról” szóló narratívákat használták).
Az orosz propagandatevékenység célkeresztjébe került pártok és politikai szereplők nevét cenzúrázzák a bírósági dokumentumokban, de a szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy a demokratákra és Joe Bidenre, illetve a republikánusokra és Donald Trumpra utalnak.
Az eszköztár szerint a demokraták „színesbőrűek” és „az Egyesült Államokban élő fehérek jogainak megsértését támogatják”, akik „a hagyományos erkölcsi és vallási értékek elferdítését” szorgalmazzák. A republikánusok a Kreml szerint „normális emberek” és „a színesbőrűek általi diszkrimináció áldozatai”. A módszertan szerzői azt javasolják, hogy a nagyvárosokban élő nem fehér amerikai munkanélkülieket „kiváltságos” csoportként mutassák be.
A propagandisták hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államokban nincsenek orosz- vagy Kreml-barát politikusok vagy szóvivők, így „nincs értelme és nincs kinek bebizonyítani Oroszország igazát”.
A kampány azt javasolta, hogy minél kevesebb álhírt használjanak, és a „mangaszerkesztők” által készített mémekre helyezzék a hangsúlyt. A szerzők olyan témákat akarnak kihasználni, mint az emelkedő árak, az éles infláció, „a színesbőrűek, a perverzek és a fogyatékkal élők kiváltságai”, az Egyesült Államok fehér lakosságának munkanélküliségi kockázata, a migránsok, köztük az Ukrajnából érkező menekültek jelentette veszély, valamint a „fiaink Ukrajnában fognak meghalni” narratíva.
Hogy elkerüljék a tiltást, a kampány szervezői a YouTube, a Facebook és a Twitter „romlandó”, kis közönséggel rendelkező csatornáit célozták meg, mivel például a YouTube-on a blokkolás általában 100 ezer feliratkozótól kezdődik.
Más kérdés, hogy mit gondoltak az oroszok az amerikai átlagpolgárokról, ennyire befolyásolhatónak nézték volna őket? Margarita Szimonjanról sok mindent el lehet képzelni, de Kirijenkót azért többre tartottam volna annál, minthogy orosz elnöki metodicskákkal próbáljon meg sikert elérni az Egyesült Államokban – de hát kudarcot is vallott a Nagy Kísérlet.
Még szerencse.
Szele Tamás
